Új Néplap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-25 / 98. szám

I 8 Magazin 1992. ÁPRILIS 25. És Turulháza kinő a pusztából Egy most érettségiző debreceni diák, Kun Péter a közelmúltban érdekes ötlettel kereste fel a karca­gi önkormányzatot: a négyes szá­mú fő közlekedési útvonal szom­szédságában, a karcagi laktanya mögötti területen hagyományőrző központot szeretne létrehozni Tu­rulháza néven. Az ötletgazda, aki kínai tolmács (is)- Mit kell tudnunkKun Péterről?- A debreceni Tóth Árpád Gim­názium diákja vagyok, most fogok érettségizni.- Félsz?- Talán a matektól. A történel­met imádom, a magyart megtanu­lom, de nem félek a kínai nyelvtől sem.- A kínai nyelvtől?- Igen. Abból is érettségizek most, utána pedig az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetemre akarok menni kínai-mongol szakra, de másodikban (a megfelelő nyelv­vizsgák után) leadnám ezt a két nyelvet és a néprajzot, valamint a török nyelvet akarom felvenni.- Debrecenben tanítják a kínait és a mongolt?- Nem. Én Miskolcra jártam kí­naiul tanulni, hetente egy napot töltöttem ott, szerencsére elenged­tek a gimiből. Az ott működő alter­natív bölcsészegyetemen próbál­tam elsajátítani a kínai nyelvet.- Sikerült?- Eléggé. Sokszor előfordul, hogy megáll egy rendőrautó a gimi előtt, felrohan egy rendőr, benyit az osztályba és szól, hogy indul­jak, mert tolmácsolni kell. Me­gyek, legalább gyakorlom a nyel­vet, még fizetnek is, ráadásul nem kell ott ülnöm a suliban.- Beszélsz mongolul is?- Igen. Jártam Mongóliában lo­vakat és jurtákat nézni, elég jól boldogultam a mongol tudásom­mal. Tanultam még ótörökül is, no meg oroszul és angolul, a gimná­ziumban. Angolból megvan a kö­zépfokú nyelvvizsgám, oroszból nincs, de néhány hetes tanulással azt is meg tudnám szerezni.- Honnan ez a vonzódás a keleti kultúrák iránt?- Édesapám, Kun János, előadó- művész. Szinte azzal egy időben. ahogy megtanultam járni, már vitt magával az olvasótáborokba, ide- oda. Nagyon sok íróval, költővel, énekessel, versmondóval, tudó­sokkal, művészekkel találkoztam kiskorom óta, s ezek a találkozá­sok igen nagy hatással voltak rám. Az ősi magyar kultúra és a keleti kultúrák felé irányították a figyel­memet. ✓ Es felment a miniszterhez- Miért éppen a karcagi pusztára álmodtad Turulházát?- A mi családunk tiszaroffi szár­mazású, sokszor megyünk haza ma is, sok időt töltöttem ott, a Nagykunság szélén. Karcagot én mindig nagyon szerettem. Itt még Beszélgetés Kun Péterrel olyan ősi dolgok élnek, hogy a leg­több ember nem is sefti! Jártam Gunda professzornál, s 6 is meg­erősített ebben. Turulházán mi nem a Hortobágyon elrontott túl- csicsázott, úgynevezett hagyomá­nyokat akarjuk éltetni, hanem a romlatlan, ősi hagyományokat. Egyébként én is szeretnék mielőbb Karcagra költözni, mert itt együtt van a város és a puszta. Tehát min­den.- Érettségi előtt állsz, mégis Tu­rulháza ügyeit intézed.- Ez most rettenetesen fontos. Kitaláltam ezt a hagyományőrző központot, aztán elindultam, hogy megvalósítsam. Elmentem Kar­cagra, az önkormányzathoz, el­mondtam a tervemet és a segítsé­güket kértem. Meg is kaptam. Sok­szor voltam Budapesten, alapítvá­nyok vezetőivel, miniszterekkel tárgyaltam Turulházáról. Minden­hol segítettek.- Édesapád vitt el például a mi­niszterekhez?- Nem. Arra sem volt kapható, hogy kocsival felvigyen. Egyedül intéztem a dolgaimat. Én akartam összehozni.- Fontos a múlt?- Nagyon. Nemzeti múltunk, történelmünk ismerete nélkül nem épülhet semmilyen jövő. Az el­múlt évtizedek szellemi inkubáto­rában felnőtt nemzedék hiányos, sokszor hamis történelmi tudatot örökölt. Önazonosság híján pedig elsatnyul az egyén, s elsorvad a nemzet is. Ezért is kell nemzeti múltunk felé fordulnunk. A múlt egy nemzet, egy nép felbecsülhe­tetlen értékű kincsesháza, s ha egy nemzetet a múltjából kisemmiz- nek, az képtelen a jövőépítésre. A mai Magyarországon a nemzeti bűntudat helyett igazán érzékeny nemzeti és történelmi tudatra van szükség. A magyarság jövője olyan lesz, amilyenné mi formál­juk. Európaiak is csak úgy lehe­tünk, ha nem felejtjük el nemzeti hagyományainkat, s ha kitartóan ápoljuk népi kultúránkat.- Ezt a célt szolgálja majd Tu­rulháza, igaz?- Igen. A Turulháza Alapítvány célja a magyarság egészének együttes szellemi örökségét képe­ző néprajzi, tudományos, környe­zeti értékek megőrzése és tovább­adása úgy Magyarországon, mint külföldön. Lovas íjászat, távlovaglás, expedíciók- Mit kínál majd ez a hagyomá­nyőrző központ?- A Nagykunságban az ősi ma­gyar pásztoréletnek számtalan egyáltalán nem ismert, vagy alig ismert reliktuma él. Ezen a jól kö­rülhatárolt, könnyen megközelít­hető területen (ahol a szikes talaj kifejezetten alkalmas a szilaj állat­tartásra) egyrészt megkíséreljük visszaállítani az ősi rideg állattar­tást, másrészt kiegészítjük azt egy hagyományőrző, értékmentő, az ősi népi mesterségeket és foglal­kozásokat, szokásokat felmutató tevékenységgel. Mindezt ugyan­úgy kínáljuk a magyarországi ma­gyaroknak, mint a határainkon kí­vüli, nemzeti kisebbségi sorban vagy emigrációban élő magyarok számára. Lesznek kulturális, tudo­mányos, művészeti összejövete­lek, ifjúsági táborok, kézműves tanfolyamok. Rendezünk fesztivá­lokat is. Alapvető céljaink között szerepel a lovaskultúra és lovas­sport fejlesztése és minél széle­sebb körben való megismertetése. Fontosnak tartjuk, hogy a rendez­vények, táborok és tanfolyamok minden érdeklődő számára elérhe­tők legyenek. Turulháza egyéb­ként nyitott lesz a turisták számára is. Mi lesz Turulháza? Amolyan sajátok múzeum?- Nem, bár idővel szeretnénk itt egy múzeumot is létesíteni, s ab­ban bemutatni a magyarság erede­tét és kultúráját. De Turulháza egy olyan élő hely lesz, ahol bárki me­ríthet népi, nemzeti hagyománya­ink tárházából. Turulháza szellemi központ lesz, ahonnan például ex­pedíciók indulnak kelet felé, a ma­gyarok, a kunok és a rokon népek nyomait kutatva. Fiatalok laknak majd Turulházán nyaranta, s há­romhetes turnusokban élnek együtt az ősi magyar kultúrával. Jurtákban alszanak, gondozzák az állatokat, megtanulnak lovagolni, megismerkednek néhány mester­séggel, népdalokkal, néptánccal, népi ételekkel, gyakorolhatják az íjászatot és még sok érdekes dol­got.- Milyen állatok lesznek Turul­házán?- A régi magyar állatok. Értékes lóállomány található Karcagon. Ebből, no meg az Erdélyből hozott parlagi lovakból és a mongol lo­vakból megkíséreljük rekonstruál­ni honfoglaló őseink lovát. Ezeken a legelőkön régi magyar pásztor- kutyák terelgetik majd a rackanyá­jat és a szürkemarhákat. Versenye­ket rendezünk majd például lovas íjászatból, távlovaglásból Ópusz­taszer és Karcag között.- A vállalkozók kapnak-e vala­milyen szerepet Turulházán?- Igen. Turistákat is fogadunk, az ehhez szüksges kiszolgálóegy­ségeket vállalkozók hozzák létre, s ők üzemeltetik. De csak az alapít­ványunk céljaival összhangban lé­vő vállalkozásokat támogatjuk, a Turulháza erkölcsi hitelét romboló vállalkozásokat nem.- Lesz érdeklődő?- Biztos vagyok benne, már csak azért is, mert Turulháza program­jait be akarjuk illeszteni a világki­állítás országos eseményeinek a sorába.- Vannak támogatók?- Igen. Április 13-án a karcagi városházán megbeszélésre gyűl­tek ősze az első támogatók, akik között ott van a Postabank, a Laki­telek Alapítvány és a karcagi ön- kormányzat is. A közeli napokban jegyzik be a Turulháza Alapít­ványt, s utána elkezdjük a munkát a karcagi pusztán.- Mikor nyitja meg a kapuit Tu­rulháza?- 1993. augusztus 20-án, ünne­pélyes keretek között. A nyitóün­nepségre meghívjuk a magyaror­szági tájegységek, megyék kül­döttségeit, és várjuk a határainkon kívüli kisebbségi magyarság kép­viselőit Kárpátaljáról, Csíkból éppúgy, mint a Vajdaságból vagy a Csallóközből. Reméljük, sok vendégünk lesz a nyugat-európai és a tengerentúli magyarok közül is. Az államalapítás évfordulójá­nak tiszteletére minden évben, minden augusztus 20-án ehhez ha­sonló nagy rendezvényt, találko­zót tervezünk. Turulháza az össz- magyarságé lesz. Az a célunk, hogy az 1996-os világkiállításra és a honfoglalás 1100-dik évforduló­jára Turulháza már egy olyan jól működő létesítményegyüttes le­gyen, amely a kapcsolódó vállal­kozási tevékenységekkel kiegé­szülve egyike lehet a vonzó vidéki programoknak. Úgy legyen! Addig már csak olyan apró akadályokat kell siker­rel venni, amilyen az érettségi vagy az egyetemi felvételi. De ahogy Kun Petit elnézem, ő nem ismer akadályt. Körmendi Lajos Pereskedők vagyunk-e? - Miért húzódnak egyes ügyek? - Mi történt, történik a korábbi politikai ítéletekkel? Nánási Illéssel, a megyei bíróság új elnökével Dr. Nánási Illés - aki Kisújszál­láson született - még fiatal ember, elvégre alig haladta túl a negyven­egy évet, és máris jelentős tisztsé­get tölt be, hiszen ő a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Bíróság el­nöke. Ráadásul úgy tudjuk, hogy a kinevezése körül semmiféle ösz- szeütközés nem történt: magyarul fogalmazva, az igazságügyi mi­niszter és a helyi bírói testület többségének az álláspontja az ő személyében megegyezett. Való­ban így volt?- Igen, hiszen a 60 bírói szava­zatból 41 igent, 12 nemet kaptam, míg a többiek nem kívántak nyilat­kozni.- Lesznek-e változások a testület életében?- Mindenképpen, bár ezek nem csak a mi megyénkre jellemzőek. Korábban az volt a gyakorlat, hogy az elnökön kívül három el­nökhelyettes is tevékenykedett. Most csak egy helyettes lesz, és három úgynevezett kollégiumve­zető. Ők hárman a büntető , a pol­gári és a gazdasági kollégiumnak szigorúan csak a szakmai irányítá­sát végzik. Azután az is módosu­lás, hogy a megyei elnöki, elnök- helyettesi, sőt a városi bíróságok elnöki tisztségei is pályázatok út­ján nyerhetők el. Míg azonban a megyei tisztségeknél a miniszter dönt, a városiak esetében a kollé­gák szakmai véleményének a fi­gyelembevételével ez a jog az enyém.- Pereskedő emberek vagyunk jászok, kunok, egyszóval Szolnok megyeiek? Beszélgetés dr.- A mi megyénk sem különbözik alapvetően a többitől. Az azért sokszor tapasztalható, hogy egy­mással szemben talán toleránsab- bak, elnézőbbek is lehetnénk. Mi­vel ez ma még olykor hiányzik, esetenként, ha vita kerekedik a vé­leménykülönbségekből, inkább bízunk egy kívülálló testület állás- foglalásában. Pedig sokszor jó szóval meg lehetne egyezni még a bírói döntés előtt: legyen szó örö­kösödési eljárásról, vagy arról, hogy válás után kinél maradjon a gyerek.- Hallhatnánk a peres ügyek éves mennyiségéről?- Sajnálatos, hogy inkább emel­kednek, mint fogynak. így tavaly . a megyénkben 5 ezer 300 polgári peres, 4 ezer 900 büntetőperes és 705 gazdasági peres ügy volt. Sőt a felsoroltakon kívül 6 ezer 90 olyan eset is, amikor a bíráknak az iratok alapján kellett dönteni, ami bizony nem mindig egyszerű. Ha öszeadja, kiderül, jóval több, mint 15 ezer esetről van szó, amelyek mögött mindig, minden esetben emberek, emberi sorsok húzód­nak.- És van rájuk ...- Van rájuk a megyében össze­sen 62 bíró. Szolnokon, meg azo­kon a helyeken, ahol városi bírósá­gok tevékenykednek. Egyébként a bírói helyeink száma 67.- Ebből következik, hogy nép­szerűtlen ez a szakma.- Korábban az volt, mert hogy árnyaltan fejezzem ki magam, máshol jobban megtalálták számí­tásukat a szakemberek. Nem be­szélve arról, hogy aki a bíró, annak semmiféle mellékkeresete, másodállása nem lehet, kivéve a szakmai, tudományos jellegű munkát. Szerencsére azóta javult a helyzet, és tapasztaljuk: egyre töb­ben vállalják, választják ezt a hiva­tást.- A bíróságokra sokszor mond­ják azt a nem éppen dicsérő jelzőt, hogy egyes tárgyalL ügyek úgy nyúlnak, akár a rétestészta.- Ennek az egyik oka az lehet, amelyet korábban említettem. Ne­vezetesen ennek a 62 személynek rengeteg a munkája. Visszautalha­tó ez arra is, hogy a megyénkbeli testületekben az utóbbi években jelentős volt a mozgás, a változás: sokan távoztak, mások érkeztek helyettük, nem kevesen pedig nyugdíjba kerültek. Mégis azt val­lom, hogy az ügyek döntő többsé­ge egy év alatt, vagy jóval koráb­ban befejeződik. Kivéve egyes örökösödési, tulajdonjogot elbírá­ló eljárásokat, ahol a felek, roko­nok képtelenek egymással zöld ág­ra jutni. Ráadásul ezen tárgyalások többségéhez szakértő, szakértők is szükségesek.- Azért ne kerüljük meg a tyúk­pereket. Tudok olyanról, hogy a kárérték ötezer körüli, a perköltség pedig meghaladja az ötvenezret. Mi szükség van erre?- Ezt ne tőlem kérdezze, hanem az érdekelt, érintett felektől. Arra, hogy az efféle ügyekbe beleszól­hassak, a megyei elnöki hatáskör nem terjed ki. Abban igaza van, hogy lépni kellene, dé ez Jogsza­bályváltozást | igényéi, ami pedig már nem a mi (plapatfínk.,- Mennyire megalapozottak a döntéseik?- Szerencsére tárgyalt ügyeink túlnyomó többsége ebbe a kategó­riába tartozik, és azokat a Legfel­sőbb Bíróság helybenhagyja. Egyes esetekben kis mértékben változtat rajtuk. Az utóbbi időben nagy port, negatív visszhangot, vi­hart kiváltó döntésünk hál’isten­nek nem történt.- Kérem tájékoztasson a politi­kai perekről is!- Az 1945-1963 között történt elítélések közül a megyében 250 ítélet esetében adtunk ki semmis­ségi igazolást, amelyeket a tör­vény már rendezett, azaz semmis­sé nyilvánított. Ez alapján kártérí­tés is jár.- Általánosságban miért ítélték el ezeket az embereket?- Az ötvenes évek derekáig leg­többször a közellátás veszélyezte­téséért, 1956 körül, után pedig a népi demokrácia elleni izgatásért. Ebbe a fogalomba azután sok min­den belefért.- Igen ám, de a politikai perek nem fejeződtek be 1963-mal.- Valóban, hiszen egyes esetek­ben előfordultak 1989-ig. Ezeknél azonban már nem a törvény mond­ja ki a semmisséget, hanem az érintett bíróságoknak kell felül­vizsgálniuk korábbi döntéseiket.- Ezt ki kérheti?- Bárki, akit érint, és úgy érzi, hogy őt politikai okok miatt ítélték el. Mégpedig ott, ahol annak ide­jén a per folyt. Ha időközben pél­dául azon a településen megszűnt a bíróság, a jogutódnál. Például a kunhegyesiek Karcagon, a török- szentmiklósiak pedig Szolnokon.- A közvélemény olykor bosz- szankodik a büntetési tételek eny­hesége ellen. Magyarán mondva, egy-egy nagy felháborodást kivál­tó esetben kevésnek ítéli a letölten­dő időt.- A válasz bonyolultabb, össze­tettebb, és azzal kezdem, hogy saj­nos való igaz: egyre több a bűncse­lekmény. Főleg a vagyon és az élet elleni, azután a rablás. Na már most, legyen szó bárkiről, mi csak az érvényben lévő jogszabályok szerint dönthetünk a büntetés ki­szabásáról. Abban bizonyosan igaza lehet a felvetőknek, hogy en­nek a gyakorlatnak talán jobban kellene igazodni a fent említett saj­nálatos társadalmi jelenséghez. De ennek megvalósítása a törvényal­kotók és az alkalmazók közös munkája lehet csak.- Ön szerint melyek a jó bírák ismérvei?- Sorrendiség nélkül: emberi tisztesség, jó szakmai felkészült­ség, emberismeret, problémaérzé­kenység, kellő tolerancia.- Rendelkeznek ezekkel jelenleg megyénk bírói?- Nem tudom, milyen feleletet várt tőlem, de az enyém az lesz: szerintem igen. D. Szabó Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents