Új Néplap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-22 / 18. szám
4 1992. JANUÁR 22. Nyílt tér Álláspont néhány alapkérdésben A Fidesz és az önkormányzat Az Új Néplap politikai vitafóruma Hibákkal és tanulságokkal Korai SZDSZ-es kampány Bizonyára sokan olvasták az Új Néplap 1991. január 13-i számában a fizetett hirdetésként közölt SZDSZ-es röplapot. A látszólag gondos szerkesztés gyakorlott drámaírói személyiségtől származhat, mert mesterien tudta a röplapban szereplő hősöket jónak és rossznak, fehérnek és feketének megjeleníteni. Miért is született meg e „nagy hatású” mű, tehetjük fel a kérdést, különösen akkor, ha tudjuk az irodalomtörténetből, hogy a nagy alkotások a különböző külső-belső kényszerek hatására születtek meg. A kényszerek esetünkben sokfajták lehettek. A teljesség igénye nélkül csak néhányat említenénk: az SZDSZ ismert belső válsága a váltások ellenére is tovább tart, valamint a többi ellenzéki párttal összefogva sem sikerült se obstrukcióval, se más módon a költségvetési törvényt elsíbolni és így a kormányt megbuktatni stb. Bizonyára e siralmas kényszerhelyzetből adódó kapkodás (vagy mert semmi sem tökéletes) lehetett az oka annak a szerencsétlen figyelmetlenségnek, hogy a fent említett színlapon a nemrég még radikális forradalmár-jelmezben tündöklő, Néplap-foglaló Fodor Tamás mint pozitív hős együtt szerepelhetett azzal a Hámori Csabával, aki szintén még nemrég az MSZMP egyik legfőbb korifeusa volt. (Gratulálunk! Valószínű, így tudja egy valamikori radikálisan antikommunista párt a teljes tagságát elveszíteni.) A röplap hibáihoz kell még sorolnunk továbbá azt a sajnálatos tévedést is, ami a negatív hősök (kormánypártiak) listájánál felmerült. Tudniillik ezt a „népnyomorító”, „pazarló” stb. költségvetést nem hét megyei kormánypárti képviselő szavazta meg, hanem csak öt, mert dr. Szabó János és Molnár István a szavazáson jelen sem volt. Ezek után adódik az újabb kérdés, hogy a pénzt és fáradságot nem kímélve összehozott röplap egyéb tartalmi részeivel érdemes-e foglalkozni, az egészet komolyan venni? Döntse el az olvasó. A csúsztatásokkal és demagóg vádaskodásokkal teli szöveg szerzője pedig jó, ha tudja, hogy már idáig is sok, de két év múlva még több magyar választópolgár jön rá: nem Önök szolgálják az ország érdekeit. MDF megyei szervezetének elnöksége A kereszténydemokraták célja Emberi világot teremteni 1. Önkormányzat vagy helyhatóság A Fidesz az önkormányzati és helyhatósági típusú fejlődési lehetőségek közül az előbbit tartja követendő iránynak. Nem tartjuk elfogadhatónak az államhatalom centralizációs törekvéseit, az önkormányzatok „államosítását”, bár ellenezzük a 3000 kis köztársaság országát is. Az önkormányzatoknak - mint önálló hatalmi ágnak - a központi hatalom valós ellensúlyaként kell működniük. Ehhez megfelelő gazdasági (vagyoni), szervezeti önállósággal kell rendelkezniük. A helyi jelentőségű ügyek szervezése, a településfejlesztés, az érdekképviselet mellett az önkormányzatok legyenek a helyi hatalmi elit tényleges politikai mozgásterének színterei, ne pedig a központ helyi le- rakatai. Az önkormányzatok kizárólag a törvényeknek és a választók akaratának legyenek alárendelve. Az önkormányzati alapjogokat érintő törvényeket pedig az Alkotmány előírásai szerint a parlament 2/3-os többséggel fogadja el, megelőzvén a kormánytöbbség aktuálpolitikai szempontjainak érvényesülését. 2. Önkormányzati alapstruktúra A Fidesz véleménye szerint a demokratikus működési alapelveknek a közhatalom önkormányzati szintjén is érvényesülni kell. Kerülni kell az olyan megoldásokat, amelyek az ön- kormányzatot irányító párt(ok) ellenzékének tevékenységét lehetetlenné teszi az információk visszatartásával, a képviselői jogok formálissá tételével. A helyi ellenzéknek az ellenőrzés jogát mindenképpen biztosítani szükséges (pl. a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság vezetésének megadásával). Az önkormányzatok irányításának megoldásai közül elsősorban a középerős polgármesteri pozíciót tartjuk kívánatosnak döntési hatáskörrel rendelkező bizottságokkal, erős képviselő- testülettel. A helyi koalíciós kormányzás jó gyakorlatának tartjuk a több pártból álló tisztségviselői kar felállítását, s az alpolgármesterek önálló érdemi hatáskörökkel való felruházását. Nem fogadjuk el és demagógiának tartjuk azt az érvelést, amely a „település érdekére’ ’ hivatkozva egy pártelvű választási rendszerben létrehozott képviselő-testületben a politikai pártok szerepét tagadja. Ez a valós helyzet figyelmen kívül hagyása mellett veszélyes is, mivel ilyen viszonyrendszerben az érdekek nem artikulálódnak jól megkülönböztethetően a nyilvánosság előtt, s a polgároknak az a lehetősége is elmarad, hogy a pártokat az általuk képviselt érdekek alapján megítélve a szavazáson tényleges alternatívák között választva dönthessenek. 3. Önkormányzat és vállalkozás A Fidesz nem támogatja az önkormányzatok korlátlan vállalkozási jogának fenntartását. Az önkormányzat - mint közhatalmi struktúra - vállalkozásokba való belépése óhatatlanul sérti a piaci verseny egyenlőségét (helyi adók kivetési joga, koncessziós jog, környezetvédelmi szabályozás önkormányzati jogkör), a közszolgáltatások elhanyagolásához vezet, az önkormányzati tisztségviselők profitorientáltságát eredményezheti. Ez amellett, hogy a helyi közélet sérüléséhez vezet, jó manőverezési lehetőséget ad a mindenkori kormánynak az önkormányzatok költségvetési támogatásának csökkenésére arra való hivatkozással, hogy a kieső összeget majd a vállalkozások pótolják. A vállalkozások tekintetében a német gyakorlat látszik követendőnek, amely csak korlátozott (kommunálpolitikai célú) körben biztosít jogot az önkormányzatoknak a vállalkozásokban való részvételre. 4. Önkormányzat és szociálpolitika A Fidesz véleménye szerint a magyar szociálpolitikát a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségekhez igazodva kell újragondolni. A szociális ellátórendszert úgy kell átalakítani, hogy ne a klasszikus szegénypolitikát valósítsa meg, hanem a civil társadalmakban megvalósított szociálpolitikai követelményeknek tegyen eleget. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az intézményrendszert, valamint a segélyezési rendszert úgy kell átszervezni, hogy ne a kialakult feszültségeket próbálja utólag orvosolni, hanem a szociális feszültségek kialakulását próbálja megakadályozni, vagy azok keletkezési esélyét csökkenteni (preventív szociálpolitika). Az ellátórendszer legfontosabb területének kell tekintenünk az aktív korosztály szociális kondíciójának megtartását. Az ellátórendszert úgy kell megváltoztatni, hogy a szociális támogatás lehetőleg a családban vagy ahhoz közeli mikroszociá- lis környezetben érje el célját és lássa el feladatát. Az idősebb korosztály tekintetében a gondoskodás intézményrendszerét továbbfejlesztve arra kell törekedni, hogy az idősek anyagi lehetőségeit, valamint a kreatív képességeiket kihasználva próbáljuk a szociális gondoskodást megvalósítani. A klasszikus szociális otthonok helyett a családiasabb gondozóhálózat kialakítása kívánatos. 5. Önkormányzat és lakásgazdálkodás A Fidesz elfogadhatatlannak tartja a lakásgazdálkodás ósdi rendszerének bármilyen rövid ideig tartó további fenntartását. A jelenlegi állapot ugyanis - amellett, hogy alkotmányellenes - akadályát képezi a lakáspiac hatékony működésének, hiány- helyzetet teremt, rontja a polgárok közérzetét. Véleményünk szerint a meglévő lakásvagyon nagyobbik részének értékesítése indokolt. Ennek viszont a forgalmi érték figyelembevételével, reális áron kell történnie. Támogatandónak tartjuk a bérlő tulajdonjogának elismerését a lakás 50 százalékára, s ezt követően a piaci lakbér előírását. Az értékesítés bevételeiből az önkormányzatoknak - immár szabad feltételek között - törekedni kell a bérleti szféra kiegészítésére, a rászoruló rétegek lakáshoz juttatására. A fiatalok elsőlakáshoz-jutta- tását a piac szereplői közötti információáramlás non profit alapon történő biztosításával, támogatási formák működtetésével kell biztosítani. Ezeket a kiadásokat a központi költségvetésnek is - súlyuknak megfelelően - támogatnia kell. 6. Önkormányzat és adópolitika Az adórendszer kérdésében a Fidesz álláspontja szerint mindenképpen kívánatos a jelenlegi központi adók arányának csökkentése. Ennek értéke akár az 50 százalékot is elérheti. El kell érni, hogy a helyi adók meghatározó forrásai legyenek az önkormányzatoknak. így csökkenthető az állam újraelosztó szerepköre, növelhető az emberek érdekeltsége az önkormányzatok működésének meghatározásában. Emellett az adó kiváló eszköz a helyi társadalom viszonyainak szabályozására (adókedvezménnyel vállalkozásélénkítés, környezetbarát beruházások támogatása stb.). A központi költségvetésnek azonban biztosítania kell továbbra is a hátrányos helyzetű településeken az alapellátáshoz szükséges fedezetet, a hely i adók ugyanis nem válhatnak a település fejlődése további lemaradásának okává. Önkormányzati Iroda (A Fidesz IV. Kongresszusára készült előterjesztés részlete) Krisztus születésének évfordulóján és az új év alkalmából öröm volt hallani és viszonozni egymás jókívánságait. Jézus nevében, a szeretet jegyében immár kétezer esztendeje, ez idő és a megelőző évezredek alatt hol jobb, hol rosszabb lett az ember, néha tudását jóra, többször rosszra használta fel, és ezáltal maga akarta előidézni végleges katasztrófáját. Az istenfélő magyar ember hittel hiszi és vallja, hogy a Minden- séget és benne az Embert Isten teremtette és megadta számára az Élet Törvényét is. A Hit eleitől fogva munkál a világban, és a Hívőket szeretetre, felebaráti cselekedetekre kötelezi. Szent István, az első magyar keresztény király intelmeiben is ezt kérte a magyaroktól és mindenkori utódaiktól: „Kegyesség, szeretet, tisztesség, tiszta erkölcs; ma és mindenkor, ma talán a leginkább erre van szüksége a magyar nemzetnek, mert súlyos kérdéseit csak ebben a szellemben lehetséges rendezni, megoldani.” A kereszténydemokraták azt akarják, hogy a közjó, békesség, megértés, közös boldogulás, emberi szolidaritás érdekében mindnyájan tegyünk meg annyit, hogy a mindennapi életünk kérdéseiben egyetértők fogjunk össze, szervezkedjünk meg a nekünk megfelelő, legtöbbet ígérő politikai pártban, mert a demokráciában a kérdések megoldását többségi akarat alapján intézik, és ha mi nem szólunk sorsunkba egy ember jogán bele, ismét nélkülünk és akaratunk ellenére intéződik sorsunk, amit nem engedhet meg a mai kor egyetlen embere sem! Most is magunkra vessünk először, ha nem úgy intéződnek a tulajdon, föld és ingatlanvállalkozás kérdései, nem beszélve a munkások helyzetéről, szociális problémákról. Nekünk tetszőén és megfelelően dolgaink csak akkor intézhetők, ha beleszólunk. Mai életünk rendjévé kell tennünk a pártpolitikát, pártoskodást, persze nem úgy, ahogyan mi csináljuk, hogy lassan minden magyar egy párt lesz, hol lesz akkot az erő, közös cselekvés, eredményes jó megoldás, ez mind csak azért, mert itt mindenki szeret elnökölni, asztalfőn ülni! Most a cselekvés órája, talár utolsó órája van, hogy negyvenéves és ezeréves lemaradásunkat behozhassuk. Föl hát a jogcselekedetekre! A rendszerváltozást megcsinál tűk, de ez az eddigi eredményei alapján nem elég. Legfontosabb hogy maga az ember is változzon hiszen ha én, a magántulajdon, em béri szolidaritásban is olyan önző telhetetlen, hatalmaskodó, másil embert kizsákmányoló maradok mint a köztulajdon rendszerébei voltam, mert ebben eddig még nen gátolt meg a közösség, akkor való bán nem volt rendszerváltozás! A kereszténydemokraták való bán tisztességes emberi világo akarnak teremteni hazánkban, em béri mértékkel, emberi tisztesség gél először másoknak, estik áztál magunknak. Deák Andrá Szolnol A beérkezett anyagok tartalmáért szerkesztőségünk nem vállal felelősséget. Törvényalkotás előtt V éleményfelmérés az iskolákban A felmérés a Szolnoki Szabadelvű Klub szervezőinek megbízásából készül Jász- Nagykun-Szolnok megye iskoláiban a pedagógusok segítségével, azért, hogy érdemben bele tudjanak szólni a pedagógusokat érintő törvények megalkotásába. Első lépésként felmérést végeznek arról a vitáról, az ott kialakult véleményekről, ami az utóbbi időben az oktatási törvénytervezet koncepciója kapcsán megyeszerte történt. Második lépésben nyilvános fórumon szeretnénk a felmérés eredményével szembesíteni a megye törvényhozóit, remélve, hogy a pedagógusok nézetei be tudnak épülni egy készülő oktatási törvénybe. Tizenhét kérdéskörbe írtuk a már összegyűjtött különböző nézeteket. 1. Értékek és a törvény 2. Vallásoktatás 3. Világnézet és tanterv 4. Iskolaalapítás 5. Az oktatás ingyenessége 6. Szektorsemlegesség 7. Az önkormányzati iskolák finanszírozása 8. Pedagógusbérek 9. Iskolaszerkezet 10. Országos irányítás 11. Alaptanterv 12. Az alaptanterv kötelező- sége 13. Vizsgarendszer 14. A vizsgák időpontja 15. Önkormányzati irányítás 16. Intézményi irányítás 17. Igazgatókinevezés Kérjük, fogadják bizalommal a felmérést készítő munkatársainkat, számítunk aktív közreműködésükre. A felmérés a Vélemény Alapítvány támogatásával készül. Támogassa Ön is felmérésünket, a fenti cél megjelölésével. A Vélemény Alapítvány csekkszámlaszáma: MHB Jászberényi Igazgatóság Szolnoki Fiókja MHB 458-97515-7911. A pedagógus-munkacsoport képviselője: Szabó László A Szolnoki Szabadelvű Klub szervezője: Veres István Az MSZP jellemzője: Higgadt, tárgyszerű politizálás Gyakran halljuk emlegetni különböző indítékokból, hogy a Szocialista Pártra ránehezedik a múltja, hiányzik a magyar politikai palettáról a Szociáldemokrata Párt, s közben a párt az elmúlt két év szívós tevékenységének eredményeképpen túljutott múltja és öröklött problémáinak rendezésén. Programjával, parlamenti és parlamenten kívüli munkájával bizonyítja szociáldemokrata jellegét, alkalmassá vált a bérből és fizetésből élők, nyugdíjasok érdekeinek következetes képviseletére. Parlamenti képviselői a törvényalkotói munka során - 1991-ben - 835 szakszerűen kidolgozott, konkrét módosítást nyújtottak be, 257-szer szóltak hozzá a vitához, 49 interpellációt és 22 kérdést mondtak el, elsősorban munkavállalók, köztük termelőszövetkezeti dolgozók, nyugdíjasok érdekeit képviselve. A Szocialista Párt elnöksége és parlamenti frakciója jó időben felhívta a kormány figyelmét a beterjesztett költségvetési irányelvekben megfogalmazott jövedelemprognózisok és a gazdasági részfolyamatok közötti ellentmondásokra, a tervezet elfogadhatatlanságára, mellékelve a frakció javaslatait is. Nem rajtuk állt - mint ahogy a másik két ellenzéki párton sem -, hogy a parlamenti demokráciát megszégyenítő körülmények között, a szavazógépezettel tető alá hozott költségvetés terheit a bérből és fizetésből élőkre zúdították. A kormánykoalíció politikájából kiábrándult választópolgároknál egyedül a Szocialista Párt tudott áttörést felmutatni. Ezt nemcsak Filló Pál parlamentbe juttatása, hanem az időközi helyhatósági választások kétharmadának megnyerése igazolja. A párt vonzerejének növekedését új párttagok - főleg fiatalok - belépése is mutatja. Cselekvésének központjába a munkavállalói érdekeket helyezi, ezért van nagy szerepe a Munka Törvénykönyv egészére vonatkozó önálló törvényjavaslatnak. A vészesen növekvő munkanélküliség csökkentése érdekében aktív foglalkoztatáspolitikát követel, és javasolja a munkanélküli-járadék rendszerének átalakítását. Az elmúlt hónapokkban egyértelműen bizonyította, hogy mindez csak a szakszervezetekkel való együttműködés révén kaphat valódi társadalmi támogatást. A Szocialista Párt a kormány elképzelésével szemben egy olyan privatizációs stratégiát képvisel, amely a tulajdon újraelosztásából nem hagyja ki a dolgozókat és a nyugdíjasokat. Követeli, hogy a kormánypártok tartsák meg ígéreteiket, lássanak hozzá egy olyan szociális rendszer kiépítéséhez, amely megfelel az Európai Szociális Charta követelményeinek. Szerepet kíván vállalni a szociális gondok feltárásában, és javaslatot dolgoz ki egy korszerű szociális rendszer kialakítása érdekében. A demokrácia, a jogállamiság melletti kiállás alapvető eleme a párt politikai tevékenységének. Ehhez megfelelő alapnak tartja a Demokratikus Chartában foglalt elveket, amelyet csatlakozásunk óta már 14 ezren írtak alá. A Szocialista Párt 1992-ben következetesellenzéki irányvonallal folytatja higgadt, tárgyszerű politizálását a párton belüli szolidaritás erősítésével, politikája hatékonyságának javításával. Dr. Keresztes Eszter
