Új Néplap, 1992. január (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-10 / 8. szám
1992. JANUÁR 10. Hazai tükör 3 Védett szálló Új szászon Hogy a beteg ne kerüljön vissza az osztályra Védett szállót adtak át Újszászon. A megyei kórház újszászí pszichiátriai és rehabilitációs osztályai mellett kialakított védett szálló azoknak ad lehetőséget az újrakezdésre, akik a pszichiátriai osztályról gyógyultan távoznak, de nincs hová menniük. A tapasztalatok szerint ugyanis azok a betegek, akiket pszichésen rehabilitálnak, állás és szállás nélkül nem tudnak megkapaszkodni, újra beilleszkedni. A kör tehát akár „ördöginek” is nevezhető; az osztályon meggyógyítják a beteget, aki aztán kikerülve az életbe, számtalan problémával találja magát szemben. Ezek közül az egyik, hogy nincs megfelelő fedél a feje fölött. Akinek nem sikerül megkapaszkodnia, az többnyire visszakerül az osztályra. Segítséget jelent viszont, ha a gyógyult betegről az osztályról való kikerülés után is tudnak gondoskodni, esélyt biztosítani számára, hogy rendezni tudja az életét. Ez a felismerés ösztönözte arra az újszászi pszichiátriai és rehabilitációs osztályt, hogy az osztály szakmai felügyeletével működő védett szállót alakítsanak ki. A szálló kialakítására az Alkohológiai Intézettől pályázati úton nyertek pénzt. Az újszászi önkormányzat is támogatta morálisan a szálló kialakítását. A védett szállás céljára egy háromszobás családi házat vásároltak meg és alakítottak át a községben. A három szobában tíz olyan férfit tudnak elhelyezni, akik az osztályról kikerülnek, és főállású munkaviszonnyal rendelkeznek. A szálló átmeneti jellegű, maximum fél évig lehet itt tartózkodni. Ennyi idő elég a megkapaszkodáshoz, hogy stabillá váljék a munkaviszony, és albérletben vagy munkás- szálláson helyet kapjon az illető. A védett szálló azok számára jelent átmeneti megoldást, akik pszichésen rehabilitálhatók, de a szociális háló lyukain „átesnének”, akiknek a teljes rehabilitációjához az hiányzik, hogy legyen hol nyugodtan álomra hajtani a fejüket. Az intézetbe a megye jelentős részéről kerülnek betegek, de nyilván elsősorban azok jelentkeznek majd a védett szállóba, akiknek Újszászon vagy annak közelében van a munkahelyük. A ház három szobájában alakították ki a hálóhelyiségeket. Ezenkívül konyha, fürdőszoba, társalgó is szolgálja az otthonosságot. A védett szálló gondnoknője nemcsak a ház működését biztosítja, hanem egyúttal szociális munkás is, tehát segítséget nyújt a szálló lakóinak problémáik megoldásában. A szállóhoz nagy kert és műhely kialakítására alkalmas garázs is tartozik. A tervek szerint később a községben lakó csökkent munkaképességűeknek szeretnének itt munkahelyet biztosítani. P. É. Verseny Berzsenyi szellemében Országos vers- és prózamondó versenyt hirdet meg a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság. A harmadik alkalommal idén tavasszal megrendezendő verseny célja a név adó költő példaadó életművének és a szomszédos népek irodalmának mind szélesebb megismertetése. Az országos versenyre - amelyet a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Lakitelek Alapítvány, Marcali város, Somogy és Vas megye önkormányzata támogat - várják a 14. életévüket betöltött vers- és prózamondók jelentkezését, akik nevezésüket február 15-éig a Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társasághoz (7400 Kaposvár, Honvéd u. 5.) küldhetik el. A döntőt a regionális versenyeket követően május 22-24. között rendezik meg Marcaliban. Előzetes leltár Önkormányzati pénzek 1992-ben A Budapest környéki városok, községek Társulásba tömörülnek Társulásba tömörülnek a Budapest környéki községek, városok önkormányzatai, hogy alkak mánként közösen lépjenek fel a fővárossal szemben. Megítélésük szerint ugyanis a szomszédsággal járó közös ügyek jelentős részében rendre hátrányba kerülnek. Különösen most vált fontossá az érdekek megfelelő egyeztetése, hiszen a közeljövőben hosszabb időszakra szóló döntések születhetnek. A regionális vízművek például - amelyek részben a főváros ivóvízellátását szolgálják - a helyi önkormányzatok tulajdonába kerülnek, s várhatóan alku tárgya lesz, hogy milyen vízdíjakat állapítsanak meg, hogy az önkormányzatok megfelelő jövedelemhez juthassanak. Ugyanígy gyakran vita tárgya a tömegközlekedés, és gyakran ütköznek az érdekek a hulladékelhelyezéssel kapcsolatban is. Az önkormányzatok bevételeinek csaknem kétharmada ma is az államtól, a költségvetéstől függ. Nem árt tehát, ha röviden áttekintjük, mit kaphatnak az egyes települési önkormányzatok a már elfogadott költségvetés tükrében. A legáltalánosabb támogatás az állandó lakoson- kénti 3 ezer forintos fejkvóta, amelyet a települések üzemeltetésére fordíthatnak. Továbbra is lehet támogatni a lakásépítési kölcsönök részleteit. Erre minden ilyen tétel után 5 ezer forintot kaphatnak az önkormányzatok. Megmarad a fiatalok első lakáshoz jutásának támogatása is. A megfelelő korosztályba tartozók után fejenként 3380 forintra számíthatnak ilyen címen az önkormányzatok. Idegenforgalmi adó és üdülőhelyi díj kivetése után, az adott települések minden beszedett egy forint után további kettőt kaphatnak. Szociálpolitikai feladatokra a 17 év alatti és a 60 év feletti lakosokra 3500 forint a számított járandóság. Az óvodáskorúakra 19 ezer, az általános iskolásokra 36 ezer a fejenkénti kvóta. A kultúra parlamenti támogatását jól jelzi a lakosonkénti 200 forintos juttatás. Céltámogatásként, külön törvényben szabályozva, az önkormányzatok számára 25 milliár- dot tettek félre. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot április 30- igkell előterjeszteni. Iskolai kollégiumok bővítését, felújítását, tornatermek építését külön is támogatják. Erre a célra másfél milliárd forintot különítettek el. Az önkormányzati pénzek másik nagy része az szja-bevételek fele. Ahol ez nem éri el a fejenkénti 4300, illetve városokban a 6 ezer forintot, ott a költségvetés erre az összegre kiegészíti. Az újonnan belépő gépjárműadónak végül is a fele marad az ön- kormányzatoknál, bár mint jeleztük; ezt nekik kell beszedni. Az, hogy végül is mindez mire lesz elég, azt nehéz eldönteni most. Az önkormányzatok számára az így megszerzett összeg a feladatokhoz mérten igen kevés lesz. A helyi adók jelenthetnek pluszforrást, de itt, a lakosság helyzetét is figyelembe véve, nem valószínű, hogy jelentős mértékű bevételre lehet szert tenni. Egyéb forrás pedig nem nagyon van. Ebből az is következik, az önkormányzatok továbbra sem lesznek népszerűek, amikor megszavazzák az egyes területek konkrét támogatását. Ez ugyanis, a bevételekből kiindulva, bizonyosan nem lesz elégséges. F.L Ügyfélkártya, pénzautomata Az Országos Takarékpénztár a már több évtizede rendelkezésre álló átutalási betétforma helyett új szolgáltatásként bevezette a lakossági folyószámlát. Az új folyószámlarendszer bevezetésével egyidejűleg a takarékpénztár a jelenlegi átutalási betétformát megszüntette. Természetesen biztosítják a zavartalan átállást a régi átutalási betét és az új lakossági folyószámla között, ha azonban az új szolgáltatás nem nyeri el az ügyfelek tetszését, akkor átutalási betétszámlájukat 1992. május 1-jével felmondják. Ennek értelmében - a szolgáltató vállalatok számlázási rendjét is figyelembe véve - a megbízások teljesítését legkésőbb 1992. június 30-ával megszüntetik, és januártól már nem is fogadnak el új megbízásokat. A folyószámlarendszerben az OTP bevezeti a napi kamatszámítást, vagyis a számlán naponta mutatkozó egyenleg alapján fizetik a kamatot. Az ügyfél - kívánságára - a számlán hó végén jelentkező megtakarítást vagy annak egy részét kedvező kamatozással lekötheti anélkül, hogy külön betétkönyvet kellene nyitnia. Bővítik a hó végén kiküldött számlakivonatok tartalmát is: az eddigieken túlmenően tájékoztatást adnak az ügyfél lekötött betéteiről, az esedékes betéti kamatokról és az esetleges késedelmi kamatokról is. Igényelhetik már a vidéki ügyfelek is - megfelelő fedezet esetén - takarékcsekkjük mellé az ügyfélkártyát. A budapesti bankjegykiadó automatákat már most használhatják, vidéken pedig a folyamatos telepítés sorrendjében. Az automatákból hetente felvehető összeg felső határát az ügyfél megtakarítási készségéhez igazítják. Az OTP még ebben az évben továbbfejleszti ügyfélkártyarendszerét, így azokat kereskedelemben történő vásárlásokkor is használhatják majd tulajdonosaik kész- pénzfizetés helyett. A takarékcsekkel és ügyfél- kártyával rendelkező partnerek számára - rendszeres átutalásaik, illetve megtakarításaik után - kedvező kamatozású folyószámlahitel-felvételi lehetőséget is biztosít a takarékpénztár. A hitelt az első igénybevételtől számított egy éven belül kell visz- szafizetni. A korábbi átutalásibetétszám- la-tulajdonosnak az OTP már megküldte az új szerződési ajánlatot. Az aláírt szerződést abba a fiókba kell visszajuttatni április 30-ig, ahol eddig az átutalási betétszámlát vezették. Ez egyébként történhet postán, vagy bármelyik OTP-n keresztül. A szerződéskötés hónapjában a kamatot még a korábbiaknak megfelelően számítják, az azt követő hónaptól viszont már napi kamat- számítást alkalmaznak. Ha a szerződés rendben beérkezik április 30-ig a számlavezető fiók-. hoz, minden megbízást jogfolytonosan - megszakítás nélkül - teljesít az OTP. A számlaszám is változatlan marad, a befizetési lapokat, takarékcsekket, ügyfél- kártyát sem kell kicserélni. M.G. 1992-re Az Akadémiai Kiadó tervei Az Akadémiai Kiadó mintegy 200 könyv kiadását tervezi 1992- ben. Az év egyik tudományos érdekessége lehet a Nem Petőfi! című kötet, amely a barguzini „Petőfi-csontvázat” vizsgáló akadémiai bizottság tagjainak tanulmányait és a felkért szakértők írásait tartamazza. Folytatódik a Má- rai Sándor-sorozat, idén újabb három kötet jelenik meg: a „Napló 1958-1963”, az „Ihlet és nemzedék” és a „Szegények iskolája”. A reprint sorozatban Gratz Gusztáv két munkája, a dualizmusról írt kétkötetes műve és „A forradalmak kora” lát napvilágot. Szelényi Iván Harmadik út? című tanulmánya egy 1971-ben elkezdett kutatássorozat terméke. Az Akadémiai Kiadó tervei között szerepel Grétsy László és Kemény Gábor képes diákszótára, valamint Krausz Tamás és Szilágyi Ákos munkája, az „Oroszország és a Szovjetunió XX. századi képes történeti kronológiája”. Idén jelenik meg a Magyar Néprajz harmadik kötete is, amely a kézművességgel foglalkozik, a háziipartól a céhes iparosságig. Látlelet Irgalmas sóhajok helyett A szociális piacgazdaság megteremtésének reménye - legalábbis az eddigi tapasztalatok szerint - azon a feltételezésen alapul, hogy az állampolgár a legképtelenebb élethelyzetekhez is képes alkalmazkodni, mindent kibír. Naponta érzékelhetjük, hogy ez majdnem így van. Eleget dühöngünk, eleget sóhajtozunk rajta. Éppenséggel mégsem indokolatlanul. Mert ha egyre többen úgy érzik, hogy nincs vagy alig van lehetőségük sorsuk formálására, s nem maguk döntenek életükről, jövőjükről, csak a tehetetlenség és a szorongással teli félelem tünetei szaporodnak. Miközben napról napra viselniük kell mások - akár egy szűk elit - döntésének összes következményét. Hiába lázadoznak vagy tiltakoznak, ha éppen azoknak az eszközöknek nincsenek a birtokában, melyekkel változtatni tudnának helyzetükön. Hiszen nem maguk, hanem mások tetteinek következményeit viselik. Személyes mentséget ugyan találhatunk a politikai akaratképzés hiányára, ám azt állítani, hogy valamennyien történelemalakítók lennénk, meglepő túlzás. Egyszerűen elködösít minden kísérletet arra, hogy konkrétan meghatározzuk: milyen felelősség hárul különböző döntésekért a hatalom eszközeit kezükben tartó egyénekre. Még ha sokan kellő méltósággal viszonyulnak is a növekvő nélkülözéshez, a sokkoló váratlansággal előtörő újabb és újabb megpróbáltatások eleve romboló hatásúak. Keveset er ugyanis, ha politikai illúziók vezérlik az állampolgárokat, vagy ha kisebb-na- gyobb haladás enyhít az ostobaságokon és a nyílt hazugságokon. A viszolyogtató körülmények idáig nem számolód- tak fel. És ennek magyarázata nem egyéb, mint hogy - közkeletűen szólva - az össznépi boldogulás leghalványabb jelei is hiányoznak. így a politikusi szónoklatok és fogadkozások főként azok számára meggyőzőek, akik még nem jutottak el a fölöslegesség állapotáig. Mert amit hosszú távon senki sem képes elviselni, az saját fölöslegességének tudata. Azaz a tömeges munkanélküliséggel nyilvánvalóan együtt járó lidércnyomásos állapotot, melyből alig van kitörési lehetőség. A létbizonytalanság és a kiszolgáltatottság érzése pedig azokra is átsugárzik, akiknek még van munkahelyük, illetve erejükön felül hajtják magukat. Mint tudjuk, a munkanélküli (s ennek veszélye hamarosan az aktív korú népesség minden hatodik tagját érinti) nem csupán anyagi és erkölcsi biztonságérzetét veszíti el, hanem azt a megbecsülést is, melyet korábbi tevékenységével vívott ki. Ráadásul a jóléti államokra jellemző szociális és lelki szolgálatok sem segítik az állampolgárokat egzisztenciális kudarcaik feldolgozásában, illetve az újrakezdés első lépéseiben. S ebben a helyzetben az irgalmas sóhajok vajmi keveset számítanak. Kerékgyártó T. István A téeszek borúlátóbbak Vélemények a szövetkezeti törvényről A szövetkezeti, illetve átalakulási törvény teljes részletességgel ugyan még nem ismert az érintettek számára, az eddigi információk viszont élénk visszhangot váltottak ki a Duna-Tisza közén. A fogyasztási szövetkezetek, amelyek szerepe Bács-Kis- kunban a megye sajátos településszerkezete miatt meghatározó jelentőségű a lakosság ellátásában, általában nem félnek a most megszavazott törvények következményeitől. Az országban is a legnagyobbak közé sorolható Univer Áfész például, amely ki- lencszáz dolgozót foglalkoztat és ötezemyi tagja van, félmilliárd forint értékű vagyon nevesítésének kimunkálására áll startra készen. A februári részközgyűléseken ugyanis legfőbb napirendként már ezt a témát is szeretnék a tagsággal megvitatni. Sokkal borúlátóbban fogadták az új jogszabályokat a mező- gazdasági szövetkezetek. Mindenekelőtt azért - fogalmazta meg véleményét Ivicz Vilmos, a Kiskunsági Mezőgazdasági Termelők Szövetségének titkára -, mivel a törvény sokat késett. Mire elfogadták, a kiskunsági szövetkezetek egy részének már nincs mire átalakulni, tartalékaikat felélték, s immár a csődtörvény foglalkoztatja őket. Ami a szövetkezeti törvényt illeti, azt a szövetség titkára európai szelleműnek és korszerűnek tartja. Kemény kritikával illette viszont az átalakulási törvényt, mint olyat, amely a szövetkezeti törvény adta döntési szabadságot keresztülhúzza. Megítélése szerint az átalakulási törvény a szövetkezetek szétverésének koreográfiája. Súlyos gondnak tartja, hogy a törvény a tagság egészével szemben a kisebbség érdekeit védi. A szövetség titkára egyebek között kifogásolta azt is, hogy a szak- szövetkezetekben sokkal bonyolultabb a helyzet, mint azt az Országgyűlés tagjai a törvények megszavazásánál érzékelték. Tartalmasabb lesz a Kerti Kalendárium Januártól bővebb - 8 oldallal nagyobb - terjedelemben jelenik meg a kertbarátok havi folyóirata, a Kerti Kalendárium. A lap idei első - január-februári - száma összevonva jelenik meg. Ebben több érdekes írást is találhatnak az érdeklődők, többek között: a hajtatott zöldségfélék termesztésének mesterfogásairól, az új zöldségfajtákról, a szőlőmetszés szabályairól, a bécsi kertészeti kiállítás számos újdonságáról.
