Új Néplap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-10 / 34. szám

1992. FEBRUAR 10. Sportextra 9 Teke NB I. | Három pont a szolnokiak előnye Férfiak: MOM SK: Balogh 816, Grünwald 854, Csontos 819, Varga 838, Mattslovics 888, Egvüd 806. Edző: Bar- tos Gábor. Szegedi Postás: Berénvi 876, Karsai 835, Németh 886, Kendrella 884, Stér 876, Rákos 855. Edző: Stér János. MÁV Clips-Coop: Mátyás 829, Mé­száros 868, Tihanyi 803, Dedrák 796, Kántor 886, Rigó 923. Megbízott edző: Kántor Sándor. A MOM edzője változtatott csapata összeállításán - de rosszul - és ezzel szinte felkínálta a vendégcsapatoknak a sikeres szereplés lehetőségét A Szegedi Postás jelenlegi legjobb ösz- szeállításával - Szolnokon is így játszott, csak más sorrendben - lépett pályára, iga­zolta azt, hogy a három csapat közül ők a legjobbak, pályacsúcsot ütve - nyertek. A MÁV Clips-Coop helyenként jól ját­szott, kevés, de lelkes szurkolója örömére - és a befejező párosok küzdelmében „le­mosták” a MOM együttesét a pályáról, megszerezték a 2. helyet. A szolnokiak kö­zül Rigó 923, Kántor 886 és Mészáros 868-as eredménye kiemelkedett, de a csa­pat többi versenyzője is várakozáson felül teljesített, és ezzel szinte bebiztosították a szakosztály további NB I-es létét A 2. forduló végredménye: 1. Szegedi Postás 5212, 4 pont, 2. MÁV Clips-Coop 5105,2 pont 3. MOM SK 5021,1 pont. A rájátszás állása a 2. forduló után (6 forduló lesz): 1. Szegedi Postás 13, 2. MÁV Clips-Coop 8, 3. MOM SK 5 pont­tal. Következő mérkőzés: 1992. február 15,10 óra, Szeged. NB II. Nők: Nyíregyházi TAURUS-MÁV Clips-Coop 3:5 (2238:2315) Nyíregyháza: Szabó 418, Mártonfal- viné 394, Király 391, Moravszki 350, Lázárné 348, Magéra 337. Edző: Laka­tos Zsuzsa. MÁV Clips-Coop: Szabó 408, Kállai- né 403, Sléderné 383, Szakmáryné 383, Hegedűs 382, Marton 356. Edző: Hege­dűs Klára. Az őszi szezonban döntetlenre futotta a szolnokiak erejéből, ugyancsak Nyíregy­házán, most viszont nem érték be a pon­tosztozkodással. Az első párban - hiába volt végig faelőnyük - elmaradtak a várt eredmények, az utolsó gurítok közül azon­ban Kállainé és Szabó bebiztosították a győzelmet. Hoki-hírmondó B-csoport: Kanada-Franciaország 3-2 (1-1, 2-0, 0-1), Csehszlovákia-Norvégia 10-1 (4-0,5-1, 1-0), FÁK-Svájc 8-1 (3-0, 3-0, 2-1). A-csoport: Svédország-Len- gyelország 7-2 (2-1, 3-0, 2-1). — — Á JJ. TELJ ÖLJ P\A\ JÄTE Albertville-i hétfő Jégkorong: B-csoport: FÁK- Norvégia, Kanada-Svájc, Csehszlo- vákia-Franciaország. Síelés: 30 km-es, klasszikus stílu­sú férfi sífutás (Oláh István), férfi lesiklás a kombináció keretében (Bónis Attila, Kőszáli Pierre, Kris­tály Péter), síakrobatika, balett szám, férfi és női döntők (bemutató jelleggel). Gyorskorcsolya: 500 m-es női viadal (Egyed Krisztina). Szánkó: férfi együttesek viadala, 3. és 4. futam. ÜNNEPÉLYES MEGNYITÓ Szombaton a késő délutáni órákban tartották a XVI. téli olimpia több szem­pontból is rendhagyó megnyitó ünnepsé­gét. Az esemény szempontjából ideális időben, az ideiglenesen felépített stadi­onban 30 ezren, míg a televíziós közve­títésnek köszönhetően a világon csak­nem 2 milliárdan követhették nyomon a több mint kétórás programot. Nyitány­ként nyolc vadászrepülő tartott légi be­mutatót, majd az előadók a téli sportága­kat imitálták a meglehetősen modem fel­fogású, avantgarde produkciójukkal. Ezután Francois Mitterrandállamelnök egy helyi népviseletbe öltözött kislány kíséretében sétált be a stadionba, ahol­Sífutás a Mont Blanc lábánál Jegorova az első bajnok Juan Antonio Samaranch, a NOB el­nöke, valamint a szervező bizottság (COJO) két társelnöke, Jean-Claude Killy és Michele Barnier köszöntötte. Ezt követte a 64 résztvevő ország bevo­nulása. A francia ABC-nek megfelelően a H-betűsöknél került sorra a 24 sporto­lóval érkezett magyar csapat, amelynek zászlaját a harmadik olimpiáján szereplő jégtáncos, Tóth Attila vitte. A COJO két társelnökének és Samaranchnak a kö­szöntőbeszéde után Francois Mitterrand megnyitottnak nyilvánította a játékokat, majd az olimpiai himnusz hangjaira fel­vonták az ötkarikás zászlót. Nagy izga­lommal várták a jelenlévők, hogy ki lesz az olimpiai fáklyát vivő staféta utolsó embere, mert a szerencsés kiválasztott nevét a végső pillanatokig titokban tar­tották. Nos, egészen rendhagyó módon egy olyan legendás sportember kapta a megtisztelő feladatot, akinek semmi kö­ze sincs a téli sportokhoz. A 72-szeres labdarúgó válogatott Michel Piatini, a Samaranch elnök üdvözli az olimpia résztvevőit francia nemzeti tizenegy jelenlegi szö­vetségi kapitánya fiitott be a lánggal a stadionba, ahol egy reményteljes, helyi síelőpalánta csatlakozott hozzá. A han­gulat a tetőfokára hágott, amikor több­százas tömeg özönlött zászlókkal a kéz­ben a színpadra a stadionban kialakított süllyesztett szintről előbújva. Zárójele­netként az előadók mindössze 25 mp alatt elhagyták a pódiumot, hogy átadják helyüket a sportolóknak, akik Albertvil- le-ben rendhagyó módon már a nyitóün­nepélyen is köszönthették egymást önfe­ledten. senki sem számolt A játékok első eredményhirdetését a vasárnap délelőtt indított női 15 km-es klasszikus sífutó verseny után tartották. A viadalt a Mont Blanc lábánál fekvő Les Saisies-ben kialakított, minden eddi­ginél nehezebb pályán rendezték. A szokásoktól eltérően ugyanis a 15 km-nek több mint egyharmada vezetett emelkedő szakaszokon, s ez lényegesen megnehezítette az 54 rajthoz állt ver­senyzőnő dolgát. Ami viszont a résztvevők „malmára hajtotta a vizet”, az az ideális időjárás, a szikrázó napsütés volt. Az új olimpiai versenyszám végül is nem hozott meglepetést, hiszen az esé­lyesnek számító Független Államok Kö­zössége sífutónői két érmet is nyertek. A bajnoki cím a 25 éves, orosz Ljubov Je- gorovának jutott. A legutóbbi világbajnokság kétszeres aranyérmese kirobbanó erőben, remek ritmusban tette meg a távot, ezzel meg­szerezte az olimpia első aranyérmét.- Hihetetlenül nehéz pályát jelöltek ki, az utolsó 5 kilométer különösen kritikus volt. Tulajdonképpen nem is tudom, az utolsó ezer méteren mi történt körülöt­tem - nyilatkozta a boldog, de fáradt baj­nok. A második helyen a 26. évét a napok­ban betöltött finn Marjut Lukkarinen végzett, ami némileg meglepő, tekintettel arra, hogy honfitársai között „nagyobb nevek” rajtoltak. A bronzérem a FÁK nagy favoritjá- nak, Jelena Vjalbénak jutott, ő ötszörös világbajnokként és VK-éllovasként kicsit csalódottnak érezhette magát a dobogó harmadik fokán. A dobogóról lemaradt az a Rajsza Szmetanyina, aki 40. évéhez közeledve sporttörténelmet szeretne írni Les Saisies-ben. A háromszoros olimpiai bajnok lehet ugyanis az első olyan sportoló, aki tíz medált gyűjt a téli játékokon. Szomorú érdekesség, hogy a hetedik helyen a nor­végok legjobja, Inger Helene Nybraten- ről futott be. Erről azért érdemes szót ej­teni, mert Ingernek pénteken hunyt el az édesapja. Az 54 induló között mutatkozott be az olimpia első magyar résztvevője Bozsik Anna személyében. A BKV Előre 27 éves versenyzőnője az 50 célba érkezett sífutónő közül a 48. helyen végzett, de a biatlon csapat tarta­lékától ennél többet nem is várhattak a szakvezetők. Női 15 km-es sífutás, klasszikus stí­lus, olimpiai bajnok: Ljubov Jegorova (Független Államok Közössége) 42:20.8 p, 2. Marjut Lukkarinen (Finnor­szág) 43:29.9, 3. Jelena Vjalbe (Függet­len Államok Közössége) 43:42.3, ...48. Bozsik Anna (Magyarország) 53:46.5. Az alpesi síelők mindjárt a leglátvá­nyosabb számmal, a férfi lesiklással „in­dítottak” a téli olimpián. Az óriási érdeklődéssel várt verseny teljes mértékig felborította a papírformát, hiszen a vasárnapi futam az esélyesek fe­kete napját hozta. Senki sem gondolta, hogy az elsőként elrajtoló osztrák Patrick Ortlieb alapideje egyben a győztes ered­mény is lesz. A 24 éves osztrák síelő még soha életében nem nyert egyetlen világversenyen, vagy VK-fiitamon sem, legjobb teljesítménye egy ezüstérem volt januárban a Garmisch-Partenkirchenben megrendezett lesikló Világ Kupán. Ortli- ebnek alighanem akkor dobogott a leg­gyorsabban a szíve, amikor a 23-ként rajtolt Franck Piccard mindössze 0.05 mp-cel rosszabb idővel ért célba. A ha­zaiak reménysége, a calgary-i olimpia szuper óriásműlesikló bajnoka osztatlan örömet okozott a 15 ezer nézőnek ezüst­érmével. A bronzérem is Ausztriának ju­tott, mégpedig ugyanolyan kis különb­séggel (0.05 mp), mint ami az első kettő között döntött. A legnagyobb csalódás kétségtelenül a svájci Franz Heinzert ér­te. A szám világbajnoki címvédője, Világ Kupa-győztese és -éllovasa éppen hogy befért a legjobb hat közé. A szám 1980. évi olimpiai bajnoka, az osztrák Leon­hard Stock, valamint a jelenlegi összetett Világ Kupa éllovasa, a svájci Paul Acco- la a pályának ugyanazon a szakaszán buktak (nem sérültek meg). A négyszeres összetett Világ Kupa­győztes (ám olimpiai érem nélküli) lu­xemburgi Marc Girardelli az első ellen­őrző pontnál még a legjobb részidőt tud­hatta a magáénak, ezután azonban egy kanyarban kisodródva kaput tévesztett, így szintén kiesett. A drámai versenynek két magyar ne­vezett versenyzője is volt, ám az 55 in­duló között Kőszáli Pierre-t hiába keres­ték, míg társa, a 25 éves Kristály Péter 43. lett. Kőszáli Pierre-t, miután már rajtra készen állt, 15 perccel a startja előtt visszahívták, azaz nem engedték el­indulni. A pénteki edzésen ugyanis Kő­száli bukott és az ezt követő kötelező or­vosi vizsgálaton a verseny hivatalos or­vosi bizottsága téves diagnózist állított fel. Mindenesetre még intézkednek, hogy hétfőn Kristály Péter mellett Kő­száli is rajthoz állhasson a legfontosabb versenyen, a kombinációban. Férfi lesiklás, olimpiai bajnok: Pat­rick Ortlieb (Ausztria) 1:5037, 2. Franc Piccard (Franciaország) 1:50.42, 3. Günther Mader (Ausztria) 1:50.47, ...43. Kristály Péter (Magyarország) 2:09.88. KERÉKPÁROS NADRÁGBÓL OLIMPIAI FORMARUHÁBA Tyűha, a látottak és hallottak már ha- misíthatatlanul az olimpia „vészes” kö­zeledését jelzik. De nemcsak a téliét, hisz Albertville-ben már az előadás előtti utolsó csengő is megszólalt szombaton, ellenben Barcelona is egyre inkább „ta­pintható” közelségbe kerül. Néhány me­gyénket érintő pályázónál egyre gyor­sabban peregnek az események. Edzőtá­bor az észtországi Saaremaa szigetén, majd alapos orvosi vizsgálat - nem is egyszer - a Sportkórházban, olimpiai formaruha-próba ugyancsak a főváros­ban és a többi. A kártyák természetesen még teljesen nyíltak, „bárki’ ’ bekerülhet az utazó keretbe (no, persze nem a me­gyei II. osztályból). Jelen esetben a Szolnoki Cukorgyár kerékpárosairól van szó, akik közül ket­ten - Szabó Lajos és Molnár Péter - a szűk olimpiai keret tagjai, ahonnan már csak egy-két ember fog kipottyanni. A duó (a szintén szolnoki válogatott keret­tag Csorvási Zoltánnal és Heuschmidt Lászlóval kiegészülve) nemrégiben tért haza a fentebb említett edzőtáborozás­ból, az észt Saaremaa szigetéről, ahol a Cukorgyár kapcsolatai révén, a tallini kerékpáros-szakosztály meghívásából töltöttek kemény három hetet. A trénin­gek során az észt válogatott edzője aka­ratának kellett „alávetni” magukat, aki mellesleg egy tízfős keretet irányít - kö­zülük öten szintén Barcelonába készül­nek.- A legkeményebb megpróbáltatás nem az edzések során ért minket, hanem az étkezésnél. Sok volt a hal és a kása, s ez nem túlzottan elégítette ki kalória-igé­nyünket. - mesélte már magyar levegőn, tyúkhúslevesek, töltött káposzták (?) után Molnár Péter. - Egyébként egy sza­natóriumban laktunk, ahol az ellátás az ottani körülményekhez képest tűrhető volt. Tudni kell ugyanis, hogy Észtorszá­gon elhatalmasodott a gazdasági nehéz­ség, és még kenyérért, tejért is hosszú sorok állnak. Az élsportolók viszont még mindig kivételt képeznek, akár az ellá­tásban, de más példát is tudok mondani. Amikor a szigetre tartottunk, a kompnál a már megszokott kígyózó sor végén ta­láltuk magunkat, beletelt volna néhány órába, hogy vízre szálljunk. Am amikor az „illetékesek” tudomására jutott, hogy magyar, olimpiára készülő kerékpárosok vagyunk, gyorsan előre tessékeltek min­ket. A fiúk a kint töltött idő alatt 1600 ki­lométert pedáloztak. Alapozás révén még nem az intenzitáson volt a hang­súly, hanem a mennyiségen. Ám ha az észtek tempóját tartani akarták, a meg­szokott hazai, téli 28-30 km/h-es iramot 35-re illett növelni. A szolnoki bringások február közepén Mátraházára utaznak edzőtáborozásra, ahonnan két nap múlva a két olimpikon (?) Tatára, a válogatott szálláshelye felé veszi az útirányt. Minden valószínűség szerint március közepén szintén egybe­gyűlnek a nemzeti színesek, majd június és július közepén, közvetlenül az olim­piai utazás előtt úgyszintén egy-egy hét­re. Természetesen időközben a válogató viadalok is elkezdődnek, az első jelentő­sebb áprilisban, egy 1800 kilométeres ausztriai körversennyel. Aki itt a magya­rok közül csak szakaszt is nyer, vagy bármilyen jó eredményt ér el, szinte biz­tos utazónak tekintheti magát az ötkari­kás játékokra. Végleges névsor az ezt követő Mecsek Kupa, valamint a viseg­rádi Hosszútávú OB után, június végén várható. Mostanság, és egészen az olim­piáig még minden indulásra esélyes kö­rül a megszokottnál nagyobb a felhajtás, ám a tapasztalatok szerint, a világverse­nyek után csak az igazán jól szereplők nevét szokás megjegyezni... Úgyhogy bringára srácok! (kocsis)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents