Új Néplap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-24 / 97. szám

III. évfolyam 97. szám 1992. április 24., péntek Ára: 9.60 Ft J ÁSZ-N AG Y K U N-S Z O L N O K MEGYEI NAPILAP Csődhullám a mezőgazdaságban A tószegi és a csépai téeszben már „harangoznak” A Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségétől kapott információ szerint április 8-ig megyénk hat termelőszövetkezete jelentette be a csődöt, két gazdaság, a tó­szegi Petőfi és a csépai Tisza- menti Tsz ellen pedig felszámo­lást kezdeményeztek. A csődöt jelentett nagyüzemek közül vár­hatóan a felszámolás fenyegeti a besenyszögi Kossuth Tsz-t is, hi­szen a hitelezőkkel történt egyez­tető tárgyalások nem hoztak eredményt. Az agrárszektor teljes pénz­ügyi ellehetetlenülését, súlyos működési zavarait, abnormális piaci helyzetét még inkább érzé­kelteti az a tény, hogy további tíz termelőszövetkezet veszélyhely­zetben van, de egyelőre nem kel­lett csődöt jelenteniük. A fizetés- képtelenné vált gazdaságoknak azonban - tekintettel a törvény határidejére - kicsi az esélyük ar­ra, hogy elkerüljék a felszámo­lást. A csődöt jelentett szövetkeze­tekben általában nemcsak a pénzügyi, hanem a vezetési vál­ság is a végső visszaszámlálás mielőbbi bekövetkeztét valószí­nűsíti. Az már más kérdés, hogy a tömeges csőd, felszámolás hány ezer ember mindennapi megélhetését fogja veszélyeztet­Feielőtlenség miatt A kár több millió Csaknem kétszáz hektár fenyves, tölgyes, valamint alj­növényzet égett le az ország­ban, főleg tüzelés, gazégetés következtében az utóbbi hé­ten. A Tűzoltóság országos pa­rancsnoksága a "távirati irodá­hoz eljuttatott közleményében kéri a lakosságot és a gazdál­kodószervezeteket, hogy fo­kozott gondossággal rakjanak tüzet a szabadban, előzzék meg a természet értékeinek pusztulását.(MTI) Bővülő telefonhálózat Budapest. Az idén 50 száza­lékos forgalomnövekedésre számít az Alcatel Híradástech­nikai Kft. Magyarországon - hangzott el a vegyes vállalat sajtótájékoztatóján tegnap. A cég üzleti kommunikációs rendszereinek 1991-es forgal­ma 385 millió forintot ért el, és reményeik szerint idén elérik a 600 millió forintot. Tavaly a kft. 15 ezer alközpontot értéke­sített, így piaci részesedése a 20 százalékot is meghaladta, a forgalom kétharmad része pe­dig, 270 millió forint, magyar összeszerelésből származott. Nincspénz a viharjelzőkre Az Országos Meteorológiai Szolgálat az elmúlt évek gya­korlatának megfelelően május 1-jétől ismét megkezdi - ámde a korábbitól eltérően - a vihar­jelzést a Balaton területére. Változik azonban a jelzés mód­szere, mivel nincs anyagi fede­zetük a balatoni fényjelző rendszer üzemeltetésére. A szolgálat pénzügyi helyzeté­nek rendezéséig ezért a tó körül telepített viharjelző lámpák működését szüneteltetik. A szolgálat felhívja a sportolók és a fürdőzők figyelmét arra, hogy az OMSZ a várható szél­viharok előrejelzését a tömeg­kommunikációs médiumok­nak rendszeresen továbbítja, így a viharállapotokról a hír­műsorokban kaphatnak tájé­koztatást. Városok a költségvetésért Nyíregyháza. Az önkor­mányzati gazdálkodás folya­matosságához és megalapo­zottságához elengedhetetlenül szükséges, hogy minden évben legkésőbb november 15-éig is­mertté váljon az ország költ­ségvetése - fogalmazta meg ké­rését a parlamentnek és a kor­mánynak a Megyei Jogú Váro­sok Szövetségének Közgyűlé­se tegnap Nyíregyházán, ahol megkezdődött a testület kétna­pos tanácskozása. Az ország huszonkét nagytelepülését ma­gába foglaló szövetségbe Sal­gótarjánt és Szekszárdot ez al­kalommal vették fel tagnak. 60 milliárd a visszaigényelt vagyontárgyak értéke Kormányszóvivői tájékoztató A kormány csodálkozással, sőt, csalódottsággal vette tudomásul, hogy Marian Calfa prágai kor­mányfő mindmáig nem válaszolt Antall József hetekkel ezelőtt írt levelére. A magyar miniszterelnök abban feltárta a kormány állás­pontját a bősi építkezéssel kapcso­latosan, s néhány igen fontos kér­désről - köztük a szlovák oldalon folyó építkezés leállításáról - kérte a cseh-szlovák kabinet vélemé­nyét. Amíg azonban nem érkezik hivatalos válasz a felvetésekre, a magyar kormány nem tud érdem­legesen állást foglalni az erőmű ügyében - jelentette be László Ba­lázs szóvivő a tegnapi kormány­ülés szünetében tartott tájékoz­tatón. A kormány elhatározta, hogy megállapodást köt a Visegrádi Hármak másik két tagállamával: Cseh- és Szlovákiával, valamint Lengyelországgal a három ország adminisztratív együttműködéséről az Európai Közösségekkel kötött megállapodások végrehajtása ér­dekében. Mindez azt jelenti, hogy a három ország egymással folyta­tott kereskedelmében is életbe lép­nek azok a szabályozók- köztük az áru és anyag származására vonat­kozó előírások -, amelyek az egyes tagok és a Közös Piac között érvé­nyesek. Juhász Judit a további döntése­ket ismertetve elmondta: a kor­mány tervezi a lakáscélú támoga­tásokról szóló rendelet módosítá­sát, miután a szabályozás egyes paragrafusainak fenntartása igen­csak megnehezítené a lakosság életét. Ezért megbízták a pénzügy- minisztert, hogy három héten belül készítsen javaslatot a rendelet megújítására. A módosítások nyo­mán feltehetően megváltoztatják a kedvezményes kölcsön felső hatá­rát is. A Dorogi Szénbányák Vállalat helyzetét elemezve a kormány el­határozta: javasolja az Ország- gyűlésnek, hogy a lencsehegyi bá­nya 3,9 milliárd forintos járadékfi­zetés' kötelezettségét írják le az államadósság terhére, mégpedig 2004-ig évi 280 millió forintos megosztásban. Végezetül a kabinet áttekintette a kárpótlási jegyek átválthatóságá­val kapcsolatos feladatokat, és el­fogadta az erről szóló programot. Ennek nyomán az egyes szaktár­cáknak ki kell dolgozniuk a maguk területére érvényes szabályokat: hogyan lehet felhasználni a kár­pótlási jegyeket az élelmiszeripar privatizációjában avagy az önpri­vatizációban. A Belügyminisztéri­um az önkormányzatoknak külön tájékoztatót készít arról, miként kezeljék a jegyeket a lakásértéke­sítéseknél. (Folytatás a 2. oldalon) Sevillában marad a magyar pavilon? Ha sikerül találni valakit, aki hasznosítani tudja az expo bezá­rása után, akkor nem kell lebontani a sevillai magyar pavilont, amelynek nagy sikere van a látogatók körében. Ez jó reklám lenne a magyar gazdaságnak, felkeltené az érdeklődést a magyar világkiállítás iránt. Nem utolsósorban pedig olcsóbb megoldás, mint az épület szétbontása és hazaszállítása. Képünkön a magyar pavilonnak egy belső részlete látható. (Cikkünk a 3. oldalon) w Elvis Jászberénybe megy Egy hétig ingyen nézhetik a tévé-mozicsatornát Az ország legnagyobb kiterjedé­sű minősített kábelhálózatával ren­delkező város 4500 kábeltévé-elő­fizetője egy héten át ingyen élvez­heti az egyetlen magyar nyelvű, reklámmentes és napi legalább 3 filmet sugárzó tévé-mozicsatoma, a HBO szolgáltatását. A jászberé­nyi nézők így csatlakoznak a pécsi, debreceni, székesfehérvári, veszp­rémi, dunaújvárosi, tatabányai és (Budapest) gazdagréti nézőkhöz, akiknek otthonában már fogható az HBO. A HBO, mely műsorát a család minden tagját figyelembe véve ál­lítja össze, a bemutatkozás estéjén a Szömyecskék című Spielberg- produkcióban készült filmmel, az ötvenes évekbeli Chubby Checker- slágerre épülő Emberevő bíborka című komédiával, s egy szenzációs (1968-ban készült) Elvis Presley- koncertfilmmel szórakoztatja a kö­zöséget. Ugyenezen az estén a nap utolsó filmjeként mutatják be Mi­los Forman világhírű - s még Cseh­szlovákiában rendezett - Tűz van, babám című filmjét azoknak, akik kedvelik az európai filmklassziku­sokat. Ez a válogatás tükrözi az HBO műsorpolitikájának lénye­gét, hogy a magyar ízlésnek meg­felelő összeállításában kínáljon klasszikus és modem, amerikai, európai és magyar filmsikereket feliratozva vagy szinkronizálva - s hogy a havonta vetítésre kerülő 20- 25 filmet olyan rotációban mutassa be, mely lehetővé teszi, hogy az előfizető akkor se maradjon le ked­venc filmjéről, ha éppen más prog­ramja van. Az HBO azt is céljának tekinti, hogy Magyarországon eddig so­sem látott alkotásokat is műsorára tűzzön. A jászberényi nézők szá­mára sugárzott bemutatkozó prog­ramban az Emberevő bíborkát és az Elvis Presley-koncertfilmet ed­dig sehol sem láthatta magyar mo­ziban, illetve televízióban a ma­gyar közönség. Az előfizetéses rendszerben megrendelhető HBO-szolgáltatás iránt édeklődő jászberényi nézők­höz házhoz jönnek a kábelvállalat képviselői, akik a 12-772-es tele­fonszámon is a közönség rendelke­zésére állnak. Egy hónap múlva nyit a BNV 1450 cég állítja ki termékeit Lezárták a kiállítói jelentkezé­seket a tavaszi Budapesti Nem­zetközi Vásárra - közölte az MTI-vel a Hungexpo sajtóirodá­ja. A végleges adatok szerint a május 20-a és 27-e között meg­rendezésre kerülő BNV-n 750 magyar vállalat mellett 21 ország 700 cége állítja ki termékeit, összesen 73 ezer négyzetméteres területen. A beruházási javak szakvásárán tizenhét nemzet - köztük az USA, Kanada, Japán - kollektív országbemutatóval je­lenik meg, és önálló kiállítóként ott lesz az Európai Gazdasági Közösség is. A kiállítás szervezője, a Hung­expo az idén tovább erősíti a szakvásárjelleget, ezért kiemel­ten szerepeltet négy árucsopor­tot, a szerszám-, a jármű-, az energetikai és a vegyipart. A tavaszi BNV a nyitva tartás idejével is a szakvásárok voná­saihoz igazodik. A hagyomá­nyoknak megfelelően az idén is lesznek szakmai napok, amelyek a korábbiakkal ellentétben egész nap, reggel 10-től 18 óráig tarta- nak.(MTI) Önkorlátozásra kell számítani A magyar mezőgazdaság és az EK Hazánknak önkorlátozásra kell számítania, ha az EK tagja kíván lenni - ez derült ki Walter Kittéi­nek, Németország mezőgazdasági minisztériumi államtitkárának teg­napi előadásából, melyet a magyar szaktárca vezetőinek és újságírók­nak tartott. Az államtitkár felhívta a figyel­met: erősíteni kell az értékesítés és a piac szerepét az ágazatban, s en­nek szellemében speciális termé­keket kell előállítani annak érdeké­ben, mert elsősorban azok eladha­tók az EK piacán. Arra ugyancsak utalt - a németországi keleti tarto­mányok tapasztalatait hozva pél­dának - ,hogy a mezőgazdaságban lezajló szerkezetváltást nem sza­bad elkapkodni. Az új struktúra ki­alakítására időt kell szánni. Óvott ugyanakkor attól, hogy a mező- gazdasági termelés elaprózott bir­tokokon történjen. Ugyancsak a német keleti tartományok példájá­ra hivatkozva, szerinte az átlagos birtoknagyság 300-500 hektár le­het, ahol családi alapon jövedel­mező a gazdálkodás. Arra ugyan­csak kitért, hogy a szövetkezetek­nek és más gazdasági társaságok­nak szintén van létjogosultságuk a mezőgazdaságban. Az államtitkár szerint hazánk tényleges EK-tagságára 8-12 évet is várni kell. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents