Új Néplap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-09 / 7. szám
Télvíz idején Kv eleji prognózis Kedvezőtlen mezőgazdasági előrejelzés 1992-re A növénytermesztés és az állat- tenyésztés fontosabb területein a termelés tovább csökken 1992-ben - vélekedik a Magyar Agrárkamara abban az összegzésben, melyet az agrárszektor ez évi kilátásaiból készített. A szakértők véleménye szerint gabonából mintegy 2-3 millió tonnával kevesebb termésre lehet számítani, ám ennek ellenére fennmaradnak az ágazatban tapasztalható piaci feszültségek a múlt évről raktáron maradt készletek miatt A prognózis szerint a búza rovására növekszik a kukorica vetésterülete, s ez kedvezően befolyásolhatja a termékszerkezet alakulását A cukorrépa termelése várhatóan ugyancsak jelentős mértékben, mintegy 30 százalékkal mérséklődik majd, főként annak hatására, hogy tavaly jelentős túltermelés volt ebből a növényféleségből, s felhalmozódtak a cukorkészletek. A cukorgyárak erre az évre kevesebb cukorrépa átvételére szerződtek. A növényolajiparban jelentős bizonytalanság tapasztalható a feldolgozást végző vállalat privatizációja miatt A szőlő-bor ágazatban szintén elkerülhetetlen a termelés visszafogása. A szakértők szerint a sertéstenyésztésben a termelők bizalma De szép is volna, ha idén az államkassza a ma tervezett összegnél mintegy 60-80 milliárddal több bevételre tehetne szert Ez megfelelne a költségvetés előirányzott hiányának, illetve megközelítőié azt a mintegy 100 milliárdot, amit- a személyi jövedelemadó nélkül!- egyéb adófajtákból többletteherként a lakosságnak kell majd megfizetnie - írja a Tőzsde Kurír szakírója. Ennek forrása ugyanis „elvileg” megvan, főleg a korábban gyakran emlegetett és az utca embere számára többnyire látható, ám visszanyerhető. Ehhez stabilizáló és kiszámítható intézkedésre van szükség. Ennek egyik fő alapfeltételeként jelölik meg, hogy a szovjet utódállamok piacain javuljanak az értékesítési feltételek. A baromfiágazatban a tavalyi termeléscsökkenés és a belső szerkezetátalakítás után az idei évre a korábbi termelési szint fenntartását várják az elemzők. A tej- termelésben azonban mérséklődéssel lehet számolni. A fogyasztói árkiegészítés megszüntetését önmagában nem ítélik meg kedvezőtlenül az érdekképviselet szakemberei. Véleményük szerint ez önmagában nem okoz majd piaci feszültséget A szakértők szerint az ágazat feszültségeit nagymértékben oldhatná, ha a volt Szovjetunió helyén kialakult köztársaságok piacai megnyílnának a magyar termékek előtt; továbbá a fejlett országok segélyakcióihoz kapcsolódhatnának a magyar gazdaságok. az adóhivatal előtt még mindig „láthatatlan” jövedelemből. Ezt az adózatlan többletjövedelmet néhány éve a szakértők még évi 150- 200 milliárdra, potenciális adótartalmát 50 milliárdra becsülték. Azóta sok víz folyt le a Dunán, és ez a jövedelem feltehetően erőteljesen növekedett Már nem a benzinkutas a bűnbak Pontos elemzések híján legfeljebb becslésekre hagyatkozhatnak. Korábban divat volt a benzinkutasokat, az orvosokat a kisiparosokat a mezőgazdasági kistermelőket ostorozni azért, hogy kibújnak adófizetési kötelezettségeik alól. Ma már mindenki előtt nyilvánvaló, hogy különösen széles körű az a csupán bizonyos eufémizmussal kiskereskedelemnek nevezhető illegális, félillegális árusítás, amiből nem folyik be az áfa, és amely kikerül számos más adófajtát is, jelentős összegektől fosztva meg a költségvetést Napjainkban az rucákat, aluljárókat elárasztották azok a „kereskedők”, akik bizonytalan forrásokból szerzett élelmiszert, ruházati cikkeket, műszaki árut árulnak. Nem tudni, valójában mennyi lehet az általuk lebonyolított forgalom, megbízható vizsgálatok híján legfeljebb csak megbecsülhető. Nagyságára főleg abból lehet következtetni, hogy a hivatalos kereskedelem forgalma a múlt évhez viszonyítva drasztikusan, több mint 25 százalékkal csökkent Gyen mértékű visszaesést pedig nem indokolnak más gazdasági mutatók. Némely szakemberek egyenesen arra a megállapításra jutnak, hogy ennek a feketekereskedelemnek a forgalma többé-kevésbé ellensúlyozza a legális kereskedelem értékesítésének visszaesését Ez azonban minden bizonnyal túlzás. Messzire vezetne annak boncolgatása: hogyan lehetne megadóztatni ezt az utcai perzsavásárt, az azonban bizonyos, hogy az alul- járó-kereskedelem következtében rendkívül nagy bevételtől esik el az állam. A kicsik is keveset at óznak És van iu még valami, ami részben kapcsolódik az előzőkhöz. A Privatizációs Kutatóintézet vizsgálata szerint a magántőke befektetései a magyar gazdaságban számottevők. Ezt bizonyítja a viszonylag kis tőkeerejű kisvállalkozáscár elszaporodása, főképpen a szolgáltatások, így a kereskedelem területén. E befektetések többsége pedig nyereséges, profitrátája jóval magasabb az állami vállalatokénál. A kutatók szerint ennek egyik oka az, hogy e vállalkozások jelentős része, legalábbis részben, nem adózik, ifietve az előírtnál jóval kevesebb adót fizet be az állampénztárba. Persze nem minden kisvállalkozó adócsaló, vélhetően azonban sokan élnek az adófizetés kijátszásának számos módjával és lehetőségével. Közéjük tartozik - sok más mellett - a kétes eredetű áruk olcsó beszerzése, a be nem jelentett dolgozók alkalmazása, ügyes könyvelési trükökkel a nyereség eltüntetése vagy csökkentése, és nem utolsósorban a kötelező nyugtaadás elmulasztása. Az utóbbi időbot lefolytatott adóellenőrzések éppen a nyugtaadással kapcsolatban rendkívül nagy mértékű szabálytalanságot tártak fel. Ennek az ellenőrzésnek a hatékonysága viszont meglehetősen kétséges. Mindezzel messze nem merítettük ki az adófizetések elmaradásának okait, a szabályok kijátszásának valamennyi lehetőségét Sovány vigasz, hogy még a fejlett piacgazdaságokban són ismeretlen jelenség az adózatlan jövedelmek képződése és az adócsalás. Nálunk sajnos az általános gazdasági helyzet bizonytalansága és a hanyatló életszínvonal mellett a megfogható vállalati és személyi jövedelmek szigorú megadóztatása és a fokozódó lakossági terítek a gazdaság szereplőit arra ösztönzik, hogy ne csak a kiskapukat használják ki, hanem „vállalva a veszélyt”, súlyosabb szabálytalanságokat is elkövessenek. Ennek egyik és nem éppen biztató jele a fekete- és a szürkegazdaság kiszélesedése, a feketemunka elterjedése, ami tudvalevőleg legkevésbé són erősíti az adómorált. Még emelkedhet Akár tetszik, akár non, ha a gazdasági feltételek tovább romlanak, és nem sikerül megfékezni az inflációt, a reálbérek visszaesését, az elkövetkező években a „láthatatlan” jövedelmek arányának és összegének emelkedésére lehet számítani. Az adóellenőrzés megszigorítása, a kemény büntetések persze nem teljesen hatástalanok, az alap- problémákat azonban nem tudják megoldani, így minden erőfeszítés, adminisztratív szabályozás ellenére az állampolgároknál és a kisvállalkozásoknál egyaránt továbbra is bőségesen keletkeznek olyan jövedelmek, amelyek elkerülik az adózást Az igazi megoldás - ha egyáltalán van Gyen - a kellőképpen szabályozott piacgazdaság megteremtése mellett csakis a gazdasági visszaesés megállítása, a konjunktúra feltételeinek megteremtése lehet (MTI-Press) Valóban láthatatlan? Van, aki ügyesen adózik, van, aki csal Amiből élünk, ahogyan élünk
