Új Néplap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-14 / 11. szám

1992. JANUÁR 14. Hazai körkép 3 Falusi hírek Cibakháza Januártól a Cibakházáról el­származott emberekkel készült interjúsorozatokkal gazdagodik a tavaly februárban elindított, havonta megjelenő „Cibaki Hí­rek”. A lap a község igényeit kielégítve, a legfrisebb informá­ciókkal szolgál, s egyelőre leg­nagyobb gondjuknak csupán azt tartják, hogy az első három számból egy mintapéldány sem maradt. Az ezer példányban megjelenő, tíz szponzor segítsé­gével készülő újság következő számában Göncz Árpád azon so­rait olvashatják, amelyeket a köztársasági elnök a lap méltatá­saként vetett papírra. * Az 1991 -es évben tízezer négy­zetméteren, hét burkolt út épült a faluban. Ez azért is rendkívüli jelentőségű, mert az 1921-90 kö­zötti időt szintén ez a szám jelle­mezte, csakhogy akkor hetven év alatt. Az elkészült utakból hár­mat a lakosság pályázott meg, ennek megfelelően a költségek felét is ők teremtették elő, a mun­kálatokat pedig az örményesi ÚTFORM Bt. végezte. A belterü­leti, portalanított utak százalé­kos aránya ezzel tíz fölé emelke­dett, úgyhogy fel a fejjel, cibaki- ak, hiszen közeledik a ,.hosszú szárú csizmás’ ’ idők vége! * A világ is egyre inkább meg­nyílik a tiszazugi emberek előtt, a kábeltévé fokozatos tér­hódításával. Igaz, a másfél mil­lió forintos lakossági hozzájá­rulással létrehozott, 116 tagú kft. bejegyeztetése még folya­matban van, ettől függetlenül a legfrisebb adatok szerint 28 la­kásban már élvezhetik a ma­gyar 1-es és 2-es csatornán kí­vül a hat műholdas adót. Eh­hez csatlakozni fog a helyi, va­lamint a körzeti is. A cibaki csatorna a tervek szerint nyár­ra kerül műsorsugárzó „álla­potba”, munkájába a hírszer­kesztésen kívül többek között az önkormányzzati ülésekről, sportrendezvényekől szóló tu­dósítások és különböző filmek vetítése tartozik majd, de maga a kft. a kábeltelevíziózáson kí­vül egyéb szolgáltatásokat, pél­dául vagyonvédelmet is végez. * Egyre több kiváltságot mond­hat el magáról az egészségügy. Nemrégiben egymillió forintért Lange-féle minilabort vásároltak (a költségek felét céltámogatás­ként nyerték el a Népjóléti Mi­nisztériumtól), amely a többórás vizsgálatokat képes lesz perce­ken belül elvégezni, ráadásul a lakosságnak sem kell majd Szol­nokra vagy Kunszentmártonba vándorolni. Tavaly korszerűsí­tették a betegnyilvántartást, így ma már mindkét körzetben szá­mítógépes rendszerezés segít az orvosok munkájában. A témához kapcsolódó érdekesség, hogy a dunaújvárosi Mediszoft Kft. idő­közben ármódosítást kért - csak­hogy a szokásoktól eltérően ez­úttal a költségeket csökkentő szándékkal. Jól van az újszíves Szépen javul az újszíves fiatal­ember állapota - mondta tegnap reggel az MTI érdeklődésére Szabó Zoltán professzor, az Ér- és Szívse­bészeti Klinika igazgatója. Hozzátette: tíz nappal a műtét után sebei már begyógyultak, izo­lált szobájában rendszeresen sétál, s a nap folyamán, kérésére televízi­ót is kap. A 28 éves fiatalember - akit to­vábbra is keresztnevén említenek - egyelőre csak édesanyját fogadhat­ja. További látogatókkal Sándor akkor találkozhat, ha kikerül steri­lizált szobájából. Ezt azonban nem szabad siettetni, mert a kilökődés és a fertőzés veszélye csak a műtétet követő első hónap után csökken minimálisra - mondta a professzor. Csongrádban Kereslethez igazított tejáremelés A Szegedi Tejipari Vállalat a pi­aci igények alakulását is figyelem­be veszi a tej és a tejtermékek új árának kialakításakor; az áremelé­sek Csongrád megyében január 20- tól lépnek életbe. Á napokban elké­szített felmérés alapján kiderült: a korábbi áremelés miatt jelentősen csökkent a vaj és a sajtok vásárlása, ezért a vállalat a két termékféleség­nél csak csökkentett mértékben ér­vényesíti az emelést, a fogyasztói árkiegészítés megszüntetésének el­lensúlyozására. A tej, a kakaó, a tejföl, a kefir, a tejszín árát így 19 százalékkal, a vajét viszont 17, a sajtok fogyasztói árát 5,3 százalékkal emelik átlago­san. Az átlagárat 12 százalékkal az árkiegészítés megvonása miatt kényszerültek emelni, az efölötti áremelést az egyéb költségnöveke­dések indokolják. Szanáló Szervezet Részvénytársasággá alakult Részvénytársasággá alakult át a Szanáló Szervezet - tájékoz­tatta az MTI-t Rédei László igaz­gató. Elmondta: a Szanáló Szerveze­tet korábban éppen az állami sza­nálásokra, a cégek pénzügyi rendbetételére hozták létre. A pi­acgazdaságra való áttéréssel a központi támogatások fokozato­san megszűntek. Tavaly ilyen pénzösszeg már egyáltalán nem állt a Szanáló Szervezet rendel­kezésére. Csupán az Ikarus ka­pott működőképességének fenn­tartásához 500 millió forint hi­telt. Az 1991. évi 11. törvény pe­dig hatályon kívül helyezte az állami szanálást. Időközben a Szanáló Szervezet - éppen az igé­nyekhez igazodva - mind több felszámolási eljárásban vett részt. Jelenleg 150 felszámolási eljárás folyik a Szanáló Szerve­zet, pontosabban jogutódja köz­reműködésével. (A jogszabály szerint a felszámolási eljárást két éven belül be kell fejezni.) A mintegy 40 millió forintos alaptőkével megalakult rész­vénytársaságban a Szanáló Szer­vezet több munkatársa és négy jogi gazdasági tanácsadó kft. dol­gozik. A Reorg Rt. - a felszámo­lások folytatása mellett - tevé­kenységi körét különféle szolgál­tatásokkal kívánja szélesíteni, így például tervei szerint részt vesz a cégek átszervezésében, az állami vállalatok gazdasági tár­sasággá alakításában, a pénz­ügyi, a jogi, a műszaki, a gazda­sági, az irodai és az ügyviteli ta­nácsadásban. A Reorg különféle cégeknek vagyonkezelést és hol­dingtevékenységet is vállal a jö­vőben. Felmegyek a miniszterhez A közelmúlt nagy sikerű filmje volt, témája amolyan vidéki felszólamlás, melynek „végállo­mása” a miniszter lett volna. Ezúttal nem kellett „fölmenni”, dr. Boross Péter belügyminiszter lejött a területre: pénteken látogatást tett Szolno­kon, és a megye polgármestereivel találkozott. Erről sok mindent írhatnék: többek között azt, hogy a miniszter jó hazai diplomatája a kormány­nak. Közvetlenségével, szellemességével biztos, hogy számtalan hívet szerez az uralmon lévő politikának. Aki emlékszik még egy miniszteri látogatás karót nyelt protokolljára, az most ámul- hatott: emberi hangon, őszintén s minden elfogó­dottság nélkül szólhatott bárki gondjáról, bajáról. Eltek is ezzel a megye polgármesterei. Most az ő véleményükről közlünk csokorra valót; Első­ként dr. Magyar Levente, Jászberény polgármes­tere kért szót. Úgy vélte, a rendszer vadhajtásait kell legelébb is lenyesegetni. Ezután dr. Doktor Zoltán, Tiszafüred önkormányzati vezetője azt nehezményezte, hogy a megye százezer lakosá­nak nincs megyei közgyűlési képviselője. Ha pedig van, tisztázatlan a szerepkörük, nincs pon­tosan rögzítve, valójában kit is képviselnek, és kiknek kötelesek időnként beszámolni munká­jukról. Sziráki Benedek Jászladányból a bűnözés kérdéskörét taglalta. A rendőrőrs létesítését szor­galmazta - joggal -, ám úgy képzeli el a közbiz­tonság erősítésére szánt támogatást, hogy arról a falu döntsön, mire költi majd. Ugyancsak ő ve­tette fel azt a kérdést is, hogy ugyan már, a polgármester fizetése ne a testület hatáskörébe tartozzon. Első hallásra úgy tűnik, valóban igaza van. Molnár Bálint, Öcsöd polgármestere - egykori tanácselnöke - a központi irányítást és az ellen­őrzést hiányolta. Miután faluja ugyancsak alapo­san veszélyeztetett a közbiztonság dolgában, ért­hető módon a rendőri állomány megerősítését szorgalmazta. Mint elmondta, 1945 előtt tíz csen­dőr szolgált Öcsödön, és mégis akadt baj elég. Most három rendőr van - a következtetést a jelen­lé vökre bízta. Pető Miklós a szászberkiek nevé­ben hátrányos helyzetüket említette föl. Zagyva- rékas az elmúlt érában sok mindenhez hozzáju­tott, nem egyszer éppen Szászberek rovására. Lám, hát az apró település most tanácstalan, a számos hátrányért központi kárpótlásra vár. Fodor István, Jászjákóhalma első embere egy praktikus javaslatot terjesztett elő: a falu határá­ban van a polgári védelmi bázishely, amelyik valamikor tanyai iskola volt, és mint ilyen, az önkormányzat tulajdonában van. Azt csak sejtet­ni engedte, hogy e bázis pompás vadász- és ki­rándulóhelye is volt az egyenruhásoknak. Most a falunak lenne szüksége rá. Bognár Feren, Tiszavárkony önkormányzati vezetője a vadászatból befolyt összeget hiányolta a helybéli kasszából. Azt is kérdezte a miniszter­től, vállalkozhat-e az önkormányzat mezőgazda- sági alaptevékenységben? Szikra Ferenc Jász­árokszállásról ugyancsak a rendőrség helyi bázi­sának megteremtését tette szóvá. O úgy vélte, talán nem is az anyagiakon múlik a közbiztonsá­giak nagyobb reputációja, inkább a tekintélyük megteremtésén kellene fáradozni. Mert ha a csendőr régen kitette a kalapját... - a téma innen ismert, s ehhez nincs is mit hozzátenni. Hegedűs Jánosné a tiszaugiak számára az ön- kormányzati vagyont szeretné visszaperelni. Minden területet „felfalt” a téesz, amihez hozzá­juthat az önkormányzat, az a holtág. Csakhogy az elmocsarasodott vízfelületekbe belefullad a falu. Ha mégis erőn felül megtisztítja a holtágat - akkor viszont a horgászati jogot nem kapja meg, s az ügyhöz igazán távol eső testületek tagjai pecázgatnak majd a vízparton. Székács István, Nagyrév polgármestere arról kesergett, hogy az elmúlt évek során bizony Tiszakürtre folytak a pénzek, és az ő falujába csak a morzsa jutott. Istállókból alakítottak tantermeket, így vajmi szerény esélyük van arra, hogy megnyugtató mó­don biztosítsák a nagyrévi gyerekek oktatását. Huber Ferenc Fegyvernékről meghökkentő gondolattal állt elő: véleménye szerint nem kell mindenáron új szabályzókat kitalálni, hisz a ré­giekkel sem éltek kellően. A falu közélete ma csak fikció. Lehet ipartestület, lehet legeltetési társulat, ha semmibe nincs beleszólása, úgy a községi kis köztársaságai jog nélkül semmit nem érnek. Szabó Ferenc Kőtelekről szóvá tette, hogy az útlevél kiadásának „jogosítványa” váratlanul érintette az önkormányzatokat. Nincsenek új űr­lapok, s hangjában némi méltatlankodás is kiér­ződött amiatt, hogy ennyire semmibe vették eb­ben a kérdésben a községházakat. Dr. Herédy Dezső Tiszaderzsről eredetileg hat­vannégy kérdéssel készült, de aztán adta alább is. Ő is a közbiztonság témáját feszegette, szerinte egy körzeti megbízott is elég ott, ahol tekintélye van. Ám nem lenne szabad elfeledkezni a jó képességű rendőrökről: legyen becsületük, szak­mai respektjük, s ezt minden bizonnyal megérzik a polgárok is. A hátrányos helyzetben lévő falva­kat kárpótolni kell, mégpedig olyan összeggel, amilyen károsodás érte őket az úgynevezett kör­zetesítések során. A doktor úrnak ezúttal is igaza van! Dr. Boross Péter belügyminiszter, dr. Skultéty Sándor címzetes államtitkár, köztársasági meg­bízott, dr. Szabó Lajos, a Belügyminisztérium önkormányzati főosztályának vezetője és dr. Fa­zekas Attila alezredes, megyei főkapitány szá­mos kérdésre adott választ, ám túloznék, ha most azt állítanám, hogy mindenki elégedetten távo­zott. Sokan egy biztató ígéretet vihettek haza, nevezetesen azt, hogy a Belügyminisztérium né­mi konzultáció után majd megadja a felvetésekre a választ. Kíváncsian várjuk, mikor érkezik meg megyénkbe a hetvennégy önkormányzatot meg­nyugtató válaszadás.-pb­A Viscosagyárat Tanácsadó testület segíti Tanácsadó testület segíti a Magyar Viscosagyár vezetését, illetve munkáját. A régi, tapasz­talt és a szakmában elismert tu­dású szakemberek munkájára számító nyergesújfaluiak e tevé­kenységre olyan személyeket kértek föl, akik egykor a vállalat­nál dolgoztak, s onnét kerültek a hazai ipar különféle területeire. Az érintettek felkérése előtt a gyár vezetői természetesen meg­vizsgálták azt is, hogy a tanács­adók jelenlegi munkahelye és a Duna-parti nagyüzem között nem alakulhat-e ki érdekütkö­zés. A Viscosagyárban egyébként esemény dúsan teltek el az elmúlt hónapok. Fél évszázados műkö­dése után leállt a gyár névadó üzeme, ahol ez idáig viscós vá­gott szálat, azaz egy textilipari alapanyagot állítottak elő. Ezt követően rövidesen egy új üze­met avattak föl; ebben a korábbi­nál jobb minőségű, s a termé­szetes anyagokhoz igen hasonló tulajdonságú textilipari alap­anyagot termelnek. Előbb a nyugta, aztán az adózás marad el Inkább a pénzt tartják meg, mint a törvényt Az elmúlt év kezdetétől a vállalkozókat törvény kötelezi arra, hogy elvégzett szolgál­tatásaikról az azt igénybe vevőknek nyugtát adjanak. Mivel a számla, illetve a nyugta léte az adó eltitkolását lehetetlenné teszi, az APEH Ellenőrzési és Hatósági Főosztályán érdeklődtünk: eleget tesz-e a vállalkozók nagy többsége kötelezettségének? Hajdú Miklósné főosztályvezető-helyettes vála­szolt a kérdésekre.- Az APEH milyen módon ellenőrzi a nyugtaadási kötelezettség teljesítését?-1990 óta az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal rendszeresen és visszatérően ellenőr­zi a nyugtaadási kötelezettség teljesítését. Az ellenőrzés két vonalon történik, egyrészt a komplex adóvizsgálat részeként, másrészt célvizsgálat keretében. Ilyenek például a próbavásárlások. 1991-ben az idegenforgal- milag frekventált területek átfogó ellenőr­zésére került sor két ütemben. 1992-ben fo­lyamatosan és akció keretében is tervezzük a nyugtaadás ellenőrzését - válaszolta Hajdú Miklósné.- Milyenek az ellenőrzések tapasztalatai?- Az átfogó ellenőrzés I. ütemében a vizs­gált adóalanyok 60,9 százaléka tett eleget kötelezettségének, míg a II. ütemben 71,9 százaléka. A „javulás” egyik oka, hogy az I. ütemben mulasztók ismételt vizsgálatára is sor került, és az ellenőrzés megállapította, hogy mintegy háromnegyedük már „megja­vult”, vagyis beszerezte a szükséges eszkö­zöket, és használta is azokat.- Az ellenőrzések során bizonyítást nyert mulasztás milyen büntetéssel jár?- A bizonyított mulasztás szankciója a mu­lasztási bírság. 1991-ben ennek felső határa 20 ezer forint volt. A mulasztási bírság a mulasztás ismétlődése esetén ismételten ki­szabható. 1992-től az adózás rendjéről szóló törvény módosítása folytán a mulasztási bír­ság magánszemélyekre már 50 ezer forintig terjedhet, jogi személyekre és egyéb szerve­zetekre pedig akár 150 ezer forint is kiróható. A törvény azonban tartalmaz egy korláto­zó rendelkezést is, mely szerint ha az adóha­tóság az adóévben e kötelezettség elmulasz­tása esetén első alkalommal szab ki bírságot, az nem haladhatja meg a mulasztási bírság felső határának 33 százalékát, vagyis a 16.500, illetve 50 ezer forintot. A vizsgálatot követően 76,8 millió forint bírság került kiszabásra, amely összeg a jog­orvoslati és méltányossági eljárások során 57 milllió forintra csökkent.- Hogyan aránylik a beszedett bírságok összege a kötelezően előírt nyugtaadás elmu­lasztása miatt az adóbevallásban mutatkozó hiányhoz?- A kérdésre számszerűsített választ nem tudunk adni, de vélelmezhető, hogy azok az eltérések, melyeket sem számla, sem nyugta nem kísér, nem nálunk jelennek meg a vál­lalkozók adóköteles bevételeiben. Ezért is fontos a rendszeres ellenőrzés, az adóala­nyok jogkövető magatartásra kényszerítése.- Milyen gyakori, hogy egy-egy vállalkozó többszöri ellenőrzés után sem tartja be a jog­szabályban foglalt előírásokat?- Az ismételt ellenőrzés során az adóala­nyok mintegy egyharmada továbbra sem tett eleget kötelezettségének. Ez utóbbi körben az adóalanyok hangot adtak azon vélemé­nyüknek, hogy inkább vállalják az ismétlődő szankciókat, minthogy bevételüket teljes körűen dokumentálják és teljes körűen ellen­őrizhetővé tegyék.- Milyen esetekben nem köteles nyugtát adni a vállalkozó?- Az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XLV. törvény értelmében az adóalany nem köteles nyugtát kibocsátani az egysze­mélyes élelmiszer-kiskereskedelmi üzlet­ben, az üzemanyagtöltő állomáson folytatott értékesítés, a hírlapárusítás, az utcán át tör­ténő vendéglátó-ipari értékesítés, valamint a kenyér- és péksütemény-értékesítés után. A vásárló kérésére azonban számlát vagy egy­szerűsített számlát az ilyen tevékenységet végző adóalany is köteles adni. 1992-től a jogszabályi előírások nem változtak.- Lehetséges-e a fővárosi, illetve vidéki vállalkozók összehasonlítása e téma szem­pontjából, ha igen, mik a tapasztalatok?- A vidéki, illetve a fővárosi vállalkozók összehasonlítása a kötelezettség elmulasztá­sa vonatkozásában nem mutat jelentős elté­rést. A vidéki székhelyű vállalkozók 65, míg a fővárosi székhelyű vállalkozók 69,4 száza­léka tett eleget kötelezettségének. Érdekes még megemlíteni, hogy országosan a társas vállalkozások 70, az egyéni vállalkozások 65 százaléka tett eleget nyugtaadási kötelezett­ségének. S.J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents