Új Néplap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-10 / 8. szám

2 Hazai körkép 1992. JANUÁR 10. A vagyon az önkormányzaté marad Kft. lett a Közlekedési Igazgatóságból (Folytatás az 1. oldalról) A vállalkozási szférába sorol­ható, de az intézményi gazdál­kodási forma nem volt alkalmas arra, hogy vállalkozói alapon működjenek. Ezért az igazgatóság - megyei közgyűlési jóváhagyással - meg­szűnt, és tevékenységét jogutód­ként a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Autóközlekedési Kft. folytatja, mely 3 millió forintos törzstőkével alakult. Ugyanakkor a megyei önkor­mányzat olyan vagyonnal is ren­delkezik, amely a megyei közle­kedési igazgatóság kezelésében volt. Többek között ide tartozik: Szolnokon, az Eötvös téren 3 tanterem, iroda, négy aluház, a Téglagyár úton egy telek; Kisúj­szálláson, a Nyár utcában tante­rem és iroda; Jászberényben egy rutinpálya. A számítógépeken és külön­böző gépeken kívül 9 személy- gépkocsi, egy Ikarusz autóbusz és egy dízel-tehergépkocsi (me­lyeknek piaci forgalmi értéke több mint 1 millió 180 ezer fo­rint) is ezt a vagyont képezi. Mivel a megyei önkormány­zat úgy foglalt állást, hogy ezek­nek a kft.-be apportként való be­vitele nem indokolt, ezért a va­gyon továbbra is önkormányzati tulajdonban maradt. A kft. vagy bérleti díj fejében használja, vagy pedig másképp hasznosít­ják. Ugyanakkor a megyei ön- kormányzat is részt vesz alapító­ként a kft.-ben 2,1 millió forint ingó értékkel és 600 ezer forint készpénzzel. A dolgozók 300 ezer forint üzletrésszel kívánnak alapítóként részt venni a kft. lét­rehozásában. A megyei Autó- közlekedési Kft. fő tevékenysé­gei; járművezető-képzés és to­vábbképzés, szakoktatói, gép­jármű-szakoktatói, tarifaőri, gépjármű-ügyintézői, nemzet­közi gépkocsi-vezetői képzés, fuvarozás, autóalkatrész-keres­kedelem. Kézen fogva a fogyatéko­sokért (Folytatás az 1. oldalról) Száznegyven éve (május else­jén) született Frim Jakab, aki Magyarországon létrehozta az első olyan intézetet, amelyben értelmi fogyatékosokat gondoz­tak. Az ÉFÉE ebből az alkalomból sorsjegyet bocsát ki. Segíteni akarják a családban élő értelmi fogyatékosok részvételét a me­gyei speciális olimpián, amelyet a homoki speciális iskola és diákotthon szervez. Az ÉFÉE szeretne hozzájárulni a fogyaté­kos emberek és hozzátartozóik pihenéséhez, kikapcsolódásá­hoz. Évente legalább kétszer ki­rándulást szerveznek, és tervez­nek színház-, strandlátogatást, üdülési lehetőség biztosítását. Az egyesület szolnoki irodájá­ban (Móra Ferenc u. 15.) ügye­letet tartanak a tagok számára, amelynek időpontjáról körlevél­ben tájékoztatják őket. Hogyan segíthetik egymást az önkormányzatok? Nem minden település akarja Egyelőre lassan alakul ki az együttműködés a megyei önkor­mányzat és a helyi önkormány­zatok között. Ennek különböző okai vannak. Léteznek települé­sek, amelyek az együttműködést az érdekek különbözősége miatt elutasítják. Többségük azonban fontosnak ítéli megyénkben a közös munkát, hiszen a megyei önkormányzat alapvető felada­tának teljesítésekor segíteni tud­ja őket. Á megyei önkormányzat feladata ugyanis a speciális igé­nyeket kielégítő, illetve a megye egész területére kiterjedő intéz­mények, szolgáltatások működ­tetése, olyan feladatok vállalása, amelyek települési szinten nem vagy csak gazdaságtalanul mű­ködtethetők. Kötelezettségeihez tartozik azon közszolgáltatások biztosítása, amelyeket a telepü­lési önkormányzatok nem képe­sek ellátni. Bár a módszerek még most alakulnak, érdemes azért leg­alább néhány kérdésben áttekin­teni, hogy milyen együttműkö­dés létezhet a megyei és a helyi önkormányzatok között, és ho­gyan segíthetik egymást. A megyei önkormányzat a he­lyi önkormányzatokon keresztül juthat információhoz (hogy pél­dául mire lenne szükség az adott helyen, melyek az égető gon­dok). A helyi önkormányzato­kon keresztül ismeri meg, hogy az általa működtetett szolgálta­tások hogyan valósulnak meg az adott helyen. Sok kérdésben in­dokolt a helyi önkormányzatok támogatása, pl. idegenforgalom, környezet- és termé­szetvédelem, tájegységi fejlesz­tés, vállalkozások stb. A telepü­lések részéről fölmerült olyan igény is, hogy egy-egy ágazatra, tájegységre vonatkozó komplex elemzést, fejlesztési javaslatot készítsenek a megyei önkor­mányzat szakemberei. Számíta­nak arra is, hogy szakmai közre­működést, tanácsot kapnak a közoktatás, közművelődés, gyermek- és ifjúságvédelem, a szociális és egészségügyi ellátás feladatainak megoldásában. Az eddig kialakult együttmű­ködésben a települések fontos­nak tartják azokat a támogatáso­kat, amelyeket az infrastruktúra fejlesztésére (út-, hídépítés, tele­fon) kaptak a megyei önkor­mányzattól. Abonyi alapítványok Alapítványok születnek or­szág-, megyeszerte, így Abony- ban is növekszik számuk. Min­dig nemes ügyért, a kultúra fej­lesztéséért, elősegítéséért hoz­nak létre alapítványokat. Az egyházat fenntartó, támogató 200-250 családot számláló hívek néhány tagja hozta létre nemré­giben az „Abonyi Református Egyházközösségért” Alapít­ványt 20.000 forint összeggel. Az alaptőke folyamatosan nő ki- lencvenkét adakozó jóvoltából. Az alapítványt a Pest Megyei Bí­róságnál 1770. nyilvántartási számon jegyezték be, vagyona az OTP abonyi fiókja vegyes hi­telek elnevezésű, 770-000464 Abonyi Református Egyházkö­zösségért számlán nyert elhelye­zést. A kuratórium elnöke Fábi­án Zoltán református lelkész. Az egyházközösség a következő legfőbb célokat tűzte maga elé; több mint 200 éves templomuk folyamatos külső és belső kar­bantartása, a rozoga állapotban lévő padsorok teljes kicserélése, a századok óta földes padozat modernizálása, a templom fűthe- tőségének megoldása, a karzatok nemzeti kincsként számon tar­tott festett kazettáinak restaurá­lása, a növekvő cserkészcsapat szervezése, az ő céljaikra fenn­tartott régi, öreg parókia épületé­nek folyamatos megújítása, az egyik visszaigényelt egyházi in­gatlan - iskola és lakás - a célnak megfelelő felújítása, rendbeho­zatala. A nehéz anyagi gondokkal küzdő gyülekezet ezeket a köz­érdekű célokat csak segítőkész­séggel, bármely bel- és külföldi természetes és jogi személy csat­lakozásával, anyagilag bármi­lyen más módon tett támogatásá­val tudná megvalósítani. A tá­mogatás összege az adakozók adóalapjából levonható. sjs A legfrissebb alapítványt Egedyné dr. Görög Klára hívta életre az „Abonyi Muzsikáló Gyermekekért” címmel. Az alapítvány támogatja a zenei együtteseket és szólistákat, hangversenyeket, zenei előadá­sokat szervez, vendégegyüttese­ket fogad. Elősegíti a hátrányos anyagi körülmények között élő gyermekek zenei tanulmányait. Az alapítvány nyitott, szellemi és anyagi tőkével bárki támogat­hatja. A héttagú kuratórium el­nöke Mladoneczky György, a Bihari János Zeneiskola nyugal­mazott igazgatóhelyettese. Az alapítvány számlaszáma: 770- 00405 - Abonyi Muzsikáló Gyermekekért, OTP Abony, 217-98209. / : \ Jut eszembe! Fura szerzet az ember, az már bizonyos. Ehhez a nagy igazsághoz szereztem a kö­zelmúltban újabb adalékot. Úgy szilveszter előtt a 60-as Csemegébe a Julius Meinl csatornán keresztül^ csoda- gyógyszer érkezett. Úgy hív­ják: Samarin, és a használati utasítás szerint leveszi az em­berről a másnaposság minden nyűgét, gyógyít ilyen-olyan gyomorégést és számtalan emésztési panaszt. Vettem, kipróbáltam, felséges volt. Mondtam is magamban, ezek az osztrákok azért tudnak. Jó, a varázsszer kissé emlékezte­tett a szódabikarbónára, de nem lehet ez más, mint vélet­len egybeesés. Nemcsak én gondolkodtam így a dologról, hanem sokan mások is, mert pillanatok alatt elkapkodták a készletet. Ettől kezdve hiá­nyoltam. Szóvá is tettem na­ponta, hogy mennyire hiány­zik - és tessék mondani, mi­kor lesz? ígérték, hogy majd, majd - tegnap aztán megszó­lított az egyik bájos eladó: - Na, megjött a szódabikarbó­na. Hogy szódabikarbóna? Hm ... Különös. Most, hogy jobban visszaemlékszem, mintha nem is lett volna olyan csodálatos...- pb ­V ___________________J P rivatizációs lízing: vállalathoz juthat egy fillér nélkül (Folytatás az 1. oldalról) A már csak a téma - a rendez­vény címe A privatizáció elmé­letben és gyakorlatban volt -, il­letve a meghívottak miatt is igen sok gazdasági vezetőt vonzó ta­lálkozón a mindvégig az állam gazdasági szerepének növelése ellen lándzsát törő Slosár Gá­bor, az AVÜ igazgatóhelyettese szerint viszont még az ideigle­nes államigazgatási felügyelet is csak károkat okozhat. Minél to­vább marad egy vállalat állami tulajdonban, állította tapasz­talataira hivatkozva, annál in­kább leértékelődik, és egyre kedvezőtlenebb áron lehet érté­kesíteni. „A szocializmus nem azért volt rossz - vélekedett -, mert nem az MDF működtette, hanem a szisztéma önmagában rossz. Bárki akarja is a gazdasá­got szocialista keretek között működtetni, ugyanolyan rosszul csinálja majd, mint a Kádár­rendszer. A dolog azon dől el, hogy a cég állami kézben van-e, és az államnál rosszabb tulajdo­nos nem létezik. ’ ’ Az AVÜ igaz­gatóhelyettese szerint a kétség­telenül meglévő vagyonkimen- téseknek sem adminisztratív eszközökkel kellene útját állni, hanem a visszaélések elkövetői­nek törvény előtti felelősségre vonásával, példát statuálva. Széles Gábor, a Magyar Gyár­iparosok Országos Szövetségé­nek elnöke hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi vállalati vezetőséget kell olyan helyzetbe hozni, hogy érdeke le­gyen cégének működését javíta­ni. Erre Magyarországon nem tudnak a sikeres válságmene­dzsereket Nyugaton megillető béreket fizetni, de legalább lehe­tőséget kellene teremteni arra, hogy a menedzserek kivásárol­ják a vállalat vagyonának egy részét. A Monopoly Klub rendezvé­nyére meghívott gazdasági ve­zetők közül hozzászólásukban többen is megfogalmazták hely­zetük másfél éve tartó bizonyta­lanságát. A gazdasági munká­ban végre nyugalmat kérő észre­vételeikre reagálva Balás képvi­selő úgy vélekedett, a rend­szerváltást követően azonnal végre kellett volna hajtani a gaz­daságban egy alapos vezetőcse­rét, ez ,, a hajó azonban el­úszott.” A kommunista rend­szer idején kinevezett vállalati vezetők közül ma már bizalmat kell szavazni annak, aki bizo­nyítja rátermettségét. * A Monopoly Klub tegnapi rendezvényén alaposan meg­mozgatta a részt vevő gazdasági vezetők fantáziáját Slosár Gá­bor: bejelentette, 1992 első hó­napjaitól egy új pénzügyi konst­rukció segítheti majd a vállalati privatizációt. A tervezett, úgy­nevezett privatizációs lízing ke­retében a vállalkozó (vagy egy társaság) egyetlen fillér befize­tése nélkül megveheti a meghir­detett céget, és ha a lízingdíjat az 5-10 éves futamidő alatt rend­szeresen törleszti - a „marad­ványérték” után -, övé lehet a vállalat. Munkatársunk a konstrukció részleteiről kérdezte az AVÜ igazgatóhelyettesét.- A privatizációs lízing a jól ismert eszközlízinghez hasonló konstrukcióban működne, tehát ugyanúgy előrehozott vásárlás­ról van itt is szó. Egyetlen, bár igaz fontos különbség van csu­pán: nem kellene előtörlesztést fizetni a lízing tárgyára. Tőke és befektetés nélkül lehetne meg­kezdeni egy vállalat lízingelését, és az 5-10 éves futamidő letelte és a maradványérték megfizeté­se után a cég a lízingelő tulajdo­nába kerül.- A privatizáció milyen gond­jain enyhíthet ez a.megoldás?- A lízingdíj a vállalatból az induláskor kihozható hozamhoz igazodik majd, így igen ösztön­ző lesz, mert a díjon felüli részt, ha képes cége hozamát később növelni a lízingelő, szabadon használhatja fel.- Mi történik, ha a lízingfelté­teleknek nem tesz eleget a „ve­vő’ ’ ?- Addigi befizetéseit elveszíti, és a vállalat visszakerül az állam tulajdonába. Úgy gondolom, ez a rizikó eléggé erős ösztökélő a vállalat hatékony működtetésé­re.- Mi történik a lízingbe adott vállalat korábban szerzett adós­ságaival?- Ezt az állam fizeti tovább - a lízingbevételekből. Tehát teher­mentes céget kapnak a vállalko­zók, és ez alkalmat ad nekik a vállalat „feljavítására”.- Mi vezérelte a privatizációs lízing kidolgozóit?- A befektetni akarókat a tőke­hiány ellenére is vállalkozói helyzetbe akarjuk hozni, és mi­nél előbb egy polgári tulajdonos réteget teremteni.- Önök szerint kik vállalkoz­nak majd erre a lízingre?- Feltehetőleg a vállalati fel­sőbb vezetők, hiszen ők ismerik leginkább a cégek adottságait, a „szakmát”.- „Kívülről” is jelentkezhet bárki egy-egy lízingre?- Igen. A konstrukció úgy mű­ködik majd, hogy a vállalatot meghirdeti lízingelésre valame­lyik, az ÁVÜ által felhatalma­zott vagyonkezelő, például az eszközlízingben már jártas bank, és a jelentkezőknek pá­lyázniuk kell. V. Sz. J. Vizsgáznak a vendéglátósok A szolnoki Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolában tegnap megkezdődött az elsőéves integrált vendéglátós osztályok féléves szintvizsgája cukrászatból, ételkészítésből és felszolgálásból. Képeink az I./E osztály vizsgáin készültek. A másik két osztály ma és hétfőn vizsgázik. - nzs -

Next

/
Thumbnails
Contents