Új Néplap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-09 / 7. szám

1992. JANUÁR 9. Hazai tükör 3 Falusi hírek Tószeg Megoldódni látszik a község egyik legnagyobb gondja, a köz­pontban található szeméttelep sorsa. A tervek szerint ugyanis még ebben a hónapban bezárja kapuit, hogy az új hulladéklera­kónak, amelyet a szapári terüle­ten jelöltek ki, „munkát” adjon. A falu belterületétől két kilomé­terre található lakossági kommu­nális lerakó várhatóan 25 évre oldja meg a hulladék-elhelye­zést, s megfelelő mennyiségű és kezelésű szeméttel lehetőség nyílik biogáz nyerésre is, feltéve, ha lesz a hasznosításra vállalko­zó. Január végén napvilágot lát a település múltját feldolgozó könyv „Tószeg község története’' címmel, amely közel kétszáz ol­dalon keresztül taglalja a hon­foglalástól kezdve napjainkig az elmúlt századok történetét. Az il­lusztrációkkal, képanyaggal gazdagított kiadvány elkészíté­sében segített többek között Sza­bó László és Kaposvári Gyula is. & A gáz bevezetésével a község történetének eddigi legna­gyobb beruházása történt meg. A vállalkozók számára paradi­csomi év során, alig több mint egy esztendő leforgása alatt, a község egész területére, min­den utcájára (!) kiterjedő veze­tékes földgázhálózatot építet­tek ki. Az 1650 ingatlanból ez- idáig 1190 használta ki a lehe­tőséget olyannnyira, hogy 1040 lakásban már ezzel fütenek, de aki későn szánta rá magát a döntésre, esetleg anyagi gond­jai akadályozták, még nem ké­sett el a jelentkezéssel. A gáz- bevezetés egyetlen fillér állami, megyei támogatás nélkül tör­tént meg, a 80 millió költséghez a lakosság harminccal járult hozzá, a többit az önkormány­zat teremtette elő. Nem mellé­kes, sőt... ettől függetlenül az önkormányzatnak egyáltalán nincsen tartozása! Hogyan csi­nálták? Nyilván nem titok. & Manapság a tószegieket leg­inkább a „tsz-ügy” foglalkotat­ja. A megszűnőben lévő deficites szövetkezet sorsáról a napokban születik majd döntés, minden­esetre ehelyett az önkormányzat „képzeletében” egy faluszövet­kezet képe jelent meg. Ahogy Papp István polgár- mester elmondta, érdemes lenne elgondolkodni a kézműipar fej­lesztésén is, hiszen a helybéliek­nél a fűzvessző-feldolgozáshoz szinte minden családban értenek, így akár külföldre is lehetne exportálni gyönyörű fűzbútoro­kat Az sem mellékes, hogy a fűz­vesszőt az eddigiekkel ellentét­ben akár a környéken meg lehet­ne termelni. Ha már nagy beruházások­kal telt az 1991-es év - a gáz mellett új ravatalozó, járda, két kilométeres aszfaltút épült, valamint építési telkeket alakí­tottak ki -, „csurran-cseppen” valami az idei esztendőre is. Mi több: márciusban elkezdődik a Tószeget Karával összekötő út­szakasz építése, valamint a bel­területi rész kiszélesítése, ami­nek 44 milliós költségéből 30-at pályázat útján teremtettek elő. Ezenkívül az önkormányzat száz építési telek teljes közmű­vesítését és a termelőszövetke­zet irodaházának megvásárlá­sát tervezi. Utóbbi helyen szakmunkás- képzés keretében valószínűleg gazda- és gazdasszonyképzés indul be. Az egészségüggyel kapcsola­tos hír, hogy fizikoterápiás ke­zelésnek néz(het)nek elébe a betegek, emellett általánosság­ban is több gondot fordítanak majd erre a területre. 5*5 Néhány adat a község életé­ből: közel 250 vállalkozó, körül­belül 150 kisiparos áll a lakosság rendelkezésére, ugyanakkor a hi­vatalosan nyilvántartott munka- nélküliek száma 180 fő - Tósze­gen hatvan crossbar és két nyil­vános fülke mutatja az infra­struktúra színvonalának növeke­dését - az elmúlt évek alatt 28-ról 85 százalékra emelkedett a szi­lárd úthálózat. Cégalapítási csúcs decemberben Hazánkban soha nem regiszt­ráltak még egy hónap folyamán annyi új gazdasági társaságot, mint a múlt év utolsó húsz mun­kanapján. Decemberben ugyanis az addigi átlagosan havi 1800 bejelentéssel szemben csaknem 4000 érkezett. Az alapítók döntő többsége - az eddigi gyakorlathoz hasonló­an - a korlátolt felelősségű társa­sági, illetve a részvénytársasági működési formát választotta, s legtöbbjük húsznál kisebb lét­számmal kíván dolgozni. Az új cégek, társaságok tervezett tevé­kenysége elsősorban a szolgálta­tási területekre irányul, és to­vábbra is bővül a pénzügyi, adó­szakértői és vagyonértékelő ta­nácsadó cégek köre. Viszonylag alacsony viszont a kifejezetten termelő szervezetek száma és aránya az újonnan létrehozott cégek között. Kivétel ez alól a gépipar és az építőipar. A koráb­binál többen szándékoznak já­tékautomaták üzemeltetésével, illetve szerencsejátékok szerve­zésével foglalkozni. Az előzetes adatok szerint 1991. december 31-én 51.800 jogi személyiségű gazdasági szervezet működött az ország­ban. Számuk egy év alatt mint­egy 76 százalékkal bővült. A vállalkozói kedv és lehetőség erősödését jól érzékelteti, hogy míg 1989-ben 4400-al, 1990- ben 14.200-al, tavaly már 22 ezerrel növekedett a gazdasági szervezetek száma. Rt. lesz a Csepel Autó Megemelt összegű végkielégí­tést kapnak a Csepel Autó elbo­csátott dolgozói az 1992-re meg­kötött vállalati kollektív szerző­dés szerint. Az üzemi szakszer­vezet és a vállalati vezetőség tár­gyalásainak eredményeként az államilag garantált - egytől öt hó­napos bér összege helyett - a vál­lalatnál eltöltött évek függvényé­ben - négytől 16 hónapos átlag­bért kapnak az utcára kerülő dol­gozók. A megállapodást a humánus szempontok mellett az is el­őmozdította, hogy a későbbiek­ben - amennyiben a termelés fel­lendül - ismét számítanak ezekre a munkásokra. Biztató évkezdet • A békésszentandrási Szőnyegszövő Háziipari Szövet­kezet öcsödi részlegében a körülményekhez képest jó évet zártak. A folytatás biztató, hiszen az első negyedévre van megrendelésük. így 55 asszonynak van biztos kenyérkeresete. Jelenleg a szövetkezet a hannoveri vásárban mutatja be termékeit. T. Z. Pénz, money, das Geld Változások az OTP-nél A lakosság pénzügyeit még ma is leginkább az OTP intézi, amennyiben persze az egyes em­berek a bankokra bízzák pénzü­ket. Ugyanakkor az OTP egyre inkább egy lesz a sok kereske­delmi bank közül, aminek egyik jele, mint azt Lévy Zoltánnétól az OTP megyei Igazgatóságának vezetőhelyettesétől megtudtuk, hogy az 1991. évi 69. számú Pénzintézeti Törvény az OTP számára is megtiltotta a lakásér­tékesítési tevékenységet. Mind­ez január 1-én lépett életbe. Ter­mészetesen a folyó ügyeket mindez nem érinti. Ezen időpont után viszont csak azok a lakások értékesíthetők, amelyeket az OTP eladásra meghirdetett, és amelyekre a vevők vételi szán­dékukat jelentkezési lapon 1991-ben benyújtották. Hason­lóan járnak el akkor is, amikor a vevőkijelölés joga az önkor­mányzaté. Az 1991. december 30-a után kijelölt vevővel az OTP adásvé­teli szerződést már nem köthet. Ahol pedig 1991. december 17- ig előszerződés vagy opciós szerződés megkötésére került sor, az OTP köteles a végleges szerződés megkötésére is. Min­den egyéb értékesítés esetén csak bizományos igénybevételé­vel történhet az új lakások érté­kesítése. Ez is csak egy átmeneti időszakra vonatkozik. Ez körül­belül egy év. Ebbe a körbe tar­toznak a Túrke vén és Karcagon már felépült, illetve Jászberény­ben és Szolnokon a Sarló utcá­ban most is épülő lakások. A használt, visszavásárolt la­kásokra is hasonló elvek érvé­nyesülnek, beleértve azt is, hogy a visszavásárolt lakásokat is bi­zományos útján értékesítik. Az még nem egyértelműen tisztá­zott, hogy a lakásértékesítéssel, építtetéssel szervezetten ki fog­lalkozik. Netán magáncégek ve­szik át ezt a szerepet. A vitatott kérdések sorába tar­tozik az is, hogy mi lesz a támo­gatási, hitelezési rendszerrel. Az bizonyosnak látszik, hogy ezzel továbbra is az OTP foglalkozik. A lakáspiac ezen kérdéseire, úgy tűnik, az új lakáskoncepció ki­dolgozásáig kell vámunk. Erre a tavaszig előreláthatóan nem ke­rül sor. Csakúgy, mint a már meglévő változó kamatozású la­káshitelek kamatainak megvál­tozására is, amely jelenleg 32 százalék. A kormány láthatóan nem igyekszik ennek megvál­toztatásával, habár amikor ta­valy felemelték, akkor ezt már januárban megtették, hivatko­zással az azévi tervezett 34-36 százalékos inflációra. Erre az évre, mint ismeretes 20-25 szá­zalékban tervezik az áremelke­dések mértékét. Logikus az len­ne, hogy a kamatokat is ehhez igazítsák. Erre azonban még vár­nunk kell. Ha figyelembe vesz- szük, a várhatóan szintén válto­zó, támogatási rendszert, akkor is jelentős pénzösszegeket vesz­nek ki a lakosság zsebéből a dön­tés elhúzódásával. A másik lényeges változás, amely az OTP-t érinti, a lakossá­gi folyószámlarendszer beveze­tése a régi átutalási betétforma helyett. Ez utóbbi rendszert több kritika érte az utóbbi időben, most nem is beszélve az OTP-t ért jelentős veszteségekről. Ugyan a múlt évben sok nyilat­kozó a lakosságot hibáztatta, mert kihasználta azokat a lehető­ségeket, amelyeket számára a bankrendszer nyújtott, most úgy tűnik az OTP sokkal logikusabb válaszhoz folyamodott. A rossz rendszert megváltoztatja. Az új konstrukció jóval korszerűbb, továbbfejleszthető, tökéletesít­hető. A mintegy 900 ezer koráb­bi számlatulajdonos feltehetőleg már kézhez kapta az új szerződé­seket, amelyet - ha továbbra is az OTP szolgáltatásait óhajtja igénybe venni - április 30-ig kell eljuttatni az OTP-hez. Ha ezt va­laki elmulasztja, május 2-től kezdve június 30-ig a régit auto­matikusan felmondják. Ezután már az OTP csak a napi kamato­zási folyószámlákkal foglalko­zik. A kamat a jövőben havonta megjelenik a számlakivonaton. A folyószámlán egyébként már érdemes lesz a megtakarítá­sokat is tartani. A lekötés nélküli összegek esetén ugyan változat­lanul 17 százalék a kamat, de az új konstrukcióban le is köthetők a pénzek, ahol is egy hónapos lekötés esetén 21 százalék, há­rom hónap esetén 22,5 %, hat hónap esetén 24 %, egy éves le­kötés esetén pedig a nettó kamat 26 % lesz. A 17 % esetében is megjegyzendő, ha az OTP nem változtat ezen, tehát tartani tud­ja, vagy akarja, akkor az infláció mértékét is figyelembe véve, né­mi növekedést jelent a múlt év azonos időszakához képest. Januártól a vidéki lakosok is kérhetnek ügyfélkártyát. Megfe­lelő háttér mellett az ügyfél olyan kártyát kaphat, amely az eddigi 20 ezer forint helyett, már 50 ezer forint felvételére is jogo­sít. Ezzel együtt nő a folyószám­la-hitelkeret is évi maximum 50 ezer forintról 100 ezerre. Ez rá­adásul kedvezőbb is, mint a sze­mélyi kölcsön, hiszen ott az ér­vényes kamat mellett 3 százalé­kos kezelési költséget is fizetni kell, míg a folyószámla-hitelnél ettől mentesül az igénybe vevő. Visszatérve a lakossági folyó­számla-rendszerre, megemlítjük még, hogy a szerződéskötés hó­napjában a kamatot a korábbi feltételeknek megfelelően szá­mítják. Ezt követően lép életbe az új, napi számítási mód. Aki tehát eldöntötte, az jobban jár, ha mi­nél előbb elküldi, vagy elviszi az új szerződést az OTP-hez. Füle István A kérelmezők az önkormányzatok Hogyan történik a vagyonátadás? Az önkormányzatok műkö­désének egyik feltétele, hogy megfelelő vagyonnal rendelkezzenek. Önkor­mányzati törvény rendelke­zik az állami tulajdonban lé­vő földek, erdők, más ingat­lanok, vizek, termé­szetvédelmi területek, köz­művek, a tanácsi alapítású közüzemek, a költségvetési üzemek vagyonának önkor­mányzati tulajdonba adásá­ról. A vagyon átadásával kapcsolatos feladatok ellá­tására megyei (és fővárosi) vagyonátadó bizottságokat hoztak létre. Megyénkben a megyei va­gyonátadó bizottsághoz 1991 november végéig 58 kérelem érkezett. Ebből 7 olyan volt, amely­nek eldöntése nem a vagyoná­tadó bizottság hatáskörébe tar­tozik. Több kérelem (39) hiá­nyosan volt előkészítve, négy pedig termelőszövetkezeti tu­lajdonban lévő ingatlan elide­genítésére vonatkozott, amely­ről az érvényben lévő moraró- rium miatt nem dönthettek. Nyolc olyan kérelem érkezett a vagyonátadó bizottsághoz, amelyet elő lehetett készíteni tárgyalásra. Amikor benyújtják az ön- kormányzati vagyon átadására vonatkozó kérelmet, a vagyo­nátadó bizottság megállapítja a vagyontárgyak átadásának sor­rendjét, és az érintett önkor­mányzatokat tájékoztatja, hogy mikor kezdődik a bizott­ság eljárása. Az eljárásban kiemelten kell vizsgálni, hogy az átadandó vagyon az egyháztól került-e állami tulajdonba, nem minő­sül-e műemléknek, nem hasz­nálják-e az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pár­tok, nem minősül-e speciális ellátásra szolgáló otthonház­nak, nem állott-e a szov­jet csapatok kizárólagos tu­lajdonában, és nem használ­ják-e a tanács vagy intézmé­nyei feladatait jogutódként el­látó államigazgatási szervek, állami költségvetési intézmé­nyek. A műemléki ingatlanok és a védett természeti területek ön- kormányzati tulajdonba adása a környezetvédelmi és terület- fejlesztési valamint a földmű­velésügyi miniszter által meg­határozott feltétel szerint törté­nik. Haj! Vajkréml Az embert mindig érik megle­petések, ha vásárolni megy. Az utóbbi időben ezek árak formájá­ban jelentkeztek, de azért másféle „figyelmességben” is lehetett ré­szünk. Azt gondolnánk, hogy mivel szinte minden területen itt van már a konkurencia; a vállalatok, kft-k, cégek ügyelnek arra, hogy - ha már magas áron is - minőségileg jó áru kerüljön ki a kezükből. Azt gondolnánk, de nem így van. A minap például a szolnoki tejipar okozott meglepetést a vá­sárlóknak. A tévedést az egyik ma­szek boltban vették észre. A maszek bolt ugye, mint tud­juk más, mint az állami. Jobban ügyel a jó hírére, az áruk minősé­gére. Ha ugyanis be kell csuknia, akkor a veszteséget ő viseli, a csőddel akár eddigi egzisztenciá­ját is veszélyeztetheti. De hát a maszek boltos se képes arra, hogy a becsomagolt árut megnézze. Különben is... kinek jutna eszé­be, hogy például minden egyes Party vajkrémes dobozba belete­kintsen, vajon valóban vajkrém van-e benne? Nos, azokban a dobozokban, amelyekről ez az írás szól, nem Party vajkrém volt. Az egyik vevő felháborodottan hozta vissza - a vaníliás krémtúrót. Aztán sorra bontogatták a dobozokat - és nyolc vajkrémesben találtak krémtúrót. Hogy mi lehetett a csere oka? Hogyan kerültek a vajkrémdobo­zok a krémtúrót adagoló gép alá? A két termék doboza ugyanis nem egyforma, tehát nem cserélhető össze. Igaz, az édesszájú vevők akár ne is panaszkodjanak, hiszen kaptak egy nagy adag krémtúrót. Csakhogy... azt nem lehet a ke­nyérre kenni. És ez ma már nem is utolsó szempont...-pé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents