Új Néplap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-18 / 15. szám
1992. JANUAR 18. Megyei tükör 3 Nincs egy tenyérnyi hely ezen a világon A japánok a kérést is komolyan veszik a tiltás kevés Az ilyen gyermeknek hol a helye? .Megszülettem, jól van Született 1977-ben Szolnokon. Hétéves volt, amikor iskolába került Budapesten. Kisegítő iskolába. Magatartása jó, bizonyítványa jó. Második osztályba már Vecsésen jár - kisegítőbe. Harmadik osztály Szolnok - kisegítő. Negyedik osztály: rájönnek, ez a gyerek tulajdonképpen nem is kisegítő iskolába való: érSánta Aladar nevelőszülő telme ép, egészséges. Két pedagógus, egy gyógypedagógus, egy pszichológus. Ez volt a bizottság, amelyik a határozatot hozta: a gyermeket át kell helyezni az épek általános iskolájába. A negyedikes gyermekkel a harmadik osztályos tananyagból végzett felmérés után jutottak erre az eredményre, majd úgy döntöttek, ennek ellenére ne a körzeti iskolába járjon (akkor a Vosz- tok úton lakott), hanem a Délibáb útiba. Az igazi problémák ekkor keletkeztek vele. Jó - változó - rossz - így alakult a magatartása, mára: nevelhetetlen. Sorsa kálvária, megoldás nincs. (Nincs? Én magam nem tudok megoldást, de ha történetét elmeséljük, akkor talán ... Ki tudja. Ki tudja?) Elsős korában egy szörnyű családi tragédia szemtanúja volt. Ebben a tragédiában édesapja életét vesztette, melynek következtében édesanyjának nyolc évre távoznia kellett. Magatartászavarai innentől fokozódtak. Az 1988/89-es tanévben deviáns magatartása miatt eltávolították a Délibáb úti iskolából. Ekkor negyedik osztályos volt. „Magatartása az osztály és az iskola közösségére ártalmas” (idézet a kiutasító jegyzőkönyvből). Ezután rövid ideig az Ecseki úti iskola, majd Tiszakürt, nevelőintézet. Édesanyja távolléte alatt a fiú gyámjául anyja testvérét és annak férjét jelölték ki. A gyermek visszakönyörögte magát Ti- szakürtről hozzájuk, így az ötödik osztályt az Ecseki úti iskolában végezte el, ahonnan év végén a bizonyítvánnyal együtt ismét megkapta az útilaput: a következő tanévben nem térhet vissza az iskolába. Az új tanévet szeptember közepén a Délibáb úton kezdte. Félévkor kiadták az útját. Ismét a Széchenyi, de most a piros iskola. Deviáns magatartás, innen is mennie kellett. Ezután egyetlen iskola sem fogadta. Az önkormányzat bekönyörögte a Délibáb útiba. Bolya Ferenc, a Délibáb úti iskola igazgatója: - Laci ne- gyedjére került hozzánk. Az világos volt, hogy osztályba nem tehetem be. Először úgy próbáltam megoldani, hogy az igazgatói iroda előtti helyiségben üljön, s az a kolléga tanítja, vigyáz rá, akinek lyukasórája van. Közben kerestünk egy rendeletet, amely felmentheti a rendszeres iskolába járás alól - így lett magántanuló. Nagyon erős nyugtatót szed, emiatt nem mindig tudja, mit csinál, megtörténik, hogy félórákra eltűnik, akkor keressük, szaladgálunk utána. Amíg itt van, többnyire állandó felügyelet alatt áll, de mint magántanulónak, csak heti két napon van órája, noha máskor is felügyeletre lenne szüksége. Próbáltam segíteni, minden módon helyet találni neki, de nem megy. Mi ennél többet nem tudunk tenni. Talán megoldás lenne, hogy az édesanyja kapjon olyan segélyt, hogy otthon lehetne vele. Érzelmi hullámzásai miatt Lacit egyedül hagyni veszélyes. Kardos Laci -15 éves: „- Milyen az életem? Megszülettem. Jó’ van. Apukám 86-ban meghalt, anyukám 86-tól 91 augusztusáig nem vót velünk. Amikor anyukám augusztus 9-én végképp hazajött, beszélgettek a rosszaságomról, hogy mindenhonnan kirúgtak. Nem bírok magammal. Nyáron? Csavargók. Amikor mán nagyon ideges vagyok, szedek gyógyszert. Otthon fogalmazok, meg híres emberekkel foglalkozom. Csak Illyés Gyulát ismerem, de nem sokat tudok róla. Szerelmes is vagyok egy kúcsmásolóba. Tizennyolc éves. Nálam a kor nem számít. Otthon amúgy mindenkit kikészítek.” Sánta Aladár, Laci nevelőszülője, egyben nagybátyja: Azt nem is lehet elmondani, mennyi baj volt Lacival. Az anyja a feleségemnek nővére, természetes, hogy elvállaltuk, de azt csak Vali, a feleségem tudná elmondani, mennyit jártunk utána. Laci még a kisegítő iskolában jő tanuló volt, a feleségem éjfélekig tanult vele, jó lett volna, ha nem teszik ki a Liget útról. Hiába kértük, ne tegyék át másik iskolába, végül mégis beleegyeztünk, legalább ne mondják rá, hogy bolondiskolába jár. Most utólag mégis úgy látom: ha hagyták volna, hogy kijárja a kisegítőt, már nyolcadikos lenne, így meg majd’ tizenöt évesen hatodikos. Amin mi keresztülmentünk, azzal az egész újságot tele lehetne írni. A gyereket egyedül hagyni nem lehet, nem is lehetett. Nyári napközibe nem kellett sehol. A feleségem két hónapig hordta magával a munkahelyére. Sokat köszönhetünk a munkahelyünknek, tudták, miben élünk. Én vittem a gyereket mindennap iskolába, ezért megengedték, hogy fél nyolcra járjak dolgozni. A tanácsnál Jászi Marikát tisztelem nagyon. Sokat segített, de ennél többet tenni ő sem tud. Sági főorvos úr elintézte, hogy amikor nincs iskolában Laci, bent lehet a kórházban, ez azonban nem végleges megoldás. Iskoláknak nem kell, félnek tőle, a nyolc osztálya így hogy lesz meg? Ki mondja meg, mit csináljunk? Kardos Lászlóné, édesanya: - Lackó olyan, hogy egy egész embert igényel. Viszont ha engem ki is írnak vele, hogy tartom el a két gyereket 5 ezer forintból? A testvére egészséges, négyesötös tanuló, de ő is csak hetedikes, őrá sem bízhatom. Ennek a gyereknek nincs egy tenyérnyi „De miből.. hely a világon; annyira nem beteg, hogy fogyatékosok között legyen, annyira nem egészséges, hogy az épek közt legyen. Az ilyen gyereknek hol a helye? Orvosi szakvélemény a többéves kálvária után. A pontos szöveg idézése nélkül: a gyermeknek érzelmi és egyéb képességei alapján kisegítő iskolában a helye. Egy döntés, még egy döntés. Nincs megoldás. Ki mondja meg, hol van a helye ennek a gyermeknek? Kátai Szilvia Fotó: Korányi Éva Az MH Sr Jász-Nagykun-Szolnok Légvédelmi Tüzérdandár pályázatot hirdet SZÁMVITELI CSOPORTVEZETŐT állásra A jelentkezés feltétele:- számviteli főiskolai végzettség,- legalább 5 éves vezetői-szakmai gyakorlat. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: személyesen a Rékasi úti laktanyában, vagy a 39-422/16-63-as telefonszámon a személyügyi vezetőnél. *73554/1* Nagy Tibor, a Közép-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség légszennyezési kérdésekkel foglalkozó munkatársa a karácsony előtti napokban érkezett vissza második, Japánban tett két és fél hónapos tanulmányútjáról. 1990-ben és tavaly is ottani környezetvédelmi szervezetek ösztöndíját elnyerve jutott el a technikai és technológiai fejlődés legtöbb csúcsát ma birtokló távol-keleti országba. Munkatársunkkal folytatott beszélgetésének apropóját éppen a magyar és a japán termelési kultúra hatalmas különbségei adták.- A többségében nálunk csak áhított technológiával dolgozó japán iparban bevált környezetvédelmi eljárások és szervezési megoldások közül van-e egyáltalán valami, ami átültethető a hazai gyakorlatba? - hangzott az Új Néplap első kérdése.- Véleményem szerint legelőször is a japán szemléletet, a környezetvédelmi problémák megközelítésének gyakorlatiasságát és a megoldás következetességét kellene átvennünk. Igaz, a riasztó környezeti károk tudatosulása után 10-15 év eltelt, amíg a hatvanas évektől folyamatosan megszülettek az első ottani környezetvédelmi törvények. (Ennyi időre volt szükség, amíg kidolgozták, technológiailag mit lehetne tenni.) Nem általános környezetvédelmi törvényt alkottak, hanem a kéndioxid-, majd a nitrogén-oxid-ki- bocsátást, a vízszennyezést szabályozójogi előírásokat. Meglehetősen pragmatikusak, és csak azokkal a dolgokkal foglalkoztak, aminek konkrét hasznát látták. A kéndioxid esetében például annak idején a rengeteg asztmatikus megbetegedésre figyeltek először fel éppen ott, ahol én is jártam tavaly, az olajfinomítás japán központjában, Jokkaicsiben. Az első nagy környezetvédelmi támadás a kén-dioxid ellen indult, és ezt a problémát a hetvenes évek elejére gyakorlatilag meg is oldották. Olyan sikerrel, hogy az egész az világon ekkor kialakított, a szenet, a fűtőolajat, illetve a hőerőművekből kibocsátott égéstermékeket kéntelenítő technológiák terjedtek el. Ezekkel az eljárásokkal a kéményen különben távozó kéndioxidnak és nitrogén-oxidnak a 90-95 százalékát kiszűrik.- Magyarországon a hasonló célú technológiák milyen hatásfokkal dolgoznak?- Magyarországon ilyen eljárásokat gyakorlatilag nem is használnak. A kibocsátási normákra természetesen vannak előírások, ezek be nem tartása azonban csak bírságot von maga után. Egyetlen itthoni példát ismerek csupán drasztikusabb fellépésre a levegőt szennyező üzemek ellen: a tatabányai cementművet a hatalmas porkibocsátás miatt bezárták. Különben csak bírságolás van.- Ha Japánban valamelyik üzem nem fele! meg a környezetvédelmi előírásoknak, mire számíthat?- Azonnal az üzem bezárására. Ott azonban igen nehéz nem megfelelni az előírásoknak, mert minden nagyobb „technológiai szennyezőnél” kiépítettek egy folyamatosan mérő monitorhálózatot, amelyeknek „kijelzői” tele- metrikusan az önkormányzatoknál olvashatók le. Jokkaicsiben például a városházára óránként, félóránként futnak be a kibocsátási adatok. A normák veszélyes túllépése esetén az önkormányzat akár le is állíthatja a gyárat, de hasonlóan kemény fegyver, hogy a szennyezőén működő gyár adóját az ön- kormányzat emeli. És van egy nálunk talán nehezen felfogható része is az ipar és az önkormányzat egyszerűsítve nevezhető védelemnek. A japán környezetvédők például, amikor náluk szemét- égetéssel kezdtek foglalkozni, nemcsak azt vették észre, hogy ezek a művek telefüstölik a városok levegőjét - azonnal elkezdtek kevésbé szennyező égetési technológiák kidolgozásán munkálkodni. Arra is választ igyekeznek tehát adni, hogyan lehetne jobban csinálni azt, ami ma megkárosítja a környezetet.- A japán eszköztárból valószínűleg a pénz sem hiányozhat. . .- Természetesen nem hiányzik, hisz a vállalatok az előírások betartását kicsikaró adminisztratív kényszernek a leggyakrabban csak a hiteleket felvéve tudnak eleget tenni. A korszerű technológiák A japán környezetvédelmi szakemberek magyar vendégeik tapasztalataira, gondjaira is kíváncsiak voltak. Nagy Tibor az itteni légtiszta- ság-védelmi problémákról tartott előadást a mei-i kormányzóság (ebben a tartományban van Jokkaicsi is) prefektúráján. környezetvédelmi kapcsolatának: megállapodást kötnek, mely szerint az üzem vállalja, hogy egy adott mértéken felül nem bocsát ki szennyező anyagot.- Ez a megállapodás jogilag számon kérhető szerződés, vagy inkább gentlemen’s agreement?- Alapvetően jogi formába öntött része is van, de a gentlemen’s agreementnek is fontos szerep jut, például ha szmogveszélyes helyzet alakul ki, a termelés mérséklését kérő szó ugyanúgy nem marad hatástalan, mint a lakosságnak a gépkocsihasználat korlátozását javasló kérés.- Végül is Magyarországon is léteznek - sok esetben a nyugati normákat is felülmúló - környezet- védelmi előírások...- Csak hát nincs, aki ezek be nem tartását igazán szankcionálni akarná. Japán tapasztalataim arról győztek meg, hogy ezt a hatalmat az önkormányzatok kezébe kellene adni, a magyar környezetvédelmi előírásoknak csak ebben az esetben lenne meg a praktikus haszna. Persze tudom, sok minden más is kellene, például az, hogy a magyar környezetvédelemben elfelejtődjék a „kategorikus tiltás” szemlélete. Ma, amikor a hatóság mérései során a megengedettnél nagyobb kibocsátást tapasztal, mást nem tehet, csak tilt. A tiltás azonban csak a dolcot naavon lemegvásárlásához az önkormányzat hiteleket nyújt a hozzá befolyó adókból. Erre szükség is van, hisz egy új üzem beruházási költségének 20-30 százalékát „elviszi” a környezetvédelem. Ez az arány magyar szemmel még kevésnek is tűnhet, azért, mert az ottani termelékenység sokkal magasabb a magyarnál. Miközben nekünk is ugyanazokat a berendezéseket kellene megvenni és ugyanannyiért, mint a japánoknak ... Már ha azonos a hatást akarunk elérni.- Másodszor járt kint Japánban, mindkétszer ottani szervezetek finanszírozták útját. Csupán ügybuzgalomból vállalkoznak a japánok ilyen tanulmányútokra is költeni?- Ügy buzgalomból is, de az ösztöndíjaknak természetesen van üzleti vetülete is. Mindkétszer kormánytámogatással működő szervezetek vendége voltam, ezek nemzetközi kapcsolataikat azért is építik, hogy a japán környezetvédelmi technológiát elterjesszék. A kelet-közép-európai országokra ma potenciális vevőként tekintenek a szigetországban, úgy gondolják, már ipari fejlődésük fellendülése előtt érdemes kapcsolatot kiépíteni velük ... Különben környezetvédelmi technológiáik itteni meghonosítása érdekében a japánok kedvezményes hiteleket is ajánlanak. V. Sz. .1. A Kereskedelmi Bank Rt. szolnoki fiókja szakvizsgával és legalább 10 éves pénzügyi jogi gyakorlattal rendelkező jogügyi főmunkatársat kíván alkalmazni csődeljárási, felszámolási ügyekhez, illetve követelések behajtásához. A pályázatokat kézzel írott önéletrajzzal és a bérigény megjelölésével 1992. január 31-ig lehet benyújtani a: Kereskedelmi Bank Rt., Szolnok, 5002 Pf: 86. címre. K&H BANK