Új Néplap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-04 / 3. szám

1992. JANUÁR 4.

Családi körben

11

Pofon helyett... jó szót

Állok a buszmegállóban. Fiatal házaspár is várakozik 3-4 éves gyermekével. A szülők meghitten beszélgetnek. A kicsi lenn áll a földön, kapaszkodik anyja ruhájába, csimpaszkodik rajta. Szeretne ő is részese lenni beszélgetésüknek. Sírva akar valamit mondani. A válasz egy pofon ... s még ... Megdöbbentem. Mit tegyek? - hogyan segítsek a gyermeken?

Nem egy esetben tapasztaljuk a szülők türelmetlenségét gyermekükkel szemben. A rohanó, zajos, hajszás életünkben egyre fáradtabbak vagyunk, kevés az időnk, gyermekünk, aki a mi akaratunk által született e világra, nem lehet ennek áldozata.

A beszédfejlődés egyik elengedhetetlen kritériuma a beszélő fel- nőttkömyezet. A gyermek beszédpélda alapján tanul meg beszélni. Nagyon sok édesanya megfeledkezik erről. Minden gondozási feladatot kiválóan végez gyermeke körül, csak éppen nem beszél hozzá eleget.

A gyermektervezésnél nagyobb felelősséggel kellene készülni az anyaságra. Csak akkor szabadna gyermeket szülni a nőknek, ha testileg, lelkileg felkészültek az édesanyaszerep ellátására, mely a gyermek megszületésével kezdődik igazán.

Az újszülött csecsemő tehetetlen magárahagyatottságában elpusztulna, ha édesanyja nem táplálná, nem gondozná. Az anyai gondoskodás nélkül biztos halál várna reá.

Az újszülött születése pillanatában meg kell kezdeni a beszéd fejlesztését. Minden tevékenység közben, melyet a gyermekkel végzünk, beszélni-beszélni kell hozzá. Az újra és újra hallott hangingerek megtelnek jelentéstartalommal, reagál rá, felismeri azokat. Sírásával már az első napokban jelzi kívánalmait.

A születés pillanatában felcsendülő oá-szerű őshang az első kommunikációs jel a környezet felé. Megszülettem, élek ... A nap mint nap adott hangingerek következtében 3 hónapos korban színesen, változatosan kezd el gagyogni a gyermek. Egy-másfél éves korban tekintetével követi a körülötte beszélők száját, nyelvét, annyira szeretne ő is beszélni. Figyel és utánoz. Ezért fontos a tiszta, érthető, jól artikulált beszédpélda. Ölbe véve, magunk felé fordítva, tagoltan kell ejteni a szavakat a gyermek előtt, hogy megfigyelhesse, hogyan is kell képezni a hangokat.

Ne feledjék tehát, a gyermeket meg kell tanítani beszélni. Ez nagy türelmet, figyelmet, szeretetet igénylő, de szép és nemes feladat, mely minden édesanya kötelessége. Hiszen ezért édes anyanyelv, mert az anya tanítja meg gyermekét rá.

Patakvölgyi Jánosné logopédus

B-vitamin a házi béke védelmében- és egyéb tanácsok a hideg évszakokra- Csak vitatkozunk - állítja sok házaspár, ha a szomszédok szemükre vetik az átlagosnál hangosabb szóváltást. Marianna Kawohl freiburgi pszichológus és pszichiáter rájött, miért vitatkozunk és veszekszünk télen gyakrabban, mint nyáron.

Akármilyen meglepően is hangzik, de mindennek a szervezetben fellépő B-vitaminhiány az oka - állítja a 46 éves orvosnő. Télen, amikor “általában kevesebb gyümölcsöt és friss zöldségfélét fogyasztunk, önmagától lecsökken a szervezet B-vitaminszintje, sőt az elfogyasztott, cukortartalmú édességek a maradék B-vitamint is elvonják. Mindez megelőzhető, ha sok gabonafélét, zabpelyhet, gyümölcsöt vagy bamakenyeret fogyasztunk.- Miért vágyik hidegben a nő több gyengédségre, a férj viszont

látszólag nagyobb nyugalomra? A legtöbb asszony nem is sejti a választ, pedig egyszerű.

Meztelen kar a meztelen vállon - ez télen csaknem kizárt. Szinte mindenki vastag pizsamában vagy hálóingben alszik, és fázósan összehúzza magát. Áz orvosnő receptje: fűtsünk jobban, és akkor sok minden megjavul - először is a házaséletünk. Hálóingből és pizsamából is elég a vékonyabb.- Veszélyhelyzetet jelent az is, ha a férj téli estén ok nélkül jóval később ér haza. Neje ilyenkor valószínűleg aggódik érte, és arra gondol, hogy ura kocsija megcsúszhatott az úton. Ha a férfi hazaér, mindez meg is látszik az asszonyon. A pszichológus tanácsa: kevésbé mutassa ki, mennyit aggódott. Inkább azt lássa a férj, mennyire örül, hogy végre hazaért! Ferenczy-Europress

Inkubátorból kikerült medvebocs

Tekintetét gondozójára függesztve, nagy igyekezettel cumizza az üvegből a tápszert a helyi állatkertben született medvebocs, „akit” nemrég vettek ki az inkubátorból. A mackófiú két, szintén fiú testvérével csatlakozhat az állatkert népes medveközösségéhez.

Helyet növényeinknek

Nagyobb növényeink - pálmafélék, leanderek, páfrányok stb. - legjobb helye a kellő méretű fadézsákban, faládákban van. Aki ügyes, és tud a fával bánni, niaga is készíthet ilyesmit. Dézsánkat, ládánkat kívülről kezeljük: fakonzerváló anyaggal, belülről pedig égessük ki forrasztólámpával.

A fadézsa aljára (A) érdemes a zsúrkocsiknál használatos görgőt felszerelni, így könnyen tudjuk a kívánt helyre tolni a növényt.

A szögletes virágláda aljára feltétlenül szögeljünk rá négy kis lapos lábat, mint a B ábra mutatja.

A deszkából készült (C) növénytartót legalább 2,5 cm vas-- tagságú anyagból készítsük, és kívül-belül impregnáljuk. Tartóssága lényegesen növelhető, ha korrózióálló horganylemezből tervezünk betétet. Áz ilyen lapos ládákba cserepestől állítjuk a növényeket, és a cserepek között nagyszemű kavicsot vagy érdekes alakzatú köveket helyezhetünk el. A zárt fémbetét a felesleges öntözővíz kicsöpögését megakadályozza, ugyanakkor a párolgást biztosítva, kedvező mikroklímát nyújt a növényeknek. Ezt a megoldást főleg száraz levegőjű, központi vagy távfűtéses lakásokba ajánljuk.

(MTI-Press)

Elefántpolc kicsiknek

A gyermekszoba falára többnyire vidám, színes plakátok,' textil faliképek, filcfigurák kerülnek. Kiegészíthetjük a szoba dísztárgyait egy kis polccal is, amely amellett, hogy új színfoltja a helyiségnek, még apróbb játékszerek tárolására is alkalmas.

A polc kialakítása és elkészítése egyszerű, s az elefánt alakú falemez hátlap kivágása sem nehéz. (Hátlap nélkül a két-két deszkalapból összeállított polcot fűszertartóként, fürdőszobapolcként is felhasználhatjuk.)

A hátlapot 60 x 40 cm-es falemezből alakítsuk ki. Faanyagként 5-8 mm vastag rétegelt lemezt, esetlegfarostlemeztválasz- szunk. A lemez színoldalára ceruzával rajzoljuk elő az elefánt alakzatot. Keskeny pengéjű, apró fogazású kézifűrésszel, lombfűrésszel, esetleg barkácsgépre szerelt lyukfűrésszel vágjuk ki. Kivágás után csiszoljuk le az éleket. Á csiszolás után keletkezett port alaposan töröljük le a falemezről. Linocolor színezőpasztával (melyet szikkatív oldattal, például Siccosollal hígítottunk) vagy plakátfestékkel díszítsük a polc hátlapját, az elefánt alakzatot. Fessünk rojtos szélű takarót a hátára, homlokára, agyarat az ormány alá.

Amíg szárad a festett felület, készítsük el a kis polcot, amely úgy hat majd, mintha az elefánt hátára lenne erősítve. A polchoz 24 x 8 x 1 cm-es lécdarabok kellenek. A pontos méretre lefűrészelt léceken jelöljük meg az ösz- szeállításhoz szükséges bevágások helyét. Minthogy a léceket a bevágásokon kívül csak kevés ragasztóval erősítjük össze, a rések mérete pontos legyen. Mindegyik a polc mélységének feléig érjen, és a felhasznált léc vastagságával egyező szélességű legyen. (Ha a lécek 8 mm szélesek és 1 cm vastagságúak, a bevágás 4 cm mély és 1 cm széles legyen.) Ha lombfűrésszel dolgozunk, alig igényel utólagos csiszolást (az összesen nyolc darab) rés kialakítása. A jobb oldali rajzon a polcok összeerősítése látható. (A hátlapot alkotó elefánt alakzatnak csak egy kis részlete van feltüntetve.) Mindegyik-bevágásba kenjünk kevés ragasztót, majd kalapáccsal, egy puhafa lécdarabka közbeiktatásával üssük össze a két függőleges, illetve a két vízszintes helyzetű polclapot. Ha a ragasztó megszáradt, színtelen lakkal vagy tetszés szerinti színű festékkel vonhatjuk be a polcot. A festék száradása után a hátsó polcéleket is ragasztózzuk be, majd illesszük a kifestett hátlapra. (Ha nagyobb méretű a polc, vagy súlyosabb tárgyakat tárolunk majd rajta, a ragasztást a hátlap felől behajtott kisméretű facsavarokkal is erősítsük meg.)

A kész elefántpolcot a hátlapba hajtott képakasztó karikánál fogva, vagy két kis furatba befűzött zsineggel erősíthetjük a falra. S. B.

Télen is - salátaparádé

Télen a háziasszonyok nagy része kevesebb nyers salátafélét készít, inkább ecetes uborkát, paprikát vagy párolt káposztát kínál a sültekhez. Pedig télen, a vitamin- és napfényszegény hónapokban még fontosabb szerepe van a táplálkozásban a salátaféléknek, mint nyáron, amikor gazdag választékot találunk a piacokon gyümölcsből, zöldfélékből. Az egészséges táplálkozás hívei külföldön és belföldön már régen követik azt a helyes szemléletet: együnk mindennap salátát! A francia nők többsége annak köszönheti karcsú alakját, bőre üdesé- gét, szépségét, hogy sok salátafélét fogyaszt, amelyben nemcsak vitaminok, hanem a szervezet részére fontos ásványi anyagok is vannak. Ezek „belülről” szépítik a bőrt.

Nézzünk körül a piacon, milyen nyersanyag kapható, amelyből salátát készíthet a háziasszony a családnak.

Autósoknak

Észfék...

Sebesség a finn utakon

Az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács delegációjának tagjaként nemrég Finnországban jártam. Sok érdekes tapasztalatot szereztünk a balesetmegelőzési munka módszereiről. Ezek egyikét, nevezetesen a sebesség időszakos korlátozását emejném ki. Arról van szó, hogy a finn közlekedési miniszter úgy rendelkezett, hogy 4500 kilométernyi autóúton óránként nem 100, hanem 80 kilométer a megengedett sebesség a téli időszakban, vagyis szeptember közepétől április közepéig. Az autópályákon 120-ról 100-ra módosul a felső határ.

A finn kollégák elmondták, hogy ezzel az időszakos korlátozással négy éve kísérleteznek. Először kisebb, majd egyre bővülő útszakaszokon, és idén először teljes körően vezették be. Tapasztalataik igen kedvezőek, egyértelműen kimutatható az intézkedés kedvező hatása a balesetek számának csökkenésében. Azt is elmondták, hogy a gépjárművezetők nem mindegyike fogadja kitörő örömmel a korlátozást, sőt egyes érdek- képviseleti szervezetek is ellenezték az általános kiterjesztést. Leginkább arra hivatkoznak, hogy az utóbbi években igazán kemény telek nem voltak, különösen Dél-Finnországban.

A hatóságok azonban - szerintem nagyon helyesen - a többség, közöttük a gyalogosok és a kerékpárosok védelmére tekintettel, nem veszik figyelembe ezeket az ellenérveket. Úgy vélem, nálunk is óriási vitát kavarnának hasonló intézkedések. Évek óta szorgalmazzuk például, hogy lakott területen 60-50 kilométerre csökkentsük a sebesség felső határát. Egy felmérés során megkérdezett gépjárművezetők többsége, különösen a fiatalok közül nem értenek ezzel egyet, sőt azt is javasolják, hogy országúton 80-ról 100-ra emelkedjen a felső határ. Azt viszont sokan nem tudják, hogy a gyalogos- és kerékpáros-gázolások jelentős része megelőzhető lenne a lakott területek külső szakaszain - ezek zöme itt történik -, ha esti, éjszakai időszakban mindenki szigorúan megtartaná a megengedett sebességet, vagy kevéssel az alatt közlekedne.

. Ezt az OKBT által végeztetett kísérletek egyértelműen bizonyítják.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy az országút (a KRESZ szerint egyéb útvonal) kategóriába beletartozik a széles, jól kiépített egy számjegyű főútvonal és a szabolcsi vagy borsodi keskeny összekötő út, és ilyenből van a több. Az előírások mindegyikre egyformán érvényesek, így szerintem célszerűbb korlátozni a kisebbséget a többség érdekében. Fölösleges azzal érvelni, hogy főútvonalakon a járművek többsége úgysem tartja meg a nyolcvanat, hiszen a százat sem tartaná meg, és akkor a határ a csillagos ég!

Talán eljön az idő, hogy a hatóságok és az autósok egyformán megértik, az ésszerű korlátozás a biztonság eszköze, de ez igaz ellenkező előjellel is. Olyan lakott területi utakon, ahol a 80- as tempó is biztonságos, azt kell engedélyezni. (MTI-Press)

Kalanovics László r. ezredes az OKBT titkára

Az oldalpárt összeállította: Rónai Erzsébet