Új Néplap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-19 / 67. szám
(Ki)tárogató MEZŐGAZDASÁGI PROGNÓZIS Én vetek, te aratsz, Hamarosan kitavaszodik. Hogy mi fagy el, mit ver el a jég, az eső, mit visz el az aszály, azt még nem tudni. A mező- gazdaság egészének sorsát meghatározó tényezők egy része azonban már ma is látható. Mik ezek? Úgy tűnik, hogy fizetőképesség hiánya miatt tovább csökken a keleti kereskedelem, míg a mezőgazda- sági termékek nyugati exportjánál robbanásszerű változásra nem lehet számítani, tehát termékeink jó része itthon marad. A munka nélküli tömegek egy csoportja a mezőgazdaságban fog tevékenykedni, ezzel saját fogyasztását biztosítva csökkenti a fizetőképes keresletet, míg piacra vitt termékeivel növeli a kínálatot. Az üzemanyagok áremelkedése az egyre drágább alkatrész- és géputánpótlás - nem beszélve a műtrágyák és növényvédő szerek áráról - jelentősen megdrágítja a mezőgazda- sági termékek önköltségét. A mezőgazdasági kistermelésre vonatkozó adókedvezmény növeli a termelési kedvet - már ahol a termelés rugalmasan növelhető. Csökken a gyümölcsöknél a kiskertekben régen megszokott pazarlás, ami abban nyilvánult meg, hogy a családi-baráti fogyasztáson felüli termés sok kiskertnél veszendőbe, legfeljebb a cefrébe ment. Várhatóan növekszik a házi zöldség- és gyümölcstartósítás, -fagyasztás saját termésből, tovább csökkentve a keresletet a konzervipar termékei iránt. Az elszegényedő tömegek elsősorban az alacsonyabb árfekvésű termékeket keresik, ezek fogyasztása tehát megnőhet, míg a jobb minőségű, drágább áruk értékesítése gondokkal járhat. Számítani lehet arra is, hogy a jugoszláviai események miatt az ottani turistaforgalom egy része Magyarországra terelődik. Ez az extrakereslet feltehetően jót tesz majd a magasabb árfekvésű termékek eladásának. A fizetőképesség csökkenése dacára az árak további emelkedése várható. Ennek okai: a növekvő boltbérleti díjak, a kereskedők növekvő költségei, az emelkedő adók, a kereskedők megnövekedett haszonérdekeltsége és a továbbélő lánckereskedelem. A termelők tehát ismét rosszul járhatnak, mivel a kereskedő a költségét, a profitját az eladásnál nem tudja megszerezni, ezért megpróbálja lenyomni a beszerzési árat. Ez a törekvése kellemetlenül egybeeshet a termelők köl tségeinek növekedésével, és ü tközhet azok árbevételi törekvéseivel. Nagy kérdés, hogy mi lesz a mezőgazdasági üzemek, a tsz-ek sorsa. Ha ezeket előbb bomlasztják fel, mint ahogy a modem gépesített farmergazdaságok kialakulnak, akkor áruhiány léphet fel. Ezek sokszor egymásnak ellentmondó tendenciák. Bizonyosra vehető azonban, hogy növekvő termelés, csökkenő fogyasztás várható. Az agrárolló pedig tovább nyílik. Mi lehet a kiút? Erre a kérdésre sem lehet egy mondatban válaszolni. Bizonyára sokat segítene a magyar mezőgazdasági termékek külföldi értékesítésénél a csomagolástechnika fejlesztése. A „belső" fogyasztás is növelhető, mégpedig liberális vámpolitikával, határ menti kereskedelmi egységek fejlesztésével, a bevásárlóturizmus igényeinek jobb kiszolgálásával. Alapos piaci munkával fel kellene mérni azon termékek körét, amelyek külföldi barterügylet formájában, akár külföldi eladással, akár hazai beszállítással a volt vagy leendő partnerországok feleslegéből hasznosíthatók. Közös kereskedelmi vállalatok alapítását is szorgalmazni lehetne azokkal az országokkal, amelyek nagymezőgazdasági felvevőpiaccal rendelkeznek. Feltételezhető például, hogy egy kínai-magyar vegyes vállalat rugalmasabban tudna működni a milliárdos kínai piacon, mint egy magyar külkc- r e s k e d ő . Ugyanez vonatkozik az indiai és a szovjet piacra is. Ha a, mező- gazdasági és élelmiszeripari termékfelesleg exportja útján eredményeket tudunk elérni, akkor itthon is csökkennek a munkanélküliség okozta feszültségek, javul a szavazók jelentős részét alkotó falusi lakosság közérzete. Kérdés, hogy érdekli-e ez a két év múlva esedékes választásokra még nagyon módjával készülődő pártokat. Ha igen, akkor talán tenni kellene valamit. Magyarország számára a mező- gazdaság mindig is létkérdés volt, aminthogy létkérdés volt az is, hogyan érzi magát honában a vidéken élő csendes többség. Süveges Károly DE KI VESZI MEG? ”7"av Az uram mániákus fajtakísérletező , Ki a szabadba! Aki gyermekek közt él, az tudja, hogy ilyenkor tavasztájt, amikor elő- előbújik már a rügyfakasztó napsugár, nyugtalanok, fészkelődnek a tanulók, és sehogyan sem találják a helyüket a négy fal között, a padokban. Várva várják már a tavaszi szünetet, s ha azt megfelelően töltik el, akkor pirosbarna arccal, megnyugodva, erőt gyűjtve térnek vissza az iskolába. A szabadba, a mozgásra vágyó gyermeknek - aki az év nagy részében az igényénél sokkal kevesebbet lehet a levegőn - teremtsük meg a jó tavaszi szünet feltételeit. Hogyan? Ha van vidéken, kertes házban élő nagymama vagy rokon, akkor tölt- hesse ott a gyermek ezt a pár napját. A megváltozott környezet sok új élményt ad, és a levegőváltozás is jót tesz. Sok családnak van hétvégi kertje, de nincsenek szabadságon a szülők a tavaszi szünettel egy időben. Láttam olyan megoldást, hogy 5-6 család összefogott, és mindegyik szülő 1-1 szabadnapját áldozta fel, az 5-6 tagú gyermekcsoporttal mentek ki, hol az egyik, hol a másik család kertjébe egész napos „kirándulás"-ra. Összekötötték a hasznosat a kellemessel, mert befogták a gyermekeket: falevelek gereblyézésére, gally gyűjtésére, ásásra, az ügyesebbjét palántaültetésre is. Nótázásra, labdázásra, egy kis játékra is jutott idő, és a hideg élelem jólesett a szabad levegőn, a termoszban hozott forró teával. Pirultak, bar- nultak az arcok, és tervezték a másnapot: kivel és hova is megy a „brigád" „dolgozni". Akiknek nincs hétvégi kertjük, azok hasonló programot tervezhetnek 1-1 szülő felügyeletével közeli kirándulóhelyre. A lényeg az, hogy a gyermekek szabad levegőn legyenek, és élvezzék azt a sok újat és szépet, amit a természet tavasszal nyújt az embernek. így sok új fogalommal ismerkedhetnek meg: rügy, rügyfaka- dás, avar, avarégetés, fák metszése stb. Láthatják a virágba borult fákat, bokrokat, megfigyelhetik a méhek gyűjtőmunkáját. Az új ismeretek mellett szép élményben is lehet részük. Pompás látványt nyújtanak a virágzó gyümölcsfák, a serkenő fű az üdezöld mezőn, az apróbb-nagyobb, színes mezei és erdei virágokkal. Szedhetnek virágot, gyűjthetnek rovarokat, amivel iskolai tanulmányaikat egészítik ki. Nem utolsósorban: jó leve- gőn vannak, és élvezik a tavaszi napsugár gyógyító, erőt adó hatását. Tanítónak, tanárnak öröm a látvány a tavaszi szünet utáni első tanítási napon, amikor meglátja az egészséges, pihent, naptól barnított arcokat, és fáj, ha talál néhányat, aki sápadt, mint volt a tél végén, mert nem szervezték meg a szülei a tavaszi szünet jó eltöltését. Reggel tovább aludt, lustálkodott, mert nem kellett iskolába menni, délelőtt nézte a televízió szünidei matinéműsorát, alig-alig volt jó levegőn, csak legfeljebb szombaton és vasárnap. Ez kevés. Szeretnénk, ha egy gyermekünk sem érkezne vissza beteges színnel, sápadtan a tavaszi szünetről. Időben kérjük, szervezzék meg a szülők - tanácsaink alapján - a gyermek egészséges időtöltését. A napközi otthonok működnek a szünet idején, és a pedagógusok is úgy állítják össze a tervüket, hogy minél több szabad levegős program - séta, játszótér, kirándulás - szerepeljen a közösségben szünidőző gyermekek napirendjében. Dr. Gergely Károlyné (Ki)tárogató Még csak erdei szalonkára... Megkezdődött a vadászati idény A kéthetes, február végi holtidényt követően március 1-jétől ismét elkezdődött a vadászati idény. Igaz, hogy ebben a hónapban jóformán csak erdei szalonkára lehet vadászni, de ez sok vadász számára több és nagyobb élményt jelent, mint a fácánozás vagy a tarvad selejtezése. Esténként, amikor megjelenik az Esthajnalcsillag, amikor a láthatatlan karmester intésére elhallgatnak az egyre nagyobb hangú fekete- és énekes rigók . .. akkor várható, hogy cippegve, korrogva vagy hang nélkül áthúz a nyiladék felett egy-egy párját kereső szalonka. Hajnalban, a kikelet perceiben lehet az erdők királynőjének is nevezett, galamb nagyságú, hosszú csőrű madár repülésére számítani, s ha a vadásznak szerencséje van, talán még lövést is tehet erre a titokzatos vonulású, kiszámíthatatlan röptű madárra. A szalonka vadászata jóval több annál, hogy a vadász lövést tehessen! A tél és a tavasz évről évre megismétlődő, de soha nem azonos harcának közvetlen tanúja lehet, amikor a fagyott földnek ismét illata lesz, amikor a dagadó rügyekből kipattan az első levél, amikor hóvirág és zsenge zöld fű bújik elő az elszáradt, kifakult réteken, tocsogók partján, erdei tisztásokon. A rigók féktelen lármás kergetőzése, a nászukra készülődő egerészölyvek rikoltásai, a búbos pacsirta, a csilpcsalp füzike jellegzetes éneke ... mind-mind hozzátartozik az erdő, a természet megújulásához. Persze nem kell ahhoz vadásznak lenni, hogy az erdők tavaszi hangulatának önfeledt részesei legyünk, a tél szorításából szabadulva, március a gyalogtúrák, a nagy hétvégi tüdőszellőztető kirándulások ideje. A saját egészségünk érdekében éljünk vele, de ne feledjük, hogy az erdő, a rét, a nádas ilyenkor a legtűzveszélyesebb, csak a kijelölt tűzrakó helyeken rakjunk tüzet, s ne dobáljunk el égő csikkeket.- ess (Ferenczy Europress)
