Új Néplap, 1992. április (3. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-16 / 91. szám

ADÓRÓL & VÁMRÓL El valutanemben veszik fel, eltérő mennyiségű összeget kapnak ugyanazért az USD ellátmányért (pl. 50,- USD ellenértéke „X" valutaeladóhelyen 80,- DEM, „Y"-nál 82,- DEM, míg „Z''-nél csak 78,- DEM).- a mozgáskorlátozottak üzemanyagköltsége címén kiszolgáltatha­tó konvertibilis fizetőeszközök forintellenértékéért különböző valuta­eladó helyen más-más összeget vehetnek fel (például 6100,- Ft-ért az egyik helyen 107,- DEM-et, míg a másik helyen 110,- DEM, vagy 105,- DEM összeget lehet kapni). Jóváírás Ä fel nem használt fizetőeszközök valutalapon történő jó­váírásánál ha a felvétre és a visszafizetésre nem USD-ben kerül sor, a visszafizetett összeget (az üzletesemény időpontjában érvényes, az átváltóhely által meghatározott) valutaeladá- si/csekkeladási árfolyamok alkalmazásával számítják át USD- re. Azpnban ebben az esetben a valutalapon a visszafizetés miatti keretjóváírás nem haladhatja meg a valuta (csekk) felvé­teli miatti keretterhelést. (Például amennyiben a kiutazó „n" időpontban turistaellátmánya terhére felvett [100,- USD =] 165)- "DEM összeget, majd az „n + 1" időpontban azt a 165,- DEM tószeget teljes egészében visszafizeti - és ha időközben az U9D:DEM keresztárfolyam változása miatt forintban kife­jezett1’árfolyamok is eltérnek egy­mástól -, előfordulhat, hogy ez a 165,- DÉM 97,- USD vagy 104,- USD összeggel egyenlő. Az előző esetben a valutalapon a 97,- USD összeg ír­ható jfóvá, míg a második esetben az eredeti felvételkori keret, azaz 100,- USD.l ti. i . r Társasutazások Az eddigiekben a magáncélú utazások valutaellátását, illetve a menetjegyvásárlás feltételeit tár­gyaltuk részletesen. A turisztikai célú utazások többsége azonban az ún. társasutak keretében bonyoló­dik. A magyar állampolgárok ilyen jellegű útjaikat forintban finanszí­rozhatják, évente akár többször is. Az utazásoknak pénztárcájuk illet­ve korábban az utazási irodák devi­zakerete szabott határt. (Az irodák ugyanis előző évi bevételük 50 szá­zalékát használhatták fel kiutazta­tásokra.) Ez évtől azonban azon utazási irodák, akik a rendelkezésben előírt feltételeknek megfelelnek, gyakor­latilag keretkötöttség nélkül igény­be vehetnek devizát, azaz nem a vi­szonylagos szűkös devizakeret jel­lemzi majd a piacot, hanem remél­hetőleg egészséges verseny jön létre alacsonyabb árakkal, jobb szolgáltatásokkal az utazni vágyókért. Ugyan továbbra is csak utazási irodák által szervezett uta­kat lehet korlátlanul forintért finanszírozni, azonban szintén ez évi lehetőség, hogy az úgynevezett szervezett egyéni turiz­mus keretében naptári évenként legfeljebb 14 napi idegenfor­galmi szolgáltatást, szállást, étkezést, programot forintért ve­het igénybe a kiutazó a szolgáltatás színvonalától (tehát pl. a szálloda besorolásától) függetlenül. Ez azt jelenti, hogy akik az utazási irodák által szervezett utakkal nincsenek megelégedve, kiválaszthatják a külföldi szállásukat, megszervezhetik étkezésüket, választhatnak a külföldi programajánlatokból, és egy utazási irodán keresztül forintban kifizetik ennek ellenértékét. Ezen felül, ahogy ez a társasutaknál is történik, az ellátás jellegétől függően szintén legfeljebb 14 napra költőpénzt is kaphatnak, ami például félpanziót biztosító szolgáltatás esetén napi 800-tól 1200 forintig terjedő összegnek megfelelő konver­tibilis valutát jelent. A jogszabály a belföldi természetes személyek részére lehe­tővé teszi, hogy külföldi fizetőeszközeiket és külföldről ré­szükre történt átutalásaikat devizaszámlán helyezzék el, felté­ve, hogy ez nem külkereskedelmi tevékenységből, idegenfor­galomból, nemzetközi fuvarozásból, szolgáltatásból, belföldi kereskedelemből származik. Sásdi Gábor-Pál Tibor (MNB) ADÓRÓL & VÁMRÓL 3000 Ft-os keret terhére kávé, tea, kakaó, déligyümölcs, import­ból származó ital, fűszer, mű- és természetes bél, gyógyszer, babaápolási termék, valamint szén és egyéb háztartási tüzelő­anyag. Élő állat, állati eredetű élelmiszer, félkész- és készter­mék - az útiélelem kivételével - csak állat-egészségügyi ellen­őrzés után vihető ki, illetve hozható be az ország területére. Nyers hús és házilag készített hentesáru, valamint tejtermék utasforgalomban nem hozható be és nem vihető ki. Díszítés céljára szolgáló vágott virág, növényi rész, csokor, koszorú és füzér utasforgalomban az útiholminak megfelelő mennyiségben növény-egészségügyi vizsgálat nélkül vihető ki és hozható be Magyarország területére. Fontos azonban tudni, hogy cserepes virág, illete földlabdában lévő növény nem vi­hető ki és nem hozható be az ország területére. 2.) Mi a helyzet a gyógyszerekkel vagy bizonyos gyógyászati készítményekkel?- a Magyar Nemzeti Galéria a hazai és a külföldi eredetű képzőművészeti alkotások tekintetében,- az Országos Széchényi Könyvtár a könyvek és külföldi eredetű nyomtatványok, zeneművek és kéziratok tekinteté­ben,- az Iparművészeti Múzeum az iparművészeti alkotások, valamint kelet-ázsiai eredetű műtárgy esetében,- a Néprajzi Múzeum népművészeti és néprajzi tárgy eseté­ben,- a fentiekben nem említett műtárgy és kulturális értékű tárgy tekintetében pedig a jellege szerinti országos gyűjtőkörű múzeum. Amennyiben a muzeális vagy kulturális értékű tárgy értéke a 3000 Ft-ot meghaladja, a külföldre szállításhoz az említett intézmények bizonylatán vagy engedélyén kívül a Magyar Nemzeti Bank hozzájárulása is szükséges.- Gyógyszer külföldre ajándék címén, engedély nélkül nem vihető ki. Kivihetik ellenben az utasok azokat a gyógyszereket, melyek számukra nélkülözhetetlenek, a kezelőorvos által iga­zolt mennyiségben. A Béres-csepp elnevezésű roborálószerből, továbbá a Bánfy és a Patientia nevű hajszeszből 6-6 üveg vihető ki egyedi devi­zahatósági engedély nélkül. 3.) Kivihetők-e engedély nélkül az értékes, tartós használati cikkek, értékesebb ajándéktárgyak? A kiviteli engedély nélkül kiszállítható árukon kívül is kivihetők Magyarországról ajándéknak szánt cikkek és egyéb vagyontárgyak, ehhez azonban a Magyar Nemzeti Bank kiviteli enge­délye szükséges. A kiviteli engedély megadása iránti kérelmet a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságai­nál lehet előterjeszteni az erre a cél­ra rendszeresített nyomtatvány ki­töltésével. Ha az engedély nélkül kiszál­lítható tárgyak között jelentő­sebb értékű vagy külföl­di eredetű személyes használati cikk is van (pl. videoka­mera, ékszer, bun­da stb.), a vám­mentes visszaho- zatal érdekében ajánlatos azokat a kiutazáskor az er­re a célra szolgáló Kiviteli nyilatko­zaton feltüntetni és kilépéskor a ha­tárvámhivatalnál kérni a kivitel igazolását. A ki­viteli nyilatkozat csak a kivitt áru vámmentes visszahozata- lához használható fel, egyéb célra igazolásul nem szolgál. Muzeális, kulturális értékű tárgya­kat, illetve régiségeket csak abban az esetben szabad külföldre szállítani, ha az ellen az illetékes országos gyűjtőkörű múze­umnak nincs kifogása. Muzeális tárgyak külföldre viteléhez szükséges engedély kiadására az alábbi intézmények jogosultak: 4.) Ma már a magyar turistákra sem jellemző, hogy üres zsebbel vágnak a világnak. Mennyi pénzt szabad magukkal vinni? Szabad-e forintot külföldre vinni? Belföldi utasforgalomban devizahatósági engedély nélkül személyenként 2000 Ft-ot - 500 Ft-nál nem nagyobb címletek­ben - vihetnek magukkal külföldre, kivéve a nemesfémből készült pénzérmét. 500 Ft-nál nagyobb címletű belföldi pénzt azonban az együtt utazók sem vihetnek magukkal. Ha­társzéli forgalomban alkalmanként és személyenként 50 Ft vihető ki, de a kivitt belföldi fizetőeszköz havi összege nem haladhatja meg a 200 Ft-ot. Amennyiben a kiutazó magyar állampol­gárnak a kivihető 2000 Ft-nál esetleg nagyobb összegre lenne szüksége a hazauta­záskor, úgy lehetősége van arra, hogy kiutazása előtt - az OTP-fiók- nál - 100,200,500 Ft-os címle­tekben forintcsekket váltson. A forintcsekk deviza- hatósági engedély nél­kül kivihető külföldre, és a visszatéréskor bármilyen hazai beváltóhelyen forintra váltható. A belföldiek engedély nélkül vihetik maguk­kal külföldre a személyenként engedély nülkül birtokban tartha­tó 5000 Ft-nak megfelelő olyan külfökdi pénzt, melyet a Magyar Nemzeti Bank je­gyez. A Magyar Nemzeti Bank ál­tal nem jegyzett külföldi fizetőeszközök korlátozás nélkül bir­tokban tarthatók és külföldre kivihetők. Engedély nélkül vihető továbbá külföldre a saját, a feleség, a gyermek vagy a szülő nevére kiállított és a külföldi többlet­értékadó (Mehrwertsteuer) visszaigénylésére jogosító bizony­lat.

Next

/
Thumbnails
Contents