Új Néplap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-30 / 102. szám

AZ ÁREMELÉS ALACSONYABB, MINT AZ INFLÁCIÓ

Vállalatunk az 1992. évi szezonidö- szakra átlagosan 20 %-kal emelte meg a fürdőszolgáltatási díjakat, valamint 10-21 %-kal a kemping-szolgáltatásaink díjait. Ez a mérsékelt áremelés, ami nem éri el az ez évi várható infláció mértékét, még a növekedő üzemeltetési költségeinket sem fedezi , így a fürdőágazaton az 1991. évit megközelítő, azaz 60-65 millió forint veszteség prognosztizálható.

A gyógyfürdőkben szolgáltatott gyógyászati kezelések díjait az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság maximálisan - az előző évihez képest - 10 %-kal engedélyezi megemelni, illetve ennyit térít meg a vállalatnak. A korábbi gyógyténye- ző díjtételek a ráfordításnak mintegy 30- 35 %-át fedezik, fürdőnként eltérően. Ebből is kikövetkeztethető, hogyha a költségek nem emelkednének, akkor is csak 40- 45 %-át fedezi a térítés.

Vállalatunk igen komoly lépésekre szánta el magát. Valamilyen módon mérsékelni kellene a fürdők üzemeltetéséből várható veszteségeket. Legegyszerűbb lenne az igen magas költséggel üzemelőket bezárni, de akkor hol kapják meg az arra rászorultak a gyógyvíz hatásán alapuló gyógykezeléseket. Humánus okokból ezért tovább működtetjük - akár jelentős veszteséggel - a gyógyfürdőket. El kellene az illetékeseknek gondolkodni azon, hogy miért egy vállalat viselje csak a terheit a gyógykezeléseknek. A gyógyászati szolgáltatásainkat 1991. évben 140.122 fő vette igénybe, ez még akkor is magas létszám, ha figyelembe vesszük, hogy egy beteg esetenként 2-3 kezelési típust is igénybe vesz.

Végül is úgy döntött a vállalat, hogy a strandfürdőket nyitja később - a korábbi évek megszokott gyakorlatától eltérően. Ebben az évben május 1-je helyett különböző nyitási rendeket hagytunk jóvá, figyelembe véve a fürdők keresettségét, látogatottságát.

© Berekfürdő, strandfürdő május 1.

@ Cserkeszőlő, strandfürdő május 1.

Május 1. és június 1. közötti időszakban kizárólag csak szombat, vasárnap kerül feltöltésre a nagy úszómedence, június 1-jétől kedődően teljes műszakban üzemel a fürdő, minden medence, mindennap a vendégek rendelkezésére áll.

© Jászberényi strandfürdő május 15. ©Jászapáti, strandfürdő június 1.

© Jászszentandrás, strandfürdő június 1.

© Jászárokszállás, strandfürdő június 1. ©Tiszafüred, strandfürdő június 1.

© Mezőtúri strandfürdő június 1.

© Kisújszállási strandfürdő június 1.

© Tiszaligeti strandfürdő június 1.

© Jászboldogházi strandfürdő június 15.

Amennyiben az időjárás indokolja, strandfürdőinket korábbi időpontban történő nyitással a fürdővendégek rendelke- ’ zésére bocsájtjuk.

A megyében lévő 5 kempingünk, Tiszafüred, Berekfürdő, Jászszentandrás, Jászapáti, Cserkeszőlő május 1-jén - a szokásoknak megfelelően - nyit.

Amennyiben az iskolák úszásoktatás céljából igénybe kívánják venni a strandfürdőket, úgy ilyen célra előre megbeszéltek szerint, a jelzett nyitási időponton kívül egy-egy medencét rendelkezésre bocsáj- tunk.

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Víz- és Csatornaművek

*82127/ 1*

Természet- és környezetvédelem

15

Kipusztult növény- és állatfajok,

beteg emberek

Magyarország természeti kincsei közül talán a termőföld a legértékesebb (az ország területének 88 százaléka termőterület, ennek háromnegyedét művelik meg.) Kedvezőtlen jelenségek - savanyodás, erózió, szikesedés, ár- és belvizek stb. - a termőterület felén tapasztalhatók. A levegőszennyezés jelentősen hozzájárul a talaj elszennyeződéséhez, megjelennek a kén-, nitrogén- és fosz- forvegyületek, szintetikus szerves anyagok és a nyomelemek. Időzített bombaként ketyeg az illegálisan lerakott vagy a környezet- védelmi és közegészségügyi előírásoknak nem megfelelő szeméttelepeken elhelyezett hulladék. Az ipari szennyvizek és hulladékok a talajvizet, az utak mentén a forgalomból eredő ólom a mezőgazdasági termékeket szennyezi. A szovjet csapatok magyarországi tartózkodása a kivonulást követő felmérések szerint 60 milliárd forint kárt okozott a termőföld, a talaj és az élővilág károsításával. A legsürgősebb feladatokra egymilliárd forintot biztosított a költségvetés. (A magyar katonai bázisok környezet- szennyező hatását még senki sem vizsgálta meg.)

Felszíni vízkészletünk 94 százaléka külföldről származik, egy- .re csökkenő mennyiségben, az ország területén áthaladva pedig minősége egyre romlik. Nőtt a vizek foszfát-, nitrát- és ammóni- umtartalma. Bár folyóvizeink minőségének romlását még a múlt századi folyószabályozás - árvizek elleni túlzott védekezés miatt a folyók bétonmederben haladnák - indította el, a káros folyamat azonban még ma sem állt meg. A kisemmizett folyók hulladék-, szenny- és tápanyagfeldolgozó képessége jelentősen károsodott, tulajdonképpen nitrátszállító csatornává váltak. Ha a folyamatot nem sikerül fékezni, a talajvizek és a folyó menti ivóvízbázisok ihatatlan nitrátlévé válnak. Megoldás: csatornázás, biológiai és ha kell, kémiai szennyvíztisztítás, kevesebb vagy semmi műtrágya, a légkörből eredő szennyezés csökkentése. Magyarországon az ivóvíz fele a felszín alatti készletekből származik, ezért ezek minősége a jövő szempontjából stratégiai kérdés. A belterületeken a talajvizek (0-20 méter mélységig) oly mértékben nitrátosak, hogy ivóvíznek már nem használhatók. S mivel a karsztvizek mennyisége csökken a bányászat, minősége romlik a fent említett okok miatt, 600-700 településen nins közegészégügyileg megfelelő ivóvíz. A vizet zacskóban árulják vagy lajtkocsiban szállítják. A szomorú tényt kevéssé enyhíti: az érintett területeken a lakosságnak csupán egy százaléka él.

Felszíni vizeink közül külön említést érdemel a Balaton. A Balaton vízminőségének romlását talán sikerült megállítani, további javulás azonban nem várható. A három megye területén fekvő tó egyelőre a rablógazdálkodás áldozata. A halászat (tavaly nyáron mintegy 400 tonnana angolna pusztult el a tóban, amelynek csak látszólagos oka az emberre nézve ártalmatlan fertőzés, a valódi ok a tó ökológiailag nem megfelelő állapota), a mezőgazdaság és az idegenforgalom egyre több hasznot szeretne húzni a tóból, miközben ráfordítani senki sem tud és akar. Igaz, ennek szervezeti kereteit sem sikerült még kitalálni. Egyelőre folyik a kötélhúzás a környezetvédelmi, a vízügyi, a földművelésügyi tárcák és az önkormányzatok között, hogy kié is a Balaton (és a Tisza-tó, szerk.)?

A levegő a vizeknél is rosszabb állapotban van, bár a kontinentális háttérszennyezettséget tekintve Európában Magyarország a közepesen szennyezett országok közé tartozik. Az ország területén leülepedett légköri kén- és nitrogénvegyületek fele Cseh-Szlo- vákiából, a volt NDK-ból, Lengyelországból és Olaszországból származik. A saját magunk által kibocsátott légszennyező anyagok harmada itt marad az országban, fele a környező országokban ülepedik le, a többi távolabbi földrészekre megy. Az ipari emisszió, a gépjárműforgalom és a fűtés együttes hatására több ipari városban a rákkeltő szerves vegyületek koncentrációja a megengedett érték 2-4-szerese. Budapest nagy forgalmú útjainak szervesanyag-szennyezettsége az észak-amerikai norma ötszörösét is meghaladja. Budapesten, a Mártírok útján lakók környezet- védelmi mozgalmat is szeveztek az ólomszennyezettség elleni tiltakozás jegyében. A gyermeküket az ólommérgezéstől féltő édesanyák többször is tüntettek. Aggodalmukat alátámasztja egy két

évvel ezelőtti közegészségügyi vizsgálat, miszerint Budapest forgalmas, sűrűn lakott belső területein élő felnőttek vérében csak kissé több, a gyerekek vérében azonban kiugróan több az ólom, mint a külső városrészekben lakókéban. (Férfiaknál 0,8 ug/dl, nőknél 2,1 ug/dl, gyerekeknél 17,2 ug/dl különbséget találtak.) Ez év eleje óta az ólmozott benzin 0,15 gramm óljnot tartalmaz literenként, amely megfelel az európai normának. És ha mgg pern is jelentős az arányuk, de egyre több katalizátoros kocsyjelenik meg a forgalomban, amelyek ólmozatlan benzinnel közlekednek. E folyamatot vám- és adókedvezménnyel is ösztönzik.

A hajszolt életmód, az egészségtelen táplálkozási szokások, s nem utolsósorban az erősen szennyezett környezet hat^sáía a középkorú lakosság megbetegedési és halálozási adatai Európában a legrosszabbak közé tartoznak. A férfiak várható élettartama 1970*013 nem változott, 65 év. A nőké 72 évről 74-re emelkedett. A három legfőbb halálok: a keringési rendszer betegségei, a daganatos megbetegedések, valamint a balesetek és öngyilkosság. A környezeti tényezők közül a levegő szennyezettsége károsítja legjobban az egészséget. A lakosság 44,5 százaléka szennyezett, 30 százaléka pedig erősen szennyezett levegőjű területen él. Óvatos számítások szerint a levegőszennyezettség által okozott egészségügyi kár (költségek és veszteségek együttesen) évente mintegy háromszorosa a levegőtisztaság-védelmi ráfordításoknak. A lég- szennyező anyagok egészségkárosító hatása miatt szaporodnak a felső és alsó légúti heveny és idült megbetegedések. A szennyezett levegőjű településeken a felnőtt lakosság krónikus hörghurutos megbetegedése háromszor gyakoribb, mint a nem szeiüiyéiétt településeken élőknél. A 7-17 éves korosztálynál foközatoian emelkedik a megbetegedések aránya. A légúti asztma Budapesten az elmúlt évtizedben több mint kétszeresére növekedett. Budapesten az iskolás korúak között gyakori a vérszegénység és a.psont- fejlődési zavar, nő a daganatos betegségekből eredő halálozások száma. A légszennyezésből eredő anyagi károk - az egészáégügyi károkkal együtt - a legszerényebb becslések szerint is megháladják a 15 milliárd forintot.

Nem csak az emberek szenvednek a környezet káros 'hatásai miatt. A vízgazdálkodás múlt századi és még ma is érvényesülő hibás szemlélete miatt egyre kisebb területre szorulnak vissza természetes erők, nádasok, mocsarak, lápok és különböző típusú rétek. Veszélybe kerülnek a természetes növénytársulások, csökken a vadon élő növény- és állatvilág fajainak száma. A hazai állatvilágból eddig bizonyíthatóan 40 növény- és 53 állatfaj pusztult ki, és 1130 faj (a hazai fajok 2,5 %-a) veszélyeztetett. Végveszélyben vannak a forráslápok és láprétek.

Az ország területének 18 %-a, 1,7 millió hektár erdő. A pártállami „urak" sokat bírált és gúnyolt passziója a vadászat még ma is jelentős kárt okoz a természetben. Igaz, most is vannak a parlamentben kormánypárti képviselők, akik e szenvedélynek hódolva a törvényalkotás során szem elől tévesztik a természet érdekeit. A vadászat még ma is kizsákmányolja az erdőket, a törvények, rendeletek pedig nem biztosítanak pénzforrást a vadgazdálkodás számára.

A Balatonnál említett rablógazdálkodás az erdőket sem kíméli. Szerencsére a magyarországi erdők egészségi állapota az európai átlagnál kedvezőbb. Jelenleg az erdők 10-12 százalékán tapasztalható jelentősebb károsodás, amely növekvő tendenciát mtuat. A savas esőkön kívül súlyosbítja a helyzetet a több mint tíz éve tartó aszályos időjárás és a talajvízszint csökkenése.

Természetvédelmi oltalom alatt áll az ország területének 6 százaléka. 415 növény, 619 állatfaj, 2500 barlang. Az öt nemzeti park közül a legfiatalabb a Fertő-tavi, amely az ország határán is túlnyúlik, Ausztriába és Szlovákiába. Sokszor a természetvédelem sem nyújt védelmet a barbár szennyezéssel szemben. A Kiskunsági Nemzeti Park területén úgy csináltak helyet a veszélyes hulladékot tartalmazó hordóknak - amelyeket engedély nélkül ástak el -, hogy egyszerűen arrébb vitték a Kiskunsági Nemzeti Park feliratú táblát.

Noé