Új Néplap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-24 / 97. szám
2 Körkép 1992. ÁPRILIS 24. Megérkeztek a biztosítási kártyák Mostanában gyakran beszédtéma az orvosválasztás, a biztosítási igazolvány ügye. Bizonyára olvasóink is megkapták már biztosítási kártyáikat, s talán olyan is akadt, akinek adatait hibásan jegyezték a rovatokba. Dani Csabával, a Társadalombiztosítási Igazgatóság igaz- gatóhelyettesével és Liesz- kovszky Erzsébettel, a biztosítási igazolványokkal foglalkozó, nemrégiben nyílt iroda vezetőjével ezekről az esetekről, aktuális kérdésekről, illetve az iroda tevékenységéről beszélgettünk. Amikor a TB Igazgatóság épületének III. emeletén található iroda kis helyiségébe léptünk, mindössze két ügyfél várt türelmesen sorára, de ha fél órával előbb érkezünk - állították az ott dolgozók - egy szardíniás dobozba kellett volna benyomakod- nunk. Eddigi kéthetes léte alatt több százan fordultak meg az irodában. Csak egy részük volt azonban „valódi” ügyfél, hiszen csak az egyéni vállalkozók dolgait intézik a munkatársak. Kártyájukat érvényesítik, hiba esetén kicserélik. Ott tehetnek nyilatkozatot az érintettek eltartott családtagjaik számáról. (Az élettárs nem minősül eltartott hozzátartozónak.) Most az átalakulás időszakában az ő ügyeik bonyolítása is fokozott munkatempót igényel. A nyugdíjasok igazolványát nem kell külön érvényesíteni, az észlelt hiányosságokról, problémákról a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot (1138 Budapest, Váci út 73.) kell értesíteniük levélben a nyugellátásban részesülőknek. A nem nyugdíjasok az arra illetékes helyen érvényesíthetik biztosítási igazolványaikat, így például a munkavállalók a munkáltatónál, a munkanélküliek a munkaügyi központban. A problémák megoldása is rájuk tartozik. Egyébiránt türelemre intettek a szakemberek, hiszen július 1- jéig nem történik változás az egészségügyi ellátás rendszerében. A rendelkezésre álló idő elegendőnek tűnik számukra a jelentkező problémák megoldására. És amit még tudni kell: a jelzett időpontig az ellátás igény- bevételének és az ovosválasztás- nak sem feltétele az érvényesítés. Persze, ha az egészségünkről van szó, nyugodtabbak vagyunk, ha rendben mennek a dolgok. bcs Közbiztonság Nógrád megye az első A nyomozás eredményességében, valamint a felderítési mutatóban Nógrád megye a legjobb az országban - jelentette ki tegnap Salgótarjánban a megyei közbiztonsági fórumon dr. Rafael Károly alezredes, megyei rendőrfőkapitány. A nyomozás eredményességét jelző százalék a tavaly ilyenkori 39,3-ról ez év első negyedévében 66,9 százalékra javult, a felderítési mutató pedig 18,7 százalékról 60,2 százalékra. Az ismertté vált bűncselekmények száma Nógrádban is emelkedik, méghozzá az országos átlagnál nagyobb mértékben. S jóllehet a közutakon tavaly kevesebb volt a baleset, nem mondhatni, hogy javulna a közlekedési morál, hiszen csak ittas autóvezetőkkel szemben is gyakrabban kell intézkedniük a rendőröknek. „Kétvállas” győzelem Soproni KC - Szolnoki Olajbányász 73 - 76 (38 - 39) Kormányszóvivői tájékoztató (Folytatás az 1. oldalról) A kárpótlási rendszer koordinálására bizottságot hoznak létre, amelynek vezetője az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke lesz. Vagyoni kárpótlást összesen 830 ezren kértek. A 3 millió visszaigényelt vagyontárgy becsült értéke 60 milliárd forint, s ebből eddig 500 millió forint értékű jegyet vettek át. Erre való tekintettel a kormány egyetért azzal, hogy - a biztonságos kínálat megteremtése érdekében - az Állami Vagyonügynökség befektetési vagyonkezelő és vagyonkezelő társaságokat alapítson, ugyanakkor a kárpótlásra jogosultak körében olyan társasági részvényeket is felajánljon, amelyek a helyi igények kielégítésére szolgálnak. (MTI) Férfi kosárlabda NB I. Sopron, 1800 n. V.: Toók, Görgényi Sopron: Szlávik G. 8/6, Ba- canskas 10, Liepa 24/6, Ster- bencz 14, Molnár 7/3. Csere: Rakolczai 7/3, Szlávik J. 3/3, Tóth. Edző: Vetési Imre Sz. Olajbányász: Hosszú 17/9, Abeljanov 14, Knézics 8, Horváth 8, Zsarkov 23/6. Csere: Tóth A., Tóth Z., Berkics 2, Jáhni 4. Edző: Rezák László és Szalay Ferenc. Kipontozódott: Szlávik G. és Molnár 40. percben. Rendkívül feszült légkörben - melyet főként a soproni közönség idézett elő - kezdődött a találkozó. A kezdeti percekben a vendégek kaptak először lábra, Knézics és Zsarkov jóvoltából 5- 0-ra vezetett az, Olajbányász. Az első játékrészben egyik csapat sem tudott tetemes előnyt szerezni, a hazaiak közül Liepa, míg a Tisza-partiak közül Zsarkov volt az ügyeletes pontszállító, akinek köszönhetően minimális vendég vezetéssel térhettek pihenőre a csapatok. Fordulás után a Sopron ledolgozta hátrányát, a 27. percben a vezetést is átvette, sőt ötpontos előnyre tett szert. Válaszként a piros-feketék Abeljanov eredményes centerjátékának köszönhetően visszavették a játék irányítását, a 32. percben 59-60 volt az állás. Még egy perccel a találkozó lefújása előtt is nyílt volt a küzedelem annak ellenére, hogy ebben a kritikus időszakban a Sopron vezetett három ponttal. Ezt követően már csupán büntetőből voltak eredményesek a szolnokiak. Hosszú keze nem remegett a felelősségtől és négy másodperccel a vége előtt biztosan értékesítette a győzelmet jelentő büntetőket. Mivel az Olajbányász másodszor is két vállra fektette határszéli ellenfelét, két győzelmével az 5-6. helyért mérkőzhet a Ka- poscukor-Csepel SC győztesével, május 3-án a Tiszaligetben 18.30 órakor. Építőanyag a kisvállalkozóknak Női kézilabda NB I* Berény a 7. helyért küzd 1 i u* • i m*m | *>*. ‘ I Elsők között alakult az az építőanyag-gyártásra szakosodott vegyes vállalat, melyet a Győri Áfész és az osztrák Leier vállalkozó alapított, s az indulás évében 70 millió forint értékű előregyártott elemet - építőblokkokat - készített a kislakásépítőknek. Ma már a cég termelési értéke eléri a 200 millió forintot MTI-Fotó Matúsz Károly Debreceni VSC - JTKF Lehel SC 27 -18 (14 -10) Debrecen, 1000 n. V.: Kékesi, K.Szabó DVSC: Pusztainé-Pálffy 1, Bo- csiné 3, Medgyessyné 4, Rádinné 5, Katkó, Szántó 4 (2). Csere: Bloj (kapus), Mátéfi 4 (3), Dörnerné 4, Sipos 2, Lajterné 1. Edző: Komáromi Ákos és Kösztner Vilmos. Jászberény: Lenhardt-Molnár 1, Zuborjeva 3 (1), Fjodorova 4, Tarjáni 3, Szegő 6, Esztáriné 1. Csere: Krehlik (kapus), Krisztóf, Bartus, Ésik, Fekete. Edző: Ugrin György. Kiállítás: 6, illetve 10 perc. Hétméteres: 8/5, illetve 2/1. Kedves pillanatok előzték meg a két együttes „sorsdöntő” találkozóját. A Debreceni Dózsa NB I-es férfi csapatának tagjai virággal köszöntötték a vasárnap Szófiában KEK- döntőt vívó és sajnos elvesztő lányokat. A vendég jászberényiek a 8. percig rendre egy-egy góllal vezettek, majd Bocsiné rövid ideig fordított az eredményen (4-3). A vendégek ekkor még egyenlítettek, majd Szántó két gólja következett (6-4). Leblokkoltak a hazaiak és ezt Szegő háromszor használta ki 6-7-re módosítva az állást, miközben a kapusok mindkét oldalon szép védéseket mutattak be. Szántó, majd Bocsiné hibázták el ezután a hétmétereseket, előbbi a kapufát találta telibe, utóbbi fölé célzott. A 21. percben még mindig a Jászberény vezetett 9-7-re Molnár találatával. Azonban Zuborjevát már másodszor állították ki, mert nem engedett elvégezni egy szabaddobást. Az emberelőnyt kihasználva a Debrecen két perc alatt egyenlített (9-9), majd ettől fogva már végig vezetett. Hamar kiderült ugyanis, hogy Zuborje- vára kevésbé lehet építeni, rendre pontatlanul célzott és helyette Szegő volt elemében, akit indítani lehetett és az első játékrészben ötször volt eredményes. Szünet után 12 percen át nagyjából megmaradt a különbség (42. perc 18-15), de egyre inkább fölénybe került az erőteljesebb és változatosabb támadójátékot nyújtó Debrecen. Az 50. percben már 6 góllal vezetett és végül 9-cel nyert megérdemelten, ezzel a második győzelmet is megszerezte. A továbbiakban a DVSC a Győriekkel három győzelemig tartó sorozatba kezd, míg a Jászberény a 7. helyért küzdhet. Csuhák Tíz nap a Száz év magánnyal 2. At a piroson, arccal a fü felé Szolid, falusi demonstráció Latin-Amerika, Kolumbia, Bogota és íme, itt megy az utcán egy Volga, egy SB-60-08-as rendszámú, virtigli Kaukázuson inneni jármű, és azután feltűnik egy Dácia is, mellettük persze fut tengernyi tengerentúli és európai, valamint japán autó. A legtöbbje kivénhedt, mint az országút. Rettenetes nehéz - még az oly jól szituált polgárnak is - itt autót vásárolni. Drága. A benzin viszont durván egyhatodába kerül a magyarországinak. S a közlekedés? Nincsenek sávok, ahol mégis véletlenül vannak, ott teljesen feleslegesek. Hömpölyög az autóáradat, és mintha előírás lenne az itteni KRESZ- ben, nemcsak a gázt, a dudát is nyomják, egyfolytában tülköl mindenki, rettenetesen. Mintha megannyi lurkó keveredett volna a volánok mögé, elképedésünk már csak akkor nagyobb, amikor egy vidéki programról visszafelé érkezvén, buszsofőrünk szisztematikusan áthajt a piroson. Egyszer persze átsuhan egy zöldnél is. Eltévesztette - mondja valaki. Égy másik helyen egy másik alkalommal, az útfelbontás miatt leszűkült szakaszon, nem tudta bevenni a kanyart kiváló képességű vezetőnk. Rükverc, előre. Rükverc, aztán megint előre. Az ott tüsténkedő rendőr megelégeli a dolgot, s jól megdöngeti ököllel a busz hátulját. Még bele is rúg, hogy siessünk. Szabad a nap, nincs előadás, irány a hegy, illetve a csúcsán, hihetetlen helyen felépített templom. (A kolumbiaiak igen vallásosak. Az itt lakók több mint kilencven százaléka katolikus. Ha látni valahol egy meg- mászhatatlan sziklát, annak tetején minden bizonnyal ott egy gyönyörű feszület, ha van egy elérhetetlen hegyorom, oda épült a századok során minimum egy szentély, egy kolostor.) Olyan drótkötélpályás, függő kabinban lehet feljutni e bogotai nagy hegy tetejére. A társulat egy része - hiszen a technikaiak az előadás előkészítésén dolgoznak - kirándul. Illetve kirándulna, mert nem szállhatnak be a kabinba. A berendezések kezelői felfedeztek négy gengsztert. Vissza a bejárathoz, mindenki. Kiszáll a rendőrség, s egy derék fegyveres, pisztolyon tartott kézzel beszáll velünk, és már mehetünk is. Kirándulni. A gyönyörű templomban, amely négy évszázad generációinak imáját hallgatta, s amely két pápát is fogadott, nagy a csend, Csak egy hatalmas kutya hűsöl az oltár mögött. Villanygyertyák alatti apró lyukacskák tátognak a pesók után, ki, mennyi pénzt dob be, számára addig villognak. Kísérőink mondják, most már ne egy csoportban, hanem három-öttagú csapatokban menjünk tovább azon a hegyi úton, ahol a szentek életének jeleneteit öntötték remek szobrokba. Hiába, a biztonság! Lefelé csendben zötyög a drótpályán a kabin, némán álldogálunk meghatódva a látottaktól, s ki-ki mormolva imáját, hogy csak ezt éljük túl . . . Amikor felberreg egy csengő. Berreg, ott a kabinban. Egyszer, kétszer, háromszor. Csend. Aztán felberreg negyedjére, mire megszólal egy józan magyar hang: „Gyerekek, vegye már fel valaki!" Zipaquirá egy kirándulóhely. Arról nevezetes, hogy szén után kutatva sóra bukkantak itt. S a hegy belsejében hatalmas termeket vágtak a fehér kristályos anyagba, amiből aztán - lám, a hit - templomot vágtak. Micsoda díszlet! - .sóhajt valaki a végeláthatatlan lépcsők láttán. Soha ekkora építmény az Isten házának. S egy megható pillanat a sok közül: valaki magyarul imádkozik. Volt kiért, és volt miért. Ránk nehezedik a hely súlya. A szép dolgok ritkán könnyűek. Kevés azt mondani, hogy jól sikerült a színházi találkozót jelképező embléma. Inkább illik rá: telitalálat. A szomorú Nap ösz- szefut a nevető Holddal, vagy talán éppen fordítva. Nemcsak a fesztivál ilyen, Kolumbia a találkozások országa. A pompa a szerénységgel, a sivár táj a gazdag mezőkkel, a sötétség a világossággal. Tunjai Júlia és Rómeó, valamint egy cseppet sem mellékes szereplő, az erkély Kolumbia kávé a világnak, erdeivel levegő a Földnek. Kolumbia uránt jelent, és tudni illik, hogy bauxit- és nikkelmezők felett él. Kőszénkészletei hatalmasak, olajáról pedig bizonyára még sokat hall a világ. S a találkozás: nézzük a híradót, elapadt folyók medrét pásztázza a kamera. Megjelenik a táblázat, mennyi energiát is fogyaszt háztartásával az itteni polgár. Ez már gyanús. Este azután nem kap áramot néhány kerület Bogotában. Mi meg caplatírozunk a sötét utcán, s azután csak találkozik valahol egy számozott útvonal sarkán a világosság a sötétséggel. A városból kifelé menet, elhagyva határát, öt-tíz kilométerenként gyönyörű, kis turista- paradicsomokat találni. Nyírott fű, lovaglópálya, gyerekszóra- kozató centrum, tündéri éttermek, fogadók. Fut az autóbusz, aztán lassít, s már csak lépésben. Valami akadály? Talán baleset? Elhaladunk az árokpartra kiterített két fiatal férfi holtteste mellett. Üvegtörmelék, vér vagy balesetre utaló nyom sehol. Lelőtték őket. A kábítószer - így a magyarázat. Az illúzió mindenütt sokba kerül, ezért nincs semmi illúziójuk a szegényeknek. Szegények. Holnap karnevál. Rumba! Rumba! - rázza meg derekát a huszonéves Patrícia. (folytatjuk) Hajnal József
