Új Néplap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-29 / 24. szám

1992. JANUÁR 29. Gazdasági tájoló 3 A PHARE Jász-Nagykun- Szolnokban Kedvezményes oktatóprogramok MÉSZÖV, Szolnok, Verseghy park 8. Telefon: 43-912,35-306- Adórendszer- Induló társaságok ügyviteli rend­szerének kialakítása- Új számviteli törvény hatása a társas válallkozásokra- Bérszabályozás 1992. év változá­sa- Társadalombiztosítás rendszere Jendrassik György Gépipari Mű­szaki Szakközépiskola, Szolnok, Baross út 37. Telefon: 38-844,38- 679- Vállalkozási menedzserképző tanfolyam Graduál Oktatási és Kulturális Szervező BL, Szolnok. Telefon: 34-385- Vállalkozói ismeretek tanfolyam Szolnok és Vidéke Ipartestület Szolnok, Szapáry út 24.1. cm. Te­lefon: 42-406- Adóbevallások elkészítése, pénz­tárkönyvzárás- Pénztárkönyv-vezetési tanfo­lyam- Vállalkozásalapítási ismeretek tanfolyam- Mestervizsga-előkészítő tanfo­lyam LIMIT Földügyi, Műszaki, Gaz­dasági, Szolgáltató Kft., Szolnok, Madách út 15. H/2.- A külkereskedelem gyakorlata a vál lalkozásokban JNK-Szolnok Megyei Önkor­mányzat Oktatási és Továbbkép­zési Intézete, Szolnok, Tiszaliget. Telefon: 36-406- Adózási, adóelszámolási ismere­tek- Külkereskedelmi, vámügyinté­zői ismeretek tanfolyam MTESZ Szolnok Megyei Szerve­zete, Technika Háza, Szolnok, Kossuth Lajos u. 4. Telefon: 38- 006.32-286- Kisvállalkozói tanfolyam SOFT-KER Szoftver Fejlesztő, Kereskedő és Szolgáltató Kft., Szolnok, Szapárv út 16. Telefon: 43-301 TIT Szolnok Megyei Szervezete, Szolnok, Baross út 20. Telefon: 36- 500,35-122- Vállalkozás ’92- Új számviteli törvény gyakorlati alkalmazása- 96 órás angol, illetve német nyelvtanfolyam kezdőknek- Motorfűrész-kezelői tanfolyam Liska József Erősáramú Szakkö­zépiskola, Jászberény, Rákóczi út 13-15. Telefon: 57/12-818- Vállalkozói ismeretek tanfolyam Jászberény és Vidéke Ipartestület, Jászberénv, Szent Imre herceg út 11.- Vállalkozók adóbevallásának el­készítése, év végi pénztárköny­vi zárások- 1992. évi adózási és könyvveze­tési ismeretek tanfolyam- Mestervizsga-előkészítő tanfo­lyam Kiss Zoltán és neje, Karcag, Kis­újszállási út 150/c. Telefon: 59/12- 872,12-555- Kezdő vállalkozók oktatása- Működő vállalkozók továbbkép­zése OPTIMUM Bt., Kunszentmár- ton. Felszabadulás út 43. Telefon: 225 vagy 211- 1991. évi adóbevallás elkészítése- 1992. évi SZJA-törvény és az egyéni, valamint társas vállal­kozások- Egyéb jogszabályi változások és az egyéni, valamint társas vál­lalkozások REÁL Szervező és Szolgáltató BL, Mezőtúr, Szabadság tér 29. Tele­fon: 56/31-500- Vállalkozói ismeretek alapfokon- 1992. évi adózási ismeretek-1992. évi társadalombiztosítás- A vállalkozó mint munkaadó- Egyéni vállalkozások könyvve­zetése- Társas vállalkozások könyvelése- Mi is az a piac? Móricz /.sigmond Gimnázium, Közgazdasági Szakközépiskola, Kisújszállás, Széchenyi út 4. Tele­fon: 59/21-347, Fax: 59/21-056- Adózás-költségelszámolás- Árak. árkialakítás- Vállalkozások átalakítása, a könyvvezetés alapjai és az adó­zási összefüggések- Vállalkozások marketinggyakor­lata- Üzleti tervezés- Üzleti tervkészítés- T árgy alástechnika Mértékadó BL és 210-es S/_ Ügy­védi Munkaközösség, Törökszent- miklós. Kossuth út 147. Telefon: 786- Cégjog változásából eredő tudni­valók- Új számviteli törvényből adódó változások. Kedvezményes vállalkozói szaktanácsadás Makacs Pálné, Szolnok, Szapárv u. 24.1. em. Telefon: 56/42-801- adózás- könyvvezetés- pénzügyi- vállalkozási Ügyfélfogadás: kedd, csütörtök 13- 16-ig. Summa Kft., Szolnok, Adv E. u. 5. VII/7. Telefon: 56/37-295- adózás- pénzügyi- ált. gazdálkodási Ügyfélfogadás: hétfő, csütörtök 9- 16-ig. I)r. Tóta Áron - Dr. Korpás Lász­ló, Szolnok, Ady E. u. 14. fszL 2., ül. 6. sz. szoba, ügyvédi Iroda. Te­lefon: 56/31-473; 34-404- általános jogi Ügyfélfogadás: hétfő, kedd. szerda, csütörtök 16-17-ig. Vidra István, Szolnok, Bartók B. u. 57. Telefon: 56/32-903- adózás- pénzügyi- könyvvezetés- könyvelés Ügyfélfogadás: szerda 15-17-ig. Ádám László, 5300 Karcag, Kisúj­szállási út 150/a. Telefon: 59/11- 093- adózás- társadalombiztosítás- vállalkozási Ügyfélfogadás: hétfő, szerda, péntek 16- 19-ig. Forrás és Érték BL, 5300 Karcag, Táncsics krL 38.- adózás- könyvvezetés- vállalkozási Ügyfélfogadás: szerda 16-18-íg. 5300 Karcag, Kisújszállási út 62/a. Telefon: 59/12-631. Ügyfélfogadás: mindennap 17 óra után. Mértékadó Bt. és 210. Sz. ügyvédi Munkaközösség, 5200 Török- szentmiklós, Kossuth u. 147. Tele­fon: 786 Jogi- adózás- pénzügyi- hitelpályázat-készítés Ügyfélfogadás: mindennap 8-17-ig. Váltó KfL, 5340 Kunhegyes, Kö­zéptiszai Á. G. Kp. Szabadság tér 9-10. Telefon: 59/26-810- adózás- könyvvezetés- pénzügyi- vállalkozási Ügyfélfogadás: hétfő, szerda, péntek 16-18-ig Dr. Surányi Lajosné, 5440 Kun- szentmárton, Kölcsey u. 7. Tele­fon: 11.-jogi Ügyfélfogadás: hétfő, kedd: 8- 14-ig, péntek 8-19-ig. 5475 Csépa, Béke u. 86. Telefon: 20. ügyfélfogadás: hétfő: 15-17-ig. 5474 Tiszasas, Polgármesteri Hi­vatal. Telefon: 1. ügyfélfogadás: kedd 14-15-ig. 5473 Tiszaiig, Polgármesteri Hi­vatal. Telefon: 1. ügyfélfogadás: hó utolsó keddje: 15- 16-ig. Vállalkozásfejlesztési Iroda. 5000 Szolnok, József A. u. 22-24. (SZÜV-székház) Telefon: 56/43- 1**- általános vállalkozói. Ügyfélfo­gadás: mindennap 8-12-ig.- adózás. Ügyfélfogadás: szerda, csütörtök, péntek 15-18-ig. (A tanfolyamok kezdési idejéről, tarifáiról a Jász-Nagvkun-Szol- nok Megyei Vállalkozási Irodánál - telefon: 43-132 -, illetve az oktató cégeknél kapható részletesebb tá­jékoztatás.) Közgazdász­bál Mennyi is hát valójában?- avagy hogyan ítéljük meg jövedelmünk alakulását? A Magyar Közgazdasá­gi Társaság Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Szer­vezete a hagyományos közgazdászbált február 14-én a szolnoki Tisza Szállóban rendezi meg. V ______________) Ö nkormányzati „buksza” Fejlesztésre csak 15 százalék jut Az önkormányzatok elsősor­ban közszolgáltató feladatok ellá­tására hivatottak, és ehhez adott a megfelelő eszközrendszer - véle­kedett Darázs Imréné, a Belügy­minisztérium Önkormányzati és Gazdálkodási Főosztályának he­lyettes vezetője, aki a Magyar Közgazdasági Társaság Pénzügyi Szakosztálya meghívására tartott Szolnokon szakmai tájékozató! az önkormányzatok 1992. évi gaz­dálkodásáról. 1992-ben az önkormányzati gazdálkodás területén jelentősebb változás nem történik. Az állam- háztartási törvény hiánya a gazdál­kodás egészére kihaL elsősorban a hosszabb távú tervezést, a néhány évre történő előrelátást akadályoz­za. Az önkormányzatok pénzügyi forrásaik 70 százalékát kötöttség nélkül használhatják fel, a tör­vényben meghatározott kötelező feladataik ellátása mellett. A forrá­sok 30 százalékát meghatározott feladatokhoz kötve kapják, céltá­mogatások, illetve címzett támo­gatások formájában. A normatív állami támogatás - amely alanyi jogon jár az önkormányzatoknak - a címzett és a céltámogatások, a megosztott központi adók, vala­mint a helyi adók képezik az ön- kormányzatok jelentősebb bevéte­lem 1992-ben új, megosztott köz­ponti adó, a gépjárműadó került bevezetésre. Az önkormányzatok gazdálkodásában a helyi adókból származó bevételek a jövőben mind nagyobb szerepet kapnak. De ehhez a központi adók és a helyi adók összhangját meg kell teremteni. A pénzügyi források felhaszná­lására jellemző, hogy a pénzesz­közök 80-85 százaléka az intéz­ményhálózat működtetésére, fenntartására szükséges, és az elő­irányzatok csupán 15 százaléka fejlesztési, felújítási kiadás. Az el­maradt felújítások megoldása a következő évek kiemelt feladata. A Gazdasági tájoló a Magyar Közgazdasági Tár­saság megyei szervezetének közreműködésével készül. Szerkeszti: V. Szász József 1991. december 28-án az Or­szággyűlés elfogadta a magánsze­mélyek jövedelemadójáról szóló XC. törvényt. Az új törvény isme­retében már képet alkothatunk ar­ról, hogy a szabályozás elemei mi­lyen irányban változtak 1991-hez képest. Általában elmondható, hogy a törvény a korábbiakhoz vi­szonyítva ismételten tovább szigo­rodott. A pénzügyi kormányzat nemcsak a jövedelmek egyre szé­lesebb körét kívánja adókötelessé, illetve „megfoghatóbbá” tenni, de a korábbi kedvezmények jó részét is eltörölte: a munkáltatók belföldi üdülési hozzájárulása teljes egé­szében adókötelessé vált, szemben a tavalyi 50 százaléknyi adómen­tességgel. A munkáltató által fize­tett szállás, albérlet díja teljes összegében növeli az adóalapot, míg tavaly csak a 4000 Ft feletti támgoatásra volt ez igaz. Az étke­zést helyettesítő munkáltatói pénz­beli hozzájárulás már az első fo­rinttól adóköteles, nemcsak 800 Ft felett. A természetbeni étkeztetés továbbra is adómentes. Megszűnt az alkalmazotti 250 Ftlhó mértékű adókedvezmény stb. Kedvező irá­nyú változás szinte csak a mező- gazdasági kistermelés adóztatásá­ban található. Az adó átlagos mértéke ugyan csökkent (pl. 300 ezer forintos adó­köteles jövedelemnél 10 százalék­kal), de ez természetesen nem kompenzálja az inflációs növeke­dést. A következőkben egy feltétele­zett, tipikus jövedelemszerző tevé­kenységet vizsgálva megpróbálom a személyi jövedelemadó (SZJA) törvény módosításának a nettó jö­vedelemre gyakorolt hatását be­mutatni. E cikk keretében megte­hető rövid elemzés jobb érzékelte­tését szolgálhatja a mellékelt grafi­kon. A számítás a következőkben vá­zolt családtípusból, illetve jövede­lemszerzési módból indul ki:- Kétgyermekes, egészséges család felnőtt tagja 1991 -ben, illet­ve 1992-ben kizárólag belföldi munkaviszonyból származó, nyugdíjjárulék-köteles jövede­lemmel rendelkezik, a munkavi­szonya mindkét évben folyamatos. A jövedelme tehát egyező a béré­vel.- A gyermekek 20 év alattiak, egyikőjük óvodás, a másik iskolás. (1991 -ben csak a 6 év alatti gyerek után járt havi 1000 Ft-os adóalap­csökkentési lehetőség, míg 1992- ben mindkét gyermek után 1300 Ft havonként. A kedvezmény ugyan­is a családi pótlékra jogosultság esetén jár ez évtől.)- A dolgozó szakszervezeti tag­díjat nem fizet (így azt le sem von­hatja adóalapjából).- 1991. II. félévében 0,5 száza­lék, 1992-ben egész évben 1 száza­lék munkavállalói járulékot fizet a magánszemély.- A jövedelmet mindkét évben 10 százalék nyugdíjjárulék terheli. A mellékelt vonaldiagramból jól látszik, hogy a bruttó jövedelem emelkedésével párhuzamosan a nettó jövedelem degresszíven nő, s Ha a korábban jellemzett csa­lád-, illetve jövedelemszerző típus­ba sorolható két ember jövedelmét vetjük össze, akkor az alábbi kö­vetkeztetések adódnak: egy 33 szá- zalékos bruttó jövede­lemkülönbség (150 eFt és 200 eFt között) valójában 1991 -ben 24 szá­zalék, 1992-ben 25 százalék nettó jövedelemeltérést jelent. Eszerinta bruttó bérkülönbségnek mintegy háromnegyede az, ami a pénztár­cában is megmutatkozik. Ugyanez a következtetés vonható le hasonló mértékű differenciák esetében a magasabb keresetszintek közötti eltérések vonatkozásában is, kivé­ve az igen magasnak számító jöve­delmek közötti eltéréseket 1992- ben. Például, ha a feltételek között meghatározott egyik alkalmazott 1992-ben 1 millió forintos bérjöve­delemre tesz szert, szemben a má­sik 750 ezer forintjával, úgy nettó jövedelme 27 százalékkal maga­sabb, ami 82 százaléka a bruttó bérkülönbségnek (33 százalék). Ez a zsebben érzékelhető jövede­lemkülönbség 9 százalékkal több, mint 1991-ben volt. 1992-ben a degresszivitási mérték csökken 1991-hez képest. Adott bruttó jövedelem nettó tartalma (bruttó bér munkavállalói járulékkal, nyugdíjjárulékkal, SZJA-val csökkentett része) né­hány kiemelt összegnél a követ­kező: Megállapítható, hogy a 200 ezer forintos, illetve az 500 ezer forint feletti bruttó jövedelmek esetében az átlagosnál magasabb a nettó jö­vedelemnövekedési mérték. így a 200 ezer forintos, illetve egy 750 ezer forintos összegnél 6, illetve 10 százalékkal nagyobb ugyanannak a bruttó bérnek a nettó tartalma 1992-ben, mint 1991-ben. Az adókulcsok csökkentése és a munkavállalói járulék emelése együttes hatásaként beálló nettó 5- 10 százalékos jövede­lememelkedéshez 25 százalékos inflációt feltételezve 15-20 száza­lékos nettó bérnövekedés lenne szükséges ahhoz, hogy pénzünk reálértéke ne csökkenjen. Ehhez mintegy 20-27 százalékos bruttó béremelés kellene. Természetesen az infláció mértéke a fogyasztási struktúrától függően más és más az egyes családokban, így az életszín­vonal megtartáshoz is más és más mértékű jövedelemnövekedésre lenne szükség. Nagy átlagban azonban az itt bemutatott arányok igazak lehetnek. Kun Tamás közgazdász Bruttó jöv. 1991 és ’92. (eFt) 150 200 300 500 750 1000 Nettó jöv. 1991. (eFt) 123 152 210 310 411 511 Nettó jöv. 1992. (eFt) 129 161 219 328 453 576 Nettó jöv. 1991. (%) 82 76 70 62 55 51 tartalom 1992. (%) 86 81 73 66 60 58 1992. január 27.-február 2. USA-doIlár Látra szóló 1 hónapra 2 hónapra 3 hónapra lekötött 6 hónapra 9 hónapra 12 hónapra Budapest Bank 2 4 1/16 3 9/16 3 13/16 3 11/16 3 11/16 3 3/8 IBUSZ Bank 2,5000 3,750 n.b. 3,875 4 4 4,125 Keresk. Bank 3 3 7/8 3 7/8 3 7/8 3 15/16 4 1/16 4 1/4 MHB 3 4 4 4 4 4 1/8 4 3/8 MKB 2,500 3,625 3,625 3,625 3,750 3,875,4 OTP* 2 3 1/2 3 1/2 3 3/4 3 13/16 3 11/16 3 13/16 Postabank** 2,500 3,65­3,95 4,05­4,25 Német márka Budapest Bank 3 8 7/16 8 13/16 8 8 3/4 8 5/8 8 5/8 IBUSZ Bank 4 9 n.b. 9 9 8,875 8,875 Keresk. Bank 3 9 1/8 9 1/16 9 1/16 8 15/16 8 7/8 8 13/16 MHB 5 9 1/8 9 1/8 9 1/8 9 1/8 9 9 MKB 3 8,625 8,750 8,875 8,875 8,875 8,875 OTP* 3 8 9/16 8 9/16 8 3/4 8 27/32 8 17/32 8 17/32 Postabank** 5 8,45­9,10 9,15­9,20 Érvényes január 29-étöI * Az OTP 1000 USA-dollár alatt 1/2 százalékkal, 1000-3000 USA-dolár között 1/4 százalékkal kevesebb kamatot fizet a táblázatban közöltnél. Eseti kamatmegállapítás: BB, Kereskedelmi Bank, MHB, MKB 100 ezer USA-dollár felett. A bankok a hétközi változtatás jogát fenntartják! ** A Postabank 50.000 USD összeget meghaladó 3,6 vagy 12 havi lekötés esetén 0,2 százalékos kamatprémiumot térít. Éven túli vagy 100.000 USD összeget meghaladó betétnél eseti kamat megállapításra van mód.

Next

/
Thumbnails
Contents