Új Néplap, 1991. december (2. évfolyam, 283-305. szám)
1991-12-04 / 285. szám
1991. DECEMBER 4. Megyei tükör 3 Erdélyi ácsok építik a székely tornyot Kakasdon Kéttornyú faluházat építenek - Makovecz Imre tervei alapján - a Tolna megyei Kakasdon. Az egyik tornya a sváb, másik a székely népi építészet szép formáit mutatja. A tornyok a falu német és bukovinai székely lakosságának összetartozását szimbolizálják. A rézlemez borítású sváb torony már megépült, a szerkezetében bonyolultabb székely tornyon pedig hét Gyergvószentmiklós kornyékéről való ácsmester dolgozik. MTI Fotó: Kálmándy Ferenc Lebukott a tizenhárom tagú betörőbanda Kinézetre jóvágású, ámbátor börtönőri kíséretben lévő, bilincset viselő fiatalember méltatlankodik a megyei bíróság egyik emeleti tárgyalóterménél a folyosón, a másodfokon hozott jogerős ítéletek kihirdetése előtt.- Mindent értek, csak azt nem, hogy kevesebb balhéért is többet kaptam már első fokon is, mint bárki más a brancsban. Hol itt az igazság?- Ott lehet - vágta rá mellette ácsorgó, szabadlábon lévő társa -, hogy te mán ide lassan bérletet váltasz, hiszen ki tudja, hányadszor vagy itt. Sok igazságot tartalmazott az előbbi félmondat, elvégre a bilincsben várakozó, 24 éves rákócziújfalusi Polgár Béla ezúttal már hetedszer került összeütközésbe a törvénnyel. Már 17 évesen lopott, majd ismét ezt tette. Az első botlásokat még megúszta próbára bocsátással, felfüggesztett szabadságvesztéssel, amelyek aligha használhattak. Ugyanis megint lopott, sőt természet elleni erőszakos fajtalankodást is elkövetett, amiért 19 esztendősen börtönbe került. Kevesellhette a reá kirótt mennyiséget, mert kiengedése után ott folytatta, ahol korábban abbahagyta, és már két évre került vissza a hűvösre. Szabadulása utáni kintlétét járműelkötésre használta, amiért mint többszörös visszaesőt 6 hónapra ítélték. Jelenleg ezt a büntetését tölti, noha korábban másféle bűncselekményeket is elkövetett tizenkét társával együtt. Összesen ötvenhármat, legalábbis a nyomozás ennyi esetet bizonyított rájuk. A jómadarak túlnyomó többsége rákócziújfalusi, de van közöttük abádszalóki, tiszapüspöki és martfűi is. Hogy miképpen jutottak különböző, kisebb-nagyobb értékű javakhoz? íme egy példa: elromlott a videó, bár egy közelgő haveri összejövetelre nagyon kellett volna. Más ember ilyenkor a kidőlt masinát meg javíttatja, vagy kölcsön kér, de Polgárék másképpen oldották meg a helyzetet.- Nem baj, srácok! Irány Szolnok, szerzünk ott! Éjszaka lévén szereztek is, mégpedig úgy, hogy berúgták a szaküzlet kirakatát, gyorsan kiemeltek egyet, és a nyúlcipőt felkötve, ahogyan jöttek, gépkocsival távoztak. A több mint félszáz betörés során nem voltak finnyásak, és azt loptak, ami a kezük ügyébe került, így videókat számolatlanul, lemezjátszókat, kazettákat. Általában az éjszaka meglátogatott boltokba a tetőn át jutottak be. De a garázsokat, hétvégi házakat sem volt szívük csak úgy otthagyni. Ezekről a helyekről fűnyírógépeket, gázpalackokat, vasalókat, falidíszeket, gázrezsót, fűszerpolcokat, függönyöket, kempingbútorokat, rotációs kapákat, plédeket, permetezőt, gumicsónakot, pótkereket, függőágyat, cementet, italokat és a jó ég tudná felsorolni, mi mindent loptak. Olyannyira gátlástalannak bizonyultak, hogy például Polgár Béla vezetésével hárman tavaly szeptember elsejéről másodikára virradó éjszaka gumicsónakkal átkeltek a Tiszán. Vezseny körül kötöttek ki, és a tetőn át betörtek a vendéglőbe, ahonnan magnót, erősítőt, húsz kiló disznóhúst és egyéb ennivalót lovasítottak meg. Végiglopkodták a megyét, így zárat törtek Szolnokon, Tószegen, Rákóczifalván, Kenderesen, Törökszentmiklóson, Tiszatenyőn, Szajolban, Vezsenyben, Mezőtúron is. Sőt, Békésszentandrásra, meg Pilisre is eljutottak. Az utóbbi település bizonyára emlékezetes marad számukra, mivel ott buktak le. A Szolnoki Városi Bíróság első fokon 11 évet és kisebb-nagyobb pénzbüntetéseket osztott ki közöttük. A főkolompos, az első rendű vádlott, Polgár Béla például mint többszörös visszaeső 3 év 2 hónapot kapott. Fellebbezések során az ügy a megyei bírósághoz, dr. Dobos József tanácsa elé került, ahol az elsőfokú ítéleteket megváltoztatták. Nem egy, hanem hét esetben is, mégpedig olymódon, hogy a büntetési tételeket felemelték, azaz súlyosbították. Az indoklás szerint mindezt azért tették, mert a korábban kiszabott büntetéseket részben enyhének találták, így azok időtartamát - az elszaporodott, hasonló jellegű bűncselekmények megelőzése érdekében - módosították. így Polgár Béla 4 évet kapott, és mivel neki korábbi büntetése is volt, így a két tétel összesítéseként ennél többet kell leülni. Társa, a 20 éves Gulya Sándor (Rákócziújfalu) 3 évet, a 26 éves Bújdosó Ferenc 2 év 4 hónapot, a 22 éves Polgár László, a 33 esztendős Balogh Lajos és a 25 éves Földi János - valamennyien rákócziújfalusi lakosok - ugyanennyit töltenek a rácsok mögött. A társaság többi tagját részben felfüggesztett, részben végrehajtandó szabadságvesztéssel sújtották. Az ítéletek jogerősek. D. Szabó M. VIRÁGZÓ SZESZCSEMPÉSZET Soha nem látott méreteket öltött Szegeden a szeszcsempészet. Már nem csak a helybeli - halmozottan hátrányos helyzetű, általában munkanélküli - csoportok, hanem Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza, Győr körzetében lakók is jól jövedelmező, adómentes megélhetési formának tekintik a Jugoszláviából áthozott nagy mennyiségű ital forgalmazását. A röszkei határátkelőnél nyolctíz fős csapatok naponta többször fordulnak, több ezer liter konyakot, egyéb szeszt hoznak át. A csempészek a határátkelő környékén lévő tanyákban raktározzák az italt, s csak akkor szállítják tovább, ha megfelelő mennyiséget összegyűjtöttek. A csoportokban általában egy személy rendelkezik vállalkozói engedéllyel, a vámnál bemutatják a vámáru nyilatkozatot. A jelenlegi jogszabályok szerint így legalizálják a csempészést, s hiába tudják az illetékes hatóságok, hogy a vám összegét soha nem kapják meg, eljárást nem indít a csempészek ellen a pénzügyőrség-A rendőrség illetékesének véleménye szerint a szeszcsempészek a vámjogszabályok adta lehetőségekkel visszaélve, több mint száz százalékos, adómentes haszonra tesznek szert, hiszen a száz forint értékben vásárolt konyakot kétszázötven-háromszáz forintért értékesítik itthon. Az üzérkedési tendencia megfékezése csak jogszabály módosításával lehetséges. A polgármestereké a szó Kenderesen jövőre útépítések következnek Kenderes lakossága napjainkban 5 ezer 600 lélek. - A választások után miképpen „állt össze” a képviselőtestület? - először erről kérdeztem a község polgármesterét, Baranyi Mihályt.- A képviselők fele független, fele kisgazda és az eltelt idő óta egyetlen viszszalépés, lemondás nem történt. Magyarul: ugyanabból a tizennégy emberből áll a testület, akik tavaly ősszel elnyerték a választók bizalmát. A felesleges összezördülések, viták elkerülése érdekében a legelső ülésen megfogadtuk: ezeken az összejöveteleken mindenki leveti a pártruháját.- Legnagyobb viták?- Természetesen, nálunk is a pénzhez kötődnek, bár szerencsére volt 4,5 milliós tartalékalapunk. Ebből tudunk elvenni, kinek, hová, milyen jogcímen mennyit adjunk, így az első lakásépítők, lakásvásárlók közül tizenheten kaptak száz-százezer körüli vissza nem térítendő támogatást. A másik vitát az OTP kamatadó átvállalása jelentette, és ez is több mint kilencven családot érintett.- Nem kerülhetem meg a kérdést, de nem is akarom: mi lesz a kormányzó hamvainak a hazahozatalával?- Egységes az álláspont, hozzák haza. A teljességhez az is hozzátartozik, hogy ellenzők is vannak, akik aláírásokat gyűjtöttek a hazahozatal ellen. Ezt az ívet hatan írták alá. Egyébként a nyáron itt volt a polgármesteri hivatalban Horthy Istvánná, illetve a fia és a menye is.- Váltsunk témát: mennyiből gazdálkodnak az idén?- A költségvetésünk 118 millió forint, és fejlesztésre 10 millió jutott. Zömében az óvodára, amelyre hétmilliót költöttünk, de a teljes befejezéshez még jövőre is szükséges 2,5 millió, és ezt a létesítményt májusban szeretnénk átadni. Azután két utcában szilárd utat is építettünk. Másfajta gyarapodás, hogy év végére a község lakóinak a 70 százaléka gázzal fűt, sőt, a gáz hamarosan Bánhalmára is eljut. Jelentős a fejlődés a telefon körül is, hiszen a crossbar-rendszerű hálózatra jelenleg is 101 új előfizetőt gyűjtöttünk. Bánhalmán például az év végéig tíz új bekötés lesz, és noha ez családonként 33 ezerbe kerül, máris száz újabb jelentkezőt tartunk nyilván. Bővítési lehetőségünk hatszázig van. Az elmúlt időszakot summázva azt is mondhatom: egy éve a gáz volt a fontos, most a telefon és jövőre a fő hangsúly az útépítésre kerül. A belterületi utak alig húszegynéhány százaléka portalanított csak, és jövőre önkormányzati-lakossági összefogással négy-öt utcán akarjuk megszüntetni a sarat.- A munkanélküliség?- Amikor beszélgetünk 4,5 százalékos, de nincs benne az a hetvenegynéhány ember, aki a repülőgépes szolgálatnál dolgozott. Az enyhítés érdekében tárgyalunk egy céggel, élelmiszer feldolgozó üzem létesítéséről.- Mi van a földvisszaadással?- A kárpótlásnak még hírehamva sem volt, amikor számítógépes rendszerre vittük fel az összes földet, mintegy 18,5 ezer holdat. Helyrajzi szám, a régi tulajdonosok szerint azonosítottuk a táblákat, dűlőket, ami az önkormányzatnak ötvenezer forintjába került. Ugyanakkor megkönnyítette a keresést. Házi kimutatásaink szerint eddig 240 hold körül igényeltek vissza a volt tulajdonosok, és szerintünk ez a szám a kárpótlás végső határidejére talán a duplájára nő. D.Sz.M. Szolnok Déli Ipartelepétől alig néhány kilométernyire, Tószeg és Köröstetétlen között a hajdani Alföld képét idéző füves puszták egy csodálatosan szép darabja bújik meg. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Megyei Szervezete a Világ Természetvédelmi Alap (WWF) által támogatott füves puszta védelmi program keretében már két éve kutatja ezt a területet. A Gerje-Perje mentén található puszta csupán messziről tűnik kietlen vidéknek. A gyalogos vándor előtt azonban gyorsan feltárul a terület, és a formák, színek szinte hihetetlen változatosságában gyönyörködhetünk. Közelebbről szemlélve az első, ami feltűnik, hogy a látszólag teljesen sík terület felszíne a valóságban igen változatos. Természetesen ezek a szintkülönbségek igen kicsik, a néhány centiméterestől az egy-két deciméteresig változnak. Ezek az apró eltérések azonban igen jelentős hatással vannak az élővilágra. Minden egyes szintnek megvannak a maga jellegzetes növény- és állatfajai, amelyek csak itt találják meg életfeltételeiket. A magasabb, partosabb részek még őrzik az egykor oly elterjedt löszgyepek maradványait, amelyek többek között olyan ritkaságokat rejtenek, mint a törpe nőszirom, a kunkorgó árvalányhaj, vagy az ürge kisebb-nagyobb kolóniái. Az utóbbi kisemlős jelentősége azért is kiemelkedő, mert féltve őrzött ragadozómadaraink - például a kerecsensólyom - legfontosabb természetes tápláléka. Ugyancsak a löszhátakhoz kötődik egy másik igen féltett madárritkaság, a túzok is. Mai állománya csupán kis töredéke az évtizedekkel ezelőttinek. Drasztikus állománycsökkenésében valószínűleg a leglényegesebb szerepet nem annyira korábbi vadászata, hanem inkább élőhelyeinek drasztikus átalakítása, egyre növekvő zavarása játszotta. Sajnos, Európa más országaiban még tragikusabb a helyzet. Csupán a spanyol és a magyar állomány éri el azt a létszámot, amely még biztosíthatja a faj fennmaradását. Ezért hazánkat kiemelkedő felelősség terheli a túzok és élőhelyeinek megőrzésében. A kisebb-nagyobb löszfoltok között a szikes puszta különböző formáit találhatjuk meg. Ezek növényzete - és ennek következtében állatvilága is - a vízborítás hosszától függően váltakozik. A tavaszi és őszi csapadékos időszakban, amikor a mélyedésekben, népies nevén a laposokban megáll a víz, a puszta képe leginkább a tundráéhoz hasonlít. Ezért nem csoda, hogy ilyenkor szívesen elidőznek itt a vándormadarak tömegei. A kis tavacskák kiszáradása után kopár, csaknem növényzetmentes vakszik marad vissza. Ennek a zónának a fészkelője az igen rejtett életmódja miatt csak ritkán megpillantható ugartyúk. A puszta legmélyebb részein - egykori vízfolyások medrének helyén - szikes mocsárrétek találhatók. Ezeknek a magasfüvű, zsombékos területeknek az értékes fészkelőmadara a hamvas rétihéja. Csupán e néhány faj is jelzi, hogy a Tószegi puszta jelentős természetvédelmi értéket képvisel. A terület becsét tovább növeli az élőhelyek nagy változatossága, természeteshez közeli állapota és a puszta nagy kiterjedése, háborítatlansága. Mivel ezek a területek egész Európában rendkívül nagy mértékben károsodtak az intenzív hasznosítás következtében, mindent meg kell tennünk az ilyen értékes maradványaik megőrzése érdekében. Kéthetenként jelentkező Zöld Sarok című rovatunkat Kátai Szilvia szerkeszti. Természet - és környezetvédelemmel kapcsolatos írásaikat továbbra is várjuk olvasóinktól. A túzok. Legnépesebb állománya Magyarországon található. Védett ma-L±_________J Zöld sarok Csak körül kell nézni...
