Új Néplap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-13 / 37. szám
1991. FEBRUÁR 13. A tudomány világa 11 Kisebb iparváros a tenger felett - szénhidcogén-termelö platform Amikor néhány éve’ leégett és 167 ember tragikus halálához vezetett egy kőolaj-kitermelő platform kataszrófája az Északi-tengeren, felvetődött a kérdés: szükség van-e egyáltalán ezekre a monstrumokra, kell-e ilyen sok embernek ilyen kis helyen nehéz és veszélyes körülmények között dolgoznia. A szénhidrogén-termelő társaságok többek között ezért is fáradoztak egy ideje olyan szivattyúk kifejlesztésén, amelyek szükségtelenné teszik a platformokon történő előzetes feldolgozást. Eredményeik alkalmazásával a legkisebbre csökkenthető a platformok kezelőszemélyzete, sőt ha a kutakat a tengeraljzaton képeznék ki, maguk a platformok is feleslegessé válnának. Ilyen kísérleti rendszer már működik az Északi-tengeren. A jövőben komoly anyagi előnynyel járhat ez a kitermelési mód a nagy mélységben elhelyezkedő nyersanyagtelepek esetében, ahol nincs mód rögzíthető platform működtetésére. Összeállította: Nagy Tibor Mi köze a földrengésnek a szívrohamhoz? Kétségkívül mindkettő szörnyű dolog, és előfordulhat, hogy a földrengés a szívroham előfutára. A kapcsolat azonban ennél sokkal szorosabb is lehet: az infarktust is előidézhető szívritmus elégtelenség kimutatására, illetve bolygónk földtani rétegeinek vizsgálatára hasonló elven alapuló technológia alkalmazható. Az új eljárás, a szeizmokardi- ográfia a hagyományos EKG- módszerrel kombinálva a vizsgálatok eredményességét 70 százalékról 88 százalékra emeli. Az EKG vizsgálat a szív összehúzódásakor fellépő elektromos impulzusokat méri, és ezáltal észleli mind a lezajlott, mind a kezdődő infarktust. A szívkoszorúérmegbetegedések korai stádiumának kimutatásában az EKG kevésbé megbízható, főleg nőbetegek esetében. Talán mert kisebb A szeizmokardiográfia az EKG-val elentétben elsősorban a szív mechanikai aktivitását méri, miközben a bal kamra munkája nyomán oxigénben dús vér jut a testbe. Az új szívdiagnosztikai eljárás létrehozása egy földrengéskutató és egy szívgyógyász szakember közös munkájának az eredménye. Ha a Föld felszínére állított szeizmográf képes a mélyrétegek vibrációit érzékelni, miért ne működhetne ugyanígy a beteg mellkasára helyezve, és mérhetné a szívmműködést? A Minneapalisi Kórházban (Egyesült Államok) több ezer betegen elvégzett kísérletek bebizonyították a módszer nagyobb biztonságát, és ha a további vizsgálatok is hatékonynak bizonyulnak, a földrengés-technológia egyike lesz azoknak az orvosi fegyvereknek, melyek segítségével a szívkatasztrófák is leküzdhetők. (MTI-Press) Rezgésérzékelő a szív felett, a szívük; a nőknél 50 százalék alatti az EKG-vizsgálatok pontossága. A dohányzás koraszülést okoz Tovább nő a világ energiafelhasználása 1990-ben a világ energiafogyasztása ismét rekordot ért el. Ezt állapítja meg az ESSO olajkonszern tanulmánya, amelyet az egész világból összegyűjtött adatok felhasználásával állítottak össze. A világ 1989-ben 10 115 millió tonna kőszénegységnyi energia- fogyasztása (1 kőszénegység 0,7 tonna kőolajnak felel meg) 2,1 százalékkal nőtt, és 1990-re elérte a 10 325 millió tonnát. Az ipari országok energiafogyasztása 1980-hoz képest azonban csökkent. Észak-Amerikáé 30,5 százalékról 27 százalékra, Nyugat- Európáé 17-ről 16 százalékra. Az ESSO tanulmánya azt az ipari országok kisebb, átlagosan évi 0,6 százalékos népességszaporulatával indokolja. A kelet-európai országokra, a Szovjetunióra és Kínára a világ energiafogyasztásának 34 százaléka jut. Az energiahordozók legfontosabb exportőrei továbbra is az Öböl-államok. Innen származott az elmúlt évben világszerte fel- használlt kőolaj 25 százaléka. Az energiahordozók között pedig továbbra is a kőolaj vezet a maga 40,4 százalékos részesedésével. Németország sugárvédelmi hivatalának most nyilvánosságra hozott jelentése szerint az 1986-ban bekövetkezett csernobili reaktorbaleset által előidézett sugámövekedés nem növelte az NSZK-ban a koraszülések számát. Arányuk azokon a vidékeken is az átlagos 8,4-8,8 százalék volt, amelyek a baleset következtében megnövekedett sugárterhelésnek, vagy radioaktív anyagok lecsapódásának voltak kitéve. Viszont 20 százalékos volt a koraszülések aránya azon nők körében, akik terhességük alatt pszichofarmakonokat szedtek. Az ilyen esetek száma azonban országosan igen csekély. A koraszülések legnagyobb része a dohányzásra vezethető vissza. A koraszüléseknek a dohányzó nők körében tapasztalt 14 százalékos aránya csaknem kétszerese a nem dohányzó nőkének. A pohár is ártalmas lehet New York-i kutatók mérései sze-. rint egy liter portói bor négy hónap alatt 2,5 milligramm ólmot old ki az ólomüveg palackból. Egy másik borfajtát négy órán át ólomkristály pohárban hagytak állni: a bor ólomtartalma az eredeti érték háromszorosára, kereken 1 milligramm/literre nőtt. A mai előírások szerint egy liter híg ecetsav maximum 4 milligramm ólmot oldhat ki 24 óra alatt az ólomtartalmú edény falából. Egyik vezető ólomkristály gyár mérései szerint borospoharainkból ennek csak egyhuszada oldódik ki. A borban levő savak ugyanis a bázikus ólomkristályból nehézfémeket és alkáliákat oldanak ki. Ennek következtében az edény felületén szilikát-háló- zstt képződik, amely meggátolja az ólom további oldódását. Mikor fogunk „hullócsillagot? Nemrégiben egy aszteroida, más néven kisbolygó húzott el a Föld mellett. Az 5-10 méter átmérőjűre becsült apró égitest 170 000 kilométerrel kerülte el bolygónkat. Ez a távolság csillagászati mércével tekintve hajszálnyinak mondható: kevesebb mint a Föld-Hold középtávolságának a fele. Milyen hatást váltott volna ki, ha becsapódik? Egyáltalán, mekkora esély van arra, hogy belátható időn belül összetalálkozunk a Naprendszer egy felénk tévedő apró tagjával? Ä Mars és a Jupiter pályája közt az aszteroida-övezet a legtöbb naprendszer-beli kisbolygó otthona. Előfordulhatnak azonban olyanok is, amelyek megközelíthetik a Föld pályáját. Sci-fi katasztrófafilmek egész sora választotta témájául az üstökösmaggal, kisbolygóval való ütközést, illetve az ennek elkerülésére tett emberi erőfeszítéseket. Kérdés, tehetünk-e bármit is abban az esetben, ha ilyen katasztrófa- helyzet létrejön? A félelem nem egészen alaptalan. A számítógépes modellek szerint egy 0,5-5 km átmérőjű kozmikus test becsapódására százezer-egymillió évenként van esély. Ezt az időadatot egyébként az ismert kisbolygók számából, illetve a Földön, a Holdon, és más bolygókon található becsapódási krátereknek a számából számították ki. Egy ilyen test nagyságrendekkel nagyobb energiát szabadítana fel, mint egy átlagos nukleáris robbanás. A közvetlen következmény: a por és törmelék szétterülése a légkörben állandó telet hozna a Földre, intenzív savas esőzések kezdődnének,' és gyorsan növekedne a légköri széndioxid aránya. Ez már önmagában is elegendő lehetne a civilizáció lassú, de biztos pusztulásához. Mindez persze csupán spekuláció, ugyanis semmiféle tapasztalat nincs arra vonatkozóan, milyen hatást váltana ki egy valódi becsapódás. Még a történelmi időkben végbement leghíresebb becsapódás, az 1908-as Tunguz- ka-esemény is csak vázlatosan ismert. Csupán valószínűsíteni lehet, hogy egy körülbelül 100 méter átmérőjű üstökösmagda- rab érkezett'a Föld légkörébe valahol Szibéria felett, és még a levegőben felrobbant. Becsapódási krátert ugyanis nem találtak, viszont több tíz kilométeres körzetben letarolta a tajgát. Magukról a kisbolygókról is viszonylag keveset tudunk. „Felfedezettnek” például csak az tekinthető, amelynek pontosan meghatározhatóak a pályaelemei. 4900 ilyen égitest ismert jelenleg, ezeknek többsége az aszteroida-övben kering. Egyes kutatók körülbelül 130-ra teszik azoknak a kisbolygóknak a számát, amelyek olyan közel kerülhetnek a Földhöz, hogy esetleg összeütközhetnek vele. A legkisebbek ezek közül már a légkörben elégnek, ezeket nevezi a népnyelv hullócsillagnak. A nagyobbak, az 1-5 kilométer átmé- rőjűek a 130-ból hetvenhetén vannak. Nem ismernek olyan, legalább 10 kilométer átmérőjű, Földhöz közeli pályán mozgó kisbolygót, amely a feltevések szerint a kréta időszak végi nagy kihalásokat okozta a Földön. Az aszteroidák között is akad olyan, amely idővel - valamilyen zavaró hatásra - elhagyhatja pályáját, és „önálló életet élve” becsapódhat egy másik égitestbe. Hasonló veszélyt jelenthetnek a „halott” üstökösök. Bár egy vas- meteorit becsapódása tekintélyes krátert üt, ami az üstökösre nem jellemző, ez utóbbi, nagyobb sebességű lévén, legalább akkora energiát szabadít fel, mint egy szilárd test. Jelenleg két olyan inaktív üstökös ismert, amelynek pályája közel van a Földéhez. S mit tehetünk mi a Földön? A kutatók figyelnek és számolgatnak. Követik a kisbolygók, üstökösök útját, távcsövekkel, radarral, sőt október 29-e óta először űrhajóval is; a Jupiter kutatására felbocsátott Galileo űrszonda megközelítette a Gaspra nevű kisbolygót. Egy közelmúltbeli konferencián már a kutatók fantáziája is meglódult. A kisbolygók ugyanis nem csupán potenciális veszélyt jelentenek a Földre, hanem új távlatokat is nyithatnak az űrkutatásban. A NASA a kilencvenes évek közepére tervezi olyan űrszonda felbocsátását, amely le is szállna egy aszteroida felszínére. Mivel a kisbolygók többsége fémből - vasból és nikkelből -.áll, a távoli jövőben még nyersanyagforrásként is szóba jöhetnek. Addig azonban, amíg ezek az idők eljönnek, abban a tudatban kell élnünk - imigyen riogat egy amerikai kutató -, hogy a ma élő embernek hatszorta nagyobb esélye van az aszteroida-becsapódás miatti elhalálozásra, mint arra, hogy repülőgép-szerencsétlenség éri. Még ha komolyan is vesszük ezt a kalkulációt, inkább fogjuk föl úgy, hogy lám, milyen biztonságos a légiközlekedés. N.G. Mikroelektronika mindenütt Ma már életünk szinte minden területén meglelhetjük a parányi, elektronikus elemeket, áramköröket, amelyek munkánkat, pihenésünket, szórakozásunkat segítik, könnyítik. Miniatürizált elektronika dolgozik a dallammal keltő ébresztőórában, a programozható sütőben, a különféle önműködő vilgító berendezésekben, a távirányítású televízióban, a videókban, lemezjátszókban. Mikroelektronikai áramkörök segítik az autózást, a közlekedésirányító rendszereket, a programozható szerszámgépeket, az ipari robotokat, az orvosi technikát, a folyamatszabályozó berendezéseket, és még sokáig lehetne folytatni a felsorolást. Napjaink mikroelektronikájának főszereplője a mikroprocesszor, az az integrált elemekből felépített, logikai áramkörrendszer, amely el tudja végezni mindazokat a feladatokat, amelyeket egy számítógép központi egysége képes elvégezni. A mikroprocesszor tehát műveleti és memóriarészeket is tartalmaz. A számoláson kívül azonban sokféle program kódolható, s közülük azt hajtja végre, amelyre impulzussal utasítást kap. A mikroprocesszor működését külső emlékezőegységekkel is támogathatjuk, bemeneti és kimeneti egységek is kialakíthatók hozzá. Ám a különleges áramkörök technikájának megtervezői nemcsak a mikroprocesszorok létrehozásánál bábáskodhattak, he- nem a nyomtatott áramkörök (NYÁK) rendszerének kialakításánál is, melyekkel elkerülhető a bonyolult huzalozás, ami a jelenlegi sűrűségben már nem is lenne alkalmazható. Az, hogy az elektromos és elektronikus készülékeink mindegyike ma már cserélhető részegységekből - panelekből - építhető össze, a fejlett NYÁK-tech- nikának köszönhető. Képünk hazánk egyik legkorszerűbb nyomtatott áramkörü lapokat előállító üzemében, Sárisápon készült, ahol éppen szemrevételezik az egyik elkészült produktumot. (MTI-fotó) Szervátültetések Régi vágya az orvosoknak, hogy a meghibásodott, életképtelenné vált emberi szerveket valami módon pótolni tudják. A szervezet egyes szöveteinek egyik helyről másikra való átültetése ma már nem jár különösebb nehézséggel, a transzplantátum az esetek többségében életben marad. Ha viszont idegen egyedből vagy fajból történik a szövetek,'illetve szervek átültetése, azok a sebészeti technikától függetlenül - immunológiai (szövetidegenségi) okokból hosszabb-rövidebb időn belül elpusztulnak, kilökődnek. Az emberről emberre való eredményes szövet- és szervátültetések reménye akkor csillant meg, amikor rájöttek arra, hogy miként lehet elérni az ellenanyag-termelésben szerepet játszó falósejtek elpusztítását. A szervezet ugyanis a baktériumok, vírusok meg-megújuló inváziójával szemben - s ugyanígy a „betolakodó’ ’ téstidegen sejtekkel, anyagokkal szemben is - csak akkor tud életben maradni, ha védekező rendszere jól működik. Ahhoz tehát, hogy a beültetett szövet, illetve szerv megtapadjon - vagyis az átültetés sikeres legyen -, a szervezet természetes védekező reakcióit csökkenteni, ilietvegátolni kell. ✓ Mi újság az Északi-tengeren? Platformok alkonya
