Új Néplap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-03 / 2. szám

2 Hazai tükör 1992. JANUÁR 3. Harc a talpon maradásért Az év első munkanapján telt ház volt a szolnoki munkaügyi központban (Folytatás az 1. oldalról) mentüzem gazdasági társasággá történő átszervezését. Van fel­adat bőven! Bizonyára élénkítő- leg hathat a Henkel-beruházás keretében átadásra kerülő új cso­magológép. Jászberényi üzemek Jászberényben nagyon sok gazdálkodószervezetnél csak ja­nuár 6-án kezdik az új évet. Azok viszont, amelyek tegnap munká­hoz láttak, a következőkről tájé­koztattak. Az Agrárszövetkezettől ka­pott információk közül a lét­számra vonatkozó közlés volt a legmegnyugtatóbb: ugyanaz a 90 dolgozó vette fel a munkát, aki december 31 -én is állomány­ban volt. Közvetlen terveik kö­zött szerepel a kedvezőtlen idő­járás következtében elmaradt őszi vetések pótlása. Ennek megoldásában azonban a piaci információk hiánya is gátolja őket, nem tudják igazán, mit len­ne érdemes a földbe tenni, minek lesz megfelelő haszna - mondta Mészáros Ferenc elnök. Egyéb­ként nagyon várják az új szövet­kezeti törvényt, akárcsak a Mi- coop Műszeripari Szövetkezet­ben, ahol Nagy János né főköny­velő úgy tájékoztatott, az elmúlt évben megtették a stabilizáció­hoz szükséges legfontosabb lé­péseket. Nyolc önálló érdekelt­ségű kft. alakult, a központ hol­dingszerű tevékenységet végez a vagyonkezelés, a kötelezettsé­gek rendezése és a szolgáltatá­sok biztosítása terén. 1992-ben ugyanazzal a 270 fős állo­mánnyal kezdenek, elegendő megrendelésük van, összességé­ben biztatóbb előjelekkel kezdik az új évet, mint a tavalyit. A nemrégiben alakult Mak- ro-Trade Kft. életében a Dózsa György úti Mérleg patika meg­nyitása volt a legnagyobb ese­mény. A forgalom adatai egyér­telműen mutatják, hogy a lakos­ság megkedvelte az új gyógy­szertárat. A kereskedelmi szol­gáltatási tevékenység további bővítését tervezik, újabb hiányt pótló egységet kívánnak létesíte­ni a városban - fejezte be nyilat­kozatát Lengyel Tibor ügyveze­tő. Hollósi Kft., Túrkeve A túrkevei Hollósi Kft. aggo­dalommal tekint az év elé - kezd­te Hollósi Imre, a kft. vezetője. A gazdasági és pénzügyi rendel­kezések ismeretében ilyen ború­látó. Nem segítik kellően a vál­lalkozásokat a központi és helyi adók; a társadalombiztosítási rendelet módosítása, a betegsza­badság bevezetése miatt várha­tóan 30 százalékkal emelkednek kiadásaik. A bevételeknél sem­miképpen nem várható ilyen emelkedés, hiszen az árakban már nem tudják érvényesíteni ezeket a kiadásokat. 1992-ben várhatóan tovább csökkennek a megrendelések. Erre az évre van elegendő lekötött munkájuk, építőipari kapacitáslekötöttsé­Zsolt) gük jelenleg közel 80 százalé­kos. Megítélése szerint túlzottan sokan vállalkoznak kereskedel­mi tevékenységre, sok esetben kereskedelemhez, vevőkhöz méltatlan körülmények között. Ez további színvonalromlást eredményez. Alföldi Téglaipari Vállalat A mezőtúri Alföldi Téglaipa­ri Vállalatnál a szokásos téli nagyjavítási munkákat végezték tegnap, miközben az 1992-es év­re tervezett átalakításokon is dolgoznak. A vállalat vezetősé­ge még a múlt év végén elkészí­tette a vállalat gazdasági társa­sággá való átalakításáról és pri­vatizációjáról szóló tervét, me­lyet december 18-án nyújtott be az Ipari Minisztériumnak és az Állami Vagyonügynökségnek. A vállalat január 1-től közvetlen kapcsolatban van az Ipari Mi­nisztériummal, mivel a tröszt át­alakult vállalattá. A fent említett tervet vállalati kezdeményezésű átalakításként tervezik végrehaj­tani. Míg 1990-ben 279 millió téglát gyártottak, és termelésük jelentős részét befogadta a piac, addig tavaly egész évben problé­mák mutatkoztak, mivel nagy arányban csökkent a lakossági építkezések, az állami és szövet­kezeti építőipar felvevőpiaca. Tavaly már mintegy 78-79 mil­lió téglával gyártottak keveseb­bet a korábbi évhez viszonyítva. A kapacitások kihasználatlansá­ga miatt a termelés szünetelteté­sére kényszerültek, majd öt-hét gyár leállítására került sor. Év végére a foglalkoztatottak lét­száma 35-40 százalékkal csök­kent. Mivel a tégla iránti kereslet a következő néhány évben előre­láthatólag nem fog nőni, szüksé­gesnek tartják a vállalat mielőb­bi átalakítását, melyet több lé­pésben kívánnak megoldani. A vállalat először átalakul ál- lami tulajdonú rész­vénytársasággá, majd ezt köve­tően kerülhet sor a helyi önkor­mányzatok és a munkavállalók tulajdonhoz juttatására. Ezután az egyes gyárak önálóbb társasá­gokká történő átalakítása, vala­mint egyenkénti értékesítése, vagy vegyes társasággá való át­szervezése következne. A válla­lati központ egyes funkcióinak megszüntetését is tervbe vették. Az új társaság megalakulását ez év június 30-ára tervezik. Tisza Cipőgyár A Tisza Cipőgyárban is fo­lyik a részvénytársaságon belüli szervezeti korszerűsítés, mely­nek egyik eleme, hogy hat új di­víziót hoznak létre. Á mezőtúri gyáregység a sportdivízió kere­tében dolgozik. A gyár vezetősé­gének fő célja a munkaerő meg­tartása, melyre minden remény megvan, hiszen - legalábbis az első félévre - van elegendő mun­ka - tájékoztatott Kiss Kálmán igazgató. H. T. Az év helycserével kezdődött az Ideál Kft.-nél. A műszaki bolt a méteráru helyére költözik, a méteráru pedig visszakerül régi helyére. A csere oka: a műszaki bolt kinőtte magát, míg a méterárunak nagy volt a régi helyiség. Az új helyen január 6-án nyit mindkét bolt. Jelenleg még az átalakítás folyik. Csendes nap volt az IBUSZ szolnoki irodájában, míg az OTP megyei igazgatóságán már az első napon is nagy a forgalom. (Fotó: Nagy Mit akarnak a lengyelek? Az apa szerint Farkas Helgát lánykereskedők rabolták el A lengyelek 51 százaléka szeretné az ország kapitalista átalakulásának felgyorsítását, 11 százalék a szocialista rend­szer visszaállításának örülne, 37 százaléknak pedig már kí­vánni sincs kedve - állapították meg a Gazeta Wyborcza című lap felkérésére végzett közvé­lemény-kutatás során. A régi rendszert leginkább a parasztok és a segédmunkások (22 száza­lék) kívánják vissza, a szak­munkásoknak már csak 13, a szellemi dolgozóknak 10 szá­zaléka. A korcsoport szerinti megoszlásban leginkább a negyvenesek szimpatizálnak a szocializmussal (16 százalék), szemben a 18-24 évesekkel (4 százalék). A népköztársaságot az általános iskolai végzettsé­gűek 22, a szakképzettek 13, a közép- és felsőfokú végzettsé­gűek 7 százaléka kívánná vissza. Néhány nappal ezelőtt Farkas Imre telefonszámok közreadását kérte az MTI-től azzal a céllal, hogy ezeknek a számoknak tár­csázásával bárki meghallgathas­sa a zsaroló hangját. A fél évvel ezelőtt elrabolt szegedi Farkas Helga szülei abban reményked­tek, hogy valaki felismeri a han­got, és talán segít megtalálni Hel­gát. A számokat azóta igen sokan hívták, de egyéb fejleményről az apa nem tudott beszámolni, vi­szont ezúttal eltűnt fiatal lányok szüleihez fordul. Az MTI munkatársának el­mondta, hogy nyomozása során tudomására jutott: nemcsak az ő lánya tűnt el. Sok szülő hiába várja vissza 16-18 éves lányát. Nem véletlen, hogy éppen Sze­geden rabolták el Helgát - állítja az apa -, hiszen ez a város Európa Bangkokja, virágzik a leányke­reskedelem. Maffiák csalnak, ra­bolnak el lányokat, egy ideig fogva tartják, megtörik őket, majd vágy a nagyvárosi éjszaká­ban foglalkoztatják Vagy kül­földre eladják a szerencsétlene­ket. Farkas Imre azt kéri az eltűnt lányok szüleitől, hívják fel őt, s mondják el, jelentkezett-e zsaro­ló, esetleg suttogó hangon. Ha­sonló kéréssel fórul mindenki­hez, aki munkája során kapcso­latba került telefonáló zsarolóval erőszakkal fogva tartott vagy dolgoztatott lányok ügyében. Ettől az újabb akciótól azt várja az apa, hogy rábukkannak néhány, leánykereskedelemmel foglalkozó bandára. Köztük ta­lán arra is, amelyik Helgát rabol­ta el. Nem tartja ugyanis kizárt­nak Farkas Imre, hogy a lányát is eladták. A Farkas család telefonszá­ma: 62/22-005, 62/23-624, illet­ve 62/51-433. Szikvízkészítő Boldogon Kihalófélben lévő „mesterség” a szik vízké­szítés, amit a Heves megyei Boldog községben Laczkó János művel. A „korona I.” típusú töl­tőkészüléke már ipartörténeti emléknek számít, óránként 280 üveget tölthet meg a saját maga készített 70 méteres kútból. Képünkön: Az idősebbek ma is szívesen ve­szik a szódát. MTI-fotó: H. Szabó Sándor ÍGY szavaztak A KÉPVISELŐINK A Jász-Nagykun-Szolnok megyei képviselők a következőkép­pen szavaztak (vagy nem szavaztak) a gépjárműadóról szóló törvény elfogadásakor: Molnár István (5. választókerület) igen Dr. Szabó Lajos (7. választókerület) igen Dr. Tóth Albert (6. választókerület) igen Halász István (3. választókerület) igen Dr. Körösi Imre MDF megyei lista nem szavazott Petronyák László (4. választókerület) igen Dr. Szabó János (8. választókerület) nem szavazott Fodor Tamás SZDSZ megyei lista nem Dr. Kiss Zoltán (1. választókerület) nem szavazott Dr. Mizsei Béla (2. választókerület) igen Vincze Kálmán FKGP megyei lista nem szavazott Hámori Csaba MSZP megyei lista nem szavazott Varga Mihály Fidesz országos lista nem Belga tulajdonban Ma tudjuk meg a benzin új árát (Folytatás az 1. oldalról) A Szovjetunió felbomlott, ez pe­dig növeli az oroszországi olaj- szállítások bizonytalanságát. A környező országokban meg le­het ugyan vásárolni az üzem­anyagot, mégpedig korlátlan mennyiségben, ám lényegesen drágábban, mintha azt kőolajból a hazai finomítókban állítanák elő. Ezért nehéz megjósolni, hogy a kőolaj alacsony világpia­ci ára mikorra „gyűrűzik be” Magyarországra. Már tegnaptól megdrágult számos fogyasztási cikk. Főként a vegyi árukért kell többet fizet­ni, mert a Caola gyár megemelte árait. így például a BIP öblítő 31,30 helyett 40 forintba kerül, az 500 grammos mosókrémet pedig 69 helyett 83 forintért árulják. Megdrágultak az Ultra mosóporok, egyes habfürdők, szappanok, fogkrémek, sampo­nok és hajlakkok is. Az áremelés több száz kozmetikai és háztar­tási terméket érint. Néhány százalékkal többet kell fizetni például a Szobi ször­pökért. Egyes tokaji borok jelen­tős mértékben, 40-50 százalék­kal megdrágultak. Hamarosan újabb áremelések várhatók, miután megszűnt a tej és a vaj fogyasztói ártámogatása. Egyelőre azonban nem ismere­tes, hogy a tejipar milyen mér­tékben növeli a tej és a tejtermé­kek árait. Az Állami Vagyonügynök­ség a belga Amylum N. V. cég­nek, a CST csoport tagjának ad­ta el 1991. december 30-án a Szabadegyházi Szolgáltató és Vagyonkezelő Kft. üzletrésze­inek 100 százalékát - tájékoz­tatta az ÁVÜ illetékese tegnap az MTI-t. A Szabadegyházi Szolgálta­tó és Vagyonkezelő Kft.-t a kö­zelmúltban alakította meg a; Állami Vagyonügynökség i Szabadegyházi Szeszipari Vál lalatból. Az Amylum, amelynek fi profilja a keményítő és gabon; alapú édesítőszerek gyártása,: jövőben a magyar cég termeié sében elsősorban a kukorica szirup és a keményítő gyártásé kívánja fejleszteni.

Next

/
Thumbnails
Contents