Új Néplap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-22 / 18. szám
1992. JANUÁR 22. Hazai körkép 3 A polgármestereké a szó Besenyszögön napirenden van a gázprogram Besenyszögre érve a 3 ezer 700 lelkes község határában, az úttest jobb oldalán tábla fogad, amely szerint üdvözölnek a községben. Vajon mindenkinek egyformán szól a jókívánság? - kérdeztem Boros Emil polgármestert.- Amikor sok évvel ezelőtt odakerült ez a felirat, valóban általános érvényű volt, és a hozzánk utazóknak szerettünk volna kedveskedni.- Igen ám, de azóta hallottam, hogy a gépkocsival közlekedő bűnözök is be-belátogatnak.- Sajnos, az utóbbi időszakban nem egyszer előfordult, hogy lopott autóval éjszaka lopni érkeztek ide. Különösen a vas-műszaki üzlet és az ABC-k veszélyeztetettek. Az is tény, hogy a rendőrségtől keveset hallunk vissza abból, meglesznek-e végül az elkövetők.- Hány rendőr teljesít szolgálatot?- Egy, és mivel az önkéntes rendőrség megszűnt, más őrzővédő közösség sincs. Polgárőrség sem, hiszen a tapasztalatok szerint kevés a jogosítványa. Meglehet, ennek ellenére nálunk is szerveződik majd.- Váltsunk témát. Hány tagú a képviselő-testület?- Velem együtt tizenkettő. A többség független jelöltként indult, de van két MDF-es is.- Cserélődnek?- Nincs lemondás, mindenki igyekszik végigvinni ezt a ciklust.- Mennyiből gazdálkodnak?- Az idei terv még ismeretlen, tavaly 60 millió volt, amiből 9 millió jutott fejlesztésre.- Éspedig?- Megépült egy kilométer hosszúságú útburkolat, buszforduló, parkoló. Azután félmillióért elkészült a második világháborús emlékmű, amely költségeiből 130 ezret a lakosság adott. A bölcsőde épületéből pedig kétmillióért iskolai konyhát alakítottunk ki, és ott főzünk a település valamennyi intézményének.- Mire nem futotta?- Két fontos dologra. Az egyik a gáz, a jászsági programra tavaly, év végén írtuk alá a vállalkozási szerződést. Az idén megépül a térséget ellátó gerincvezeték, és remélem, jövőre fűthetünk is ezzel az energiával. Azután a telefonhálózat korszerűsítését is terveztük, mert itt még a régi rendszer található.- Helyi adók?- Nem lesznek.- A legnagyobb vita miről volt a testületben?- Az elsőlakáshoz-jutók támogatásáról, mert nálunk változatlanul jelentős az építkezési kedv. Tavaly például 33 új lakásnak adtuk ki a használatbavételi engedélyét, és a rászorulók családonként 100 ezer forintot kaptak.-Az idén?- Több lesz a segítség, mert az építési kedv is jelentős. Eddig már közel negyven további új ház munkálatairól tudunk. D. Sz. M. Szigorítások Használt autógumik importja Az autógumi-import átmeneti szabályozását tervezik az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, valamint a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának szakemberei. Bakonyi Árpád, az Ipari Minisztérium környezetvédelmi főosztályának vezetője elmondotta: a használt autógumik, illetve az újrafutózásra szánt szállítmányok, amelyek ingyenesen érkeznek, magas százalékban hulladékgumit tartalmaznak. A rakományok 70-80 százaléka használhatatlan vagy újrafutóz- hatatlan. Az így érkező gumi az ország környezetét terheli. Vitathatatlan tény, hogy a használt és az újrafutózott autógumikra reális kereslet van. Az autósok egy része csak ezt tudja megfizetni. Ezért nem az import teljes leállítását, hanem a szállítmányok minőségi ellenőrzésének szigorítását szeretné elérni a két tárca. Geiger Tibor, az NGKM képviselője elmondotta, reméli, hogy a két minisztérium talál olyan közös megoldást, amely a fogyasztói és a környezetvédelmi szempontoknak is megfelel. Bakonyi Árpád beszámolt arról, hogy a gumihulladékok teljes körű ártalmatlanítására - beleértve a gumiimportból származó hulladékot is - műszaki-gazdasági tervet dolgoz ki az IKM a Környezetvédelmi Minisztériummal együttműködve. Vége a vadászati szezonnak Lassan vége a vadászati szezonnak, melyet alapjában véve jól zárt az abádszalóki Hubertus Vadásztársaság. Azonban itt is, mint mindenütt az országban, kevés volt a fácán, ez a tavaszi rossz idő következménye, amely tönkretette a fészkeket, ezért kevés volt a természetes szaporulat. A leendő törzsállomány március elejéig a tárolóketrecekben telel. A madarak szárnyát lekötötték, hogy ne tudjanak elröpülni. Fotó: Mészáros Magyar Ikarusokat ünnepelnek Görögországban Egymillió kilométert futottak a magyar Ikarusok Görögország fővárosában, Athénban, ahol a jubileumot tegnap kisebb ünnepség keretében ünnepelték meg a felhasználók és a gyártók. Mint Vadnai Zoltán, az Ikarus Rt. budapesti gyárának vezetője elmondta: az első 200 Ikarus 1978-ban került Athénba, erre alapozták az EAS állami közlekedési vállalatot. Korábban a vonalak magánkézben voltak, egy-egy szakaszon magánüzemeltetők bonyolították a tömegközlekedést. A magyar buszokból a görögök 1981-ben újabb 200, majd 1983- ban 202 darabot vásároltak, míg a Steir Hellas céggel közösen további 145 darabot a helyszínen szereltek össze. Athén utcáin jelenleg 747 Ikarus fut, amelyek közül az első 20 kilométerórája már egymillió kilométer fölötti számot mutat. A tegnapi jubileumi ünnepségen az Ikarus bemutatta legújabb alacsony padlós, DAF-motoros városi buszát és a Mann-motorral felszerelt csuklós autóbuszát. Mivel a görögökkel ez évre még nem kötöttek szerződést, az eseménynek üzletkötési szándéka volt a magyarok részéről. Mégis van egy tenyérnyi hely Szombati lapunkban írtuk meg Kardos Laci kálváriáját. Az írás arról szólt, hogy 15 éves fiú viselkedészavarai a segíteni szándékozó szakemberek minden erőfeszítése ellenére is növekedtek. Ügyével kapcsolatban több telefon érkezett szerkesztőségünkbe, melyek azonban igazi segítséget, megoldást nem kínáltak a gyermek problémájára. Kivéve talán ezt az egyet, melyet az alábbiakban ismertetünk. Polónyi Jánosné, a kisegítő iskola igazgatója így foglalta össze az esettel kapcsolatos véleményét: „Az írás, amely szombaton Kardos Lászlóról megjelent az Új Néplapban, azt a problémát vetette fel, hogy vajon hol van a helye egy olyan gyermeknek, aki szellemileg ugyan ép, de pszichés sérülései olyan mértékűek, hogy egészséges gyerekek közé beilleszkedni nem tud. Én, mint gyógypedagógus szakember, úgy látom, Lacinak minél előbb munkába kellene állnia. Egyszerű, egészséges felnőttek közössége javíthatna viselkedészavarain, iskolai képzését csak ezután kellene erőltetni. Emellett azt a kétséget is szeretném eloszlatni, hogy mi, iskolánkból „csak úgy” kiteszünk egy gyereket. Erről szó sincs, hiszen éppen azért vagyunk, hogy szeretettel, valamint azt mondhatom, magas szintű szakképzettséggel várjuk a sérült gyerekeket. Kardos Laci viszont szellemileg ép, épek között is van a helye, ez természetes. Az erről szóló szakvéleményt Szolnok áthelyező bizottságának szakemberein kivül a budapesti Gyógypedagógiai Főiskola áthelyező bizottsága is megerősítette, épértelműnek nyilvánítota a gyermeket. Az most egészen más kérdés, hogy az épek közössége miért nem tudta befogadni, vagy pozitív irányba befolyásolni az érzelmileg súlyosan sérült gyermek viselkedését? Ennek megítélése azonban már nem ránk tartozik.” Ennek megítélése már társadalmi probléma, és ennek megfelelően kell rá megoldást találni. (ksz) zöld Határtalan sarok j környezetvédelem Spadaru Florin, a román ökológiai mozgalom Márama- ros megyei vezetője nemrégiben Szolnokon járt, többek között dr. Hamar József ökológus (a Tisza Klub elnöke) meghívására. A környezetvédelmi kérdések nem érnek véget az országok határain, a két megye (Szolnok és Máramaros) programjában fontos helyet foglal el ez a környezetvédelmi kapcsolat. A gondok hasonlósága miatt is fontosnak tartottuk, hogy közreadjuk Spadaru Florin előadásának összefoglalását.- Nagybánya, mint megyeszékhely, Európa egyik legszennyezettebb városa. A rézfeldolgozó üzem olyan mennyiségű kén-dioxidot bocsát a levegőbe, amelynek következtében néha csak az óriás a száj elé tartott zsebkendővel lehet járni az utcán. Ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy vagy ki kellene üríteni a várost, vagy az itt élőknek gázálarcban kellene járniuk. A levegőbe jutó kén-dio- xid a levegő víztartalmával egyesülve kénsavvá alakul, ezért a savas esők olyan gyakoriak, hogy az emberek bőre már megsérült. Az újabb és újabb esők egyre jobban csípik az emberek bőrét. Az eső savas intenzitásának bizonyítéka, hogy a ruhát is átlyukasztja. Nagybánya környékén a természet is lassan-lassan tönkremegy. A várost körülvevő erdők régen óriási jelentőségűek voltak az ország életében, ugyanis az egyetlen hely volt az országban, ahol a szelídgesztenye is megtermett. Ezeken a fákon most júliusban már nincs levél. Nagybányán van egy ólomfeldolgozó üzem is, amelyik olyan nagy mennyiségű ólomport bocsát a levegőbe, hogy a csecsemők már az anyatejjel a megengedett ólomhatárérték ötszörösét, tízszeresét szívják magukba. Lovak, sertések pusztulnak el a környéken, az emberek mégsem veszik komolyan a kérdést. Az ólompornak ugyanis nincs íze, nincs szaga - éppen „csak” krónikus ólommérgezést okoz, de amíg nem halnak bele, azt hiszik, ez nem olyan veszélyes. A városban a réz- és ólombánya mellett ezüst- és aranybánya is van. A közéjük települt ércfeldolgozó ipar teszi még tragiku- sabbá a környezeti ártalmakat. Mindezek nemcsak az erdőt, hanem a vizeket is veszélyeztetik. Míg 1950-ben még 64 folyóban élt pisztráng, addig most alig tízben. Az ércek mosása következtében ólom, réz, mangán kerül a vizekbe. Nagybánya folyója, a Zazar gyűjti össze a környék összes vizeit, ezért mára holt fo- lyóvá vált. Iszonyú bűzt áraszt, a színe pedig naponta változik: hol piros, vörös, sárga, aszerint, hogy éppen mit engednek bele. A Zazar Vize továbbfolyik a Lá- pos patakba, az a Szamosba, az pedig a Tiszába. Az az érzésem sokszor, hogy az élet Nagybányán egyszer csak meg fog szűnni. Zöldségféle a környéken például már nem terem a kén-dioxid miatt, de ha terem is, olyan nagy az ólomtartalma, hogy nem volna szabad fogyasztani. A nagybányai ökológiai mozgalom 1989 decemberében alakult, nem mint politikai párt, hanem mint társadalmi mozgalom. Sajnos azt tapsztaljuk, a tudván tudott, a megtapasztalt, saját szemükkel látott környezeti károk ellenére is az emberek jó része fölöslegesnek tartja működésünket. Nagyon előtérbe helyezik a gazdasági problémákat, holott ha ez így megy tovább, valóban nem lesznek gazdasági problémák, de csak azért, mert nem lesznek emberek sem. Egyik alkalommal például egy egyszerű, békés tüntetést szerveztünk tiltakozással a fent elmondott borzalmak ellen. Mi harmincán voltunk, a gyári munkások háromszázan. Ellenünk jöttek lapátokkal, kapákkal, szerszámokkal, hogy elzavarjanak bennünket. Háromszázan harminc ellen. Számukra az mindegy, hogy érzik a kén édes, csípős ízét a szájukban, nem engedték elmondani, hogy ez mennyire veszélyes. A technológia megváltoztatását, és nem az üzemek bezárását követeltük pedig. Máramaros vidéke pedig gyönyörű hely lenne. Hetven százaléka hegyvidék, ennek nagy része a maga természetes állapotában található. Havasok, természetvédelmi területek, és mindez lassan tönkremegy. Ezért is van rá nagy szükségünk, hogy a Tisza Klubbal mint természet- és környezetvédő egyesülettel együttműködjünk. Úgy gondoljuk, közös erővel jobban tudunk hatni az emberekre, kormányokra, politikusokra, önkormányzatokra az emberi környezet megmentése érdekében. K. Sz. Fotó: (ké) Kéthetenként jelentkező környezetvédelmi rovatunkat Kátai Szilvia szerkeszti. Továbbra is várjuk a témával kapcsolatos írásaikat, hozzászólásaikat. Spadaru Florin
