Új Néplap, 1991. december (2. évfolyam, 283-305. szám)
1991-12-19 / 298. szám
1991. DECEMBER 19. Megyei tükör 3 Óvoda épül Kenderesen A hideg ellenére is dolgoznak az építők, hogy az év végére a befejező szakipari munkákhoz át tudják adni a Szent István úti új óvoda épületét. Az építkezés ugyanis kissé elhúzódott, 1989-ben kezdtek hozzá. Az eredeti tervek szerint a katonák segítségével díjmentesen építették volna fel a létesítményt, ám alig kezdtek hozzá, a megváltozott körülmények miatt erre már nem került sor. így aztán növekedtek a költségek, lelassult, akadozott a munka. Jelenleg a helyi Gamesz fővállalkozásában folyik a kivitelezés. A jövő év szeptemberében szeretnék üzembe helyezni a 75 férőhelyes új óvodát, melyben a foglalkoztatók mellett többek között tornaszoba, orvosi, óvónői szoba, melegítőkonyha is helyet kap. i t i i > '< ' Fotó: K. É. •! | h ,-í 'jl >> ■ -.............. ------------------------------------- --------------------■■ ................................................................ ..................1-----A Átutalási betétforma helyett Lakossági folyószámla az OTP-nél Ezután napi kamatszámítás lesz Mostanában a megye 30 ezer átutalásibetétszámla-tulajdonosa borítékot kap az OTP-től. No, nem pénz van benne, hanem egy értesítő, amelyben tudatják az ügyfelekkel, hogy a már több évtizede rendelkezésre álló átutalási betétforma helyett január elsejétől egy új szolgáltatást vezetnek be, a lakossági folyószámlát. Miért is volt erre szükség? Tudni kell, az OTP-nél elhelyezett átutalási betétszámlák kamatát nem az egész hónapban elhelyezett pénzek, hanem csak a folyó hó 26-án bent lévő öszszegek után állapították meg. Ezt kihasználva, sokan a szintén lakossági pénzeket gyűjtő, ám napi kamatot számító Postabanknál és Takarékbanknál látra szóló betétekben levő pénzeiket az OTP átutalási betétszámlájára tették át - néhány napra. Ezzel nemcsak a látra szóló betétek után kasszírozták be a csaknem 25 napra járó évi 17 százalékos kamatot, hanem pár nap után az OTP-nél is. Emiatt az érintett pénzintézetek sürgették az OTP-t, hogy térjen át a napi kamatszámításra. Nos, ezért lesz a változás január elsejétől. Az új folyószámlarendszer bevezetésével egyidejűleg tehát a jelenlegi átutalási betétformát megszüntetik, helyette új folyószámlabetét-szerződéseket kötnek az ügyfelekkel. Ha azonban az új szolgáltatás nem nyeri el az ügyfél tetszését, az átutalási betétszámlát május elsejével felmondják. Ennek értelmében a megbízások teljesítését legkésőbb június 30-ávai automatikusan megszüntetik, ha a kitűzött határidőn (április 30.) belül nem érkezik válasz. Aki a jövőben kizárólag a korábban adott megbízásait kívánja fenntartani, annak a személyi adatok kitöltése mellett csak a szerződés megjelölt szövegét kell aláhúznia, majd aláírnia azt. A szerződéskötés hónapjában a kamatot még a korábbiaknak megfelelően számítják, az azt követő hónaptól viszont már napi kamatszámítást alkalmaznak. Az új forma többféle szolgáltatást, így lekötési lehetőséget kínál az ügyfeleknek. És még egy újdonság. Januártól a vidéki ügyfelek is igényelhetnek - megfelelő fedezet esetén - takarékcsekkjük mellé ügyfélkártyát. Ehhez kapcsolódóan jövőre az eddigi huszonegy, kizárólag budapesti pénzkezelő automata után -elsősorban vidékre - újabb hetven készüléket telepítenek, ebből megyénkben várhatóan ötöt. A takarékcsekkel és ügyfélkártyával rendelkező partnerek számára - rendszeres átutalásaik, illetve megtakarításaik után - kedvező kamatozású folyószámlahitel-felvételi lehetőséget is biztosítanak. tóth Új szakmával bővült Mezőtúr egészségügyi ellátása Reumatológiai és fizioterápiás szakorvos is gyógyító munkát végez november közepétől a mezőtúri kórház-rendelőintézet keretén belül. A kórház igazgató főorvosa, Ambrózi Péter évekkel ezelőtt felismerte, hogy az intézmény vonzáskörzetébe tartozó mozgásszervi betegségben szenvedő lakosok orvosszakmai ellátása nem megoldott. A legközelebbi szakrendelő eddig Szolnokon volt, amely csak körülményes úton volt elérhető a vidéki beutaltak számára. Tekintettel arra, hogy a mozgásszervi betegségek az érrendszeri megbetegedések után második népbetegségként vannak számon tartva, és a gyógyítás eredményessége kifejezetten szakmai munkán alapszik - a város önkormányzata támogatta az egészségügyi ellátás bővítését. A fejlesztés - ismerve az egészségügy jelenlegi és várható finanszírozási körülményeit - szinte példa nélkülinek számít. Tervben szerepel, hogy január 1-től a városkörnyéki települések is bekapcsolódhatnak az újonnan létesített szakellátásba. Ugyancsak az ellátás hatékonyságát szolgálhatja az, hogy egy jól képzett szakember, dr. László Irén korszerűen felszerelt magánrendelőjében is a rászorultak renndelkezésére áll. „Cincog zsebünkben, úgy megyünk haza” Az 1992-es év valami új lehet a bérszabályozás utóbbi 40-45 éves történetében, hacsak nem történik vártlan dolog. Mert egyelőre Magyarországon minden elképzelhető. Megszűnik ugyanis a központi bérszabályozás, ami ugyan konkrét célját soha nem érte el, de egy dologra jó volt, a dolgozók kifizetett béreit sikerült igen alacsony szinten tartani, s így a munkerő árát is. Ez ma némi versenyelőnyt ad ugyan a világgazdaságban, főleg Eurójpában, bár ténylegesen a munkaerőre fordított kiadásokat nem tükrözi. Egy része ezen költségeknek ugyanis még ma is a költségvetésben jelenik meg, annak minden negatív hatásával együtt. A bérszabályozás megváltoztatása, a kollektív béralku lehetőséget ad ennek a helyzetnek a megszüntetésére is. De a szakszervezetek nem kerülnek-e csapdahelyzetbe a magyarországi viszonyokat ismerve? A kormányzat erre hivatkozva valószínűleg gyorsabban fogja leépíteni a költségvetés ezen tételeit, mint ahogy a bérekben való munkaerőár növekszik. Magyarán szólva, ha egyszer a bér szabályozása szakszervezeti és munkaadói ügy, akkor az állam hivatkozhat arra, hogy a munkaerő költségeihez nem járul hozzá. Ilyenek lehetnek az oktatás egy része, az egészségügy, a lakbérek s más tételek is. Feltehetőleg az kevésbé lesz zavaró eleinte, hogy a kialakult bérszínvonal a munkaerő árának sok tételét még nem fedezi. A bázisszemlélet viszont jó arra, hogy még egy jó darabig ne is fedezze. Igazi változást az hozhatna, ha a kollektív béralku bevezetése együtt járna a valódi munkaerőár elismerésével és bevezetésével. Azután pedig mindenki maga dönthetné el, mire költi pénzét. Persze nem lehetünk annyira naivak, hogy ezt most reálisan el is várjuk. Az említett bázisszemlélet az új béralku bevezetésekor egy tekintélyes réteget hoz igen hátrányos helyzetbe. Ehhez persze ők eddig is hozzá voltak szokva. Ez a réteg a költségvetésből élők széles rétege. Ezen belül is azok, akik távol vannak az osztozkodás intézményrendszerétől. Leginkább a pedagógusok, az egészségügyben, a vidéki hivatalokban dolgozók. Mert miről is van szó? Az Érdekegyeztető Tanácsban sikerüli megállapodni abban, hogy a vállalati versenyszférában a jövő évben átlag 23 százalékos lesz a bruttó béremelés, figyelembe véve, hogy az infláció 20,6 százalékos lesz. Az külön kérdés, hogy mi lesz akkor, ha nem ennyi lesz az infláció. De ebbe most ne menjünk bele. A tanácsban megegyeztek abban is, hogy a minimális bérnövekedés 13, a maximumális 28 százalék lesz. Minket most az előző szám érdekel, azaz a 13 százalék. Az állam ugyanis a költségvetési szervek nagy részénél, beleértve az oktatás egészét, 10+5 százalékot ígért, azaz 10 százalékos béremelést. Tessék ezt összehasonlítani a versenyszféra 13 százalékával. Lehet rajta gondolkozni. Nekünk csak elcsépelt gondolatokká válnak például azon pártígéretek, hogy most minden más lesz, mint az átkos kommunista időkben, amikor az oktatást mennyire lebecsülték. Ha ez a megbecsülés, mi lesz itt akkor, ha majd beáll az az időszak, amikor már nem kell ezeket a területeket másként kezelni, mint a többit, A perspektíva félelmetes. Az egy további kérdés, hogy eleve a 23 százalék mit jelent, merthogy önmagában semmit. S itt nemcsak az inflációra kell gondolni. Gondolni kell az adókra, a biztosítási díjakra, a munkanélküliségre, a családok helyzetét meghatározó egyéb jövedelemtételekre is. Egy dolgot viszont nem lehet a bérek kapcsán vitatni. Itt feltehetőleg a szakszervezeteknek lehetnek kétségei, de ettől ez még tény marad. Az örökölt gazdasági ágazatok még ma is túl nagyok ahhoz, hogy versenyképesek legyenek a világgazdaságban. Ugyanakkor a termelékenység olyan alacsony, hogy az említett versenyképesség csak igen alacsony bérek mellett képzelhető el. Rövid távon tehát a bérek gyors emelkedése ugyanoda vezetne, ahová az elmúlt negyven év. Ezt senki sem akarhatja. A termelékenység növekedéséhez, a szerkezet megváltozásához jelentős mértékű új beruházás szükségeltetik. Ennek pozitív kihatása a bérekre, jövedelmekre csak hosszabb távon képzelhető el. így tehát az a követelés, miszerint a nyugati árakhoz nyugati bérek kellenek, igencsak demagóg követelés, minthogy a béreket a teljesítmények határozzák meg. A mindennapokból élő szakszervezetek fő feladata ezért nem is lehet más ezen a téren, mint a terhek egyenletesebb elosztásáért vívott harc. Majdnem azt írtuk, hogy az igazságosabb elosztásért vívott harc. De ki tudja ma megmondani, mit jelent ez? Füle István Idén a röntgen is beköltözik Folytatódik a rendelőintézet felújítása Harmadik éve tart a Hetényi Kórház rendelőintézetének felújítása Szolnokon. A már elkészült keleti szárnyba nemrégen költöztek be a szakrendelések: a fizikoterápia és a labor. Tervezik, hogy év végéig a röntgen is elfoglalja új helyét. Az építés egyes részeit (vagy ahogy a szakemberek mondják: ütemeit) meghatározza az is, hogyan tudják ki-, illetve átköltöztetni az egyes rendeléseket, és hogy egy évben mennyi pénz áll rendelkezésükre. Míg az épület egyik részében, ahol a kiköltöztetett rendelések zsúfolódnak össze, nehéz a dolga a várakozó betegnek; addig az új részben el tudták érni, hogy kellemesebbek legyenek a várakozás körülményei. Meg tudták szervezni úgy a munkát, hogy csökkenjen az az idő, amelyet a beteg várakozással tölt el. Jelenleg az épület északi szárnyának (az Ady Endre út felé eső résznek) a felújítása folyik. Szeretnék a jövő év végéig úgy befejezni ezt a részt, hogy már a szakrendelések is beköltözzenek a felújított szárnyba. Persze mindez elsősorban pénz kérdése. A rendelőintézet rekonstrukciója annak idején (1989-ben) megyei tanácsi támogatással indult. Ma már az állami költségvetésből finanszírozzák. Az eddigi munkálatok 180 millió forintba kerültek. Ebben az összegben az új műszerek, gépek ára is benne foglaltatik. Jövőre körülbelül 140-180 millió forintra volna szükség ahhoz, hogy az északi szárny tervezett átadása megvalósuljon. Itt kapna helyet a fogászat, a fogszabályozás, a nőgyógyászat, a terhesgondozás és a pszichiátriai gondozók. Az épület felújításának befejezése 1994-re várható. P.É. Fotó: Korényi Éva A felújítás most az északi szárnyon folyik ._...__ _...,.laOi..........*í
