Új Néplap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-06 / 4. szám
iO 1992. JANUÁR 6. Érdekességek a világ minden tájáról HÁROM MONA USA ÉS FESTŐJÜK Kuala Lumpur, Malajzia: Aris Aziz festő három variációban árulja a Mona Lisát ábrázoló képeket a maláj főváros képző- és iparművészeti piacán. Középen az eredeti Leonardo-mü másolata, balról a téma maláj öltözetű lánnyal megoldva, jobbról pedig a ráncosodó, idősödő szépasszony tekint le a vászonról. (MTI) Az USA épületeket keres a FÁK-ban Az Egyesült Államok kormánya hamarosan megkezdi a „vadászatot” olyan épületekre, amelyekben elhelyezheti nagy- követségeit a volt Szovjetunióból alakult új államokban - jelentette Washingtonból az AP amerikai hírügynökség. Legkevesebb hét nagykövetség felállításáról van szó, s mindegyiknek szüksége lesz tapasztalt személyzetre ugyanúgy, mint nagykövetségi épületekre és lakásokra. A három balti államban már működik az Egyesült Államok diplomáciai képviselete, de egyelőre csak egy-egy amerikai diplomata és három, a helyi nyelvet beszélő tisztviselő dolgozik Vilniusban, Rigában és Tallinnban. Legközelebb Ukrajnában, Belorussziában, Kazahsztánban és Kirgizisztánban szándékozik nagykövetséget felállítani az Egyesült Államok kormánya. Nem lesz azonban könnyű megfelelő épületeket találnia. Azokban a házakban, amelyekben szovjet hivatalok működtek, rendszerint kevés a telefonvonal, és az elektromos vezetékek nem bírnák el a nagy teljesítményű számítógépek és más berendezések okozta terhelést. Olyan luxust is nehéz lenne bevezetni, mint a légkondicionálás. A fő nehézséget azonban az fogja okozni, vélekednek Washingtonban, hogy nagy lesz a versengés az új állami hivatalokkal és más országok diplomáciai képviseleteivel. Valószínűleg jogi kérdések is felvetődnek. Az amerikai kormány rendszerint tulajdonosa kíván lenni a nagykövetség épületeinek és a telkeknek is, amelyeken az épületek állnak. Bár a jelenlegi tulajdonos általában a városi tanács vagy valamely üzem, ez formális, mert gyakorlatilag magánszemélyek, sok esetben volt kommunista funkcionáriusok birtokolják a szóba jöhető házakat. Lehetséges, hogy az új amerikai nagykövetségeknek ideiglenesen szállodákban kell elhelyezkedniük. Ez nem is lenne nagy baj, viszont komolyabb gondot jelent olyan diplomatákat találni, akik megfelelően képesek ellátni - mondjuk - az örményországi nagyköveti vagy a habarovszki főkonzuli állást - mondják az amerikai fővárosban. AIDS-veszedelem Romániában Az AIDS elleni küzdelemhez is ugyanaz a három dolog kell leginkább, mint Monte- cuccoli szerint a háborúhoz: pénz, pénz és pénz. Különösen igaz ez Romániában, ahol lapjelentések szerint már a szűrő- vizsgálatok elvégzésére sem futja. A Románia Libera című ellenzéki napilap híre szerint a kétségbeesett orvosok „vaktában ’ ’ végzik a vérátömlesztést, anélkül, hogy tudnák, a transzfúzióhoz felhasznált vér fertőzött-e. A lap úgy értesült, hogy az AIDS- és hepatitis-szűrővizsgálatoknál használt anyagok beszerzéséhez az idén 0,9 millió dollárra lenne szükség, de pénzt erre a célra még az első három hónapra sem biztosítottak. Az AIDS és a vírusos májgyulladás terjedésének üteméből a Románia Libera arra következtet, hogy új nemzeti katasztrófa körvonalazódik. A román egészségügyi minisztériumban 1991 decemberének végén 1557 AIDS-est tartottak nyilván, ebből 1447 volt a négyévesnél fiatalabb gyerek. A betegség leggyakrabban vérátömlesztés vagy a sterilizálatlan injekcióstű útján terjed. Az AIDS gócpontja Constanta kikötőváros, amely a Ceausescu-féle „aranykorban” egyfajta ablak volt a világra. Ma a Románia Libera szerint az AIDS-vírus „főbejárata” az országba. Korunk „pestise” Constantában elsősorban a prostitúció révén terjed. Az örömlányok kuncsaftjai, különösen a munkásszállók lakói, egyben - pénzért - gyakori véradók is. Constanta megyében 900 AIDS-esről tudnak, köztük 605 gyerekről. Kétszáznegyvenen már nincsenek az élők sorában. Nyugat-európai és amerikai önkéntes gondozók áldozatos, a családot is pótolni igyekvő ápolásának köszönhetően a halálozások gyakorisága a korábbinak mintegy egyötödére esett vissza. A pénz hiányára panaszkodtak a Cotidianul című független napilap riporterének a fővárosi Colentina klinikán is, ahol 1990. februárjában hoztak létre AIDS-osztályt. Árvaházakból és hátrányos helyzetű családokból odakerült gyerekeket ápolnak, jelenleg 74-et, a svájci székhelyű Savé the Children nemzetközi szervezet által támogatott brit Health Aid segítségével. Az angol csapat nyolcvan-egynéhány önkéntesből áll, valamennyien ingyen, évi szabadságuk terhére vesznek részt a gyerekek ápolásában. De nemcsak ők jönnek Nagy-Britanniából - mint a brit szervezet romániai programjának titkárnője a riporternek elmondta -, hanem az áldatlan romániai viszonyok miatt a többi között Angliából hozzák az osztálynak a szappant, a mosószert és a villanyégőt is. Persze ők sem tudnak mindent megoldani: az áram- kimaradásokat, a meleg víz vagy nem ritkán egyáltalán a víz hiányát, vagy azt, hogy nincs elég szakképzett román ápoló. Adrián Streinu-Cercel kórházigazgató a riporternek így fakadt ki: őszintén megmondom, nem tudom, mit csinálnánk, ha nem lennének az angolok. A minisztériumban állandóan azt hajtogatják, hogy nincs pénz, pedig lennie kell, mivel az elkövetkező öt évben az AIDS robbanásszerű terjedése várható. Pénz kellene a szűrésre, az egész világon használt AZT gyógyszerre, de olyan dolgokra is, mint a sebészkesztyű, az injekcióstű vagy az ágynemű. Á Cotidianul azzal a keserű megjegyzéssel zárja riportját, hogy míg az AIDS-betegek számára nincs pénz, addig az alkotmányról rendezett december 8-i felesleges népszavazásra 1 milliárd lejt pazaroltak el. T. L. Vulkán a Vénuszon A Magdién amerikai űrszonda felvétele a Vénusz bolygó Maat Mons hegyéről. (MTI) Óriási bajusz Büszkén mutogatja Berlinben a csaknem 1,2 méter hosszú, két éve növesztett bajszát Me- mili Rüstüoglu. Templom az atomerőmű szomszédságában Sűrű füst száll fel a grafenrheinfeldi atomerőmű két hűtőtornyából. Az előtérben az észak-bajor- országi Heindenfeld falvának temploma. (MTI) Nem maradt titokban Börtönben a „Sárga veszedelem” írója Pekingből érkezett jelentések szerint letartóztatták annak a „sza- mizdat” terjesztésű apokaliptikus regénynek az íróját, amely azt jósolja, hogy összeomlik a kommunista párt uralma, Kína pedig önmagát pusztítja el egy atomfegyverekkel vívott polgárháborúban. A „Sárga veszedelem” (Huang Huo) íróját értesülések szerint december 22-én tartóztatták le, röviddel azután, hogy vidéki rejtekhelyéről visszatért a fővárosba. Az író Bao Mi álnevet használ, ami azt jelenti „Maradj titokban’ ’. Barátai, akik letartóztatásáról hírt adtak, nem voltak hajlandók az igazi nevét elárulni, de az minden bizonnyal ismert a hatóságok előtt. Az 500.000 írásjelből álló regény kéziratát T aj vanra csempészték és ott nyomatták ki. Pekingi értelmiségiek a könyv fotókópiáit és komputerizált variánsait terjesztik Kínában. A tajvani kiadás szerint a Bao Mi álnév mögött ismert író rejtőzik. A „Sárga veszedelem” az első kínai regény, amely az 1989. évi demokratikus mozgalmat választotta kiindulási pontjául, valamint azt a társdalmi traumát, amelyet a hadsereg 1989. június 3-4-i Tie- nanmen téri támadása okozott. A regény a demokrácia melletti tiltakozások megújulásával kezdődik, de úgy mutatja be a demokratikus erőket, mint amelyek mélyen megosztottak: az egyik oldalon állnak azok, akik 1989-ben elmenekültek az országból, a másikon pedig azok, akik maradtak és akiket bebörtönöztek. Tiltakozásuk nem ér el jelentős eredményt, de a kommunista párt önmagát pusztítja el. Egy törtető fiatal katonatisztnek sikerül meggyilkoltatnia a párt főtitkárát és vád alá helyeznie a miniszterelnököt. A virágzó Dél-Kína, amely megelégeli a pekingi hatalmi harcot, Tajvan segítségével kinyilvánítja függetlenségét. A pekingi hatóságok azonban nem nyugosznak bele az ország kettészakadásába, és nukleáris támadást intéznek Dél-Kína ellen. A „Sárga veszedelem” azzal ér véget, hogy Kína elpusztul, világméretű atomháború tör ki, és az emberiség kis híján a kőkorszakba süllyed vissza.
