Új Néplap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-16 / 13. szám
12 Érdekességek 1992. JANUÁR 16. A Keleti-tenger Gyógyszergyári labirintus-kísérlet: hogyan hat a tanulásra és az emlékezetre az újonnan előállított hatóanyag, azaz gyorsabban találja-e meg a kísérleti állat a táplálékot vagy a kijáratot. ismert, hogy a kövér emberek körében sokkal nagyobb a rákos esetek száma, mint azok között, akik ügyelnek testsúlyukra. Nem ilyen szerencsések azok az egerek, amiket az amerikai Har- ward egyetem kutatói szabadalmaztattak, miután géntechnológiai úton állították elő őket. Ezekben a parányi emlősökben az emberi rákhoz megtévesztően hasonló daganatok fejlődnek ki. A rákegémek keresztelt állatkában „feltalálói” óriási lehetőséget látnak a szörnyű betegség gyógymódjának kutatásához. A rákegér - a környezetvédők szerint - a génmanipulált szörnyetegek előfutára, de a szabadalmi oltalmat kiadó hivatal álláspontja szerint az új kísérleti állat a jövőt szolgálja, az emberi bajok orvoslásához visz közelebb. Munkanélküliek betegségei Nyugat-Európában, ahol már hagyománya van a munkanélküliségnek, felméréseket végeztek a munkanélkülieket különösen sújtó betegségekről. A felmérésekből kitűnt, hogy körükben jóval gyakoribbak az alvászavarok, koleszterin-szintjük magasabb, kálcium szintjük viszont alacsonyabb. E tünetek annál erősebbek, minél magasabb a munkanélküli életkora és minél hosszabb a kényszerű tétlenség. Idővel gyakrabban léphet fel szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi megbetegedés, halálozás. De többen halnak meg közülük túlzott szeszfogyasztás és közlekedési balesetek következtében is. Az ember biztonságra vágyik, és sokkal sebezhetőbb lesz, ha ez az érzése megszűnik. Jó ha elgondolkodunk ezekről a tényekről, hiszen idén Magyarországon a munkanélküliek száma elérheti a félmilliót. A világűr v kannibáljai y Miikor a század elején Kari Schwarzschild német csillagász meghatározta a róla elnevezett sugár értékét, nem sejtette, minek jutott a nyomára. Ugyanis ha egy égitest hirtelen összeroppan, a sugara a Schwarzschild-sugár értéke alá csökken, fekete lyukká válik, amelyből a hatalmas gravitáció miatt még a fény sem képes kilépni. A fekete lyukakat közvetlenül nem lehet megfigyelni^ csak hatásaikból ismerhetők fel. így erős sugárzás lép fel, mikor a környezetükből anyagot szívnak magukba és elnyelik: kannibálizmus az Univerzumban! Egy ideje divatba jöttek a fekete lyukak. Ha egy égi jelenséget nem tudnak megmagyarázni, rögtön föltételeznek egy fekete lyukat. Ezért a nagyközönségben könnyen az a benyomás támadhat, hogy ezeknek a fekete lyukaknak a léte valóban bizonyított, holott a valóságban egyetlen sincs köztük, amelyiknek léte általánosan elfogadott lenne. Az égen megfigyelt számos jelenség esetén sikerült már a kezdetben feltételezett fekete lyuknál jobb magyarázatot találni. Lehetséges, hogy a jelenleg feltételezett fekete lyukak közül végül csak néhány bizonyul valóságosnak. Beszédes évgyűrűk Az igazságügyi orvosszakértők általában a halált követő húsz éven belül előkerült- már csaknem „holt”? Amikor Jacob Kenchlemek Texasban megvételre kínáltak egy farmot, az 1895-ben Németországból bevándorolt földműves attól félt, hogy azon a vidéken gyakoriak a száraz nyarak. Megvizsgálta az ott élő fák évgyűrűit annak eldöntésére, hogy mennyire aszályos a terület. Erdőben sétálgatva gyakran találunk kidöntött fa tus- kójára. Ha ennek a tuskónak figyelmesen megnézzük a vágásfelületét, szinte a fa egész életét kiolvashatjuk belőle. Napjainkra az évgyűrűelemzés külön tudományággá fejlődött, számos felhasználási lehetőséggel. A fák évgyűrűinek növekedését a faji és egyedi öröklött tulajdonságokon kívül a környezeti tényezők is nagymértékben befolyásolják. Csapadékosabb évben a fák jóval nagyobb évgyűrűt hoznak létre, mint aszályos időszakban. Szabad állásban szintén szélesebb évgyűrűk képződnek, mint sűrű erdőben stb. Az évgyűrűk megőrzik méretükön és alakúkon keresztül mindazoknak a környezeti hatásoknak a nyomait, amelyek évek hosszú során érték őket. Az évgyűrűelemzéshez kidöntött fából vett korongokat, illetve lábon álló fákból vett Növedékcsap-mintavétel élő fából furatokat, úgynevezett növedék- csapokat használnak. A hazai évgyűrűkutatás most van kibontakozóban. Evgyűrűnö- vedék-vizsgálattal korábban az erdészet és faipar szakemberei foglalkoztak, akik az évgyűrűk méretein keresztül elsősorban a fa kerületi növekedését, az évenkénti fatermést, a fa minőségét vizsgálták. Az utóbbi években kezdődött meg az évgyűrűnövekedést befolyásoló tényezők összefüggésének vizsgálata. A tengerparton sétálók mit sem sejtenek abból a folyamatból, amelyet a tengerfenékre leereszkedő búvár rendszeres vizsgálódása során megfigyelhet. A tengervíz szennyeződése folytán az aljzaton mérgező algaszőnyeg alakult ki, a lebegő planktonszervezetek hőmérsékletemelkedés révén kiváltódó hirtelen, robbanásszerű elszaporodása is biztos jele annak a folyamatnak, amely tovább gyűrűzve fontos vízi szervezetek tömeges pusztulását vonja maga után. A nyugati szél nem ritkán a szennyeződés miatt mérgezett, poshadó aljzatról a haltetemek tömegét kavarja a felszínre. Pusztulnak a tengeri csillagok és a tengeri férgek is; utóbbiak könnyű zsákmányává válnak a tőkehalaknak, ezek megjelenése viszont már jelzi a készülő ökológiai katasztrófát. A jukka mint szagcsapda A pálmaliliom-félék (jukkák) különösen alkalmasak a kellemetlen szagok elnyelésére. Környezetüket sokkal kevésbé szennyezik azok a sertéshizlaldák, ahol a légszűrők betétjét jukkaeszenciával bepermetezik, sőt akkor is javult a levegő minőség- e, ha a sertések tápjába jukkakivonatot kevertek. Denis Headon ír biokémikus rájött, hogy a növény szagelnyelő tulajdonsága annak a következménye, hogy képes a levegőben levő ammónium-ve- gyületeket megkötni. A növény eredeti hazájában, Dél-nyugat- Amerika kopár, sivatagos területein nemcsak a víz, hanem a nitrogén is kevés. A pálmaliliom-félék ezért kifejlesztettek egy olyan stratégiát, amellyel a levegőben levő ammónium-vegyüle- teket elnyelve a bomló állati tetemeket nitrogénforrásként képesek hasznosítani. Tüzelőolaj-dízelolaj csontok vizsgálatával foglalkoznak. Többféle vizsgálati módszer segíti a szakértők munkáját. A fénymikroszkóp a csontcsa- tomák jellegzetességei alapján a csont koráról ad felvilágosítást. Az immunológiai eljárások annak tisztázásához járulnak hozzá, hogy emberi vagy állati csont került-e elő. Ezekkel a módszerekkel megállapítható, hogy milyen korú és nemű személyről van szó, s körülbelül mikor hunyt el. Száz százalékot megközelítő pontossággal - a csontváz alapján - csupán akkor lehet személyazonosságot megállapítani, ha valakinek a fogazatáról - esetleges pótlásokról, hiányokról - hiteles fogorvosi dokumentumok állnak rendelkezésre, vagy ha az illetőnek korábban valamilyen csontsérülése, törése volt. Bár a csontok korhadnak, azért még a sok száz éves sírokból előkerült maradványok is sok mindent elárulnak. (Ekkor már azonban nem az igazságügyi orvosszakértők, hanem régészek „vallatják” acsontlelete- ket.) A csontok korának meghatározására világszerte használnak egy magyar tudósok által kidolgozott módszert, melynek az A pécsi székesegyház altemplomában talált, „vallatásra” váró csontiele tek. a lényege, hogy az egészséges csontok bizonyos rendszerben öregszenek. így a koponya, a felkar, a comb- és a szeméremcsont alapján az életkor jó közelítéssel megállapítható. Gyakran előfordul, hogy történelmi személyeknél az előkerült koponyacsont alapján próbálják felidézni az egykori külsőt, az arcberendezést. A csontokon az izmok tapadásának megfelelően különböző rétegeket visznek fel, így rekonstruálják a hajdani arcvonásokat. Ha genetikai anyagmaradványok is találhatók, a DNS vizsgálatával a rokoni kapcsolatok is tisztázhatók. a háztartási tüzelőolajat csak adalékolva adhatják el. Az adalék égésjavító hatású, használata esetén kevesebb szén-monoxid, koksz és korom keletkezik, így a károsanyag-kibocsátás csökkenése mellett gazdaságosabbá válik a tüzelés. Az adalékanyag - azonos hőteljesítmény eléréséhez - kb. 5 százalékkal kevesebb olaj elégetését teszi lehetővé, s mivel az adalék olcsóbb, mint az eddig elpazarolt olaj, a gazdaságossághoz nem férhet kétség. Ugyanakkor igaz, hogy aki eddig dízelautójába használta fűtőolajat, az jól teszi, ha ettől szigorúan tartózkodik. Az adalék ugyanis az égés során kemény oxidot termel, hatására a motor kopása erősen felgyorsul. Emellett nem távozik a motortérből, ellenkezőleg: összegyűlik, s ez további károsodást okoz. Azt, hogy mennyi idő és hány ilyen tankolás „készíti ki” a motort, nem lehet előre kiszámítani. Az viszont biztos, hogy egyetlen „téves” tankolás még nem teszi tönkre. Az adalék haszálatával együtt megkezdődött a HTO színezése is. így aki mégis „vállalja a veszélyt”, nem csupán a motor megrongálódásától, de az esetleges - egyre gyakoribbá váló - ellenőrzés következményeitől is tarthat. A vörös színű festés a viták megelőzésére is jó - mondják a szakemberek. B. I. Miközben az állatvédő mozgalmak nagy része egyre erélyesebben tiltakozik az állatkísérletek betiltásáért, a gyógyszergyárak, orvostudományi kutatóintézetek nem szívesen válnának meg kedvenc kísérleti alanyaiktól. Még a szerencsésebbek közül valók azok az egerek, amelyeket egy kísérletben diétára fogtak, s ezáltal kevésbé hajlamosabbnak mutatkoztak rákos megbetegedésre, mint normálisan táplált társaik, élettartamuk 30 százalékkal nőtt, miután napi táplálékuk kalóriatartalmát 40 százalékkal csökkentették. Egyébként már közA dízel üzemanyaga, tehát a gázolaj nem csupán járművek üzemanyagaként használatos, hanem fűtőanyagként is. A kétfajta anyag a legtöbb országban azonos vagy nagyon hasonló minőségű, s nincs ez másként hazánkban sem. Ámde - szociális meggondolásokból - többnyire kisebb-nagyobb árkülönbözet van a kétféle energiahordozó között (ami azt jelenti, hogy a fűtőolaj olcsóbb). Ennek megfelelően általában tilos a fűtőolajat autók üzemanyagaként használni. Azokban az országokban, ahol a fűtő- és a dízelolaj ára eltérő, az előbbit színezik, a rendőrség pedig rajtaütésszerűen ellenőrzi a a dízelautók tankjának tartalmát. Ha a csalás bebizonyosodik, a büntetés összege hatalmas, sokszor az autóértékével vetekszik. Sőt, akár el is kobozhatják a gépkocsit! Hazánkban a legutóbbi időkig mindenki szinte büntetlenül használhatott fűtőolajat dízelmotoros autója üzemanyagaként, hiszen jóformán leleplez- hetetlen volt a tette. Az évi sok milliárd forintos adóbevételi veszteség ellen tehát tennie kellett valamit a kormányzatnak. A legegyszerűbb megoldás az lett volna, ha egységes áron lehet forgalmazni a háztartási tüzelőolajat (HTO) és a járművekbe szánt dízelolajat, ez azonban nem követhető út, s még jó ideig nem is lesz az. Ezért olyan döntés született, mely szerint valamennyi elárusítóhelyen Csontok vallatása Egerek és emberek A javulásra nincs sok kilátás: naponta továbbra is kb. 63 ezer köbméter tisztítatlan szennyvíz ömlik a Keleti-tengerbe. És a Keleti tenger országainak 1988 februárjában megtartott helsinki konferenciája sem hozott biztató eredményeket: valószínűleg nem valósulhat meg az a terv, amely azt tűzte célul, hogy a tenger szennyvízterhelését 1995-ig 50 százalékkal csökkentsék. Röfögő vesék Az emberi szervátültetés óriási léptekkel halad előre. Szinte alig van már sebészileg, technikailag megoldatlan probléma az orvosok előtt. Mégis nagyon sokan várnak ilyen műtétre szerte a világon, hiszen a beültethető szervek száma kevés (gondoljunk arra, hogy a szerv gyakran csak egy másik ember halála árán lesz hozzáférhető), és csak ritkán sikerül immunológiailag megfelelő szervet találni. Marad tehát a hosszú, sokszor évekig tartó várakozás. Nemrégiben a tudományos-fantasztikus könyvek világába illő ötlettel állt elő egy amerikai orvos. Az emberi szervekhez méretben, felépítésben nagyon hasonlítanak a sertés szervei. Mi lenne, ha ezeket pró- bálnánk beültetni? Természetesen az emberi szervezet kilökné magából a számára idegen szerveket. És itt következik a kutatók ötlete: a sertésembriókba biotechnológiai, génsebészeti módszerekkel be kellene ültetni a szervekre váró betegek immunrendszerének jellemző génjeit. Ha ez sikerülne, akkor a beteg szervezete sajátjának fogadná el a sertésből származó sejteket. Ilyen egyszerű lenne? Sajnos nem. Az emberi génkészlet olyan hatalmas, hogy ebben néhány gént megtalálni sokkal nehezebb, mint a tűt a szénakazalban. Ráadásul az ilyen kutatások nagyon drágák. Ennek ellenére már régóta folynak ilyen vizsgálatok, és néhány gént már sikerült is megtalálni. Az ötlet mindenesetre érdekes, és reméljük előbb-utóbb megvalósítható lesz. B. K.
