Új Néplap, 1991. december (2. évfolyam, 283-305. szám)
1991-12-30 / 304. szám
1991. DECEMBER 30. Hazai tükör 3 A Kunság Füszért szolnoki, Csaba utcai diszkontboltját gyorsan megszerették a vásárlók. Mivel a termékek külön-külön fakkokban, jól látható felírással vannak ellátva, gyorsan áttekinthető és megtalálható a keresett áru. - nzs -Egy intézmény, ahol a vállalkozás nem cél, hanem eszköz Még javában dúl az elméleti vita Régen támogatták, most tűrik? Vállalaton, intézményen belüli vállalkozásnak, vagyis venture-managementnek nevezik azt, amikor egy-egy nagy cég vagy intézmény olyan új részleget hív életre, hoz létre, amelynek valójában csak alig-alig van köze munkaadója eredeti tevékenységéhez, de megalakítása révén mégis valamiféle vállalkozó kedvet injekciózhat magába. Eddig a teória, aminek alapján már a hatvanas évek végén az- Egyesült Államokban belevágtak ilyesféle kísérletekbe. S ez a módszer később futótűzként terjedt el Európában is. Nos, valami hasonló dolog történik nálunk napjainkban. Mert jóllehet, a vállalkozások korát éljük, ám mégis újszerűnek hat, hogy például egy megyei intézmény a szűkre szabott költségvetési keretek mellett is vállalkozik, sőt kockáztat. Márpedig ez van, hisz a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Önkormányzat Ellátó-Szolgáltató Szervezete az idén májusban elhatározta, hogy vállalkozásvezetőt foglalkoztat. Ezt a posztot jelenleg Pusztai Tamás tölti be, akit többek között az eltelt több mint fél esztendő tapasztalatairól s arról kérdeztünk, hogy milyen eredményeket tudnak felmutatni.- Nálunk a vállalkozási tevékenység - kezdte a szakember - nem cél, hanem sokkal inkább eszköz, annak érdekében, hogy a költségvetési támogatás jelentős csökkenése ellenére is biztosíthassuk az önkormányzat tulajdonában lévő egyes gazdasági és jóléti egységek működését.- Melyek ezek?- Az üdülők, a konyha, az étterem, a garázs, a műhely, a sokszorosító üzem és egyes szakipari munkák tartoznak ebbe a körbe.- Valójában milyen feladatokról van szó, és mi indokolja, hogy azokat továbbra is felvállalják?- Kezdjük a kérdés második részével. Nézze, a volt megyei tanácsi feladatok módosulásával, a költségvetés támogató szerepe is alaposan megváltozott. Ennek igazolására talán elég csak annyit megemlíteni, hogy míg az előzőekben már felsorolt egységek működtetésére tavaly még mintegy 60 millió forintot, az idén viszont már csak 12 milliót juttatott a megyei közgyűlés, amely nem több, mint a foglalkoztatott létszám éves bérkeretét nek egyharmada. Közben persze az igények alapvetően nem változtak meg. Hisz éttermünkben továbbra is biztosítani kellett a négyszáz adagos konyha gazdaságos működtetését, a mátraszentimrei és ábrahámhegyi üdülőnk üzemeltetését, a megyei székház fenntartását és a többi részleg munkáját is.- Mégsem teljesen értem, mert a pénzügyi támogatások alapos megnyirbálása mellett akkor mi változott ezen a területen?- Először is az egyes tevékenységek besorolása. Erre példa, hogy az előzőekben szóba hozott feladatok korábban még az alaptevékenységek körébe tartoztak. Ám ahogy említettem, a rendszerváltás után ezeknek a „státuszát” jórészt átértékelték, s ha stílusos akarnék lenni, akkor azt mondanám, hogy a korábban támogatott kategóriából a tűrt feladatok közé kerültek. Ennek lett a következménye többek között, hogy míg 1990 előtt üdülőink kihasználtsága minden évben 80 százalék körül mozgott, nos, ez az arány tavaly már 60 százalékra esett vissza.- A különbség bizonyára milliókban mérhető veszteséget okozott ...- Szerencsére mi időben átállítottuk üdülőinket is, mivel igyekeztünk jobban alkalmazkodni a piaci viszonyokhoz.- Mit jelentett ez?- A szabad kapacitás hasznosítása érdekében ezen a területen is olyan, korábban nem alkalmazott, vagy inkább szentségtörésnek számító piaci fogásokat vezettünk be, mint a piackutatás, a reklám-propaganda, a szabad árforma, a külföldi vendégek fogadása, programok szervezése, az „á la carte” étkeztetés, és még hosszan sorolhatnám. Ezeknek köszönhetően jelentősen csökkenteni tudtuk az átállással járó elkerülhetetlen veszteségeket.- Mire vállalkoznak még?- Hosszan sorolhatnám a példákat. A korábban csak hivatali gépjárműveinket kiszolgáló garázsunkban és műhelyünkben december eleje óta kedvező áron Lada-alkatrészeket értékesítünk, s azokat, ha igény van rá, be is szereljük a gépkocsikba. Emellett ugyanott az autók mosását is vállaljuk. Eddigi tapasztalataink szerint eredményes, hasznot hozó tevékenységről van szó. De úgy gondolom, hogy szintén hasznos vállalkozás volt az is, hogy a Damjanich úti garázsunkat bérbe adtuk. Most ott egy diszkontáruház vert tanyát. Ez nekünk jelentős bevételt, az itt élőknek pedig, úgy gondoljuk, hogy eggyel több olcsó bevásárlási lehetőséget hoz.- Amit elmondott, az mind nagyon szép. Csakhogy van egy bökkenő. Hisz a készülő államháztartási törvénytervezet - mint hírlik - alapvetően vállalkozásellenes. Mert korlátozni szeretné, mi több, ki akarja zárni az önkormányzatok és a hozzájuk tartozó költségvetési intézmények működési területeiről a vállalkozásokat. Mit szól ehhez?- A hírt csak meg tudom erősíteni, mivel a Magyar Gazdasági Kamara Konzultatív Tanácsának tagjaként magam is részt vettem azon a megbeszélésen, ahol ez a törvénytervezet került szóba.- Elárulná, hogy milyen érveket hoztak fel az elképzelés mellett?- Az illetékes államtitkár-helyettes akkor és ott indoklásként azt mondta, hogy mindezt azért teszi a kormány, hogy a szűkre szabott költségvetési pénzeket nem szeretnék, ha az önkormányzatok elvesztenék, azaz a vállalkozások kockázatától akarnak megóvni mindenkit.- Ez persze a gyakorlatban teljesen másként hat, hiszen abban az átmeneti időszakban - míg az önkormányzatok kezelésében lévő költségvetési intézmények privatizációja nem történik meg -, nos, addig is működtetni kéne ezeket az egységeket.- Pontosan. S ezért talán az sem véletlen, hogy ez a fajta kormányzati elképzelés már eddig is jelentős ellenállásba ütközött. Nézze, az én véleményem az, hogy míg dúl az elméleti vita arról, hogy a költségvetési intézmények vállalkozhatnak-e vagy sem, nekünk az élet mindennapi követelményeihez igazodva meg kell ragadnunk a kínálkozó lehetőségeket. Erre kényszerít bennünket az az igény is, hogy a gondjainkra bízott mintegy 150 milliós értékű vagyont a megváltozott körülmények között is gazdaságosan működtessük. N. T. Hány bőrt lehet még lehúzni? Aláírták a szerződést Vezetékes gáz a Jászságban Nagy jelentőségű szerződést írt alá a jászjákóhalmi községházán december 28-án a Jászság tíz polgármestere és Földi Tamás, a Dunatrade igazgatója. A szerződés értelmében Jászárokszállás, Jászdózsa, Jászszentandrás, Jászjákóhalma, Jásztelek, Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászboldogháza és Besenyszög 1994. december 15-ig vezetékes gázellátásban részesül. A fenti települések lakói 1992. március 31-ig történő 40 ezer forintos - illetve részletfizetés esetén nagyobb - befizetési összeg után megkapják lakásukhoz a gázcsatlakozást. Az aláíráson megfigyelőként. más települések képviselői is részt vettek, akik előnytelenebb feltételekellel később csatlakozhatnak a gázprogramhoz. Az érintett településeken néhány héten belül gyűléseken tájékoztatják a lakosságot a Dunatrade szakértői. Fodor V________________J Ami a gyerekeknek nagy örömet okoz, az az autósoknak olykor komoly gondokat. A napokban leesett hó azonban csak a kisebbik rossz a volánforgatóknak. Jeges út ide, „akkumulátorbénító” fagy oda, az autózás fizikai nehézségei előbb vagy utóbb megszüntethetők. Időnként segítséggel, de a hűséges négykerekűek motorjába életet lehet lehelni a leghidegebb napokban is. A műjégpályává változott utakon, néha nem veszélytelen csúszkálások közepette is, de elindul, és falja a kilométereket az autó. Az viszont, hogy meddig szalad a kocsi, a tulajdonos pénztárcájától függ. És sajnos egyre inkább így lesz, mert minden jel arra utal, hogy az autós a legjobb és a legmegbízhatóbb adóalany széles e hazában. így aztán többszörösen is elverik a hátán a port, hisz akinek telik eme „luxusra”, annak ugyebár a bőre alatt is pénz van. A nagymérvű elvonás már rögtön a kocsi vásárlásánál kezdődik. A szerencsétlen honpolgár, aki évekig, netán évtizedekig kuporgatta kínkeservesen megszerzett forintjait, betoppan egy kereskedésbe, hogy kiválassza álmai netovábbját, a mozgás szabadságának megtestesítőjét, egy automobilt. A vételár leszurkolásával már bőségesen önti a pénzét a költségvetés nagy kalapjába, vám és áfa címen. A dolog érdekessége pedig az, hogy kétszeresen is adózik, hisz a kocsi vámmal növelt vételára után fizeti meg az áfát, tehát a már egyszer kifizetett vám után is adózik. Kétségtelenül szellemes, egyedi magyar megoldás. Ha ezen a lelki traumán már túljutott az újdonsült autós, a második meglepetés a benzinkútnál éri. Itt ugyanis állandó a „kettőt fizet, egyet kap” akció. Az üzemanyag fogyasztói árának tetemes hányada ismét a költségvetést gazdagítja - s lám, még így sem eléggé -, literenként pár forint pedig az útalapba kerül. Persze ez utóbbi megint nem elég jóformán semmire, hisz nemcsak az alsóbb rendű utak toldozgatására, foltozgatására nem futja belőle, de az autópályák betonszalagja szintén csigalassúsággal kúszik előre. A változatosság kedvéért a napokban megszavazta a Tisztelt Ház a gépjárművek súlyadójáról szóló törvényt is. Ez csupán a pénzügyi kormányzat sikereinek megkoronázását jelenti. És még nem ejtettünk szót az új cascobiztosítás díjairól, a kötelező felelősségbiztosítási díj esetleges felemeléséről, a horribilis alkatrész- és javítási költségekről. Akinek ezek után még van merészsége és természetesen pénze autót tartani, annak csak őszintén gratulálni lehet. L. Z. Gabonaexport Módosul az export engedélyezése Építőipar I Csökkenő teljesítmény A beruházások visszafogása miatt az építőipar teljesítménye az idén 13-15 százalékkal csökken, és ez a folyamat várhatóan jövőre is folytatódik. A 4377 kivitelező szervezet 1988-as árakon 107,4 milliárd forint bruttó termelési értéket hoz létre, ez jövőre 102 milliárd forintra csökken az előrejelzések szerint. A 198 ezer dolgozót foglalkoztató építőiparban már az idén is erőteljes volt a struktúraváltás: elsősorban a kis létszámú, rugalmas szervezetek kaptak megrendelést, számuk az idén több mint 3500-ra bővült. Ugyanakkor a 300 dolgozónál többet foglalkoztató cégek száma jelentősen visszaesett, jelenleg mindössze 133 ilyen működik az országban. Az Electrolux eladta a Jászberényi Hűtőgépgyár ipari hőcserélőket gyártó, ötven embert foglalkoztató üzemét. Pontosabban - mint azt Bódás Jánostól, a vevő, az Energiagazdálkodási Intézet vezérigazgatójától megtudtuk - az ÉGI egyelőre az üzletágat és a gyártóberendezéseket vásárolta meg 100 millió, illetve 50 millió forintért, az üzemcsarnokot bérli a Leheltől. A svéd konszern a Lehel megvásárlása után magyar vállalatánál profiltisztításba kezdett, az elsők között kívánt megszabadulni az ipari hőcserélőktől. A Heller—Forgó-rendszerű hűtőtornyok hűtőelemeit vásárló ÉGI attól tartott, hogy a hőcserélők gyártási joga valamelyik konku-Külön kérelemre 1992 első félévére is kaphatnak búza-, búzaliszt-, árpa- és kukoricakiviteli engedélyt mindazok a gazdálkodószervezetek, amelyek már 1991-ben is rendelkeztek vele - közli az Agrárpiaci Rendtartást Koordináló Bizottság. A testület 1991. október 21 -ei, a gabonaexport engedélyezéséről szóló közleményének módosításával a kiviteli engedélyt az 1991-ben ki nem használt mennyiség mértékéig adják meg. A bizottság felhívja az érdekeltek figyelmét, hogy az 1991-ben kiadott engedélyek december 31-vel lejárnak. Ezért a külön kérelmeket is a szabályoknak megfelelően kell benyújtani, csatolva hozzá az renséhez kerül - így aztán maga vette meg az üzletágat és a gépeket. A későbbiekben a csarnokot is megvásárolná, sőt a gyár melletti mezőgazdasági területen egy újabb, hőcserélőket gyártó üzem építését is tervezi. Hogy az elképzelésekből valóság lesz-e, attól is függ, hogy a privatizáció előtt álló Energiagazdálkodási Intézet jövendő tulajdonosa elfogadja-e cégvezetőinek mai terveit. A kapacitás bővítése mindenesetre ésszerű döntésnek tűnik, hiszen a jelek szerint élénkül a hűtőrendszerek orosz piaca, az ottani gázipar mind több hűtőtornyot rendel. A jelenleg 100 millió dollárt kitevő iráni rendelésállomány is évekig megőrizhető ilyen szinten. 1991-ben kivitt mennyiséget igazoló vállalati nyilatkozatot. A kérelmeket legkésőbb 1992. január 31-éig kell benyújtani ellenjegyzésre a Földművelésügyi Minisztérium Agrárrendtartási Főosztályára. A kis Jézus megszületett Szombatonn délután a 196. Sz. Damjanich János Cserkészcsapat előadását nézhették meg a meghívottak a volt Komarov-teremben. Urbán József csapatvezető megnyitószavai után népi hagyományt elevenítettek fel a cserkészek, farkaskölykök a betlehemi történet színrevitelével. A pásztorok, angyalok elvonulása után megszűnt a határ a színpad és a nézőtér között. Vendégek, gyerekek egymás kezét fogva, kört alkotva énekeltek a terem hangulatát meghittebbé tevő gyertyák fényében. Barotai Imre kanonok-plébános, mint a fenntartó testület elnöke, az ünnepség közben rövid beszédet intézett a szülőkhöz. Szólt a cserkészmozgalom hivatásáról, arról a feladatról, hogy a letűnt rendszer ifjúsági szervezetei helyébe lépve régi hagyományai szerint egészítse ki a családban folyó nevelést, jó irányba terelve, alakítva a gyerekek önállósodó személyiségét. Kitért a prózai alapokra is, az eredményes működéshez szükséges anyagi háttér kérdésére. A korábbi ifjúsági szervezetekhez hasonlóan a cserkészmozgalom sem nélkülözheti az anyagi támogatást, amire az a tény is feljogosítja, hogy kiegészítő része az oktató-nevelő munkának. Az ünnepség végén a gyerekek maguk készítette süteménnyel és édességgel kínálták a vendégeket, akik egy jól sikerült összejövetel kellemes emlékével térhettek haza. - S -A gazda változott, a munka megmaradt Az Electrolux eladta höcserélőüzemét
