Új Néplap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-31 / 77. szám

2 Hazai körkép 1992. MÁRCIUS 31. Elfogadták az új Munka Törvénykönyvét (Folytatás az 1. oldalról) Ez utóbbi napirend előtti fel­szólalásra a tízek padsoraiból nem érkezett válasz, így az Or­szággyűlés megkezdte a napi­rendjén szereplő témák megtár­gyalását. Az Országgyűlés hét­főn délután 162 igen, 95 nem szavazattal és 9 tartózkodással elfogadta a Munka Törvény­könyvéről szóló törvényjavasla­tot. Mint ismeretes, az elmúlt he­ti plenáris ülésen kodifikációs problémák miatt nem került sor végszavazásra. Ennek kiküszö­bölésére az Országgyűlés alkot­mányügyi bizottsága módosító javaslatokat nyújtott be. A Tisz­telt Ház hétfő délután folytatta a privatizációs törvénycsomag ál­talános vitáját. Szabad György, a Ház elnöke a privatizációs tör­vénycsomag általános vitáját el­napolta. Nem sokkal este hét óra előtt az elnöklő Dombach Alajos elnapolta az Országgyűlés ple­náris ülését. A képviselők ked­den reggel 10 órakor folytatják a munkát. (MTI) Szociális érzékenység? A Munka Törvénykönyve jóváhagyása előtt Kiss Gyula munkaügyi miniszter tartott sajtótájé­koztatót. Arra a kérdésre, miszerint ez a törvény kevéssé érzékeny a szociális helyzetre, a követke­zőket válaszolta. A törvény igenis szociálisan ér­zékeny, mert a felmondási idő minimumát 15 nap­ról 30 napra emelték, maximumát pedig egy évben határozták meg. A felmondási idő felében lehet a munkavállalót felmenteni munkavégzés alól. A végkielégítésről azt mondta, hogy az 25 évnél hosszabb idő után már 6 hónap, védett korban további 3 hónap, s ráadásul mindez nem egyszerűen adható, hanem kötelező is. A miniszterhez képest azonban mi nem vagyunk ilyen lelkesek. Az egyik szolnoki nagyüzem vezető munkatársának például kifejezetten nem tetszik ez a változat. Az államnak először is semmi köze az egészhez, sőt inkább a bevételei növekedhetnek ettől. A fenti összegeket a vállalatok, vállalkozók fi­zetik ki jelentősen drágítva ezzel a termelést, s így növelve az eladási árakat. Egy vállalkozáshiányos gazdaságban ez nem túl szerencsés megoldás. A vállalkozás hiánya nem segít a gazdaság baja­inak megoldásán, következésképpen a munkanél­küliségen sem. Úgy véljük, ez utóbbi elkerülése, pontosabban a csökkentésére irányuló kísérletek lehetnének úgy ítélhetők, hogy azok szociálisan érzékeny intézkedések. A vállalkozók dolgának nehezebbé tétele ma Magyarországon tehát nem ítélhető túlságosan szociálisan érzékeny cseleke­detnek. A fent leírt csapdahelyzetek a munkaügy terüle­tén sajnos végtelen számúak. Ilyen a Szolidaritási Alap befizetéseinek elégtelensége is, amelyről már az év elején kiderült, hogy rosszul tervezték. S ez most itt nagyon enyhe jelző. A kormányzati logikát ismerve ez azzal fog együtt járni, hogy emelni fogják a befizetéseket. Ez újból csak a vállalkozá­sok, s így a termelés drágítását fogja jelenteni, amely újabb munkaerőt fog kiszorítani a gazdaság­ból. A vállalati teher ezen a téren ugyanis csak akkor csökken, beleértve a felmondás, végkielégítés okozta terheket is, ha a cégek minél kevesebb munkaerőt fognak alkalmazni. Ez persze még kevesebb befizetést jelent a Szo­lidaritási Alapba és így tovább. Ezért is hiányzik a vállalkozások más irányból közelítő kormányzati támogatása. F. I. Végre felfedezték a PB-t! Palack helyett tartály, akár egy évre is Tegnap reggel arról harsogott a rádió, hogy megalakult a Prima Gáz Részvénytársaság. A TIGAZ is benne van a „búbban”, így hát a Szolnok megyei érdekeltség mindenképp biztosított. Azt mondják az illetékesek, hogy merő véletlen, miszerint hétfőn délelőtt mutatta be a Termofarm Kft. Ti- szakécskén a Strand vendéglőben a cseppfolyós PB-gáztároló tartá­lyát, amely egy családi ház eseté­ben akár egy esztendőre is képes biztosítani egyszeri feltöltéssel a propán-bután gázellátást. Hát per­sze, hogy nagy volt az érdeklődés, hiszen az ár is kedvezőnek tűnik: a német Ermert cég által kínált tar­tály 205 ezer forintba kerül - a te­lepítés helyére szállítva, áfa nélkül. Ez a böhönc palack egy évre meg­oldja a gázfűtését egy családi ház­nak. Hogy aztán ki biztosítja a rendszeres töltést? Természetesen a Termofarm Kft. Mint a gyártó elmondta, évente 25 ezer tartály sorjázik le a szalagjukról, és a biz­tonságért garanciát vállalnak. Megkérdeztük Szentirmai Ká­roly főelőadót, az Állami Energe­tikai és Energiabiztonság-techni- kai felügyelet gáz- és olajbizton- ság-technikai főfelügyelőjét, va­jon lehet-e gépkocsikat is tölteni erről a tartályról? Nem lehet. Az autók PB-gázzal való üzemeltetése úgy október tájára válik realitássá, ám ahhoz, hogy hétköznapi gya­korlat legyen, millió körülmény­nek kell egybecsengnie. Úgy, mint annak a gyártónak, aki a gépjármű­höz a megfelelő berendezést előál­lítja, aztán aki ellenőriz, vizsgáz­tat, végül PB-gázt szolgáltat, amúgy benzinkút módra. Közben persze emelkedhetnek a gázárak, egyszóval nem biztos, hogy meg­éri majd az autót átalakítani gáz­üzemelésűre - még akkor sem, ha ez kifejezetten jót tesz a környezet­nek. Az Ermert gyár kínál valamit, méghozzá 2700, illetve 4850 lite­res tartályt. De ha már mi, magya­rok a nulláról indulunk, miért nem tettük a mércét mondjuk a húsz esztendővel ezelőtti Olaszország vagy NSZK nívójára, ahol is gép­kocsikat tankolnak a tartálytulaj­donosok reggelente a PB-gáz-„va- gyonukból”. Alighanem bizton­ságos a Termofarm Kft. által for­galmazott technológia, de én azért már csak olyat vennék, amivel két- három esztendő múlva az autómat is meg tudnám tankolni. Vagy ne­künk mindig a világ után kell kul­logni?-pb­/ \ Jut eszembe! Még folyik a tbc-szűrés Ne mondja azt nekem senki, hogy a magyar foci a kutyát sem érdekli. Itt volt például a Magyarország-Ausztria válo­gatott mérkőzés. Egy kedves idős úr Szolnokon életének nagy részét a galambok te­nyésztésével töltötte el szívre­pesve várta, mikor lép pályára nemzeti tizenegyünk. Aztán, am ikor a tévéműsorban feltün­tetett dátum szerint felhang­zott a két nemzet himnusza, ő már ott ült a képernyő előtt. Ám hogy a házőrzője némi leckét kapjon a szoros ember­fogásból, éber puliját is bevitte a szobába. Ez volt a veszte: ezalatt jómadarak ötven, gon­dosan kitenyésztett galambját rakták zsákba, s vitték el. Nyil­ván jól tájékozottak voltak, tudták, hogy a futball nemcsak a gazdát - de a kutyát is érdekli. Ennél bátorftóbb prognózist Jenei Imre csapatának aligha tudna bárki is jósolni. (Folytatás az 1. oldalról) A Ságvári körúti iskolában ép­pen most (hétfőn) van kint a nő­vér, aki a jövő héten, hétfőn is folytatja a szűrést. Beszélgetésünk során fölme­rült a kérdés, hogy vajon miért megy ilyen lassan a szűrés? Ért­hető, hogy a szülők aggódnak és türelmetlenek. A szűrés nagyon időigényes - válaszolta dr. Szere- day Ildikó. - A hétfőn beadott oltást csütörtökön olvassák le, mert el kell telnie 72 órának a leolvasásig. Csütörtökön viszont már nem olthatnak be más gye­rekeket, mert azt vasárnap kelle­ne leolvasni. A tüdőgondozóban két úgynevezett „Calmette-nő- vér’ ’ dolgozik, akik ezt a munkát elvégezhetik. Az ő idejük vi­szont be van osztva, hiszen ők adják a kötelező védőoltásokat és végzik a szűréseket az óvo­dákban, iskolákban, bölcsődék­ben. A két nővér nemcsak Szol­nokon, hanem más települése­ken, a vonzáskörzetben is ellátja ezt a feladatot. Ha tehát csak erre a szűrésre koncentrálnának, ak­kor a kötelező védőoltások ma­radnának el. A főorvosnőtől megtudtuk azt is, hogy azok számára, akik a szűrésből kimaradtak (hiányzás miatt) külön szűrést biztosí­tanak. Mivel a Ságvári körúti iskola konyhájából nemcsak a Kodály Zoltán iskolába, hanem a Kons­tantin útiba is vitték az ételt, így hamarosan ott is megkezdik azoknak a szűrését, akik ott ét­keznek. Dr. Szereday Ildikó hangsúlyozta, hogy nagyon ki­csi, jóformán a nullával egyenlő az esélye annak, hogy a fertőzés étel útján terjedjen. P. E. Szalmabrikettüzem Tiszabőn Mintha 2270 tonna olajat termelne (Folytatás az I. oldalról)- Az épületek, mint mondtam, megvoltak. Felkérésünkre a szolnoki székhelyű Profil Rt. Mérnöki Iroda készítette el az óránként 1 tonna kapacitású szalmabrikettüzem kiviteli ter­veit és a beruházás költségveté­sét. Ezeket az adatokat használ­tuk fel a világbanki hitelpályáza­tunkhoz, amellyel nyertünk. A hitelkonstrukcióban 8,4 millió forint volt az úgynevezett saját erő, ehhez kértünk még 33 millió forintot.-Hogyan készültek fel az üzem indítására, az alapanyag bizto­sítása milyen módon történt?- A feldolgozás gördülé­kennyé tétele érdekében még 1991 nyarán felkerestem a kör­nyező települések mezőgazdasá­gi termelőszövetkezeteinek ve­zetőit, hogy a szükséges szalma­mennyiséget felvásároljam. Az egyezség szerint a felesleges szalmát a tarlón ingyen átadták. A betakarításhoz mintegy 2,8 millió forint értékben vásárol­tunk két MT-80 erőgépet, két H- 5580 körbálázót, egy G-5-29 körbálafogót, egy KHR homlok- rakodót és egy bálaszállító ko­csit. A munkát eszközeinkkel vállalkozók végezték. Az elmúlt évben 3400 tort na szalmát gyűj­töttek bé, amitlek1 á költsége bá­lázva és üzem területén kazlaZva tonnánként 850 forint volt. Az elkészült tervek alapján a kivitelezést a helyi önkormány­zat végezte. Természetesen az egyes beszállított gépek beépíté­séről a gyártók szakemberei gon­doskodtak. A beruházást ez év február 27-én a világbanki pá­lyázat szerint vállalt határidőre befejeztük. A műszaki átadást követően az illetékes hatóságok­tól a várhatóan megadott haszná­latbavételi engedély birtokában az üzemet teljes kapacitással azonnal beindítjuk. Á tervezés során a Profil Rt. már felhasznál­ta a néhány éve üzemelő jászdó- zsai szalmabrikettgyártás ta­pasztalatait. így ennek az üzem­nek a technológiája szinte már hagyományosnak tekinthető. A gyártás az egyik épületben, a késztermék tárolása a másikban történik. Az elkészült szalmabri­kett zárt soron jut át a szomszé­dos épületbe, ahol a darabolásá­ról, tárolásáról és kis tételes cso­magolásáról gondoskodunk.- Egy új üzem indításakor min­dig felmerül a foglalkoztatás kérdése. Ebben a térségben mennyire enyhíthet a szalmabri­kettüzem a gondokon?- A termelés indításával az üzemvitel folyamatos lesz. Egy műszakban két-két ember dol­gozik. Az üzem teljes létszáma kilenc fő.- Hogyan biztosítják a szal­mabrikett értékesítését, és mennyi lesz az ára?- Évenként - teljes felfutásban - mintegy 6500 tonna szalmabri­kettet kívánunk előállítani. Előszerződésünk van vásárlásra a helyi önkormányzattal, ma- gántüzépesekkel kétezer tonná­ra. Fegyvernekre 500, Tiszaroff- ra 2000 tonnát fognak szállítani. A termék árát tonnánként 4 ezer 500 forintban határoztuk meg, melyből 1 ezer 500 forint visz- szafizetendő kamathányad. A hitelkonstrukcióban egyébként évente 7,5 millió forintot kell visszafizetnünk, és ez nem ke­vés. Az üzem 6500 tonna éves tel­jesítményét véve alapul, 95535 GJ-t, azaz 2270 tonna olajegyen­értéknek megfelelő energiahor­dozót termel majd. Dr. Barcsik József Jó úton halad a riihimäki- szolnoki színházi kapcsolat Mint azt korábban hírül ad­tuk, Szolnok finnországi test­vérvárosából, Riihimákiből színházi delegáció járt Szolno­kon. A négynapos látogatás során Svante Korkiakoski, a finn szín­házigazgató és munkatársa, Eeva Kokko ellátogatott szer­kesztőségünkbe, ahol az alábbi­ak szerint foglalta össze a látoga­tás tapasztalatait.- Először a Legenda a Varázs­fuvoláról című darabot láttuk, ami nagyon érdekes volt szá­momra. Mozartról sok mindent tudunk, mégis egészen új infor­máció volt, amit a darab közölt velünk. Azt hiszem, ez érdeklődésre tarthat számot Finnországban is. Riihimäkiben, ahol a színház ki­sebb és kevésbé korszerű, nem tudnánk bemutatni, de más finn városokban lehetséges, például Helsinkiben, Lahtiban, Tampe­rében, Turkuban, Poriban. A másik darab, amit láttunk, Ibsen A vadkacsa című drámája volt. Nagyszerű, jó előadás. Ez éppen olyan darab, amit nálunk is be lehet mutatni. Egyébként ez új dolog lenne ott, mert Ibsent Finnországban nemigen játsz- szák. Nálunk talán egyedül a Nó­ra című darabját ismerik és játsszák néha. Ezt követően Csehov Cseresz­nyéskertjét néztük meg. Nagyon tetszettek a díszletek, a gyerek­szoba, mint helyszín, ahol az egész darab játszódik. Érdekes volt, hogy magát a kertet nem is lehetett látni, mégis végig jelen volt, és tetszett maga a színészi játék is. A szép Heléna volt a követke­ző darab, amit megnéztünk. Ezt egyszer láttam Finnországban is. Borzasztó volt - bár nálunk az operett nem túlságosan kedvelt műfaj. A szolnoki szép Heléná­ban voltak jó elemek: a kórus, a zenekar, a díszletek, de maga az éneklés enyhén szólva nem volt jó. Hasonlított a Finnországban látotthoz. Ott szenvedtem az elő­adás alatt, de ki tudja, lehet, hogy itt direkt csinálta az éneklést ilyen rosszul a a szép Helénát játszó színésznő. A riihimáki színházról és a kapcsolat jövőjéről az alábbia­kat mondotta Svante Korkiakos­ki:- A mi színházunk sokkal ki­sebb és kevésbé korszerű, mint a szolnoki. Nálunk most nagyon sikeres darab a Kedves Lotte. A finn nők helytállásának szimbó­luma a mű. Emellett Bocacco Dekameronjának rockmusic változatát játsszuk sikerrel. Ha Szolnokra jönnénk, ezt hoznánk bemutatni. Nagyon remélem, hogy az együttműködésünk folytatódik, de ez mindkét részről elsősorban pénzkérdés. A mi színházunk önálló gaz­dálkodó, az ilyen külön progra­mokhoz már önkormányzati tá­mogatásra is szükség van. Na­gyon örültem, amikor Várhegyi Attila polgármester a péntek dél­utáni találkozásunkkor azt mondta, a szolnoki önkormány­zat támogatja a Szigligeti Szín­ház finnországi kapcsolatterem­tését. Várhegyi úr júniusban Ri- ihimákibe utazik, s remélem, a két polgármester közösen meg tudja oldani, hogy a mindkét színház részéről óhajtott kapcso­lat pénzügyi feltételei megol­dódjanak - ha másképp nem, a Nemzetközi Színházi Szervezet (ITO) segítségével. K. Sz. Tizennégyféle sajt Kisújszállásról Az átalakulás előtt álló Szol­noki Tejipari Vállalat az elmúlt héten új sajtüzemet avatott. A 30 millió forintos bekerülé­si költséggel épült számítógép­vezérléssel és automata gyártó­tankkal ellátott új üzemrész ava­tására megjelent dr. Raskó György közigazgatási államtit­kár. Jelen volt az ünnepségen Botos Károly, a Földművelés- ügyi Minisztérium főosztályve­zetője, Boros Lajos, a megyei önkormányzat elnöke, valamint országgyűlési képviselők és a megyei tejtermelő gazdaságok képviselői. A nehéz időkben rit­kaság számba megy az ilyen jel­legű vállalkozás. Ébben az év­ben várhatóan 1500 tonna sajtot fognak exportálni, de emellett kielégítik a hazai piac igényeit is. A számítógép 14 féle program alapján szabályozza az alvadási időt, valamint az egyéb művele­teket. Az új üzem, amely napi 7-8 tonna trappistát és más fi­nomságot tud előállítani, a leg­korszerűbb technikát hozza az Alföldre. Fotó: Cs. I.

Next

/
Thumbnails
Contents