Új Néplap, 1992. február (3. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-13 / 37. szám
12 Az Üj Néplap Szelevényen 1992. FEBRUÁR 13. Az alapellátás színvonalának javításáért Dr. Gálos László 1951-ben született Szelevényen. Családja több generáción keresztül a faluban gazdálkodott. Itt végezte általános iskoláit is, jelenleg Kun- szentmártonban lakik. A cserke- szőlői és az öcsödi tsz jogtanácsosa, jogi és agrárképzettsége van. A választáson független jelöltként, az MDF támogatásával indul. Az MDF egyébként a polgármesterjelöltet és az önkormányzatba jelölt hét képviselőt külön erre az alkalomra kiadott választási újságban népszerűsíti.- Az MDF választási újságjából sok minden kiolvasható elképzeléseiből. Szeretném azonban, ha egy kicsit játékos formában, mintegy képzeletbeli időutazásként elmondaná, az ön megválasztása esetén a polgármesteri ciklus végén, 1994-ben milyen lesz Szelevény?- Remélhetőleg akkor már működő távválasztós telefonösszeköttetésünk lesz a nagyvilággal, hiszen Szelevény is csatlakozott, nagyon bölcsen, a Körös-Com elnevezésű regionális telefontársuláshoz. Egyébként már az is nagy eredménynek számítana, ha a község 1994 végén ilyen maradna, mint most, azaz megőrizné működőképességét. Természetesen szeretném rendezettebbnek látni a falut, és főleg, hogy lakóinak jobb a kedve, mint napjainkban. Tisztában vagyok azzal, hogy mind a megválasztott polgármester, mind az önkormányzati testület tagjai hatalmas terhet vesznek magukra, hiszen lényegében most kell megszervezniük a falu önálló életét. A várossal való együttműködésnek voltak előnyei is, hatalmas hátránya azonban, hogy az elmúlt 15 év alatt elveszett az a tapasztalat és az a feltételrendszer is, amely egy településjói funkcionáló működéséhez feltétlenül szükséges. Első feladatomnak azt tekinteném, hogy az apparátusba olyan jól képzett embereket gyűjtsék össze, akiknek a szellemi tőkéje a falu működését tekintve a jövőben kamatozhat.- Milyen szervezeti keretek között gondolná el az önkormányzat működtetését?- A tennivalókkal egy minimálisan hattagú apparátus lenne csak képes megbirkózni. Szerencsés volna, ha pályázat útján olyan jól képzett jegyzőre tudnánk szert tenni, akinek nagy államigazgatási gyakorlata van. Átmenetileg azonban jogi képzettségem folytán magam is tudnám segíteni a jegyző munkáját, ha az előbbi tapasztalattal rendelkező pályázó nem akadna. Én csak tiszteletdíjasként vállalnám a polgármesteri megbízatást. Úgy érzem, ez részben e- lőnyt jelentene az önkormányzat részére, hiszen illetményem nem jelentene olyan megterhelést, mint ha ezt a posztot főfoglalkozású polgármester foglalná el, másrészt viszont megfelelő időbeosztással így is teljes egészében feléget tudnék tenni feladataimnak.- Visszatérve bevezető kérdésemhez: említette, hogy egy rendezettebbfaluban jobb kedvű embereket szeretne két év múlva viszontlátni, de vajon mitől derülnének jobb kedvre, mi lenne az a tevékenységi sor, amely jobb hangulatra derítené az itt élőket?- A községben nagyon sok az idős, öreg ember. A lakosság összetételéből adódóan is ez egy meglehetősen szegény falu, nagy gondot kell tehát fordítani a szociális gondoskodásra. Továbbá ilyen rövid távon - mert a ciklusból hátralévő két- két és fél esztendő rövid idő - a legfontosabb törekvésem az alapellátás színvonalának emelése lehetne. Az alapellátásba beleértem a kereskedelemtől, a szolgáltatásoktól kezdve az orvosi ellátáson keresztül - egyszerűen nevetséges, hogy például egy egyszerű laboratóriumi vizsgálat miatt is Kunszentmártonba kell utazni - egészen az alapfokú oktatásig mindazt, ami a mindennapok életviteléhez közvetlenül hozzátartozik. Természetesen ez alatt az idő alatt is hozzá kellene kezdeni a hosszabb távú tervek megvalósításához, a vállalkozások támogatásával, ha lehet, működötökét kellene becsalogatni a faluba, amely új munkaalkalmakat is teremtene. A Vállalkozók Pártjának van egy jelszava, mely szerint az önkormányzat is vállalkozás. Bizonyos keretek között, teszem azt a közbirto- kossági vagyon felhasználásával, az is elképzelhető, hogy a falu ön- kormányzata gazdasági vállalkozásba kezdjen. A szociális gondoskodás megteremtéséért Mátyus Gábor független jelöltként a Demokrata Koalíció helyi szervezetének támogatásával indul a polgármester-választáson. 1944-ben született a szomszédos Csépán, parasztcsaládban. Huszonöt éve lakik Szelevényen, és úgy érzi, hogy e negyedszázad idő alatt teljes egészében szelevényivé vált. Két ciklusban tagja volt a Kunszentmártoni Városi Tanács szelevényi elöljáróságának. Belülről ismeri tehát, mint a falu életének irányítója, a település gondjait. Jelenleg a Körösmenti Mgtsz szelevényi belső vállalkozási egységének egyik ügyvezetője.- Önnel is egy rövid időutazást téve, 1994 végén megválasztása esetén mit látna szívesen, ha megvalósulna a községben?- Megválasztásom esetén elsősorban a meglévő intézmények működtetését tartanám legfontosabb feladatomnak, méghozzá olyan színvonalon, amely kivívhatja a lakosság elismerését. A falu fejlesztésében korábban elért eredményekre szeretnék építeni. Az elöljáróság volt annyira önálló, hogy a várostól kapott szűkös költségvetést mindig meg tudta toldani különböző forrásokból származó pénzekkel, így kerülhetett sor például az iskola vagy a sportpálya és öltöző felújítására. Az intézmények működésének színvonala, belső tartalmi munkájuk azonban még sok kívánnivalót hagy maga után. Elsősorban az oktatás színvonalát kell emelni, ma még ugyanis sok a képesítés nélküli nevelő. Összességében nagyon nagy probléma a községben az ifjúság helyzete. Megválasztásom esetén mindenekelőtt annak elősegítését tartanám az egyik legfontosabb feladatomnak, hogy az alapképzés színvonala emelkedjen, hogy a falu és a város közötti különbség csökkenjen az iskolai oktatásban.- Ezek szerint, ha ön lenne a polgármester, az oktatást,,stratégiai ágazatként’' kezelné, és a falu költségvetéséből nem a „maradékelv” alapján finanszírozná.- Az egyik legfontosabb és legkifizetődőbb beruházásnak az oktatást tartom, hiszen a jövőnk függ tőle. A másik nagy gond itt, Szelevényben is az idősek és a szociálisan rászorultak, a betegek, a sajnos egyre szaporodó munkanélküliek helyzete. Úgy érzem, megválasztásom esetén, a Demokrata Koalíció, amely erősen szociális érzékenységű szervezet, segítségével ennek a rétegnek a gondjain is tudnék enyhíteni.- Az előbb említette, hogy az oktatáson a falu jövője múlik, a község jelenét pedig alapvetően meghatározhatják a tulajdonviszonyokban az átalakulási és a szövetkezeti törvények végrehajtása után bekövetkező változások.- Szelevényen nem titkolt szándék, hogy a falu határában működő szövetkezeti egység ki akar válni a nagy szövetkezetből. Ezt a most elfogadott törvények is lehetővé teszik. A túlnyomó többség gazdasági jövőjét új típusú szövetkezeti formában képzeli el. A kárpótlásként visszaigényelt földek mennyisége minimális, és csak néhány gazda akar önállóan gazdálkodni. A különválás, az osztozkodás azonban nehéz folyamat, hiszen nemcsak a vagyont, a tartozást is meg kell osztani, de ebbe most nem is szeretnék nagyon belebonyolódni.- Milyen szervezeti formában képzeli el a polgármesteri hivatal működését, ha önt választanák meg?- Szelevény csak 1977-től 1992. január 1-ig nem volt önálló. Korábban is mindig önálló községháza, elöljáróság, tanács működött itt. Én is csak ennek az önállóságnak a megtartásában tudok gondolkodni, ami természetesen önálló jegyzőt is feltételez. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ne támogatnám az egész térséget érintő kezdeményezésekhez történő csatlakozást. Jelenleg is olyan szerencsés helyzet adódott, hogy a község bekapcsolódhat a telefonfejlesztési regionális programba, ezen kívül, valamikor az ezredforduló táján a vezetékes gázellátás is megvalósulhat. Vállalkozó önkormányzat Sáfár Sándor 1952-ben Székesfehérvárott született, de tízéves kora óta a Tiszazugban, Kunszentmártonban nevelkedett. Matematika-fizika szakos tanár, tizenhat éve a kunszentmártoni szakmunkás- képző intézetben tanít. Tíz éve szelevényi lakos, akkor kapott itt szolgálati lakást, amikor a község a város egyik kerülete volt.- A korábbi években nem politizáltam, nem vettem részt a közéletben, de azért Makóként mindig tudtam a község gondjairól, a történésekről. Amikor barátaim, ismerőseim azzal a szándékkal kerestek meg, hogy jelöltessem magam, talán ellentmondásnak tűnik, de én éppen azért szántam rá magamat, mert nem vagyok szelevényi. Ez sok hátránya mellett azzal az előnnyel jár, hogy úgy érzem, személyes rokoni, családi kötődéseim nem lévén, így elfogulatlanabb rálátásom van a település egész életére. Foglalkozásomnál fogva is racionálisan gondolkodó ember vagyok. Mindig a tények mérlegelése után vonom le a számomra helyesnek tűnő következtetéseket. Megválasztásom esetén ez a racionalitásra való hajlamom, úgy vélem, nagyban segítené munkámat.- Ha önt választanák meg polgármesternek, mit tartana legsürgősebben megoldandó feladatának?- Az egész Tiszazugra jellemző a települések elöregedése. Szelevényen az idősek aránya 65 százalék. Ez országosan is igen magas arányszám. Emellett a falu legnagyobb gondja, hogy úgyszólván nincs munkalehetőség. A község területén gazdálkodó termelőszövetkezeti egység, amely most a különválás gondjával van elfoglalva, szintén foglalkoztatási gondokkal küszködik. Az első teendő tehát új munkalehetőségek teremtése. Ez azonban nagyon általánosan hangzik, megpróbálok kicsit konkrétabban fogalmazni. Itt az emberek elsősorban a mezőgazdaságtól várják boldogulásukat, ehhez értenek, ehhez vannak meg a külső adottságok is. Az alapanyag megtermelésén kívül azonban a gazdálkodásban a félkész és a késztermékek előállítására kellene törekedni. Én elképzelhetőnek tartok például egy olyan vállalkozást, amelynek egyik, ha nem is döntő, résztvevője az önkormányzat lenne, amely különböző kedvezményekkel, jogi tanácsokkal, piackutatással segítené az egyéni vállalkozókat, akik várhatóan meg fognak jelenni, ha máshonnan nem is, a helyi lakók közül, akiket a gazdasági helyzet kényszerít a vállalkozásra. Egy konkrét példát szeretnék mondani. A térségnek Halesz fontos része, ezen a területen egy teljesen más típusú gazdálkodás folyik, mint a község egyéb részein: szőlő- és gyümölcstermelés. Az itt megtermelt árut azonban csak meglehetősen alacsony áron lehet értékesíteni, sőt sokszor eladási gondokkal küzdenek a termelők. Ezért úgy gondoltam, a megtermelt gyümölcsöt a manapság divatos biotermékek formájában lehetne tovább feldolgozni, aszalt termékeknek vagy tartósító nélküli gyümölcsleveknek. Ezért az önkormányzatnak támogatnia kellene vállalkozási formában az ott élőket, hogy összefogva gépeket vásároljanak, megszervezve az értékesítést is. Egy másik nagy gazdasági lehetőség - amely már valóban a tudományos fantasztikum világához tartozik és nem két év programja - az idegenforgalom. A vagyonnevesítések után az önkormányzat tulajdonában került a Körös-part egy része, és a területen lévő holtágak. Ezeket a természeti adottságokat kihasználva olyan falusi turizmust lehetne megalapozni, amely sok szelevényinek is kenyeret biztosítana. Én biztos vagyok abban, hogy lesznek olyan falubeliek, akik a vendégek kedvéért szívesen áldozzák fel majd a nyarukat, hogy maguknak és családjuknak nyugodt őszt, telet és tavaszt biztosítsanak. Úgy tudom, arról is szó van, hogy hamarosan megindítják a körösi hajózást, s ezzel megszűnne a község „zsákutca’ ’ jellege.- Tudom, hogy e rövid beszélgetésben csupán csak egy töredékét érinthetjük a tennivalóknak. 1994-ig, a következő hely- hatósági választásokig egyébként is csak elkezdeni lehet a munkát.- Csak egy vázat lehet felépíteni, amelyre majd a következő ciklusban, a következő önkormányzatnak kell építkeznie. Nem a gondokat szeretném sorolni, de sürgős tennivalóként még megemlíteném az ifjúság helyzetét. A község iskolagondjai egy külön beszélgetést igényelnének. Visszaszerezni a jogos tulajdont Holló István 1944-ben Szarvason született parasztcsaládban. A mezőgazdasági technikum elvégzése után tíz évig a békéssámsoni termelőszövetkezetben dolgozott. Szelvényre nősült, 1971 óta néhány szarvasi év megszakításával él a faluban. Jelenleg a Körösmenti Mgtsz szelevényi belső vállalkozási egységének egyik ügyvivője. A polgármester-választáson az Agrárszövetség jelöltjeként indul.- Az első kérdésem önhöz is úgy szól, hogy megválasztása esetén, a választási ciklus végén, 1994- ben milyennek látná a falut?- Elsősorban nem ilyen hangulatúnak, mint most. Most pesszimista hangulatú emberek lakóhelye, olyan embereké, akik egyelőre nem látják a kivezető utat az egyre reménytelenebb gazdasági helyzetükből. Gondolok itt a sok munkanélkülire, a megélhetésükért aggódó nyugdíjas, idős emberekre. Abban bízom, hogy megválasztásom esetén az általam vezetett önkormányzati testület és apparátus képes lesz olyan intézkedéseket tenni, hogy ez a hangulat megváltozzon.- Mi lenne az első intézkedése ennek érdekében?- Először is ki kellene alakítani azt az apparátust, amely működtetni tudná a falut. Feltétlenül annak vagyok a híve, hogy a polgármester főállásban végezze a munkáját, önálló jegyző segítségével, mert a tennivalók annyira feltorlódtak, hogy ezt a munkát másként nem lehet tisztességesen elvégezni. Támaszkodni szeretnék a jelenleg itt dolgozók szakmai tudására, tapasztalatára is.- Ön, mint a szelevényi belső vállalkozási egység egyik ügyvivője és mint a termelőszövetkezet pá- lóczi-pusztai telepének vezetője, belülről ismeri a gazdaság helyzetét. Azt is jól tudja, hogy ebben a községben is mennyire szorongató a munkanélküliség növekedése. Véleménye szerint önálló gazdálkodás esetén lehetne-e új munkalehetőségeket teremteni?- A szelevény iek eltökélt szándéka, hogy a régi közigazgatási határokon belül, visszaszerezve jogos tulajdonukat, újra önállóan, és a többség akarata szerint új típusú szövetkezeti formában gazdálkodjanak. Véleményem szerint az egykori állapot, amikor például a pálóczi-pusztai takarmánykeverő üzem 10-15 embernek adott kenyeret, vagy amikor még álltak a nagy dohányszárító pajták, csak jelentős tőkeráfordítással lenne visszaállítható. Ugyanakkor hiszem, hogy fokozatosan, néhány éven belül újra egy olyan jól működő gazdaság hozható létre, amely a mostaninál több ember megélhetését biztosítaná. Nem akarok felelőtlenül ígérgetni, valamiféle rózsaszín jövőt festeni, de a választási gyűlésen mindazokat a terveket el fogom mondani az embereknek, amelyeket közös összefogással, szívós munkával meg lehet valósítani. (A beszélgetésünket követő napon tartotta az Agrárszövetség a haleszi művelődési házban választási gyűlését, tegnap pedig a belterületi művelődési házban találkozott Holló István a falu lakóival.)- Holló úr, úgy tudom, önt nemcsak polgármesternek, hanem önkormányzati képviselőnek is jelölte az Agrárszövetség.- Valóban. Én nem mindenáron akarok polgármester lenni, de ha nem választanak meg, mint képviselő szeretnék részt venni a falu életének alakításában. Akkor az önkormányzati testület tagjaként szeretném segíteni a megválasztott polgármestert jobbító szándékú törekvéseiben.
