Új Néplap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-30 / 102. szám
4 Természet- és környezetvédelem A Tisza és a határvizek vízminőségéről A Kárpát-medence keleti felét a medence sajátos bennszülött vízrendszere, a Tisza és mellékfolyói hálózzák be. Medreikben folyva nem ismernek határokat, Csehszlovákia, Ukrajna, Románia, Magyarország és Jugoszlávia tájait járják be. A földrajzi alakzatok és a történelem úgy hozta, hogy a Tisza mintegy 157 ezer km2-es vízgyűjtő területének 71 százaléka Magyarországon kívüli, 29 százaléka pedig hazánk területén helyezkedik el. Az Alföldünk hozzáférhetőTefitzíni vízkészleteit mennyiségi, de rtiínőSégi vonatkozásban is meghatározza a hazánkba átfolyó, összesen tizennégy vízfolyás. Az átfolyó vizek, a hazai eredetű vizeink vízhozamának összehasonlításából adódik, hogy 95-98 százalékban a külföldi eredetű vízből kell gazdálkodnunk. Természetes ebből adódóan, hogy a felszíni vizek felhasználhatóságának is alapkritériuma a hozzánk érkező vizek minősége. A vízminőség miatt már a jelenben is komoly problémáink vannak. A Tisza és a határvizek minőségéről A Tisza I. osztályú vízminőséggel érkezik a tiszabecsi határhoz. A közel természetes tisztaságú folyóvíz a Szamos torkolatától II. osztályra romlik a Szamoson és Krasznán érkező romániai eredetű szennyezések határára. Az öntisztulási folyamatok eredményeként Tokajnál már újra I. osztályú, míg a Sajón érkező szennyvizek következtében újra romlik a víz minősége. A Sajó torkolatától Szolnokig (mintegy 170 fkm hosszon) számottevő szennyezés nincs, aminek következtében a város fölötti szakaszon jön létre a folyó középső szakaszán a legjobb vízminőség. Ez alapvetően fontos is, mert Szolnok és környéke, mintegy 110 ezer ember a folyó vizéből előállított ivóvizet fogyasztja, mivel itt jelenleg nincs más lehetősé ivóvíznyerésre. Szolnok város szennyvizei és a Zagyva hatására azonban a város alatti szakaszon jpl kimutathatóan újra romlik a vízminőség. A Hármas-Körös nem ront a Tisza minőségén, így a Szeged fölötti folyószakaszon újra egy viszonylag tiszta állapotban fogadja a Maros és Szeged szennyezését, amelyek közül, mint látni fogjuk, a Maros a meghatározó a nagy vízhozam és szennyezettsége révén. A Tisza Tisza- szigetnél hagyja el az országot. A határvizek vízminősége A szervesanyag-szennyezettségben dicstelen vezető szerepet játszik a Sajó, a Kraszna és a két nagy vízhozamú folyó, a Szamos és a Maros. Különösen a Szamos hatása aggasztó, hiszen a vize csaknem az egész magyarországi szakaszon végigfolyik. Öt év átlagában a Szeged feletti Tápéig megtisztult Tisza a Maros hatására jelentősen szennyeződve folyik át Jugoszláviába. A mellékvízfolyások közül az ammóni- um-szennyezettségét tekintve a Kraszna (főleg hígtrágyák miatt), a Hernád, a Szamos, a Sebes-Körös és a Maros a legrosszabb vízminőségű. Öt év átlagában a folyó öntisztulásának következtében Szeged fölött Tápénál ugyanolyan alacsony értékűre tisztul, mint a tiszabecsi határszelvényben, de főleg a Maros hatására csaknem kétszeresére romlik a jugoszláv határig. A Tisza és mellékvizei Az összes oldott anyaggal történő terhelésben a Maros, a Kraszna és a Szamos a legjelentősebbek. A sótartalom a Tisza hossz-szelvényében gyakorlatilag folyamatosan nő. A Tiszaszigetnél 200 mg/1- nél kisebb átlagkoncentráció Tiszaszigetnél mintegy 350 mg/l-re nő. A foszfátszennyezésben a Kraszna, a Hernád és a Sebes-Körös jár az élen, de gyakorlatilag a 0,3 mg/l-es I. osztály feletti értékek mind kedvezőtlennek tekinthetők. A víz foszfáttartalma a legfőb oka annak, hogy a vízben lebegő algák nemkívánatos mértékben elszaporodnak, zöldes színűvé változtatják a vizet, és egyes vízhasználatokat a jövőben erősen megnehezíthetnek, pl. az ivóvízelőállítást. Elszaporodásukkal jelentős másodlagos szervesanyag-szennyezés jön létre. Az előzőekben ízelítőt adtunk néhány alapvetően fontos vízminőségi komponens alakulásáról. Most tekintsük át valamennyi vízminőségi komponens figyelembevételével az egyes vízhasználatok osztályminőségeit. A Tisza középső szakaszára, ahol igen jelentős az öntözővíz, halastótápvíz, ipari víz célú vízfelhasználás, továbbá itt Szolnoknál állítanak elő ivóvizet a nyers Tisza vizéből. A 70-es években jelentős vízminőségromlás kezdődött, aminek következtében 1976-ban már csak II. osztályú minőséggel (tehát kissé szennyezetten) lehetett a halastótápvíz- és az ivóvízigényeket kielégíteni. További vízminőségromlás esetén alapvetően veszélyben foroghat az ivóvízellátás biztosítása. Az egyes mellékvízfolyások vizében sajnos mérgező fémek is találhatók. Ezek jelentős része kisvizes időszakban ki- ülepszik, és az üledékbe kerül. A Szamos vízhozamát tekintve a Tisza felső szakaszának legfőbb mellékfolyója (vízhozama 115 m3/ s), és sajnos az utóbbi években a Tisza vízminőségére nézve a legnagyobb negatív hatást gyakorolja. A valamennyi vízminőségi komponenst tekintve I. osztályú folyót az év legnagyobb részében II. osztályú szennyezett vízzé változtatja. Nemcsak a víz, de az üledék minőségére is erős negatív hatású. A Tisza hossz-szelvényvizsgálatai alapján bebizonyosodott, hogy a Tisza üledéke a Szamos torkolata alatt, továbbá a tiszalöki duzzasztómű feletti folyószakaszon a Szamos szennyező hatása következtében időszakosan jelentősen szennyeződik szerves anyaggal és mérgező fémekkel, egy-egy árhullám kapcsán az üledékből felkeveredő anyagok nagy veszélyt jelentenek a Tisza vízminőségére és a víz használhatóságára. A Szamos vízminősége a határszelvényben tendenciájában romló, tehát a jelenlegi igen rossz minőség további romlása prognosztizálható. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a Szamoson évente 3-4 alkalommal olyan mértékű szennyezés vonul le, amely alapjaiban veszélyezteti a Tisza élővilágát, a kiskörei tározó minőségét, a legnagyobb aggodalmat adóan a stratégiai fontosságú (tartaléklehetőség nélküli) szolnoki felszíni vízkivételen alapuló ivóvízellátást. A rendszeres vizsgálatok eredményeként az utóbbi években a Szamos fémszennyezettségére is fény derült, a toxiTermészet- és környezetvédelem 13 Tiszavirág-akció A tiszavirág nemcsak a Tisza szimbóluma, hanem jelzi a víz minőségét, a folyóban bekövetkezett ökológiai változásokat is. A tiszavirágzás látványos, egyedülálló jelenség Európában, de egyre ritkább a környezet változása miatt. Erről a titokzatos állatkáról szeretnénk az ismereteinket bővíteni és az egész ország számára ismertté tenni, ezért környezetvédelmi akciót indítunk a Tisza mentén élő gyerekek, valamint horgászok és halászok számára. A tiszavirágzás megfigyelése és a gyűjtött anyag tudományos feldolgozásra kerül, az eredményt nyilvánosságra hozzuk. Videofilmét készítünk a tiszavirágról. A Tisza Klub, mint környezet- és természetvédő egyesület, az akció minden résztvevőjét jutalmazni fogja, és értékes nyereményeket sorsolunk ki, iskolák számára szeretnénk ismeretterjesztő anyagot készíteni. Szeretnénk, ha akciónkat különböző szervek, vállalatok, üzemek vagy bárki, aki teheti, lehetőségei szerint támogatná. Tisza Klub számlaszáma: OKHB 450-8889/4509-0749 Címe: TISZA KLUB Környezet- védő Társadalmi Szervezet 5000 Szolnok, Szapáry u. 19. Levélcím: 5001 Szolnok, Pf. 148. Tel.: (56) 35-497, Fax: (56) 42-024 Dr. Hamar József a Tisza Klub elnöke A tiszabői Palacsinta c. általános iskolás, főleg cigány- gyerekek által írt lapból álljon itt egy részlet: Tiszavirág kérész Ma reggel a tanár bácsi mesélt a tiszavirágról, kérészről. És így mesélt: egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy bogár, és ez a bogár lerakta a petéjét, és pár nap múlva meghalt, de először a .folyóparton fúrt egy lyukat,, és abba rakta le a petéjét, és utána meghalt. Aztán a kis petéből lett egy lárva, a lárvából báb, aztán a páncél lemegy róla, és akkor igazi kérész lesz belőle. Azután megkeresik a párjukat, és akkor párosodnak, és ők is úgy csinálják, ahogy az előző bogár. MágaEdit4/b ’j.'TO’’ . 7. Nemzetközi Környezetvédelmi Fotópályázat Szolnok -1992 - Magyarország A pályázat célja: a fotóművészet eszközeivel bemutatni az ember és környezetének kapcsolatát, a környezeti ártalmakat és a környezetvédelmet. A pályázók figyelmét az alábbi témákra hívjuk fel:- Ember és város kapcsolata, urbanizációs és közlekedési ártalmak, környezetvédelem a településfejlesztésben.- Ember és a természet kapcsolata, természetkárosítás, tájroncsolás, a természeti értékek védelme.- Zaj és vibráció károsító hatása. .- Levegőszennyezés, levegőtisztaság-védelem.- Vízszennyezés, az élő vizek minőségének állapota, vízvédelem.- A szemét és az ipari, mezőgazdasági hulladékok szakszerűtlen kezelésének és lerakásának károsító hatása; szakszerű kezelés és újrafelhasználás.- Talajpusztulás, a termőtalaj védelme. Pályázati feltételek: A pályázaton részt vehet a világ bármely amatőr és hivatásos fotósa. Nevezési díj: 5 USA- dollár, vagy ezzel egyenértékű más konvertibilis valuta, amit a következő számlára kell befizetni: OTP Szolnok, 459-98001, MMIK Szolnok, 820-408323, 7. NK Fotópályázat, Hungary Fotóklubok nevezési díja 20 USA-dollár, függetlenül a pályázók számától. Azon nem konvertibilis valutájú országok fotósai, ahol devizakorlátozás van, a nevezési díj megfizetése nélkül is pályázhatnak. Ezen pályázóktól azt kérjük, hogy 20 db nemzetközi válaszkupont (IRC) küldjenek. Beküldhető:- maximum 4 db kasírozatlan fekete-fehér kép- maximum 4 db kasírozatlan színes kép a képek legkisebb formátuma: 18x24 cm a képek legnagyobb formátuma: 30x40 cm- maximum 4 db színes dia, 5x5 cm-es üveges keretben. Szolnokra az előző környezetvédelmi pályázatokra beküldött művek nem nevezhetők. A pályázatoknak - a kitöltött nevezési lappal - 1992. szeptember 10-ig kell beérkezni az alábbi címre: Jászkun Fotóklub H-5001 Szolnok, Pf.: 198. Hungary, ügyintéző: Kolozsi Sándor (telefon: 56/44-133) A képek hátoldalán és a diakeret fehér oldalán nyomtatott betűkkel fel kell tüntetni:- a szerző nevét, címét és országát- a mű címét és sorszámát, lehetőleg angol, német vagy magyar nyelven,- a diakereteken oldalhelyes állásban a bal alsó sarokban egy pontot. Zsűri:- Arnold Umlauf MFIAP PSA (D)- Eugen Schober AFIAP MVÖAV, ÖGPh (A)- Vlastja Simoncic EFIAP (YU)- Eifert János fotóművész AFIAP, ESFIAP (H)- Hídvégi Péter környezetvédelmi titkár (H) Díjak: 1 db arany, ezüst és bronz FIAP-érem, a Magyar Fotóművészek Szövetsége különdíja és egyéb különdíjak. Minden elfogadott mű emlékcímkét kap. Minden résztvevő megkapja a pályázat illusztrált színes katalógusát. A résztvevők műveik beküldésével hozzájárulnak, hogy a rendezők képeiket a pályázattal kapcsolatban publikálják. További másodkiállítások céljaira az elfogadott képeket emlékplakettért megváltjuk, ha a szerző a nevezési lapon beleegyezését adja. A többi pályázati anyagot az eredeti csomagolásban visszaküldjük. A pálya- műveket a legnagyobb gondossággal kezeljük, de a szállítás közben ért károsodásért felelősséget nem vállalunk. A szerzők műveik beküldésével alávetik magukat a pályázat feltételeinek. Pályázati naptár: Beérkezési határidő: 1992. szeptember 10. Zsűrizés: 1992. szeptember 18-19. Értesítés: 1992. október 30. Kiállítás: 1992. november-december Másodkiállítás: 1993. január-február Visszaküldés: 1993. március 15. 'O
