Új Néplap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-18 / 15. szám
Jászsági Extra —Jászár okszállás 1992. JANUÁR 18. Előadás önkormányzati képviselőknek l)r. Skullet) Sándor előadását hall)>ntják u rés/.t\eM>k. Január 13-án - a Népfőiskola szervezésében - a körjegyzőség (Jászárokszállás, Jászágó) önkormányzati képviselői részére egész napos továbbképzést tartottak. Dr. Skultéty Sándor címzetes államtitkár, köztársasági megbízott és Jász-Nagykun-Szolnok megyei munkatársai dr. Tóta Áronná vezetésével a köztársasági megbízotti hivatalok feladatairól tartottak előadást. Ezt követően kötetlen beszélgetésen lehetőség volt az önkormányzati vagyon átadására és kezelésére vonatkozó kérdések megbeszélésére is. A következő népfőiskolái előadásra január 22-én 18 órakor kerül sor, ahol dr. Győrffy Sándor a biokultúrás növénytermesztésről tart tájékoztatót. Hírek- A Deák Ferenc Gimnázium - terveinek megfelelően - 1992. szeptember 1-től hatosztályos képzési formát indít. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium engedélye a napokban érkezett meg. A gimnázium várja az általános iskolák hatodik osztályos tanulóinak jelentkezését a helybeli és környező települések iskoláiból. Az írásbeli felvételi vizsgára matematika, magyar nyelv és irodalom tantárgyakból március 17-én kerül sor. *- Az önkormányzat február 18-ig fogad el telefonigényléseket. Eddig 580-an jelezték kérelmüket. A Jász-Com Rt. vállalta a nemzetközi távhívásra, kábeltévé és vagyonvédelmi rendszer jeleinek átvitelére is alkalmas telefonfővonal kiépítését. Vonatkozik ez a Jászság valamely településére, valamint Tarnaörs, Tiszasüly, Nagykörű, Kőtelek közigazgatási területére. Fenti időpontig magánszemélyeknek 15 ezer forintot, egyéni vállalkozóknak, gazdálkodószervezeteknek 30 ezer forintot kell befizetni. Mivel közvetlenül a Jászsági Telefonfejlesztési Alapítvány támogatásáról van szó, így az erre fordított összeg a jelenleg még érvényben lévő adójogszabályok értelmében a személyi jövedelemadó-alapból levonható, illetve a vállalkozási nyereségadó-alapot csökkenti. A Jászságért Újjáalakult egy patrióta egyesület Az első világháború utáni években elemi erővel jelentkezett a megújulás vágya. Sorra alakultak az Ébredő Magyarok mozgalom fiókegyesületei, és tiltakozási hullám kezdődött a trianoni békeszerződés ellen. A jász településeken megjelentek az erdélyi és az elszakított országrészekről érkezett menekültek, főként tanítók, ügyvédek és közigazgatási szakemberek; 1920- ban került az érdeklődés középpontjába a jászárokszállási születésű dr. Czettler Jenő nemzetgyűlési képviselő, aki tanár volt a Közgazdaság-tudományi Egyetemen. Czettlert, a tudóst egész életén keresztül foglalkoztatta a magyar mezőgazdaság helyzete, főleg a paraszti birtok, illetve a magyar jövendőt hordozó földművesifjúság nevelése. A Magyar Gazdaszövetség elnökeként többször említi példaként, mintegy a hazai megújulás lehetőségeként Magyarország szívében a jász nemzetiségi alkotmányt, ezt az igazi kisbirtokos demokráciát, amely évszázadokig képes volt fenntartani saját igazgatási, igazságszolgáltatási és oktatási intézményeit. Az európai agrártörténetben Svájc és a német-dán határon fekvő Dittmarschen példájával hozta kapcsolatba a hazai egykori szabadparaszti területeket. Életművében többször ajánlotta olvasói és hallgatói figyelmébe a dániai fejlődést, melynek során ez a kis északi ország belterjes földműveléssel, tejszövetkezetekkel agrárországként érte el a legfejlettebb nyugati országok életszínvonalát. Az elsők között hangsúlyozta a népfőiskolái mozgalom fontosságát. 1920-ban, mint a jászjákóhalmi választókerület képviselője, felkereste a fővárosban élő jászsági születésű értelmiségieket, és egyesület alapítását határozták el. Jászok Budapesten elnevezéssel alakultak meg. 1921-ben elnökké dr. Czettler Jenőt, titkárrá Pászty János mérnököt választották. A későbbiekben a Jászok Egyesülete Budapesten névvel jelöli őket. Dr. Czettler Jenő felvette a kapcsolatot a Jászság állami és egyházi vezetőivel, és az 1921. évi va- gyonváltságról szóló törvénytervezetet igyekezett népszerűsíteni (1921. évi XLV. 4. paragrafus). Fellépett egy Jászberény-közpon- tú népfőiskola létrehozásáért, illetve államsegélyt szerettek volna kérni gr. Apponyi Alberttel együtt a jász főváros részére. A Jászok Egyesülete Budapesten célkitűzéseit a következőkben foglalta össze; célunk elősegíteni a Jászság művelődésének fejlődését, ápolni a patrióta szellemet, segítséget nyújtani a fővárosban élő jászok részéről a jász településeken felmerülő gondok megoldásában szakértőként. Jótékonyság révén előmozdítani a jász ifjúság lehető legjobb képzését. Az egyesület felvállalta, hogy évenként a farsangi időszakban megrendezi a jász bált. Rendezőbizottság alakult, Czettlerrel az élén. A rendezőség alelnökei mindig Jászberény vagy a rendező település vezetői voltak. így 1922-ben Erdős Andor jászberényi plébános és dr. Friewaldszky Ferenc polgár- mester, illetve Horváth József főszolgabíró. A jász bál kultúrműsorral kezdődött, amelyen a legkiválóbb jászsági születésű előadó- művészek léptek fel. 1922. február 1-jén Pethes Imre színművész, Tamay Alajos zongoraművész, Ördögit Ilus hegedűművésznő, Aggházy Melinda és Grill Ida színésznők szerepeltek. Ezt követte a nyitótánc, ami legtöbbször palotás volt, majd hajnalig tartó báli forgatag adott élményt és pletykatémákat sok ifjú s korosodó amazonnak. A bál időpontját az összes jászsági lapban közzétették. A belépőket meghatározott számban árusították Jászberényben, Novotha Andor üzletében. Kérték a résztvevőket, hogy a „főkötős” bálon lehetőleg magyaros öltözékben jelenjenek meg, a nők - családi állapotuktól függően - pártában vagy főkötőben, az urak díszmagyarban, • J Öib >V>V V UJd C’i' esetleg frakkban. A résztvevők névsorát a Jász Hírlap minden évben közzétette. A bál helyszíne legtöbbször a Lehel Szálló nagyterme volt. 1923-ban cáfolatára, hogy Berény elszakadna a többi jász településtől és elfeledte jásztestvéri érzületét, Jászapátiban rendezték a kiemelkedő eseményt. A jászapáti gimnázium épületében háromszázan hallgatták végig a kultúrműsort, amelyben Pethes Imre, Pethes Sándor, Tamay Alajos mellett Bathó Lajos és Becsey Gyula hegedűművész lépett fel. Sikeres bemutatkozási lehetőséget kapott a helybeli ipartestület énekkara. A megnyitóbeszédben Czettler hangsúlyozta, hogy a jász összetartozás és a jász testvériség eseményét folyamatosan ébren kell tartani. A bálról a helyi sajtón kívül a Képes Krónika című lap közölt fényképes tudósítást. A jász bálok és az egyesület szervezését 1935-ig dr. Czettler Jenő irányította, nagy segítséget kapott dr. Kele József jászberényi és Aczél József jászárokszállási plébánostól. A jász bálok rendezése hagyománnyá vált. 1935-ben a választásokon Jenes András nyerte el a jászjákóhalmi kerületben a képviselői mandátumot. Dr. Czettler Jenő továbbra is részt vett az országos politikában, a kormányzó felsőházi taggá nevezte ki. Hosszú ideig volt a Közgazdaság-tudományi Egyetem rektora. Politikusi és tudományos munkája kevesebb időt hagyott a Jászság ügyeinek. A második világháború után az egyesület együtt hunyt el alapítójával. Czettlert bebörtönözték. Többek között Béldy-Bruchner Alajos volt országos leventeparancsnok rejtegetésével vádolták. 1954-ben hunyt el. Az utóbbi időszak politikai fordulata lehetőséget teremtett arra, hogy a patrióta szellemű, szülőföldjüktől távol élő jászok és földijeik újra összefoghassanak a Jászságért. Az egyesület újraalakítása egyben főhajtás dr. Czettler Jenő emberi és tudósi nagysága előtt. Egy éve alakult újjá az ipartestület Képünkön (balról jobbra:) Bush József ipartestületi jegyző, Csikós Alajos, az ipartestület elnökhelyettese, Csikós László ipartestületi elnök A jászárokszállási vállalkozók és kisiparosok az egész Jászságban elsőként váltak ki a Jászberényi KlOSZ-ból. Hogyan alakult az elmúlt esztendőben a tagság létszáma és összetétele? - kérdeztem Csikós László városi ipartestületi elnököt.- Tagságunk létszáma száznegyven. Árokszállás vállalkozói társadalmának teljes kereszt- metszetét megtaláljuk sorainkban, de jelentős a száma pártoló tagságunknak is.- Mit tesz a mindennapokban az ipartestület a vállalkozókért?- Tagságunk részére állandó jelleggel a Köztársaság tér 1. szám alatti helyiségünkben jogi természetű tanácsadást és tájékoztatást szerveztünk. Testületünk jogásza, dr. Búzás József adó- és érdek-képviseleti ügyekben áll rendelkezésre.- A város irányításában is nagy szerepet játszik az ipartestület, hiszen az önkormányzati képviselők közül négyen - dr. Agócs László, Csikós László, Csikós Alajos és Nagy Ignác - a tagsághoz tartoznak. Milyen távlati tervet dolgoztak ki munkahelyteremtésre, hiszen a városban már háromszázan vannak munka nélkül?- Az állami irányítású nagyipar leépülése után csak a vállalkozások tudnak munkaalkalmakat teremteni. Az új adórendszer a korábbiaknál már jobban támogatja a vállalkozókat. Az újonnan létesült üzletek - mintegy harminc kezdte meg működését -jórészt családi vállalkozásokként jelentős mennyiségű munkaerőt foglalkoztatnak. Javult az ellátás is városunkban, már vasárnap délelőtt is lehet tejet és friss kenyeret vásárolni. A nyitva tartási idők messzemenően alkalmazkodtak a lakossági igényekhez.- Milyen területen létesülhetnének új munkahelyteremtő vállalkozások? Csikós Alajos és Busa József egymásra licitálva sorolják;- Főként a szolgáltatások körében; rádió- és tv-javítás, de nincs a városban kerékpárműszerész, motorkerékpárszerviz, férfiszabó sem.- A város szélén létesült, villannyal és csatornával ellátott vállalkozói övezet iránt nem túl nagy érdeklődés mutatkozott. Vajon miért?- Elsősorban külföldi befektetőket vártunk, azonban ők távhí- vásos telefon, telefax, vezetékes gáz nélkül nem akarnak beruházni. A hiányzó infrastruktúra kiépítésében az ipartestület minden erejével támogatni fogja a városi önkormányzatot, és ez megpezsdíti a termelő tőke mozgását Árokszállás felé.- Kaptak-e a kezdő vállalkozók megfelelő hiteleket? Az ipartestület jegyzőjének kimutatásából kiderül, hogy a Start-hitelből egyetlen helyi vállalkozó sem részesült. A többi hitelkonstrukció kamatai 40 százalék körüliek.- Mit terveznek a szakmunkás- képzés segítése érdekében? Csőke István veszi át a szót: - A szakmunkásképzés jelenlegi szerkezetén sokat kellene módosítani, főként a gyakorlati képzésjavára. Műhelyemben három tanuló képzésével foglalkozom, mert a mostoha anyagi feltételek ellenére óriási szükség van az utánpótlásra. A régi időben Árokszálláson folyt az ipari tanulók elméleti képzése is. Ipartestületünk törekedni fog ennek a lehetőségnek az újraélesztésére. Napjainkban a helyi kisiparosoknál közel húszán tanulják leendő szakmájuk alapjait. Terveink között szerepel a jövőben, hogy segítsük a mestervizsgára kerülő tagtársakat. Csikós Alajos alelnök az egykori kulturális hagyományok újjáélesztésével kapcsolatos terveikről beszélt, s elmondta, hogy a város egyik kulturális centrumává szeretnék tenni az ipartestületet, felvállalva a helyi vállalkozóréteg társaséletének szervezését. Gazdabolt nyílt A Lehel u. 1. számú épület romosodó ingatlan volt a főtér közvetlen közelében, mely a városi önkormányzat tulajdonát képezte. Az ingatlant bérbe adták Tóth Alajosnak, aki rögtön hozzálátott az épület tatarozásához. Természetesen a javítási költségek nagyobb részét beszámítják a bérleti díjba. Az önkormányzat számára ez előnyös, hiszen így biztosított az ingatlan karbantartása. Tóth Alajos vállalkozó a mezőgazdasági kistermelők számának növekedésére számít, ugyanis a településről eddig hiányzó, mezőgazdálkodáshoz nélkülözhetetlen áruféleségeket eddig csak Jászberényben vagy Gyöngyösön lehetett beszerezni. Tovább növeli az üzlet lehetőségeit az is, hogy a szomszédos Visznek, Tarnaörs, Jászágó gazdálkodóira is számíthat. A tervezett gépkölcsönzés a kertbarátok általános tetszését váltotta ki. Az üzlet beindítását könnyíti, hogy a tejbegyűjtő és a Galga Diszkont élelmiszerüzlet mellett található. Rommel autója Szent Flórián szolgálatában A második világháború végén a Vörös Hadsereg csapatai magukkal vitték a Jászárokszállási Tűzoltó Egyesület tűzoltó- és riadógépkocsiját. A nagyszámú tűzeset miatt rendszeresen kölcsönkérték Faragó László malomtulajdonos autóját. 1947. június 7-én végre tűzoltóinkra mosolygott a szerencse, Budapesten Dénes Lászlóné használtcikk- kereskedőtől sikerült egy roncs állapotú gépkocsit vásárolni. A jármű Horch márkájú, 8 hengeres V motorral ellátott, valóságos műszaki csoda volt. Az Afrikában harcoló német egységek részére készült, külön kormányozható tengelyekkel és más sivatagi hadviseléshez szükséges megoldással. (A Horch cég a háború után az Audi nevet vette fel.) Horváth Béla, a település közelmúltban elhunyt ezermestere a roncsból elnyűhetetlen autót varázsolt. Az öreg Horch 1970-ig szolgálta a tűzoltás ügyét, mígnem egyszer német vendégek pillantották meg, rögtön felajánlottak egy vadonatúj Hanomag mikrobusz!, cserébe ezért a ritka sok meleg helyet megjárt gépkocsiért. Ereklyeként vitték vissza születésének helyszínére a kalandos sorsú Horchot. Az utolsó mozielőadásig A polgármesteri hivatal a vagyonjogi kérdések rendezéséig átvállalta a Görbe János Filmszínház három alkalmazottját érintő munkabér felét a megyei moziüzemi vállalattól, mivel az igazgatóság a jászárokszállási mozi gyér látogatottsága miatt a továbbiakban az alkalmazottak bérének felét biztosítja. A polgármesteri hivatalt ez a döntés kényszerhelyzetbe hozta. A mozi a vagyonátadásig zavartalanul üzemel. Vz oldalt írta: dr. Wírth István Fotó: Tarpai Zoltán Hl ! >[
