Új Néplap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-11 / 9. szám

1992. JANUÁR 11. Családi körben 11 Megkésett beszédfejlődés? A logopédusnak nagyon nehéz a fejlődés ütemét megmondani 3 éves korban. Az egyszerű megkésett beszédfejlődésű gyermek meg­tanul beszélni 4 éves korára (aktív szókincse gyarapszik, mondatok­ban fejezi ki magát stb.), nagyot lép előre óvodai közösségbe beke­rülve. Ok a beszédet mindig jól értik, a maradványtünet pöszeségben és dysgrammatizmusban jelenik meg. A másik csoport, aki a kezelés ellenére sem halad, 4 évesen még mindig nagyon kevés a szókincse, összefüggő beszéde nagyon gyen­ge, részképességei súlyos zavarokat mutatnak - őket akadályozott beszédfejlődésű gyermekeknek nevezzük. Az akadálynak általában pre-, peri-, postnatalis korban (szülés előtti, alatti, utáni) elszenvedett idegrendszeri sérülés az oka. Súlyo­sabb tünetegyüttes: (syndroma) agyi érési késés, amely érinti a meg­ismerési folyamatot, így a beszédet, nyelvet is. Jellemző rájuk: az összes tünet, amit az egyszerű megkésebb beszédfejlődésű gyermekeknél leírtam, csak társul hozzá a beszéd tartalmi rendellenessége:- hiányos a beszédészlelés és beszédmegértés (pl. nem tud gyor­sított mondatokat visszamondani)- gyenge emlékezet: mind a bevéső, mind a megtartó emlékezet sérült akusztikus és vizuális területen egyaránt (pl.: hangok, szavak sorrendjét nem tudja visszamondani)- nehéz szavakat képtelenek visszamondani (pl: csecsebecse, te­vekaraván stb. - akusztiko-motoros integráció sérült - amit hall, nem tudja „összerakni” és újra kimondani)- sérült az analizáló-szintetizáló képességük (összerakás-szétbon­tás, nehezen megy a képösszerakás, szavak hangokra bontása, a rész-egész megtalálása)- rendkívül alacsony szintű a mondatalkotásuk- jellemző rájuk az amuzikalitás, nagyon nehezen tudnak ritmust visszatapsolni- koordinálatlan (összerendezetlen) a nagymozgásuk, sérült a finommozgásuk (rajzolni, nyírni, gyurmázni nem tudnak)- mindig érintett a számolási készség - ők lesznek a dyscasculia- veszélyeztetettek. Az értelmi fejlődés egyenetlensége figyelhető meg náluk (rend­kívül hullámzó a teljesítményük, pedig ép intellektusú (értelmű) gyermekek!). . A központi idegrendszer nem megfelelő szabályozása más rész- képesség zavarokat is okoz. Jelentkezik náluk magatartászavar is: túlmozgékonyak, a kon­centrációs készségük gyenge, fáradékonyak, hamar kilépnek a hely­zetből, együttműködési készségük labilis. Őkel nemcsak a beszédben kell fejleszteni, hanem mindenféle percepció (észlelés) fejlesztésében. Tehát nekik intenzív, komplex kezelés szükséges, minél korábban, mert a késői kezelés egyre nehe- zítettebb. Míg az egyszerű megkésebb beszédfejlődésű gyermekeket nem ajánlatos, őket tilos hatévesen beiskolázni. Általában 7 évesen tudjuk őket iskolába engedni, s 3-7 évig képességfejlesztésben, be­széd- és nyelvi fejlesztésben, dyslexis- és dyscalculia-prevencióban részesítjük őket. A gyakorlat azt mutatja, hogy még alsós életkoruk­ban is meg kell őket segíteni logopédiai szempontból. Melyek azok a percepciók, amely ezeknél a gyermekeknél sérül­tek? 1. Vizuális (látási) percepció (észlelés): alak-, forma-, méretfelis­merési nehézség, alak-', háttér-megkülönböztetési nehézség, téri irá­nyok megkülönböztetési nehézsége, térbeli viszonylagosság helyte­len értékelése. '2. Akusztikus (hallási) percepció: gyakori visszakérdezés, foné­ma- (hang-) differenciálási nehézség, hangzókiemelési nehézség, sorrendiség helytelen érzékelése. 3. Kinesztétikus (mozgásos) percepció: nagymozgásos ügyetlen­ség, finommotorikus koordináció zavara, laterális (kezesség) zavar, iránytévesztés, beszédzavar. 4. Taktilis (tapintásos) percepció: tapintással nem ismer fel tár­gyakat. Rédei Etelka logopédus EHETŐ CSOMAGOLÁS (Hoofddorp, Hollandia) A Corblan International holland szoftver cég pattogatott kukoricát használ polisztirolhab helyett a programok csomagolásához. Az ehető csomagolóanyagot a cég rendelésére a szokásosnál kevesebb olaj felhasználásával készítik, nem szennyezi a környezetet. (Telefoto - MTI Külföldi Képszerkesztőség) Barkácstanács Folyóiratfal Ha rendszeresen több folyóiratot, újságot vásá­rolunk, elolvasásukig asztalon, könyvespol­con, fiókban tároljuk. Gyakran egy-egy lappél­dányt félreteszünk, eset­leg egy egész évfolya­mot összegyűjtünk. Na­gyobb mennyiségű újsá­got, folyóiratot tárolha­tunk falra szerelt keret­ben. Az olvasósarokba, a dolgozószobába szerel­hetjük, vagy oda, ahol többnyire olvasni szok­tunk. A fatáblára erősí­tett keretben két sávban, gumikötéllel lefogva so­rakozhatnak a színes fo­lyóiratok, képregények, rejtvényújságok, napila­pok stb. A tartó készítéséhez egy 750 x 550 mm-es, 6 mm vastag farostlemez tábla, kb. 3 méter--------------------------------------------- Sydney: Négy kíváncsi zsiráf nézi, mit csinál gondozójuk, Hay­d en Turner, a Taronga Park állatkert alkalmazottja, aki már két éve viseli gondjukat. (MTI Press Képszerkesztőség) 15 x 15 mm keresztmetszetű léc, valamint 4 db 70 cm hosszú gumikötéldarab szükséges. Pontosabban egy, a gépkocsik csomagtartóihoz használt ru­galmas és erős gumikötél „pók”, amely négy darab, nyolc végén acélhoroggal fel­szerelt „lábból” áll. A keret és a tábla összeerő- sítéséhez ragasztó, néhány szeg, falra szereléséhez pedig két nagyobb méretű facsavar szükséges. Először a farostlemez táblát fűrészeljük a megadott méretű­re. A sarkok pontosan derék- szögűek legyenek, a fűrészelt oldalak pedig egyenesek. A hátlapra szerelendő keret darabjait sűrű fogazású fű­résszel vágjuk le. Az újságtartó •keret két alsó sarkánál« léceket 45 fokos szögben levágva il­lesszük egymáshoz. Az össze­kötő merevítőlécet (amely egy­ben a két sávot is elválasztja, illetve a felső sáv alatt keskeny peremet alkot) a ragasztáson kívül egy-egy szeggel is kap­csoljuk a keret két oldalához. Jelöljük be a két szélső, füg­gőleges keretlécen az 5 mm át­mérőjű furatok helyét egymás­tól 60, 155, illetve 60 millimé- temyire. (A két lécen pontosan * egyformán, a horgoknál fogva, hogy a furatokba akasztott gu- mikötéldarabök vízszintesek legyenek.) A keretet csiszoljuk simára, majd matt felületet eredménye­ző lazúrral, páccal vagy tetszés szerinti színárnyalatú Xylade- corral kenjük be. A hátlapot (ha nem eléggé tetszetős a felülete) tapétával bonthatjuk be, eset­leg színesre festhetjük. Befejezésül a hátlap felől szegekkel rögzítsük a hátlapra a ragasztóval bekent élű kere­tet. A kész tartót facsavarokkal és falba süllyesztett műanyag tiplikkel szereljük fel. Két fa­csavar elegendő a falra erősí­téshez, de egy harmadikkal még szilárdabbat) rögzíthető az újságtartó. A harmadik tipli he­lyét a hátlap aljához közel, kö­zépen jelöljük, illetve fúrjuk ki. S. B. Sokszemközt a logopédiáról Gyerekeink étkezése Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet összeállítása szerint: „sajnos fő­zési hagyományaink, étkezési szokásaink nem kedveznek a korszerű táplálkozásnak. Egész­ségesebb, ha magasabb fehérje- tartalmú húsokat (szárnyast, ha­lat) fogyasztunk, a főzéshez nö­vényi olajat használunk. A cu­korfogyasztást édesítőszerekkel mérsékelhetjük, a szükséges rostok a.zöldségek, a gyü­mölcsök, a teljes értékű gabona­magvak révén jutnak szerveze­tünkbe. A túlzott sófogyasztás is ártalmas.” A korszerű konyhatechnikai eszközök alkalmazásától, az éte­lek elkészítésének módjától is függ, hogy az ételek milyen és mennyi fehérjét, ásványi anya­got, vitamint tartalmaznak. A legtöbb ember a gyerekkor­ban megszokott ételeket kedveli később is. Ezért lényeges és alapvető már kisgyermekkorban az egészséggel kapcsolatos - és ezen belül a korszerű étkezési szokások - kialakítása. El kell érni, hogy a gyermek életének természetes velejárója legyen a kiegyensúlyozott, vagyis a ve­gyes, változatos - életkorhoz igazított - étkezés. / Étkezési szokások kialakulása Négy-hat éves korban rögzül az ízlés és a táplálkozási minta. A gyerek étkezése fokozatosan hasonlóvá válik a felnőttekéhez. A család és a gyermekközösség- vagyis az óvoda, majd az iskola- mintája dominál az étkezési szokások kialakulásánál. Ilyen életkorban mellőzni kell a nehe­zen rágható, emészthető, zsíros, fűszeres, sós ételeket. Az étrend összeállításánál figyelembe kell venni, hogy ebben a korban a gyereknek sok tejre, tejtermékre van szüksége (maximum napi fél liter tej fogyasztása indo­kolt). Tojásból hetente 4-5 fo­gyasztható. A húsok ne legye­nek zsírosak. A zsiradék fele nö­vényi (például étolaj vagy mar-, garin) jegyen. A főzelék, a gyü­mölcs és a burgonya együttes tömege az összes elfogyasztott napi élelmiszer tömegének 25- 40 százalékát érje el. Ne rántsuk, hanem habarjuk az ételeket. Le­hetőleg mindennap kapjon a gyerek friss gyümölcsöt, zöldsé­get és nyers salátát. Ezt nem pó­tolja a kompót vagy az ecetes lével készített saláta. A hét- és tizennyolc évesek­nél az étkezési alapelvek hason­lóak az előzőekhez, de a serdü­lés, a nemi érés következtében, fokozottabb testmozgás hatásá­ra többet esznek. Ebben a kor­ban rögzülnek az étkezési szo­kások, a kedvelt vág nem ked­velt ételek sora, az étkezési rit­mus. Mint látják, nem mindegy, hogy gyermekeink mit esznek. Ezért is keltett feltűnést a legna­gyobb gyermekétkeztető vedég- látó-vállalat, a JUNIOR kezde­ményezése. A fővárosban mű­ködő vállalat ételeit majdnem 80 ezer gyerek fogyasztja. Hogy a kis vendégek véleményét meg­ismerjék, két játékot hirdettek számukra. Táblázat segítségével osztályozták - persze a szülők­kel konzultálva és egymás kö­zött megbeszélve - egy héten át az ebéd minőségét. „Te kifőzöd, mi megfőzzük” elnevezésű já­tékban pedig a gyerekek állítot­tak össze egyhetes étlapot. A legjobbat valamennyi iskolában ebédre kapják a gyerekek. A leg­jobb menü összeállítói pedig ér­tékes ajándékokat kapnak. Jó lenne, ha az ország többi gyermekétkeztető vállalata is hasonló módon „megszólítaná” a gyerekeket. Or. Katona Edit Az oldalpárt összeállította: Rónai Erzsébet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents