Új Néplap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-03 / 53. szám
1992. MÁRCIUS 3. Megyei körkép 3 Falusi hírek Tomaj monostora c A legfrissebb és legközérde- kűbb - bár közel sem nem a legvidámabb - hír jelenleg a mindössze 932 lakosú településen az idei költségvetés elfogadásának ténye. Lakatos Józsefné polgár- mester elmondása szerint 1992- ben 20 millió forinttal gazdálkodik az önkormányzat, ami körülbelül megfelel a tavalyi összegnek. Hogy ez mire elegendő, arról sokak szempontjából talán jobb volna nem is beszélni. A pénz döntő részét az intézmények fenntartása viszi el, élükön az általános iskolával, ahol egy híján száz gyermek koptatja a padokat. Az utánuk kapott fejkvóta viszont jó ha a költségek felét fedezi. Marad az önkormányzat... * „Oriáslépésekkel” növekszik a munkanélküliség, amely, ha százalékokban gondolkodunk, ötven körül mozog. A termelőszövetkezet veszteséges (hiányát eszközei értékesítéséből próbálja farigcsálni), így az ott munkálkodók sem gyarapodásukról híresek. Ráadásul munkahelyteremtésre sincs lehetőség, de érdemes megszellőztetni azt is, hogy az elvitt sertéseknek és a tökmagnak egy részét a mai napig nem fizették ki a termelőknek ... £ Holnap rendkívüli képviselő-testületi ülést tartanak a faluban, amelynek egytelen napirendi pontja az érdekegyeztető fórum megválasztása lesz. * „A település kasszájából” valami azért csurran-cseppen az úthálózat javítására. Nem éppen dicsekvésre méltó adat, hogy az összesen 11 kilométert kitevő utcahálózatból jelenleg csupán két kilométer szilárd burkolatú, a többin esős, sáros időben köny- nyen ideiglenes fogságba kerülhetnek a járművek mellett a csizmák is. Idén a Ságvári és a Hunyadi utcában összesen 1400 méter hosszú útalappal gazdagodik Monostora. * Milyen szépen hangzik: az országos távhívásba bekapcsolták Tomajmonostorát is. Az a tény azonban már kevésbé biztató, hogy ha valaki a 38 egyéni és közületi telefontulajdonoshoz kívánna csatlakozni, csak központbővítéssel lenne lehetséges. Ez pedig, mondani sem kell, egyelőre nem lehetséges. * Az általános iskola nyolcadik osztályából rendszeresen szinte százszázalékosnak mondható a továbbtanulás. A népszerűségi lista élén a szak- középiskolák állnak, amelyet a gimnáziumok, majd a szakmunkásképző intézetek követnek. A legjobb eredményeket a fiú tornászcsapat „szállítja”, akik már nem egyszer az országos diákolimpiáig jutottak, az igazgató-testnevelő Kovács Béla felkészítésével. A tavalyi esztendő eredményeihez tartozik, hogy a polgár- mesteri hivatal nevelési segély címen, pályázat útján 350 ezer forinthoz jutott, amit a kongó „széfből” kipótolva egyrészt ingyenes tankönyvellátásra fordítottak, másrészt minden általános iskolás gyerek után plusz ezer forint ütötte a szülők markát, nem beszélve a 18 éven aluliaknak karácsonykor kiutalt szintén 1000 forintról. Idén az egyik legnagyobb összeget az el- sőlakáshoz-jutók, valamint a lakásépítők részére különítették el, mintegy 400 ezret. r. ; 's AKV-privatizáció Könyvesbolt helyén csak könyvesbolt Gyors ütemben halad az Állami Könyvterjesztő Vállalat privatizációja - tájékoztatta az MTI-t Füzér István igazgató. Az állami mamutcég már korábban két önálló vállalattá alakult át, az egyik kis-, a másik nagykereskedelmi tevékenység gazdája lett. A két új vállalat egyszemélyes kft.-ként működik, egyelőre 100 százalékos állami tulajdonban, de hamarosan privatizálják őket. Érdeklődnek külföldi befektetőktől is, komoly ajánlatot kaptak Ausztriából. A cég mintegy 100 üzlet- helyiségéből 32 tartozott az előprivatizációs törvény hatálya alá, közülük nyílt árverésen 28 már gazdára is talált. Az első 32-t újabb 32 üzlet követi, ezeket a vállalat dolgozóinak kedvezményesen ajánlják fel, illetve szintén árverésen értékesítik őket. Füzér István nem aggódik amiatt, hogy a könyvesboltok privatizációja következtében esetleg kiszorulnak a piacról a nem nyereséges, de értékes kiadványok. Az üzletek ugyanis 5 éven át kötelesek könyvet árusítani, nem alakíthatók át más üzlettípussá. Másrészt az üzleteket nem a gyors profitszerzésben érdekelt beruházóknak akarják eladni, hanem szakmai befektetőknek - kiadóknak, magán-könyvkereskedőknek, illetve antikváriusoknak -, akik hosszú távon és igényesen kívánják folytatni a mesterséget. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS 1 A Humán Szolgáltató Központ és Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Művelődési és Népjóléti Irodája pályázatot hirdet orvos állásra Feladat:- főfoglalkozásban: gyakorló orvosi teendők, valamint egészségnevelő, - megőrző, tanácsadó tevékenység ellátása a Humán Szolgáltató Központ ügyfélforgalmában, szakmai koordináció a területen dolgozókkal;- másodállásban: a városi egészségügyet érintő szervező, menedzselő feladatok ellátása Pályázati feltétel:- orvostudományi egyetemi végzettség,- minimum 5 év szakmai gyakorlat,- szociális érdeklődés, illetve tapasztalat Bér megegyezés szerint. Az álláshellyel kapcsolatban felvilágosítást nyújt a Humán Szolgáltató Központ igazgatója (56/30-710), illetve a Polgármesteri Hivatal Művelődési és Népjóléti Iroda vezetője (56/40-901). A pályázatokat 1992. március 16-ig beérkezéssel kérjük benyújtani dr. Sziszik Erika irodavezető (Szolnok, Kossuth tér 9.) részére. Xeddijeßyzet _______________________________________________ A szemellenzős éberség A szomszédban lakó orvosházaspár a fővárosba készült szakmai továbbképző tanfolyamra három hétre. A férjnek és a feleségnek egy időben kellett utaznia, az egyetlen komolyabb gond az volt, ki ügyeljen távollétük alatt két piciny gyerekükre. Néhány éve telepedtek itt le, a segítségként szóba jöhető nagymama Marosvásárhelyen él. Miután telefonon megbeszélték vele a dolgot, orvos barátom gépkocsiba ült, és „átszaladt” az anyósáért. Hozta is, nem is volt baj a határig ... No - csodák csodájára - ezúttal nem a román oldalon akadékoskodtak, hanem emitt, a magyarok. Nem is akadékoskodtak, hanem egyenesen kijelentették, hogy a néni nem jöhet be, mert az útlevele nem géppel, hanem kézírással van kitöltve. Hiába erősködött a barátom, hogy az anyósáról van szó (ezt még talán nem is tekintették komoly érvnek, gondolhatták, még jót is tesznek azzal, hogy megfosztják a fiatalembert „anyuka” társaságától), hiába mondta, hogy odaát a változás után, az útlevelekért folyó nagy rohamban nem volt elég írógép, és rengeteg embernek kézzel töltötték ki a dokumentumot, hiába magyarázta, mekkora gondban lesz, ha a nagymama nem jöhet segíteni, hiába mutatta a tucatnál is több pecsétet az útlevél lapjain, melyek igazolták, hogy ezzel az „akár hamisított’ ’- nak minősített úti okmánnyal már számtalanszor átkelt ide s vissza a határon a néni az elmúlt két év alatt... Persze, azt is tudni kell (vagy tudni kellett volna az őröknek), hogy odaát nem lehet egyik napról a másikra útlevelet cserélni, a „keleti szom- szédéknál” ez fél évig is eltart. Egyszerűen nem volt mese, a hatvanéves nénit vissza kellett küldeni egy alkalmi gépkocsival az első vasútállomásig, ahonnan majd vagy három átszállással hazavonatozott másnap hajnali háromig. (Barátom nem vihette, a benzine fogytán volt, odaát tankolni olyan, mint a lutri...) Most mit mondjak? Nemrég arról értekeztem, milyen rendesek és segítőkészek a magyar határőrök (igaz, én magyar útlevéllel utaztam). A kiska- tonát egyébként sem szidnám, hiszen ő csak végrehajtja az utasítást. De ki és miként adhat ilyen képtelen, disztingválásnak helyet nem hagyó parancsot? Értem én, hogy meg kell óvni az országot a bűnözőktől, a csencselőktől, a feketén munkát vállalóktól, az embercsempészettől s egyebektől. De csak nem gondolhatta normális ember, hogy az ősz hajú néni valami ilyesmiben sántikál? Vagy hogy az idős magyar hölgy, akit orvos veje hoz át magyar rendszámú gépkocsijában három hétre, szóval, hogy ez a néni ártani akar a hazának? És ha azt hitték volna, hogy álcázott csempészként éppen hetven kiló heroint akar sunyin átfuvarozni az országon, hát akkor azt keressék, ne pedig a kákán a csomót! ... De ha az utasítást kiötlő nagyokosnak az volt a szándéka, hogy megnehezítse, mi több, lehetetlenné tegye, hogy szétszakadt magyar nemzetiségű családok tartsák a kapcsolatot, felkereshessék, segíthessék egymást - akkor egészen más a helyzet. Akkor érthető az igyekezet a „törvényesség” ilyetén betartására. Csak akkor ezt tessék bevallani, és ezt - ne mást: összetartozást, felelősséget a határokon kívül rekedt magyarságért s a többit - tessék papolni! Molnár H. Lajos Sürgős-e a sürgősségi ellátás? Lapunkban nemrég fellángolt a vita a szolnoki sürgősségi betegellátásról egy sajnálatos eset kapcsán. Egy édesanya elpanaszolta, hogy fuldokló gyermekének nehezen tudott orvosi segítséget szerezni. Hogy a hirtelen rosszullétek, a sürgős esetek bejelentése, az ilyenkor szükséges intézkedések megtétele körül Szolnokon nincs minden rendben, ezt bárki tapasztalhatja a maga bőrén, ha olyan helyzetbe kerül. Mit tegyen ilyenkor? Mentőt hívjon? Az ügyeletnek telefonáljon? Hogy a sürgősségi ellátás megoldása igencsak sürgős a lakosságnak, az nem kétséges. De vajon sürgős-e az ellátásért felelős önkormányzatnak? Dr. Lengyel Györgyi alpolgármestertől kértem választ.- Igen, nekünk is sürgős a sürgősségi ellátás megoldása. De az érem másik oldala, hogy az alapellátásban akkora változások várhatók, hogy senki nem tud előre pontosan mindent. Dr. Lückl Jenő, a megyei mentőszervezet vezető főorvosa megkereste egészségügyi bizottságunkat a kijáró orvosi ügyelet és a mentőszolgálat összevonása tárgyában. Kecskeméten és Székesfehérváron megnéztük, hogyan oldották meg, de egyik példa sem alkalmazható Szolnokon. Állítólag Debrecenben jól bevált, ezt a megoldást érdemes lenne tanulmányoznunk. A helyzetet bonyolítja, hogy a szolnoki kijáró orvosi ügyelet ellátja a város környékét is. Vannak olyan jelzéseink, hogy a községek szeretnének leválni, és maguk megoldani az ügyeletet. Ezt mindenképpen tisztázni kell velük.- Hogyan lehetne összevonni az ügyeletet a mentőszolgálattal?- A mentőállomáson három mentőautó (ápolóval, gépkocsi- vezetővel) és egy rohamkocsi (orvossal, ápolóval, gépkocsivezetővel) fölszerelve rendelkezésre áll. Ugyanakkor a városi ügyeletben (a rendelőintézetben) egy orvos a rendelőben várja a betegeket, 3 orvos pedig kimegy a hívásokra. A bejelentő dönti el, hogy orvost hív vagy mentőt. Sokszor előfordul az is, hogy párhuzamosan kihívja mind a kettőt.- Nyilván mert nem bízik a sürgős segítségben ...- Ugyanakkor a mentőszolgálat és az ügyelet között nincs CB- összeköttetés, csak telefonon tudnak érintkezni. Ha az orvos kimegy a beteghez, és kórházba kell szállítani, ki kell hívni a mentőt is, hiszen az orvos nem viheti be a beteget a kórházba!- És hogy festene mindez összevonás esetén?- A rendelőben maradna egy ügyeletes orvos a járóbetegek ellátására. Azok pedig, akiknek arra van szükségük, hogy orvos vagy mentő jöjjön ki hozzájuk, mindenképpen a mentő számát tárcsáznák. Ott a telefont gyakorló ápoló veszi fel, aki el tudja dönteni, hogy a beteghez ügyeletes orvos, mentőkocsi vagy rohamkocsi kell.- Megoldatlan a napközbeni sürgős esetek ellátása is.- Igen. Megfontolandó, hogy ne csak hét végén és hétköznapokon 19 órától reggel 7-ig legyen kijáró ügyelet, hanem napközben is. Először is azért, mert reggel 7 és 8 óra között, valamint este 6 és 7 óra között, amikor a körzeti (háziorvosi) rendelések ideje lejárt, de az éjjeli ügyelet még nem kezdődött el, gyakorlatilag nincs megoldva a sürgősségi ellátás. Ugyanakkor nem lehet elvárni a háziorvostól sem, hogy napközben kimenjen egy sürgős hívásra, és ott hagyjon 10-12 beteget. Elképzelhető, hogy szükség lesz a napközbeni ellátás megszervezésére is, vagyis egy kijáró ügyeletes orvos alkalmazására.- Mikor várható lépés a sürgősségi ellátás ügyében?- Még ebben a félévben szeretnénk változtatni rajta.-péÉPÜL AZ ÚJ ORVOSI RENDELŐ • Szandaszőlösön, a Munkácsy úton épül Vécsei Tamás építész Jteryei alapján az IKV termelési osztályának kivitelezésében az új 410 négyzetméteres orvosi rendelő, mélyben többek között gyermekrendelő és fogorvosi rendelő is helyet kap. A tervezett építési költség áfa nélkül közel 15 millió forint. Az épület június 3-ára készül el, s várhatóan ősszel veheti birtokba a lakosság. Fotó: Korényi Éva
