Új Néplap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-16 / 91. szám
ADÓRÓL & VÁMRÓL fgj I KÉRDÉS íÉÉVALASZ a legújabb ÍÁ)'3 » ' ' * vámrendelkezésekről Hivatalosan 1867 márciusában alakult meg az első önálló magyar vámőrség. Az akkori fináncok ősei is így figyelték, hogy mi történik a piacokon és a határokon. Az ország kapuit - végre - tágra nyitottuk. 1991-ben több mint 102 millióan „léptek be és ki” határainkon. Mindenki azt szeretné - teljes joggal hogy ezeken a kapukon minél gyorsabb legyen a forgalom, de közös érdekünk, hogy a fegyver-, a heroincsempészeket, mindazokat, akik az utazást nem a világ megismerésére, hanem a jogtalan haszonszerzésre használják fel, megfékezzék. Európához akarunk közeledni, ezt tükrözik a vámszabályok is. Az alápelv világos, védeni és segíteni a tisztességes embereket, megfékezni a szélhámosokat. 1.) A külföldre utazók közül sokan nem tudják, hogy milyen mennyiségű árut vihetnek magukkal egyedi engedély nélkül. A törvény szerint a külföldre utazók engedély nélkül vihetik magukkal a személyes használatukra szóló tárgyaikat, feltéve, ha azok - figyelembe véve az utazás célját és időtartamát is - a szokásos mennyiséget nem haladják meg. Mi számít személyes használati holminak?- Személyes használatra szóló tárgyak azok a ruhaneműk, amelyekre az utasnak külföldön tartózkodása alatt indkoltan szüksége lehet. A ruhaneműn kívül útiholminak minősülő tárgyként kivihető a saját ékszer, 2 db fényképezőgép 10 tekercs filmmel, 1 db látcső, 1 db hordozható zenegép, 1 db hordozható lemezjátszó 10 db lemezzel, 1 db hordozható rádióvevő berendezés, 1 db hordozható írógép, 1 db hordozható televíziókészülék, 1 db gyermekkocsi, 1 db sátor és egyéb kempingfelszerelés, 1 db kerékpár, 1 db 5 és fél méternél nem hosszabb kajak vagy kenu, 2 pár síléc, 2 db teniszütő és más hasonló cikk, 2 db sportfegyver 100-100 db lőszerrel, 1 db hordozható videomagnetofon és felvevőkamera. Ezenkívül a külföldre uazó 16 éven felüli belföldiek engedély nélkül vihetnek magukkal 400 db cigarettát vagy szivarból 50 db-ot vagy dohányból 200 grammot, bort korlátozás nélkül, égetett szeszes italból 2 litert és a dohánygyártmányon, illetve a szeszes italon felül 5 kg elkészített belföldi élelmiszert, ezen belül 2 kg húsárut (beleértve a húskonzervet is), továbbá 200-200 gramm kávét és kakaót. Nyers hús az ország területéről nem vihető ki! A fentiekben ismertetett útiholmin kívül; belföldiek engedély nélkül vihetnek magukkal 3000 Ft belföldi.fogyasztói árat meg nem haladó, szokásos mennyiségű ajándéktárgyat. Ezen értékkeret terhére vihető ki ajándék címén élelmiszer r kivéve a belföldi előállítású bort és szeszes italt -, ha összértékük a 3000 Ft-ot nem haladja meg. Nem vihető ki azonban a ADÓRÓL & VÁMRÓL fül Autóvásárláshoz 240 ezer forint A mozgáskorlátozottak új támogatási rendszeréről Mint ismeretes, a kormány nemrégiben újra szabályozta a mozgáskorlátozottak támogatásának rendszerét. A rendeletet még nem hirdették ki, így sokan kíváncsiak, milyen kedvezmények illetik meg az érintetteket. A Népjóléti Minisztériumban dr. Ga- rai Ágnes osztályvezetőtől megtudtuk, hogy a mozgáskorlátozottak gépkocsivásárláshoz, már meglévő autójuk átalakításához, közlekedési költségeik térítéséhez, a kötelező gépjármű-biztosításhoz és egyéb közlekedéssel kapcsolatos kiadásaikhoz - például parkolójegy fizetéshez is - igényelhetnek támogatást. Az ügyek intézését az önkormányzat jegyzőjénél kell kezdeni. Amennyiben a kérelmezőről egyértelműen megállapítható, hogy tömegközlekedési eszközt nem tud igénybe venni, é.s szociális helyzete is indokolttá teszi, a jegyző a megyei tisztifőorvosi hivatalhoz továbbítja az iratokat. Az ott hozott határozat birtokában van mód gépkocsi kedvezményes vásárlására. Az autókereskedő hivatalos számlája ellenében benzines autók esetében 2000, dízelkocsiknál 2500 köbcenti űrtartalomig maximálisan 240 ezer-forint támogatás adható. Ezt a pénzt a megfelelő igazolások bemutatása után a Népjóléti Minisztérium 15 napon belül megküldi az érintettnek. A rendelet érteimé- • ben a már meglévő gépkocsik speciális átalakításához -. különlegesen kialakított fékek beszereléséhez, a sebességváltó átalakításához - legfeljebb 30 ezer forint támogatást adhat a szaktárca a rászorulóknak. Amennyiben az ön- kormányzat jegyzője nem tudja egyértelműen eldönteni, -hogy a kérelmező igénybe tudja-e venni a tömegközlekedési eszközöket vagy sem, a társadalombiztosítás orvosszakértői bizottságának kell véleményt mondania, de természetesen ebben az esetben is fif yelembe kell venni a érelmező szociális hátterét. Kedvezményekre, támogatásra ugyanis csak az jogosult, akinek jövedelme az előző évben nem haladta meg az öregségi nyugdíj mindenkori minimumának két és félszeresét. Most ez az érvényes határ: 14.250 forint. Mindazok a rokkantak, akiknek igazolásuk van arról, hogy tömegközlekedési eszközt nem tudnak igénybe venni és jövedelmük nem haladja meg a fenti összeget, évente 12 ezer forint támogatást kapnak az önkormányzattól. Aki már ebben az évben felvette a korábban érvényes 5 ezer forintos támogatást, természetesen a két összeg közötti különbséget megkapja a polgármesteri hivataltól. A település jegyzőjének csak 850 köbcentis felső határig van joga kifizetni a havonként esedékes kötelező felelősségbiztosítási díjat a rokkantak járműveire. Efölött kinek-kinek magának kell vállalnia ezt a költséget. A biztosítási támogatást megkaphatja a mozgáskorlátozottal egy háztartásban élő közvetlen hozzátartozója is, amennyiben írásbeli nyilatkozatot tesz, hogy az illetőt rendszeresen ő Szokta fuvarozni. A mozgáskorlátozottak egyesülete szerint mintegy 80 ezer sorstársuk kap az újraszabályozás szerint állami támogatást. >' (szabó) . Ferenczy Europress ?????????????????? KÉRDŐJELEK ?????????????????? Ez a megoldás? Szinte divatszóvá vált az elmúlt egy-két évben az „átjárható határok" kifejezés. Nem az országhatárokat kell megváltoztatni kontinensünkön - hirdetjük joggal -, hanem azt elérni, hogy azok ne akadályozzák sem az állampolgárok mozgását, sem a kulturális, idegenforgalmi vagy kereskedelmi kapcsolatokat. E folyamat egyik legszembetűnőbb jele a vízumkötelezettség megszüntetése, amelyet már hazánk is a világ számtalan országával - kölcsönösen - megtelt. Mi magyarázza viszont akkor, hogy Kínával szemben most szigorításhoz folyamodtak a magyar hatóságok? Március 17-étől a magáncélú utazásoknál ismét kötelező a vízum kiváltása. Az illegálisan hazánkba érkezők nagy száma miatt? A valutacsempészekkel és -átváltókkal, a csencselőkkel szembeni érthető ellenszenv az indoka? De hát ezeken a tüneteken a vízum visszaállítása önmagában aligha módosít. Akkor csak hangulati intézkedés lenne, mint a tavalyi év elején az emlékezetes „idegenrendészeti roham" volt a lejárt tartózkodási engedélyesekkel szemben? S egyáltalán, ez a megoldás? Elvégre aki kimondottan a kiskapuk keresésére ad j a a fej ét, azt nem fogj a elriasztani ez az akadály sem, megleli a kerülő utakat. Másfelől viszont az is tény persze, hogy az eddigi állapot sem volt normális, s minden állam igyekszik - pillanatnyilag főként Európa nyugati felében - sorompót vetni az ellen- őriz(het)etlen bevándorlásnak, a zugkereskedelemnek, s a nyomukban járó megélénkült bűnözésnek. Vagyis nyilvánvalóan két kő között őrlődtek a magyar hatóságok, míg - jobb híján - ismét a vízumkényszerhez folyamodtak. Ám tegyük hozzá rögtön: a reagálás sem késett, s Peking ugyancsak mától azonos rendelkezést hozott. S aligha kétséges, hogy más partnerrel szemben is hasonló válaszra számíthatnánk. Szegő Gábor Ferenczy Europress