Új Néplap, 1991. december (2. évfolyam, 283-305. szám)

1991-12-10 / 290. szám

Hazai körkép 1991. DECEMBER 10. Most sínen avel az orosz petró (Folytatás az 1. oldalról) Egyszerű tranzit ez is, mint az előző, amit újságjukban úgy túlli­hegtek. Éppen csak az Oroszor­szágból vásárló és Szerbiába to­vább eladó cég nem osztrák, ha­nem német.” - bökte ki végül Ko­vács József. Hogy melyik német vállalat? - ez már aztán tényleg üzlet. Az ő kettőjük üzlete, a szer­kesztőségben is bizonyítható mó­don szabályszerűen engedélyezett papírokkal védve. Ki hibáztathat­ná a Spectrumot, a korábbi esetben tranzitáló szerepet vállaló Agelt, vagy éppen az „átfolyó olajnak” jó pénzért helyet adó Afort, illetve Mol-t. Ebben a boltban minden gilt, a világ ránk, magyarokra ugyanúgy nem nézhet rossz szem­mel, mint az exportot tulajdonkép­pen lebonyolító osztrákokra vagy németekre: embargó nincs Jugo­szlávia ellen. Hogy közben határmenti aknák­ról, barcsi kazettás bombákról, el­tévedt légvédelmi rakétákról szól­nak a hírek, és persze messzebbről: Eszékről és Vukovárról?.. Az élet nem áll meg - akkor pedig a boltok sem csuknak be. Nem ésszerű túl­­lihegni.f?) V. Szász József Mikulás ünnepség a gyermekosztályon Mosolygós arcok a Hetényiben Példaértékű Mikulás ünnepsé­get rendeztek Szolnokon a Hetényi Géza Kórház Gyermekosztályán. Izgatottan ültek be a kicsik a társal­gó hozzájuk túlméretezett székei­be, és várták, hogy megérkezzen a Mikulás. Két-három dalt kellett csak elfújniuk és már meg is érke­zett az őszszakállú. A kórház pszi­chiátriai osztályának kezeltjei kesztyűbábokat készítettek az apróságoknak, de nem hiányzott az igazit utánzó csokifigura sem. Újszerű kezdeményezésnek tűnt, hogy az intézmény boltjának veze­tője, Kispál László vállalkozó a Szabadidő Gmk. képviseletében csomagokkal kedveskedett a mo­solygós csöppségeknek. De nem­csak ezt hozta ajándékba, hanem a Tisza Táncegyüttes tagjainak mű­sorát is. Összeverődtek az aprócs­ka tenyerek önkéntelenül, amikor végétért a műsor. Magukhoz ölel­ték a kis betegek a piros zacskót, így tértek vissza ágyaikhoz, hogy még néhány napig, hétig a kórház gondoskodó kezelésében részesül­jenek. Megkérdeztük dr. Vámos Jolán osztályvezető főorvos asz­­szonyt az aktuális problémákról. Elmondta, hogy égető szüksége lenne a szolnoki gyermek osztály­nak egy új EEG készülékre, amelynek értéke 2 millió forint. Az is tarthatatlan, hogy a sebészeti be­avatkozásra szoruló picik több emeletet kell „utazzanak’ ’ a műtő­ig oda-vissza. Ezért kezdeménye­zik egy gyermeksebészeti műtő ki­alakítását az osztályon. Ezek meg­valósulása érdekében Gyermeke­ink Egészségéért néven alapít­ványt hoztak létre, amelynek számlájára várják a támogatáso­kat, de nem zárkóznak el a tárgyi segítség elől sem. Számlaszámúk: OKHB, Szolnok 450-11 999.-b- Fotó: N.Zs. Privatizáció előtt a Nagykunsági ÁG (Folytatás az 1. oldalról) Ezt megelőzően viszont a gaz­daság már januárelsejétől alapítani szándékozik egy kft.-t Leopold Gasselich osztrák vállalkozóval. A kft. alaptőkéje 150-160 millió fo­rint lenne, melynek 60 százalékát a Lajtán túli partner adná. Gasselich úr 1200 hektár földterületet szeret­ne megvásárolni, amit behozna a társaságba, ezen felül pedig gépe­ket és készpénzt is biztosítana. Az osztrák-magyar vállalkozás célja tulajdonképpen egy olyan mintagazdaság kialakítása, mely lehetővé teszi a Nagykunság talaj­­viszonyainak leginkább megfelelő erő- és munkagépek kipróbálását. A farmergazdasági méretektől a nagyüzemig egyaránt alkalmazha­tó, korszerű gépsorok bemutatásán túl a kft. gépértékesítéssel, no és természetesen növénytermesztés­sel is foglalkozna. Persze az sem utolsó szempont napjainkban, hogy a vállalkozás a környékbeli munkaerő foglalkoztatásával hoz­zájárulna a munkanélküliség okoz­ta feszültségek enyhítéséhez. A privatizációs programot - Czakó Sándor igazgató szerint - támogatja az FM megyei hivatala és az FM illetékes főosztálya is, ezért valószínűleg hamarosan megérkezik a példaértékű átalaku­lás megindításához szükséges fő­hatósági engedély. A mezőgazda­ság jövedelmezőségi szintjét is­merve bizony bűn lenne nem ki­használni az ilyen és hasonló lehe­tőségeket, márcsak azért is, mert a termelő agrárszféra nem az az ága­zat, melynek „kapujában” tolon­­ganának a befektetni óhajtó külföl­diek. L. Z. Találkozó a Cseh- és Szlovák Köztársaság képviselőivel Hasonló gondok, hasonló feladatok A Magyar Gazdasági Kamara Jász-Nagykun-Szolnok megyei képviselete és Petronyák László országgyűlési képviselő szerve­zésében lassan sorozattá áll össze az a rendezvényfolyam, amelynek keretében a megye gazdasági szakemberei ezúttal a Cseh- és Szlovák Szövetségi Köztársaság követségének kép­viselőivel, Ladislav Derion és Priecel Ludovit követségi taná­csosokkal találkozhattak. Az NGKM-et Czibula János főosz­tályvezető, míg a megyei önkor­mányzatot Boros Lajos elnök képviselte. Az együttműködés, amelyről az előzetes tájékoztató, valamint az előadók is egyfor­mán fontos dologként beszéltek, jelenleg a két ország között nem felhőtlen. A forgalom jelentős mértékben visszaesett annak el­lenére, hogy a Cseh és Szlovák Köztársaság Magyarországgal írta alá elsőként a volt KGST országok közül - a szabaddevi­zás kereskedelmi elszámolásra és a rubelelszámolás likvidálásá­ra vonatkozó egyezményt, s amely 1991. január 1-jén életbe is lépett. A gyakorlatban mindez nem ment ilyen simán. A kétol­dalú kapcsolatokból a rubelel­számolást csak ez év augusztus végén sikerült kiküszöbölni. En­nek annyi pozitívuma volt, hogy némi folyamatosságot biztosí­tott a kereskedelmi kapcsolatok­ban. Természetesen ezzel párhu­zamosan megjelent a szabadde­vizás forgalom is, amely az év végéig elérheti az 550-570 mil­lió dollárt. A kép nem túl biztató. A lassúság több olyan tényezőre vezethető vissza, amelyek re­mélhetően átmenetiek lesznek. Ilyen a rubelszaldó kiegyenlíté­sének, az ármeghatározásnak a problémája. Gondot okozott az is, hogy mindkét országban élt az az illúzió, mely szerint a két ország ezután „csak” nyugattal fog kereskedni. Mindkét helyen sok a fizetésképtelen vállalat. Nehezen halad a privatizáció, az információ áramlás. A banki szféra - tisztelet a kivételnek -, egyik országban sem készült fel a két ország pénzforgalmának gyors lebonyolítására. A szabad­devizás forgalomban megjelen­tek a vámok. A leírtak mellett a KGST és különösen a szovjet piac össze­omlása sem segítette a kétoldalú forgalmat. Új formák kellenek tehát, új tartalommal, s ezekben sokat segíthetnek az ilyen ren­dezvények, mint a mostani szol­noki is. Közben persze mindkét országban meg kell küzdeni a saját problémákkal is. Északi szomszédunknál például, az évi infláció eléri a 40 százalékot, az ipari termelés visszaesése a 25 százalékot. Túl kell esni a priva­tizációs folyamaton. Érdekes, hogy a folyó fizetési forgalom­mal egyik országban sincs gond. bár a csehszlovák szakemberek szerint az export keletről nyugat­ra való terelésében Magyaror­szág előbbre tart. A bevezető el­őadásokat a magyar vállalatve­zetők hozzászólásai követték, kiegészítve a kétoldalú kereske­delemben meglévő, kiküszöbö­lendő nehézségek körét. F. I. Amerikából jöttek A szövetkezetekről kopik a „kommunista” bélyeg Az Egyesült Államokban a szövetkezeti szektornak koránt­­sincs akkora gazdasági súlya, mint Kelet-Európábán, például hazánkban. Két, a szolnoki áfész vezetőinek ottani útját vi­­szonzó amerikai szövetkezeti vezető, a szőnyegeket és egyéb lakberendezési cikkeket forgalmazó Carpet Co-op of Ameri­ka menedzsere, Linda Swift és Alan Mathewson, a biotermé­kek kereskedelmével foglalkozó Sevananda vezérigazgatója szerint GNP-ben (bruttó nemzeti termék) a szövetkezetek súlya náluk öt százalékos lehet. A szövetkezeti gazdálkodási forma iránt azonban az utóbbi években növekszik az érdeklő­dés. Oldódni tűnnek az e gazdál­kodási formában csupán szocia­lista-kommunista kreációt látó „görcsök”, Amerikában egyre több kisebb vállalkozó látja úgy, hogy jótékonyan szolgálhatja a szabad piacon való talpon mara­dást. L. Swift: - Valóban látnak az amerikai vállalkozók egyfajta garanciát a szövetkezésben, ám szövetkezeti tagként sem hajlan­dók csökkenteni üzleti önállósá­gukat. A mi szövetkezetünket olyan kereskedők hozták létre, a belépéskor 12 ezer dollárt fizet­ve a tagságért, akik abban bíztak, hogy a gyáraktól egyszerre, így nagyobb tételt vásárolva olcsób­ban érhető el, hogy kevesebbe kerül, és alaposabb lehet a mar­keting munka, ha a szövetkezet közös, erre a munkára speciali­zált szervezete szállítja szolgál­tatásként az információkat. ’85- ben alakultunk, ma már az egész Államokban 300 üzletet mond­hatunk a „magunkénak”. Ezt a magunkénakot nem véletlenül teszem idézőjelbe, hiszen az egyes áruházak természetesen az eredeti tulajdonosoké maradtak. Nálunk mindenki nagyon ra­gaszkodik vállalkozói szabad­ságának, üzletének megőrzésé­hez. A szövetkezet egy egész más lapra tartozik, attó minden tag csak az áruk közös t eszerzé­­se, piaci információk ieldolgo­­zása, a marketingben ny íjtott se­gítség révén megkap lató el­őnyöket várják. A szőve tkezet és a tag vállalkozásának jövedelme nem is keveredhet össze sehol. Új Néplap: - A szövetkezet nyereségét közös beruházásokra költik? L. Swift: - Nem ez a jellemző. A szövetkezet hasznát „vissza­ontjuk” a tagoknak. Eddig na­gyobb közös befektetésre még nem vállalkoztunk, ink íbb csak a szövetkezet működési feltété­% Kiállítás és termékbemutató a GALÉRIÁBAN leinek folyamatos javítására ál­doztunk. Most például egy min­den hozzánk tartozó boltot átfo­gó számítógépes hálózat kiépíté­sén gondolkodunk. Voltak azon­ban más terveink is, egy szövet­kezeti szőnyeggyárat akartunk, szándékunkról azonban letet­tünk, mert az elemzések azt mu­tatták, érdemesebb még vásárol­ni, mint magunknak gyártani. Új Néplap: - Korábbi konku­rensek dolgoznak most tagként együtt szövetkezetükben. Nem okoz ez feszültségeket?... L. Swift: - Ilyen feszültségek azért nincsenek, mert általában egymástól távol dolgozó vállal­kozók a tagjaink, így nem zavar­ják egymás üzleti köreit. Ám ko­moly mérlegelést kíván, kit ve­gyünk fel új tagnak. Ha a jelent­kező közelében valamelyik régi tagunknak már van boltja, leggyakrabban leküzdhetetlen az ellenállás. Új Néplap: - Miért választja a szövetkezést az amerikai vál­lalkozó, hiszen a tőkekoncentrá­cióra a különböző társasági for­mák nagyobb hagyományokkal rendelkező lehetőségeket kínál­nak? A. Mathewson: - Az amerikai szövetkezetnél sem a tőkekon­centráción van a hangsúly. A vállalkozók nem részvényeket akarnak, hanem a saját üzletet. Az igen erős konkurencia vi­szont együttműködésre készteti őket, mert így olcsóbb lehet a beszerzés, a propaganda. Miköz­ben a saját üzlet dolgaiba senki nem szól bele. Erre alkalmas a szövetkezet. Például erre. De nemcsak ilyen igények hívhatják létre. Amerika villamosításában a szövetkezet jellegű társulások­nak hatalmas szerepe volt. Gyakran bizonyos fogyasztói igények kielégítésére nem is kí­nálkozik más út. A mi szövetke­zetünket például a 70-es évek elején azért hívták életre, mert a fiatalok körében mindinkább népszerűvé vált a biotermékek fogyasztása. (Az „.ellenkultú­ra” egy területe volt ez akkor.) A mezőgazdasági termelők és a kereskedők viszont csak nevet­tek ilyen bolondos hóbortokon. Meg kellett szervezni a bioter­mékek kereskedelmét. Csekély fizetésükből is hajlandók voltak pénzt összeadni erre a célra azok, akik az egészséges táplál­kozást fontosnak tartották. Az első időben nálunk üzletről szó sem volt. Aztán mára sikk, óriási üzlet lett a biotáplálkozás, óriási lett a konkurencia. Nekünk is váltani kellett, ha meg akartuk őrizni az egymás segítése érde­kében létrejött összefogást - üz­leti alapokra helyeztük a szövet­kezet működését. Mondhatni, legrosszabb álmaink váltak ez­zel valóra, de másként tagjaink, a fogyasztók minden korábban élvezett előnyt elveszítenek. Új Néplap: - Miként szerve­ződik üzleti alapon egy, a Seva­­nandához hasonló fogyasztói szövetkezet? A. Mathewson: - Most is az ügy iránt, esetünkben a biotáp­lálkozás iránt elkötelezett akti­vistákon múlik a legtöbb. Egy­­egy lakóterületen ők szervezik be a tagokat, akik hozzájárulást fizetnek. Az így összegyűlt pénzből nyílik az üzlet, ahol a szövetkezet tagja hozzájárulása arányában akár 25 százalékos kedvezménnyel is vásárolhat. Új Néplap: - Valamiféle hitel­hez juthatnak a szövetkezetek? A. Mathewson: - A Carter­­kormányzat költségvetési pén­zekből alapított egy, a szövetke­zeteknek hitelező állami bankot. Azért volt erre szükség, mert a magánbankok, a társaságok ide­genkedtek pénzt kihelyezni a szövetkezetekhez: nem láttak elég garanciát a visszafizetésre, hiszen hiányzott a személy, aki­től fizetési problémák esetén a tartozást behajthatnák. Hasznos volt ez a bank, sajnos a Reagen­­kormányzat privatizálta, a ma­gántőke kezébe adta. Ezzel meg­változott üzletpolitikája: ma szinte csak a lakásépítéssel fog­lalkozó vagy az ehhez az üzle­tághoz szorosan kapcsolódó szövetkezeteknek nyújt hitelt. Ezt a területet tartja megfelelően tőkeerősnek, itt lát megfelelő fe­dezetet a hitelek visszafizetésé­re. Ez a Sevanandához hasonló fogyasztói szövetkezeteknek bi­zony nem kedvező. V. Szász József i 1991. december 10-11-12-én Világítástechnika világszínvonalon LUMI-LIGHT a szemkímélő fényforrás Minta utáni értékesítés, viszonteladóknak nagyker. áron s A rendkívüli érdeklődésre való tekintettel SZÖRMEVÁSÁRT tartunk a MTESZ Technika Házában (Cím: Szeged, Kígyó utca 4.) 1991. december 10-töl december 14-ig. Nyitva tartás: kedd, csütörtök, péntek: 9 órától 18 óráig szerda, szombat: 9 órától 13 óráig. Férfi és női irhakabátok, nappásított irhakabátok, pano­­fixkabátok, bőrkabátok és bőrdzsekik, irhasapkák kapha­tók termelői áron. Eredeti báránybőrrel bélelt farmerdzsekik 40 %-os áren­gedménnyel, valamint import sportcipők, papucsok és női, férfi- alsóne­mük. Szeretettel várjuk kedves vásárlóinkat. Pannónia-Szeged Szőrmeipari Részvénytársaság. *71325/1*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents