Új Néplap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-26 / 73. szám

1992. MÁRCIUS 26. Kunsági Extra—Kisújszállás 9 Egykoron csókákat tartott - most lovakat Horváth György, vagy aho­gyan városszerte hívják: Gyuri még csak 38 éves, de ha leírnám, hogy eddig már mi mindent csi­nált, kétszer ekkora cikk is szü­lethetne. A múltról csak annyit, hogy szobafestő és mázoló a szakmája, bár jelenleg az egész­ségügyi intézmény műszaki ügy­intézője. Bevallom, fogalmam sincs, mit takar a titulus, de hogy jól hangzik, vitathatatlan. Állat- szeretete legendás: egykoron csókákat szelídítgetett, gondo­zott, ma lovai vannak. Korábban vett egy tanyát egy hold földdel, és napjainkban már öt ló, meg egy csikó képezi az állományt. Közülük négyet lovagolni lehet, és ebben rajta kívül középső lá­nya, Jutka jár az élen, aki 12 éve­sen már jobban kedveli a nyerítő négylábúakat, mint a sulit. A szép állományra mellesleg há­rom, átkozottul harapós komon­dor vigyáz: olyanok ezek, akár a parasztgatya, az egyik kolonco- sabb, mint a másik. A kollekciót szánkó és hintó egészíti ki. Ter­vezi, hobbiját lovas baráti körré fejleszti, amelynek eddig negy­ven tagja van, és ha elképzelésé­re az önkormányzat áldását adja, rövid időn belül kocsikázni, meg lovagolni is lehet. Mindez nem elég, a benti, Haj­nal úti lakásuknál afféle ráadás­ként száz galambot, és negyven díszmadarat is tart. A garázsban pedig két bunder majmot, bár ha valakinek vásik rájuk a foga, már viheti is őket egy póniért. Régi vágya, hogy mint nagy paripaba­rát részt vehessen az 1996-ban esedékes, a honfoglalást idéző nagy történelmi lovastúrán. Miniportréjához még az ok­vetlen hozzátartozik, hogy ott­hon a szebbik nem 4:1 arányban vezet vele szemben, hiszen élete párján kívül egy 17, egy 12 és egy 1 éves lánya is van. Helyze­tét tömören így értékeli: az arány változásához vagy vetőmag­vagy talajcsere kellene. Mivel erről szó sem lehet, a szériamun­ka ezennel befejezve, nincs to­vábbi kísérletezés. Mármint a családgyarapítás területén, mert ugye egyéb vállalkozásairól azért változatlanul nem mondott le. KÉT ÚJ TERMÉK Mint annyi cég, aszolnoki Mezőgép Vállalat kisújszállási gyáregysége is a helyét keresi napról napra változó világunkban. Ami az itt dolgozókat illeti, a számuk 145-ről 119-re csökkent. Az elbocsátottak zöme nyugdí­jas volt, néhány embert elküldték, és további, minimális létszámleépítés várható. A gyáregységnek az idén 150 milliós a termelési terve, amelyből nyolcvanmillióért a társgyáraknak szállítanak az adapterekhez csigát. Ótvenmilliós a német exportjuk, ide lapátos dobot, a kombájn egyik részegységét kérik tőlük. A fennmaradó húszmillióért belföldre készíte­nek különböző alkatrészeket, szállítócsigákat. Jelenleg két új termékkel is megjelentek a mezőgazdasági kiállításon. Az egyik a traktorra szerel­hető univerzális keverő- és kiosztókanál - amelyiket felvételünk is bemu­tat -, a másik gyümölcsfák alját tisztító célgép: ez öt-tíz centire forgatja meg a fák tövénél, környékén, alatt a talajt. Április közepére további új gyártmányként várható egy nagy teljesítményű szemestermény-felszedő, átrakó és zsákoló masina, amelyik kétszázötven centi magasra fel tudja szállítani, szaknyelven fogalmazva ömleszteni a búzát, árpát, kukoricát. A halál oka: munka­nélküliség Tanulságos kiállítás látható az alkotóházban a múlt század közepi magyar forradalom tárgyi emléke­iből. Nekem az egyik legérdeke­sebb dokumentumnak a reformá­tus egyház halotti, anyakönyvi ki­vonata tűnt, mégpedig az az oldal, ahol az 1848. március 15. körül, táján megboldogult kisújiak nevét, életkorát, halálozási idejét hagyták az utókorra. Érdekességképpen szúrom közbe, hogy a hetven évnél idősebbek esetében a halál okaként sokszor szerepel ez a szó: öregség. Mindez azért jutott eszembe, hogy városi oldalunkat összeállít­va döbbenetes példáját hallottam az emberi elmúlás kiváltó tényező­jének. Egy eddig éjt nappallá téve dolgozó 54 éves férfi hirtelen mun­kanélküli lett. Egy olyan ember, aki életében soha nem volt üdülni, azt sem tudta, mi a fáradság, hiszen amit a cégnél napközben elkezdett, hazatérve az udvaron folytatta: azaz dolgozott, dolgozott, dolgo­zott. Megállás nélkül, ahogyan ap­ja, nagyapja, szépapja tette. És tes­sék, hirtelen kezébe nybmták a munkakönyvét, megköszönték kö­zel negyvenéves fáradozását, és majd hívjuk, ha szükségünk lesz magára mondattal útjára bocsátot­ták. Otthon olyan lett, mint aki he­lyét keresi a világban: elvégzett a ház körül, azután aki közelében volt, azzal kötekedett. Egy hét után megcsendesedett: leült a konyha sarkában a kis székre, szájából ki sem hullott a cigaretta, és csak né­zett, nézett valahová a messzeség­be. Az utolsó este így szólt a hitve­séhez: hallod, nekem ebből az egészből elegem van. Azzal bebal­lagott a szobába, levetkőzött, ma­gára húzta a paplant és... És más­nap reggel hiába ébresztgették rí­va: ekkorra már itthagyta ezt a vi­lágot. Se mérget nem ivott, se fel nem akasztotta magát, egyszerűen belehalt az elbocsátásába. Nem tu­dom, végül mit írtak be halálok­nak, de ahogy a históriát hallgat­tam, én a munkanélküliséget rót­tam volna abba a rubrikába. Még akkor is, ha tudom, orvosi­lag esetleg mosolygásra késztető az efféle indoklás... Megérkezett az első gólya Kisúj­szállásra, és jelenleg íme az ottho­na. Csóró lehet az ártatlan, senki sem támogathatja, mert azt hal­lottuk felőle, hogy csak akkor lesz saját kuckója, ha önerősen építi fel, meg a lakását. Szemmel látha­tóan erről még töpreng egy keve­set, és hamarosan dönt arról: hoz­záfog-e a falhúzáshoz, vagy to­vább áll. A népszerűség változatlan A helyi gimibe, amelynek a teljes neve Móricz Zsigmond Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium, mindig is sikknek számított be­jutni, itt tanulni, és netalántán sikeres végbizonyítványt szerez­ni. Nos, nincsen ez másként most sem, hiszen mint megtudtuk, a következő (1992-93-as) tanév­ben öt első osztály indul. Az egyik a hagyományos gimnáziu­mi osztály lesz, ahol többek kö­zött heti öt órában ismerkedik a harminchat bejutott valamelyik jelentős idegen nyelvvel. A má­sik a nyolcosztályos gimnázium, ahová a huszonnyolc helyre dup­lánál is többen jelentkeztek. Mégpedig a városon kívül Kar­cagról és Kenderesről is. Hogy ki lesz a húszegynéhány legrá­termettebb, mindez március vé­géig kiderül. A programozó osz­tályba is kétszeres volt a túlje­lentkezés. Ez az osztály azért ér­demel említést, mert itt több a fiú. A külkereskedelmi -ügyinté­zői ágazat változatlanul sztár­nak, jobban mondva főnyere­ménynek számít, amit az is bizo­nyít, hogy háromszoros a túlje­lentkezés. Végezetül lesz egy vállalkozói osztály is. Ezt a kép­zési módot, formát tavaly itt ta­lálták ki, és azóta az országban a követő iskolák száma kilencre nőtt. (Ebből a megyében még kettő van.) Summa-summárum, a jövő tanévben a közel 400 je­lentkezőből 172 itt kezdheti meg középfokú iskoláit. Az összlét- szám így 620-ra emelkedik, és eme örvendetes tény már húsz osztályt jelent. Meg hovatovább szorító tanteremgondot, elvégre lassanként kis túlzással lesznek csoportok, akik a folyosóra szo­rulnak. Ha csak nem érkezik valahon­nan valamilyen segítség... Református tagozat a Kossuthban Mint már korábban írtunk ró­la, a református egyház kéri, kér­né vissza az úgynevezett O- Arany iskolát, ahol a hat tanter­men kívül szaktantermeket is ki­alakítottak. A dolognak napja­inkban az az egyetlen szépséghi­bája, hogy jelenleg ezt a létesít­ményt a városi önkormányzat nem bírja visszaadni, mivel a gyerekeket képtelenek máshová elhelyezni. Ugyanakkor mód van arra, hogy ez a kérdés 1994- re megnyugtatóan rendeződjék. Addig is a református lelké­szek, presbiterek az önkormány­zat jóváhagyásával megállapod­tak abban, hogy a Kossuth isko­lán belül felmenő rendszerben egy református tagozatú első osztályt indítanak. Az ide felvetteknek az iskola- vezetés új programot, mégpedig az informatika tantárgy oktatását is biztosítja. A hittanon és az an­gol nyelven kívül a kisdiákok megismerkednek a könyvek, a folyóiratok, a diák, a lemezek, hangszalagok, számítógépes programok használatával, a könyvtár szerepével, az alapvető emberi érintkezés szabályaival, a rádió, a televízió, a video jelen­tőségével, a számítógépekkel. Ebbe az ősszel induló első osz­tályba huszonnégy-huszonhat kisiskolás kerülhet. Az órarendbe iktatott hittan fakultatív, azaz szabadon vá­lasztható lesz, bár a szervezők szeretnék, ha az ide felvettek kö­zül minél többen igényelnék ezt a szolgáltatást, oktatási lehetősé­get. 1848/49 emlékezete Tanulságos kiállítás várja az érdeklődőket Papi Lajos szob­rászművész egykori otthonában, a jelenlegi városi alkotóházban. A ceglédi, a szolnoki, a túrkevei, a karcagi múzeumok, továbbá a kisújszállási helytörténeti gyűj­temény és a református egyház­J nak a márciusi forradalmat, a szabadságharc kétéves küzde­lemsorozatát idéző emlékeiből. Térképek mutatják a korabeli hadihelyzetet, a tavaszi felsza­badító hadjáratot, de akad itt ze­nélő Kossuth-kép, a 12 pont egyik korabeli példánya, néhány huszáregyenruha, egykori fegy­ver is. Festmény örökítette meg a vértanúk akasztását, sőt még a Vasárnapi Újság egyik 1906-be- li megsárgult példánya is meg­csodálható, amelyik a karcagi Kossuth-szobor leleplezési ün­nepségéről közöl fényképes tu­dósítást. A tárlat április 3-ig fo­gadja az érdeklődőket: naponta tíztől tizenkettőig, délután pedig háromtól hatig. De nehéz az iskolatáska A KUNSZÖV Módi Bőrdísz­mű Kft. ötvenhat dolgozója (öt­ven hölgy és hat nadrágos) a régi diákszomorító nóta közismert strófáját találóan eldúdolhatná, hiszen efféle alkalmatosságot két helyen gyártanak az ország­ban. A kettő közül az egyik ez a kisúji kft. Azonkívül kikerülnek innen válltáskák, hátizsákok, sport- és utazótáskák, neszessze­rek. Évi 75 millió az árbevételük, és szerencsére adódik megren-. delésük, azaz van munkájuk. A cégnél a sportot is szeretik, segí­tik. A felnőtt és ifi focicsapatot, a szeggel. Mit mondhatnánk a he- súlyemelőket is támogatják lyi sportolók nevében? Tartsa mintegy ötvenezer körüli ősz- meg a jóisten a szokásukat! Tyuki Tyukodi András, azaz köznapi nevén Tyuki egy jókora'srác, aki 183 centi magasból szedi a leve­gőt, ámbár még növésben van. Az ember azt gondolná, hogy valami­vel több mint 16 éves kora ellenére kosaras, esetleg kézilabdás, hol-ott ilyesmiről szó sincs. Tyuki nem éppen mély növéséhez 82 kiló tár­sul. Mindezt - többek között - úgy érte el, hogy a kedvenc étele a hús. Kedvenc színe pedig a kék, együt­tese: a Guns’n Roses. Ami az öltö­zékét illeti, a farmert és az öltönyt egyaránt kedveli. Kedves lánytí­pusa: a magas, vékony, fekete, hosszú hajú hölgy. Dehát ezen a téren Tyuki szerfölött diplomati­kus, miszerint ez sem baj, ha a haj szőke, netalántán barna. Kedvenc helye Kisújszállás, ahol a szüleivel él, lakik és tanul a gimnázium 2. c. osztályában. Kedvenc edzője Sza­bolcsi Károly, a barátja pedig Raj­nai Zsolt. Azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy a város legelső Európa-bajnoka. Mindezt a sikert súlyemelésben, serdülőként érte el. A legjobb eredménye lökésben 150 kiló, szakításban harminccal kevesebb. De hát eme rövid ismer­tetőben nem a sportsikerekről, ha­nem Tyukiról, az emberről van szó. Aki szőke, kék szemű, farmer­ruhás fiú, és szeretne nagy súly­emelő, illetve később programozó lenni. Mit tehetnék mindehhez? A próféta beszéljen belőle! A/, oldalt írta: D. Szabó Miklós Fotó: Mészáros János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents