Új Néplap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-27 / 49. szám

1992. FEBRUÁR 27. Érdekességek ii Látogatóban a Kacsánál Visszaszámlálás a bűnügyi laborban A szépen berendezett szobá­ban alig lehetne észrevenni a lyu­kat a falban, ha nem hívná fel a figyelmet rá a hatalmas már­ványtábla, „Ez itt Marcellin bel­ügyminiszter adománya. 1973. december 3-án éjjel itt érték tet­ten a “vízvezeték-szerelőket”, akik éppen a lehallgató mikrofo­nokat építették be” - hirdeti a felirat. ■ A botrány akkor hatalmas volt: a „Leláncolt Kacsa” (Le Canard Enchainé), a szókimon­dó francia hetilap szerkesztői szobájába kívánta a belügymi­niszter beépíttetni a lehallgató berendezést. Az ok tulajdonkép­pen érthető volt, a Kacsa sok bor­sot tört a hatalom - a mindenkori hatalom - orra alá, leleplezte a visszaélést, a korrupciót, a bot­rányt, s a belügyminiszter érthe­tően kíváncsi volt arra, honnan szerzi értesüléseit. „Három for­rásunk van erre - mondja Roger Fressoz, a Le Canard Enchainé főszerkesztője. - Egyrészt saját munkatársaink tárják fel az ilyen ügyeket. Másik forrásunk a többi lap jó néhány munkatársa, akik hasonló visszásságok nyomára bukkantak ugyan, de saját lapjuk nem akarja, nem meri leközölni az erről szóló írást. Végül az is előfordul, hogy a piszkos ügyek­kel tisztában levő, azokat elítélő emberek, köztük nem egyszer rangos köztisztviselők hívják fel azokra figyelmünket: ők nem mernek még nyilatkozni, s ránk bízzák a disznóságok feltárását. Mi természetesen mindennek nagyon alaposan utánajárunk, sokszorosan ellenőrzünk minden tényt, adatot, „mert felelőtlenül senkit sem akarunk megvádolni, bár még így is becsúszhat hiba”. A Kacsa ezzel a magatartásá­val immár csaknem nyolc évtize­de „különleges hatalom” Fran­ciaországban. Az 1915-ben ala­pított lap, Maurice Marechal „ta­lálmánya’ ’ a háború kellős köze­pén született meg. Hogy miért ezt a nevet adta neki az alapító, arról több legenda is forgalom­ban van. A „kacsa” egyértelmű: ez a szó a francia nyelvben épp­úgy, mint a magyarban, hamis, kitalált, szenzációt kergető hírt jelent, bár a franciában tágabb értelemben minden lapot így ne­vez az újságírózsargon. A „lelán­colt” utalhatott az akkori hábo­rús cenzúrára, de mások' szerint ez is tréfa volt: Clemencéau, a „tigris’ ’, a háborús évek vezető francia politikusa ebben az idő­ben „szabad ember” címmel adott ki lapot - ennek paródiája­ként nevezte el Marechal a saját lapját. Azóta - a német megszállás éveinek kivételével - a Leláncolt Kacsa minden szerdán reggelre ott van az újságárusítók polcán, s érkezését manapság legalább félmilló előfizető és vásárló vár­ja. „Hivatalos előfizetőink per­sze nincsenek, de azért nincs olyan francia politikus, aki ne ol­vasná a lapot - mondja a főszer­kesztő. - Amikor az algériai puccskísérlet után bebörtönöz­ték annak egyik fő szervezőjét, Sálán tábornokot, majd kienged­ték a börtönből, előfizetési osz­tályunk levelet kapott tőle: kérte, hogy ezután ne a börtönbe, ha­nem a lakására küldjük neki a Kacsát”. A Canard sajátosan francia intézmény. „Ebben az országban mindig is nagy volt a hajlandó­ság a szatírára - vélekedik Fres­soz. - Már a középkorban gúny­iratokat, paszkvilokat írtak, a fel­világosodás korszakának nagy írói is éltek ezzel a műfajjal. Mi a magunk eszközeivel ezt a ha­gyományt ápoljuk, de ki is bőví­tettük. Olyasmit adtunk, aminek a francia sajtóban nem sok ha­gyománya van: a hetvenes évek­ben mi kezdtük el a tényfeltáró­nyomozó írások közlését. Azóta ez jelentős része lett a lapnak. Olyan lapot akarunk csinálni, amely egyébként naprakész: ha a vásárló szerdán kezébe veszi, ta­lálja meg az első oldalon azokat a híreket is, persze a mi felfogá­sunkban, amelyeket az ugyanak­kor megvett napilap címoldalán lát. Lapzárta kedden délután há­rom órakor van”. A tények feltárása jó néhány „nagyvad” elejtéséhez vezetett: képviselők, polgármesterek, mi­niszterek távoztak a Kacsa lelep­lezései nyomán tisztükből, parla­menti vizsgálatok, bírósági eljá­rások kezdődtek ezek miatt, sőt, a francia politika tényként keze­li, hogy Francois Mitterrand első választási győzelmében jelentős szerepe volt a „gyémánt-ügy­nek”: a Kacsa leplezte le, hogy a hivatalban levő és újraválasztá­sára számító elnök, Valéry Gis- card d’Estaing titokban nagy ér­tékű gyémántokat fogadott el ajándékba Bokassa „császár­tól”, a véreskezű közép-afrikai diktátortól. „Mitterrand-nal kezdetben bajban voltunk, elvégre olyan eszméket hirdetett, amelyeket mi is magunkének vallunk - tréfál­kozik Fressoz. - Azután persze hamar kiderült, hogy az állam állam, a hatalom, hatalom marad, a meghirdetett eszmék koránt­sem mindig valósulnak meg. De azért Tonton (a nagybácsi - így nevezte el a Canard Mitterran- dot,) maga is olvassa a lapunkat. Politikai lap vagyunk, nem szí­nésznők hálószobatitkait, a kis piszkosságokat, a jelentéktelen ügyeket keressük - megpróbál­A Mao-jelvény—gyűjtés világrekordere Nem akármilyen ajánlattal kísértették meg a minap a Mao- jelvény—gyűjtés kínai Guin- ness-rekorderét: egy amerikai gyűjtő ötmillió dollárt kínált fel neki több mint húszezer darab­ból álló gyűjteményéért. Az 58 éves szecsuáni ács azonban nem rendüll^meg, visszautasította a kecsegtető ajánlatot, s tovább követi négy évtizeddel ezelőtt kitűzött élet­célját: addig nem lesz nyugová- sa, amíg 25.001 darab Mao-jel­vény büszke tulajdonosának nem vallhatja magát. (Most egé­szen pontosan 20.613-mal ren­delkezik - 10.039 változatban.) 1951-ben kezdte a gyűjtést, azóta minden garast a fogához ver, hogy szerény jövedelméből finanszírozni tudja gyűjtőszén- vedélyét. De hát a pénz neki nem számít, csak a nagy cél lebeg a szeme előtt. Nem most kísértet­ték meg először vételi ajánlattal, igaz, ilyen sokat eddig még nem kínáltak. A pekingi Történeti Múzeum fővárosi lakással és életjáradék­kal kecsegtette, ami szintén nagy kísértés, de az sem tudta levenni a lábáfól. Ezért aztán to­vábbra is Szecsuán tartomány székhelyén, Csengtuban, szűk kis lakásában éldegél. Ez nem keseríti, sőt 20 négyzetméteren még múzeumot is berendezett. Magánmúzeumát ezrek látogat­ják, s nemcsak kínaiak kíváncsi­ak a gyűjteményére: az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniá- ból, Franciaországból, Kanadá­ból, Svédországból és Norvégi­ából is érkezett már látogatója. MTI-Panoráma Mitől halt meg Newton és Napóleon? juk elveinket képviselni, ezért fi­gyelnek talán oda ránk”. A Kacsa baloldali lapnak vallja magát megalakulásától fogva, ám sohasem kötődött párthoz, intézményhez. Kínosan ügyel függetlenségére, még hir­detéseket sem közöl, kizárólag az eladásokból tartja fenn magát, munkatársainak tulajdonában van. A párizsi belváros egyik elegáns részén, ám ósdi házban megbúvó szerkesztőség - ittlétét legfeljebb az udvaron jelzi egy kis tábla - nem is hasonlít a leg­korszerűbb szövegszerkesztők­kel, számítógépekkel felszerelt lapszerkesztőségekhez: kicsit ütött-kopott, de nagyon barátsá­gos, a falakon nyolc évtized leg­jobb rajzainak, karikatúráinak felnagyított másai. Az összesen alig negyvenfős munkatársi gárda - ebben a raj­zolók, karikaturisták is bennne vannak, - hetente leteszi az olva­sók asztalára a maga 16 oldalas kiadványát. „Bennünket első­sorban az értelmiségiek, tisztvi­selők, állami alkalmazottak, ta­nárok, diákok olvasnak. Munkás olvasóink száma kevés, de a je­lenlegi mintegy félmilliós pél­dányszám azt jelenti, hogy több millió emberhez jutunk el véle­ményünkkel”. És mi lesz a legközelebbi szenzáció? - érdeklődik a tudósí­tó. „Azt nem árulhatom el, ve­gye csak meg a lapot szerdán­ként -.válaszol Fressoz. - Elvégre ezzel keressük meg a kenyerün­ket”. MTI-Panoráma Amióta az elektronmikroszkóp és a nagy tudású számítógép mel­lett a lézertechnika is besorolt a bűnügyi laborok eszköztárába, aligha van módjuk a bűnelköve­tőknek nyomaik végleges eltünte­tésére vagy teljes megváltoztatásá- ra. Az Új Scotland Yard szívesen működik együtt különböző tudo­mányágak rangos képviselőivel egy-egy rejtély megoldásában. Ugyanakkor „ő” is megosztja ve­lük más irányú, gyakorlati tapasz­talatait. így került sor Isaac New­ton (1643-1727) halálokának újra- vizsgálatára, amely a nagy termé­szettudóssal rokonságban volt Earl of Portsmouth család kérésére tör­tént. A neves leszármazottak mindössze azt kérték, hogy ne le­gyen exhumálás, viszont felaján­lottak néhány hajszálat, amelyet ereklyeként, nemzedékről-nemze- dékre őriznek. Mivel a korszerű kriminaliszti­ka már képes rá, hogy egy hajszál­ból ne csak a vércsoportra és kü­lönböző betegségekre utaló nyo­mokat mutasson ki, sikerült is a halált megelőző - kórlapokon is fennmaradt - depresszió, emléke­zetkiesés, üldözési mánia és kóros álmatlanság eredőire rábukkanni­uk. A korszerű nyomelemes eljárá­sokkal megvizsgált hajszálak szo­katlanul nagy koncentrációban tar­talmaztak ólmot, antimont, hi­ganyt és arzént. A tudós ezeket feltehetően nyitott edényekben he­vítette, és nemcsak belélegezte a fémgőzöket, de ízük szerint is vizs- gálgatta. A felkutatott jegyzetek­ben olyan megjegyzések találha­tók, mint „édes”, „savanyú”, „sós” vagy „ízetlen”. Arra vonatkozóan, hogy a mér­geknek szervezetébe való bejutta­tásában külső erők is szorgoskod­tak volna, netán egy irigy pályatárs vagy asszisztens személyében, még egy hajszálnyi bizonyíték sincs. Ehhez már „időgép” is kel­lene, mondja a vizsgálatokat veze­tő Wallas doktor. Ezzel egy időben a newcastle-i és glasgow-i egyetemekkel együtt­működve egy I. Napóleontól fenn­maradt hajszál vizsgálatát is meg­kezdték. Ebben is fellelték ugyan nyomait az arzénnek, de ugyanak­kor azt is megállapíthatták, hogy a szervezetnek a gyilkos méreggel való feltöltődése igen lassan mehe­tett csak végbe. Ez az eredmény pedig kizárja azt a feltevést, hogy 1821. május 25-én Szent Ilona szi­getén a száműzött császárt brit bör­tönőrei parancsra mérgezték volna meg. A kutatómunka során egy per­döntő lelet is került David Jones professzorhoz. Egy 5x6 centiméte­res tapétadarab, amelyet egy „mű­gyűjtő’ ’ csent el egy óvatlan pilla­natban a császár utolsó lakószobá­jának faláról. A letépett mintáról a történészek megállapították, hogy az azonos az 1819-ben felragasz­tott zöld színű burkolóanyaggal, amelyet a múlt' század elején kü­lönféle kárpitokkal együtt szíve­sen festettek rézarzenittel. Fluoreszkáló röntgen-színkép­elemzés bizonyította, hogy a haj­dani tapéta négyzetméterenként 120 milligramm halálos mérget képes belehelni a szoba légkörébe, valahányszor a falak átnedvesed­nek. Mivel pedig az adott hely le­vegője állandóan nyirkos volt (maga a ház is penészjelekkel árul­kodott erről) - a lassú „tapétagyil­kosság” köre bezárult. Mivel azonban a bizonyítási el­járások lezárása után is szoktak előkerülni új meg új adalékok, a tudósok most azt vizsgálják, hogy nem előzte-e meg valami a lassú kínhalált. Került a kezükbe né­hány ruhadarab és zászló, amelyek szintén zöld színűek voltak, s ame­lyeket feltehetően viselt vagy megérintett a hajdani császár, be­lélegezve az arzénfesték mérgét, így, felmerülhetett annak lehető­sége is, hogy a gyilkos folyamat már a második száműzetésbe in­dulás előtt megkezdődött. A makacs hajszál azonban egyelőre az állandó, tartós és egyenletes feltöltődés mellett ta­núskodik. A tapétadarabot elzár­ták. LB Ferenczy-Europress Gyermek­áldás Fallingbostel, Né­metország: Az I. Brit Páncélos Egység kato­nái büszkén mutatják fél néhány hetes cse­csemőjüket, majdnem egy évvel az után, hogy visszatértek család­jukhoz az Öböl-hábo­rúból. Telefotó - MTI Kül­földi Képszerkesztő­ség „Részidős” prostituáltak Moszkvában Hogyan lehet ezekben a nehéz időkben megélnie Moszkvában egy húszéves diáklánynak? Sokak szerint úgy, ahogyan Viktorija Galkina teszi - nappal szorgalma­san tanul, egy-egy éjszakára pedig eladja magát gazdag külföldiek­nek. Havonta néhány éjszakát Gal­kina a „Night Flight” (Éjszakai repülés) nevű, svéd igazgatás alatt álíó diszkóban tölt, ahol gyakran fordulnak meg nyugati üzletem­berek. Az éjszakák egynémelyike egy szállodai szobában ér véget - a tarifa legkevesebb 200 dollár. „Csak két hónappal ezelőtt kezdtem” - mondja a lány. - „Az­előtt nem voltak anyagi gondjaim. Nem éppen luxuskörülmények közt éltem, de nem volt okom pa­naszra. De a reformok után, ami­kor az árak emelkedni kezdtek, képtelen voltam biztosítani a meg­élhetésemet.” A jelenlegi átváltási árfolya­mon a 200 dollár, amelyet Galkina egy éjszaka megkeres, meghaladja all .250 rubelt, egy orosz átlagos évi keresetét. A sovány, barna hajú Viktorija, aki a kék farmert és az egyszerű garbót kedveli és jóformán nem is festi magát, azelőtt részidőben mint francia tolmács dolgozott. Apja két évvel ezelőtt meghalt, és neki most hozzá kell járulnia öz­vegy édesanyja és két leánytestvé­re eltartásához, akik közül az egyik cukorbeteg. „Van egy barátnőm, aki ápoló­nő és már fél éve teszi ugyanezt, mert képtelen volt jólfizető állást találni” - mondja. - „Egy alkalom­mal felkerestem és megkérdeztem, tudna-e nekem pénzt kölcsönözni, így felelt: Nem tudok pénzt adni, de segíthetek rajtad.” És az ápolónő elvitte Viktoriját az „Éjszakai repülés”-be. „Valójában azonban nem kell olyan gyakran áruba bocsátanom magam, mert ott a legtöbb férfi megérti a problémáimat. Van né­hány lány, aki állandó jelleggel dolgozik ott, ez tölti ki az életüket. De sokan vannak diáklányok is, mint jómagam’ ’ - folytatja, és hoz­záteszi, két hónap alatt elég pénzt keresett ahhoz, hogy kiegyenlít­hesse a tandíjat, kemény valutáért lakást bérelhessen, fizethesse egyik leánytestvérének zeneóráit, a másiknak pedig az orvosi szám­láit. Reméli, ha diplomát szerzett az egyik moszkvai gazdasági főis­kolán, akkor az Egyesült Államok­ban vagy Franciaországban foly­tathatja majd tanulmányait. Röviden Peking. A kínai falusi lakosság legalább 85 százaléka számára sze­retnék biztosítani 1995-re a tiszta (nem fertőzött) ivóvizet és a higié­nikus, fallal és tetővel is ellátott illemhelyeket az egészségügyi ha­tóságok. A China Daily című pe­kingi napilap a 2000-ig szóló álla­mi egészségügyi tervet ismertette, amely az ezredfordulóra irányozza elő az elemi egészségügyi ellátás biztosítását az ország összes lakosa számára. A cikk nem szól a váro­sok ivóvízellátásáról. A főváros­ban például fertőződés kockázatá­val jár a forralatlan csapvíz fo­gyasztása. Milwaukee. Nem kevesebb mint 900 évi börtönbüntetést ka­pott Jeffrey Dahmer, aki tizenöt­szörös, brutális gyilkosságért ke­rült a bíróság elé. A 31 esztendős csokoládégyári munkás áldozatait, főként fiúkat és férfiakat, feldara­bolta. Az elmeszakértői vizsgálat szerint tettének elkövetésekor tel­jesen normális volt, így a bíró 15 gyilkosságért szabta ki az életfogy­tiglani börtönbüntetést, amely folytatólagosan olyan hosszú időt tesz ki, hogy - természetesen elmé­letben - csak több mint 900 év után lenne lehetősége kérni büntetése további részének elengedését. Párizs. A világ olyan új típusú civilizáció felé tart, amelyben a tő­kés és a szocialista termelési mód többé nem állítható szembe egy­mással, mint annak idején a krédók a vallásháborúkban, hanem új for­mákat fog ölteni a maga bonyolult egymásra hatásában - tűnik ki Mi­hail Gorbacsovnak abból az írásá­ból, amely a La Libération című lapban jelent meg nemrég. Moszkva. Az Oroszországi Fö­deráció távol-keleti részén az utób­bi időben annyira elszaporodtak a farkasok, hogy a szarvasok és vad­disznók mellett immár a gazdasá­gok szarvasmarháira is szemet ve­tettek. A mind gyakoribb támadá­sok miatt a vadászok kénytelenek voltak helikopterekről ritkítani a ragadozóállományt. A Csendes­óceán melléki terület vadásztársa­ságának közlése szerint a farkasok elszaporodásához hozzájárult, hogy a volt szovjet állami biztosító megszüntette a legeredményesebb farkasvadászok díjazását. Ráadá­sul az utóbbi időben a sajtóban megnyilvánuló „farkaspárti propa­ganda” is elősegítette a ragadozók elszaporodását. MTI-Panoráma Az oldalt összeállította: Tóth András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents