Új Néplap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-16 / 91. szám

ADÓRÓL & VÁMRÓL fgj I KÉRDÉS íÉÉVALASZ a legújabb ÍÁ)'3 » ' ' * vámrendelkezésekről Hivatalosan 1867 márciusában alakult meg az első önálló magyar vámőrség. Az akkori fináncok ősei is így figyelték, hogy mi történik a piacokon és a határokon. Az ország kapuit - végre - tágra nyitottuk. 1991-ben több mint 102 millióan „léptek be és ki” határainkon. Mindenki azt szeretné - teljes joggal hogy ezeken a kapukon minél gyorsabb legyen a forgalom, de közös érdekünk, hogy a fegyver-, a heroincsempészeket, mindazokat, akik az utazást nem a világ megismerésére, hanem a jogtalan haszonszerzésre használják fel, megfékezzék. Európához akarunk közeledni, ezt tükrözik a vámszabályok is. Az alápelv világos, védeni és segíteni a tisztességes embereket, megfékezni a szélhámosokat. 1.) A külföldre utazók közül sokan nem tudják, hogy milyen mennyiségű árut vihetnek magukkal egyedi engedély nélkül. A törvény szerint a külföldre utazók engedély nélkül vihetik magukkal a személyes használatukra szóló tárgyaikat, feltéve, ha azok - figyelembe véve az utazás célját és időtartamát is - a szokásos mennyiséget nem haladják meg. Mi számít személyes használati holminak?- Személyes használatra szóló tárgyak azok a ruhaneműk, amelyekre az utasnak külföldön tartózkodása alatt indkoltan szüksége lehet. A ruhaneműn kívül útiholminak minősülő tárgyként kivihető a saját ékszer, 2 db fényképezőgép 10 te­kercs filmmel, 1 db látcső, 1 db hordozható zenegép, 1 db hordozható lemezjátszó 10 db lemezzel, 1 db hordozható rá­dióvevő berendezés, 1 db hordozható írógép, 1 db hordozható televíziókészülék, 1 db gyermekkocsi, 1 db sátor és egyéb kempingfelszerelés, 1 db kerékpár, 1 db 5 és fél méternél nem hosszabb kajak vagy kenu, 2 pár síléc, 2 db teniszütő és más hasonló cikk, 2 db sportfegyver 100-100 db lőszerrel, 1 db hordozható videomagnetofon és felvevőkamera. Ezenkívül a külföldre uazó 16 éven felüli belföldiek enge­dély nélkül vihetnek magukkal 400 db cigarettát vagy szivar­ból 50 db-ot vagy dohányból 200 grammot, bort korlátozás nélkül, égetett szeszes italból 2 litert és a dohánygyártmányon, illetve a szeszes italon felül 5 kg elkészített belföldi élelmiszert, ezen belül 2 kg húsárut (beleértve a húskonzervet is), továbbá 200-200 gramm kávét és kakaót. Nyers hús az ország területéről nem vihető ki! A fentiekben ismertetett útiholmin kívül; belföldiek enge­dély nélkül vihetnek magukkal 3000 Ft belföldi.fogyasztói árat meg nem haladó, szokásos mennyiségű ajándéktárgyat. Ezen értékkeret terhére vihető ki ajándék címén élelmiszer r kivéve a belföldi előállítású bort és szeszes italt -, ha összér­tékük a 3000 Ft-ot nem haladja meg. Nem vihető ki azonban a ADÓRÓL & VÁMRÓL fül Autóvásárláshoz 240 ezer forint A mozgáskorlátozottak új támogatási rendszeréről Mint ismeretes, a kormány nemrégi­ben újra szabályozta a mozgáskorláto­zottak támogatásának rendszerét. A ren­deletet még nem hirdették ki, így sokan kíváncsiak, milyen kedvezmények illetik meg az érintetteket. A Népjóléti Minisztériumban dr. Ga- rai Ágnes osztályvezetőtől megtudtuk, hogy a mozgáskorlátozottak gépkocsi­vásárláshoz, már meglévő autójuk átala­kításához, közlekedési költségeik téríté­séhez, a kötelező gépjármű-biztosításhoz és egyéb közlekedéssel kapcsolatos ki­adásaikhoz - például parkolójegy fizetés­hez is - igényelhetnek támogatást. Az ügyek intézését az önkormányzat jegyzőjénél kell kezdeni. Amennyiben a kérelmezőről egyértelműen megállapít­ható, hogy tömegközlekedési eszközt nem tud igénybe venni, é.s szociális hely­zete is indokolttá teszi, a jegyző a megyei tisztifőorvosi hivatalhoz továbbítja az iratokat. Az ott hozott határozat birtoká­ban van mód gépkocsi kedvezményes vásárlására. Az autókereskedő hivatalos számlája ellenében benzines autók eseté­ben 2000, dízelkocsiknál 2500 köbcenti űrtartalomig maximálisan 240 ezer-forint támogatás adható. Ezt a pénzt a megfe­lelő igazolások bemutatása után a Népjó­léti Minisztérium 15 napon belül meg­küldi az érintettnek. A rendelet érteimé- • ben a már meglévő gép­kocsik speciális átalakí­tásához -. különlegesen kialakított fékek besze­reléséhez, a sebességvál­tó átalakításához - leg­feljebb 30 ezer forint tá­mogatást adhat a szak­tárca a rászorulóknak. Amennyiben az ön- kormányzat jegyzője nem tudja egyértelműen eldönteni, -hogy a kérel­mező igénybe tudja-e venni a tömegközleke­dési eszközöket vagy sem, a társada­lombiztosítás orvos­szakértői bizottságának kell véleményt monda­nia, de természetesen ebben az esetben is fi­f yelembe kell venni a érelmező szociális hát­terét. Kedvezményekre, támogatásra ugyanis csak az jogosult, akinek jövedelme az előző évben nem haladta meg az öregségi nyugdíj mindenkori mi­nimumának két és félszeresét. Most ez az érvényes határ: 14.250 forint. Mindazok a rokkantak, akiknek iga­zolásuk van arról, hogy tömegközleke­dési eszközt nem tudnak igénybe venni és jövedelmük nem haladja meg a fenti összeget, évente 12 ezer forint támoga­tást kapnak az önkormányzattól. Aki már ebben az évben felvette a korábban érvényes 5 ezer forintos támogatást, ter­mészetesen a két összeg közötti különb­séget megkapja a polgármesteri hivatal­tól. A település jegyzőjének csak 850 köb­centis felső határig van joga kifizetni a havonként esedékes kötelező felelős­ségbiztosítási díjat a rokkantak járműve­ire. Efölött kinek-kinek magának kell vál­lalnia ezt a költséget. A biztosítási támo­gatást megkaphatja a mozgáskorlátozot­tal egy háztartásban élő közvetlen hozzá­tartozója is, amennyiben írásbeli nyilat­kozatot tesz, hogy az illetőt rendszeresen ő Szokta fuvarozni. A mozgáskorlátozottak egyesülete szerint mintegy 80 ezer sorstársuk kap az újraszabályozás szerint állami támoga­tást. >' (szabó) . Ferenczy Europress ?????????????????? KÉRDŐJELEK ?????????????????? Ez a megoldás? Szinte divatszóvá vált az elmúlt egy-két évben az „átjárható hatá­rok" kifejezés. Nem az országhatá­rokat kell megváltoztatni kontinen­sünkön - hirdetjük joggal -, hanem azt elérni, hogy azok ne akadályoz­zák sem az állampolgárok mozgá­sát, sem a kulturális, idegenforgal­mi vagy kereskedelmi kapcsolato­kat. E folyamat egyik legszembetű­nőbb jele a vízumkötelezettség megszüntetése, amelyet már hazánk is a világ számtalan országával - köl­csönösen - megtelt. Mi magyarázza viszont akkor, hogy Kínával szemben most szigo­rításhoz folyamodtak a magyar ha­tóságok? Március 17-étől a magán­célú utazásoknál ismét kötelező a vízum kiváltása. Az illegálisan ha­zánkba érkezők nagy száma miatt? A valutacsempészekkel és -átvál­tókkal, a csencselőkkel szembeni érthető ellenszenv az indoka? De hát ezeken a tüneteken a vízum visszaállítása önmagában aligha módosít. Akkor csak hangulati intézkedés lenne, mint a tavalyi év elején az emlékezetes „idegenrendészeti ro­ham" volt a lejárt tartózkodási enge­délyesekkel szemben? S egyáltalán, ez a megoldás? El­végre aki kimondottan a kiskapuk keresésére ad j a a fej ét, azt nem fogj a elriasztani ez az akadály sem, meg­leli a kerülő utakat. Másfelől vi­szont az is tény persze, hogy az ed­digi állapot sem volt normális, s minden állam igyekszik - pillanat­nyilag főként Európa nyugati felé­ben - sorompót vetni az ellen- őriz(het)etlen bevándorlásnak, a zugkereskedelemnek, s a nyomuk­ban járó megélénkült bűnözésnek. Vagyis nyilvánvalóan két kő között őrlődtek a magyar hatóságok, míg - jobb híján - ismét a vízumkényszer­hez folyamodtak. Ám tegyük hozzá rögtön: a reagálás sem késett, s Pe­king ugyancsak mától azonos ren­delkezést hozott. S aligha kétséges, hogy más partnerrel szemben is ha­sonló válaszra számíthatnánk. Szegő Gábor Ferenczy Europress

Next

/
Thumbnails
Contents