Új Néplap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-27 / 49. szám

10 Kunsági Extra—Kisúj szállás 1992. FEBRUÁR 27. Ami késik... Aligha kaparható elő találóbb cím, hiszen ez a sokat emlegetett, várva-várt nagykun, városi, vá­roskörnyéki kalendárium végül nem decemberben, nem is janu­árban, sokkal inkább februárban került, kerül az olvasók asztalára. Szó, ami szó, a hattagú szerkesz­tőbizottság (Zsoldos István, Ö.Tóth Lajosné, dr.Szabó Lajos- né, Kántor Éva, Kacsó Sándomé és dr.Ducza Lajos) derekas mun­kát végzett, és gazdag tartalmú kiadványt állított össze Kenderes és Kisújszállás lakóinak. így - a teljesség igénye nélkül - szó van ebben az emlékkönyvben a gaz­dasági teendőkről, a névnapok­ról, az ünnepekről, az újratelepü- lés 275. évfordulójáról, a temp­lom, az egyház, a tűzoltótestület történetéről. A szerkesztők sze­melvényeket mutatnak be Arany János és Móricz Zsigmond itteni éveiről, de megismerhetik az ol­vasók a fiatalon elhunyt költőt, Nagy Imrét, azután Kiss Tamást, H.Tóth Istvánt, Papi Lajost, Gaál Kálmánt is. Szó van az egyházi ünnepekről, az Alföld-program kezdetéről, felsorolják a helyi pártok legfontosabb adatait, be­mutatják a város első Európa- bajnokát, Szenti Ernő verseit, rajzait, adatokat közölnek az ön­kormányzatról. A fotók, képek ifjú Papi Lajost dicsérik. Ami hi­ányosság az átlapozás után meg­állapítható: ez a kiadvány főleg a középkorúaknak, meg az időseb­beknek készült, és mintha meg­feledkeztek volna a szépszámú, itt tanuló, élő általános és közép- iskolás diákokról. A legfiatalab­bak kevés nekik szóló: a divattal, az ő mostani életükkel, terveik­kel, vágyaikkal foglalkozó írást találnak, ha egyáltalán találnak. Ennek ellenére gazdag tartalmú, érdekes ez a kalendárium, és minden bizonnyal az idei ünnep­ségsorozat méltó emlékkönyvé­nek számít. A százötven forint árú könyvet az érdeklődők a könyvtárban, a könyvesboltban, a parókián, a Nagykun Téesz iro­dájában és a gyógyszertárakban vásárolhatják meg. Remélhető­leg már a tartósabb formájúakat, hiszen az első darabok MALÉV- típusra sikerültek. Magyarul mondva, olvasás közben szép számmal hullottak-szálltak-es- tek ki belőlük a lapok. Ahogy láttam, néhány kapocs segítségé­vel sikerült megszüntetni ezt a hiányosságot. A tengelytörés sem kizárt Debrecenben tanítóképzőt vég­zett. Volt kántortanító, szaktanító a Kossuth Iskolában, majd Szege­den a főiskola matematika-fizika szakán kapott oklevelet. Később pedig, 1954-re az egyetemi tanul­mányait is befejezte matematiká­ból Pesten, az Eötvösön. 1952-ig tanított Kunhegyesen: innen Kisújszállásra költözött, és azóta megszakítás nélkül gimnázi­umi tanár. Az első tanítványai már nyugdíjasok. Időközben a fiai is kiröpültek a családi fészekből. Szabolcs, az idősebbik a Munka­ügyi Minisztériumban dolgozik, Csaba, a fiatalabb pedig elektro­mérnök Pécsett. Az örökifjú pedagógus pedig ma is egy matematika tagozatos első osztályt tanít, és egyelőre nem akar visszavonulni. Hál’ istennek jól van, az egészségére nincs pana­sza. Elmenőben azért még a lel- kemre köti: úgy írd meg ezt a cik­ket, hogy ne nagyon szidjál, de dicsérni se iícsérj, mert egyik sem jó. Nekem elhiheted, mivel nem kevés tapasztalat van már mögöt­tem. Elhiszem, Gy. Molnár tanár úr, akarom mondani Lajos bácsi... A gimnáziummal átél lenben, a Kisúj étterem és presszó előtt egy furfangosan kiképzett parkoló teszi próbára a kocsitulajdonosok idegeit. Nem másért, mert lassanként már lövészárok mélységű barázdát ásott a négy évszak: az eső, a hó, meg a fagy a betonba. No már most, aki egy ilyenbe tévedésből belehajt - főleg ha az vízzel teli -, minden bizonnyal felfrissíti egykoron az utcákon, a játszótereken vagy a szomszéd gyerekektől elsajátított, kunos jellegű káromkodási tudományát. Nem tudom, kit, kiket illet a javítás: de egy zsák cementet én is felajánlok. Igaz, kicsit összeállt az ártatlan, de ennyi maradt tavalyról. Egyébként is, a lövészárok aljára úgy, darabosan is megteszi. Földmérők a földszinten AKIKÉRT A HARANG SZÓL Sajnos még ma, negyvenhét évvel a második világháború be­fejezése után sincs pontos ada­tunk arról, hogy ennek a hétéves szörnyűségnek a következmé­nyeit hány helybeli család gyá­szolja. Nem feledkezve meg az elhurcolt, legyilkolt zsidókról, az errefelé elesett ukrán, orosz, német, magyar katonákról, pol­gári áldozatokról sem. Van, aki kétszáznyolcvan személyt említ, más ennél jóval többet. Az áldo­zatoknak méltó emléket szeretne állítani a város, az önkormány­zat, ezért már elkészült a H. vi­lágháborús emlékmű makettja. A tervet Győrfi Sándor és Győrfi Lajos szobrászművészek készí­tették, és ők lesznek a kivitelezők is. Az alkotás mintegy ötmillió forintba kerül, és az elképzelések szerint őszre a főtéri parkban ál­lítják fel, a szovjet emlékmű he­lyére. Március 22-én délután öt órakor a díszteremben megte­kinthető a makett, és ugyanekkor jótékonysági estet rendez az ön- kormányzat az emlékműalapra. Ezen a rendezvényen fellép Bu­dai Ilona népdalénekes és Kob­zos Kis Tamás énekes. Az estre szeretettel hívják, várják a tele­pülés lakóit. Égyébként az em­lékmű költségeire szívesen fo­gadnak mindenféle pénzbeli la­kossági, munkahelyi, egyéni, kö­zösségi, intézményi stb. támoga­tást. ötvenötödik tanéve Bármennyire hihetetlen, nem elírás a cím, hiszen Gy. Molnár Lajos tanár úr, vagy ahogyan isme­rik, Lajos bácsi immáron hetvenöt esztendős, és ötvenötödik tanévét dolgozza. Ez alighanem egyfajta pedagóguscsúcs, különösen, ha azt is hozzáteszem, hogy ugyan­olyan szellemi frisseségű, gondol­kodású, akár pár évtizede. Tősgyö­keres kunhegyesi, aki először A városháza olykor átmeneti­leg, olykor hosz- szabb időre érde­kes foglalkozású embereknek ad otthont, helyet, irodát. így van ez esetünkben is. mert pár hete az egyik földszinti szobába költözött a Budapesti Geo- » déziai és Térképé- | szeti Vállalat 9. osztályának a kis­újszállási kiren­deltsége. Kissé ka­cifántos a cím, de igyekszem ma­gyarra fordítani: szóval olyan szakemberek tevékenykednek itt, akik vállalják a gáz, a víz, a szennyvíz, a csapadékvíz, a tele­fon, az elektromos földkábelek és a légvezetékek bemérését. Ezek után pedig ha kell, pontos szakági és közműtérképeket is ké­szítenek. Akár egy utcáról, akár egy házról, akár egy községről, vá­rosról. Sőt földmérési feladatokkal is fel lehet őket keresni még az egyéni gazdálkodóknak is. Rövi­den: bármilyen geodéziai, térképé­szeti tevékenységgel megbízha­tók. Mint hallottuk, meg is bízzák őket, hiszen Kunhegyestől Kisúj­szállásig, Tiszafüredig sokan, sok­szor kopogtatnak ajtajukon külön­böző jellegű térképészeti felada­tokkal. Dr. Tóth Albert ország­gyűlési képviselő március 6-án fogadóórát tart a vá­rosháza I9-es termében. A képviselő délután három és öt óra között várja a la­kosokat. Rolls-Royce-ot még nem árul Holnap nyitja meg kapuit a II. Szolnok Autó- és Versenyautó Kiállítás, amelyen sok hamisítat­lan versenykocsi, tuningolt szu­per négykerekű és új nyugati cso­damasina mellett látható lesz az ismert kisújszállási vállalkozó, Sándor Ferenc standja is. A fő­ként Opelek, Volkswagenek és Audik javítására specializálódott Sándor Service tulajdonosa ezút­tal kereskedelmi tevékenységé­vel kívánja felhívni a figyelmet a megyeszékhelyen. Az egykori autóversenyző az utóbbi időszakban ugyanis szer­ződést kötött neves nyugati alkat­részgyártó cégekkel. A megálla­podások értelmében a Sándor Service a kizárólagos megyei forgalmazója a mindenféle ko­csitípushoz kipufogórendszere­ket gyártó BOSAL belga válla­latnak és a szinte elnyűhetetlen kuplungszerkezeteket előállító német LUK cégnek. Ezenkívül ugyancsak kizárólagos joggal forgalmazza Sándor Ferenc a Monroe gázos, illetve olajos len­géscsillapítóit, melyet a műszaki berkekben jártasak az autók „bombabiztos” menetstabilitá­sának letéteményeseiként ismer­nek. Gőzmozdony még nincs Az, hogy Szűcs Lajos milyen állomásfőnök, ennek az eldönté­se nem feladatom, de az tény, amióta - kilenc éve - a létesít­mény első számú vezetője, te­kintélyes gyűjtemény igazolja szakmaszeretetét, az elődök tiszteletét. Főnöki szobájában a polcokon sorakoznak az egyko­ri, ma már féltve őrzött relikvi­ák: kalauzsíp, régi jelzőlámpa, hatvan-egynéhány éves jegy­vizsgáló lámpa, temérdek, meg­sárgult, szakmai jellegű könyv, sőt 1913-ból még egy olyan ma­gyar-német nyelvű arcképes vasúti igazolvány is, amelyik a történelmi Magyarország egész területére érvényes volt. Bár még gőzmozdonya nincs, de hát ahogyan errefelé állítják: ami késik, nem múlik. Egyébként két fia közül az idősebbik már szintén vasutas Fegyverneken, a fiatalabb pedig középiskolás. Noha most még számítógépes szakembernek ké­szül, ki tudja, mire leérettségi­zik, hátha követi a másik két Szűcs példáját... Stop a szerződésmódosításnak Úgy tűnik, a Magyar Táv­közlési Vállalat debreceni igazgatóságának nincs sze­rencséje a kisújiakkal. Persze az is lehet, hogy a kisújiaknak sincs velük, hiszen hiába fi­zették be lakásonként a 28 ezer forintot a készülékekért, hatszázan közülük nem kap­ták meg időre az áhított tele­font. Márpedig a szerződést úgy fogalmazták, ha a beköté­sek a vállalat hibájából elma­radnak, késnek, a Polgári Tör­vénykönyv szerint késedelmi kamatot fizet az igazgatóság. Igaz, közben a vétkes fél szer­ződésmódosítást kért, de ebbe az önkormányzat nem egye­zett bele. így tehát a késedel­mi kamat mindenkinek jár, aki a csúszás miatt hátrányt szen­vedett. Időközben folynak a pótlások, azaz a bekötések, de ha már a témánál tartunk, két dolgot még ideírok. Az egyik az, hogy a főtéri telefonfülke hovatovább a pisai-tornyot mintázza, lassanként annyira ferde. A másik: hetente, kéthe­tente, konok módon szeretnék telefonálni az állomás elő­csarnokában lévő falikészü­lékről Szolnokra, de ez hóna­pok óta lehetetlen. Hogy hasz­nálhatatlan az ártatlan, nem tűnik fel senkinek. Mint mondhatnék erre? Esetenként nem csak néhány sokat emle­getett nemzet van távol tő­lünk, de még egy falitelefon is a szakemberektől. Mondjuk Kisújon, az állomáson. írta: D. Szabó Miklós és Laczi Zoltán Fotók: Mészáros János

Next

/
Thumbnails
Contents