Új Néplap, 1991. december (2. évfolyam, 283-305. szám)

1991-12-18 / 297. szám

1991. DECEMBER 18. Hazai tükör 3 ______—__^^ ' Kunmadarasról Tiszafüredre érve az út bal oldalán található egy sírkert, melyben a II. világháborúban elesett szovjet katonák vannak eltemetve. Tudjuk, a legtöbb helyen lebontották és áthelyezték ezeket az emlékműveket a rendszerváltást követően. Ahol mégis meghagyták őket, ott illene gondoskodni is róluk. Fotó: Mészáros Hitelpolitika - kevésbé szorult helyzetben Mit enged meg a pénzügyi mérlegünk? A korábbi évekhez képest szá­mottevő módosulás tapasztalható az 1992-re kidolgozott hitelpoliti­kai irányelvekben. Míg az elmúlt jó néhány év során a Magyar Nem­zeti Bank és a pénzügyi irányítás elsősorban arra koncentrált, hogy időben elő tudja teremteni azokat az összegeket, amelyek szüksége­sek a külföldi adósság folyamatos törlesztéséhez, addig úgy tűnik: jövőre egyéb tennivalókra is több idő fog jutni. 4 milliárd dolláros exportnövekedés Az egyik legszembetűnőbb vál­tozás a korábbiakhoz képest, hogy a célok között a fizetőképesség fo­lyamatos fenntartása hátrébb soro­lódott. Ez nem azt jelenti, hogy az MNB vagy a Pénzügy­minisztérium most már kevésbé tartja fontosnak az adósságszolgá­lat rendszeres teljesítését. A körül­mények változtak meg. Egy év alatt ugyanis az ország dollárex­portja számottevő mértékben meg­növekedett. Míg 1989-ben az éves export 6-7 milliárd dollár körül alakult, addig az idén el fogja érni a 10-11 milliárd dollárt. Márpedig ehhez a számhoz kell viszonyítani az adósságszolgálati kötelezettsé­geket, vagyis az évente kifizeten­dő kamatok nagyságát és a vissza­fizetendő hiteleket. Ennek összege általában 2-3 milliárd dollár körül alakul. Az export növekedésével tehát lényegesen javul a helyzet, sokkal könnyebben elő lehet te­remteni ezeket a pénzeket. Ráadá­sul időközben jelentősen megnőtt a külföldi tőke beáramlása is, ez szintén javítja pénzügyi helyze­tünket. Míg a korábbi években alig 100-200 millió dollár áramlott az országba, az idén mintegy másfél milliárd dollár jött hazánkba, több mint 8000 vegyes vállalat műkö­dik, a privatizált cégek jelentős ré­szében külföldiek is szereztek ér­dekeltséget. Mindezek hatására gyakorlatilag az idén megállt a tő­kekivonás, annak ellenére, hogy az adósságállomány továbbra is 19- 20 milliárd dollár körül alakul. Ezek azok a körülmények, ame­lyek miatt végül is fellélegezhet jövőre már a pénzügyi vezetés, és nagyobb figyelmet fordíthat egyéb szorongató problémák megoldásá­ra. Közülük az egyik legfontosabb a jelentős infláció. Csökkenő infláció? Az idén 30-35 százalékkal emelkednek a fogyasztói árak. Jö­vőre a kormányzat elképzelése szerint az inflációs ütem 20-25 százalékra csökkenhet. Feltételes módról van szó, ehhez a bankrend­szernek és a Magyar Nemzeti Banknak is meg kell tenni a magá­ét. Amit az MNB tehet, az részben az, hogy tovább folytatja a pénz­szűkítő politikát, és ugyanakkor különböző eszközeivel elősegíti a kamatok csökkentését. Már az idén a jegybank három alkalom­mal csökkentette olyan hiteleknek a kamatát, amelyeket a kereskedel­mi bankoknak nyújt. Ha lassan is, de a kereskedelmi bankok, így az OTP, valamint a takarékszövetkezetek is hozzálát­nak a kamatok csökkentéséhez. Ez egyre inkább érzékelhetővé válik a betéteknél, de a magánvállalko­zóknak nyújtott hiteleknél is. Ha az idén nem is lehet jelentősebb kamatváltozással számolni, jövőre ez a helyzet az MNB tervei szerint mindenképpen változni fog. Újra lesz miből utazni Az infláció csökkentése más te­kintetben is kulcskérdéssé vált. A forint ugyanis az elmúlt két év so­rán a kelet-európai valuták közül leginkább közel került ahhoz, hogy konvertibilissé váljon. Ma már csak egyetlen akadálya van a konvertibilitás deklarálásának, hogy túl magas az infláció. Az MNB vezetői szerint 20 százalé­kos inflációs ráta fölött ilyen lé­pést megtenni nem szabad. Ezért úgy gondolják, hogy legkésőbb 1992 végén, 1993 elején válhat ténylegesen konvertibilissé a nem­zeti valuta. Ez a lépés pedig a la­kosságot is érinteni fogja, valószí­nűleg felszabadítják a jelenlegi 50 dolláros, lakossági valutakeretet. Nem mindegy persze, hogy mi­lyen árfolyamok mellett teremtik meg külföldi valuták szabad vásár­lási lehetőségét. Az MNB úgy ter­vezi, hogy nem értékeli le nagy­mértékben a forintot, sőt reálér­tékben a hazai valuta erősödni fog a dollárhoz vagy a márkához ké­pest. Ez azt jelenti, hogy ha leérté­kelésre folyamatosan sor is kerül­het, az kisebb mértékű lesz, mint ahogy inflálódik a forint. P.F. Üdvözlöm Önt! Sági István vagyok, az Önhöz legközelebb eső FIAT márkakereskedés vezetője. Nálam megismerkedhet a teljes FIAT- választékkal, s az autók szervizelése is biztosított. A FlAT-választékból külön a figyelmébe ajánlom a FIAT TI­­PO-t, mely már 1,2 millió Ft-tól kapható, s fűivel galvanizált a karosszériája, korrózió-ellenálló képessége kitűnő. SZERETETTEL VÁROM ÖNT ÉS KEDVES CSALÁDJÁT ALFA Autójavító Vállalat, Szolnok, Százados u. 1. Tel.: (56) 41 -655 A polgármestereké a szó Rákócziújfalu a gáz bekötése előtt Rákócziújfaluban napjaink­ban kétezer ember él, és a telepü­lés polgármestere Kiss János. Vajon milyen a képviselő-testü­let összetétele? - erről érdeklőd­tünk először.- A kilenctagú testület - a ti­zedik a polgármester - pártállás szerint úgy alakult ki, hogy kö­zülük hetet a Néppárt, egyet a Fidesz támogatott, egy pedig független volt. Két nő is van a testületben, ha pedig az életkort nézzük: egy a nyugdíjas.- Akadt pártharc?- Nem tagadom, előfordult, de szerencsére ez már múlóban van. Elsősorban azért, mert sok, nagyon sok a munka. Például a hét tervezett ülés helyett tizen­ötöt kellett tartanunk.- Ez igen tekintélyes mennyi­ségnek tűnik.- Az is, ezért igyekszem ma­gyarázni. Részben azért kellett többször összegyűlnünk, mert olyan fontos döntéseket hozott a parlament, amelyek bennünket is érintettek. Ezenkívül jövőre gáz- és telefonhálózat-építkezés kez­dődik nálunk, és ebbe csak úgy mertünk belevágni, ha előzete­sen véleményt kértünk a testületi tagoktól.- Hogy bírták ezt a sok össze­jövetelt?- Egy ülés sem maradt el ha­tározatképtelenség miatt.- Térjünk más témára. Mennyi pénzből gazdálkodnak?- Az idén harmincmillióból. Az intézmények alapellátására, fenntartására 26 millió kell, a többi a fejlesztésre maradt.- Mire futotta?-Tudomásom szerint ez a köz­ség volt az egyetlen a megyében, ahol se temető, se ravatalozó nem volt. Kit Tiszaföldváron, kit Martfűn, kit Rákóczifalván he­lyeztek végső nyugalomra. Vég­re elkészült a ravatalozó, és ez a hiány rendeződött. Azután a tes­tület fogorvosi rendelő kialakítá­sa mellett döntött. Ez is meglett, és december 16-án elkezdődött a rendelés. Mégpedig úgy, hogy hétfőn, szerdán és pénteken, azaz hetente háromszor, délután fél öttől fél nyolcig várják a pana­szosokat. Szintén a gyarapodást jelzi az a 250 méteres út, amelyik félmillióba került, a kis ABC- hez vezet.- Mi marad jövőre?- Még ősszel úgy döntött a testület, hogy az 1992. évi költ­ségvetés terhére bevezettetjük a településre a gázt. Először a kö­­zületekhez, majd a családokhoz is. Előzetes felméréseink szerint ez portánként 35 ezerbe kerül, és a lakosság fele szeretne csatla­kozni. Az áldatlan telefonhely­zeten is jó lenne változtatni, hi­szen bármilyen hihetetlen, de en­nek a községnek még önálló vo­nala sincs. Ezért a Műszertechni­ka Rt. segítségét kérjük, akik Szolnokon és környékén ezzel foglalkoznak. A bekötés laká­sonként 15 ezer, és az összeg a készülék árát is tartalmazza. Lesz még egy gyarapodásunk, hiszen 2 millió forintért 49 telek villanyhálózatát, rendszerét ala­kítottuk ki. A telkek 80 ezer kö­rüliek, és szükség lesz rájuk, mi­vel ez a község azon kevesek közé tartozik, ahol a lakosság lé­­lekszáma nem fogy, hanem nő. D. Sz. M. A fegyveres erők és a környezet védelme A környezetvédő és béke­mozgalmak összefogtak, hogy ne csak a háborúk száma csök­kenjen, hanem a háborúra való felkészülésre fordított összeg is. Mi esetleg csak annyit tudunk, hogy a kivonult szovjet hadsereg nyomában kétségbeejtő állapo­tok uralkodnak. Sajnos ez a meg­állapítás érvényes a többi nagy­hatalomra is: a pusztító védelem előkészítése során már most sú­lyos károkat szenved az a Föld, melyet meg kellene védeni. A világ bruttó társadalmi terméké­ből 6,1 százalék jut katonai kiadásokra, ez körülbelül 1000 milliárd USA-dol­­lár évente. Ennek az összegnek a fel­­használásával hoz­zájárulnak a levegő­szennyezettség 6-10 százalékához, vala­mint 10-30 százalé­kában a környezet terheléséhez. A ka­tonai repülőgépek működésük során szén-monoxidot, nitrogén-oxidot, kén-dioxidot és szénhidrogéneket bocsátanak a légtér­be. Ez a folyamat az éghajlat szempont­jából különösen ér­zékeny rétegben megy végbe. A volt NSZK-ban a hadiipar az or­szág szén-dioxid-kibocsátásá­­nak 18,3 százalékát adta, hozzá­járulva a savas esők növekedésé­hez, valamint az üvegházhatás fokozódásához. Felhasználnak olyan gázokat is (CFC-gázok), melyek az ózonpajzs csökkené­sét idézik elő. Olyan ózonpusztí­tó gázokat is alkalmaznak, me­lyeknek a polgári életben nincs megfelelőjük. A katonaság nagy mennyisé­gű vasat és acélt, valamint alumí­niumot, rezet, nikkelt, platinát és titánt használ fel a repülőgépek építéséhez. Ezek mennyisége meghaladja a harmadik világ összes szükségletét. A katonasághoz tartozó terü­leteken nincs megoldva a veszé­lyes hulladékok megfelelő elhe­lyezése, a hulladékgazdálkodás, ezzel együtt a talajvédelem és az élő vizek védelme. Manapság a Pentagon több veszélyes hulla­dékot termel, mint az Egyesült Államok öt legnagyobb vegyi vállalata együttvéve. Az F-19 lo­pakodó gyártásánál a munkások­nak megtiltották, hogy orvosuk­nak munkahelyi körülményeik­ről beszéljenek. Nemcsak Kali­forniában és a Nevadai sivatag­ban lévő területek, hanem a har­madik világban lévő amerikai tá­maszpontok is szennyezettek. A hivatalos adatok nagy része el­lentmondásos, többségüket ti­tokban tartják. A környezet rendbetételéhez szükséges összegek milliárdokra rúgnak. Az USA-ban számítások szerint 100 milliárd, a volt NSZK területén 8 milliárd, Csehszlová­kiában 300 milliárd dollárba fog kerülni, illetve kerülne a környe­zet mentesítése. Ez azonban már nem lehet teljes, hiszen a szennyezőanyagok bejutottak a talaj és ezzel együtt a víz mé­lyebb rétegeibe. A katonai tevékenységek kö­zül legveszélyesebb az atom­fegyverek gyártása és tesztelése. Ez utóbbi esetben gyanútlan ál­lampolgárokat tettek ki a külön­böző betegségeket okozó sugár­zásnak. Az USA kormánya nem­rég ismerte be, hogy a 40-es, 50- es években a hanfordi plutóni­umtermelő üzem sugárzása rák­keltő hatású volt. A hanfordi föld alatti tartályokból elfolyó hulla­dékokból 5 darab Nagaszaki­­méretű bombát lehetett volna gyártani. 1969-ben, a Rocky- Flat üzemben történt tűz utáni vizsgálatok megállapították, hogy itt található a legmagasabb plutóniumkoncentráció lakott te­rület közelében. 1952 óta a Szov­jetunióban lévő Kara­­csaj-tó vizé­be radioaktív hulladék ke­rült. Ennek koncentrá­ciója olyan magas, hogy a tó felületét betonréteg­gel borítot­ták be. A csendes-óce áni Bikini korallsziget ek lakha­tatlanok a nagymérté kű radioakti­vitás miatt. A megol­dás az lenne, hogy a kato­nai szerveze­tekre ugyanazon előírások betar­tását tennék kötelezővé, mint az ipari üzemekre. Nagyobb pénz­összeget kellene biztosítani a ka­tonai környezetrombolás kivizs­gálásához. A környezet mentesí­tésére (megtisztítására) hazánk­ban is soron kívül juttattak pénzt, tekintettel a helyzet súlyosságá­ra. Ezek után már csak a katona­ságon áll, hogy bebizonyítsa, a hadiipar és a környezetvédelem nem összeférhetetlen egymással. P.M. / \ Kéthetenként jelentkező Zöld sarok című rovatunkat Kátai Szilvia szerkeszti. Termé­szet- és környezetvédelemmel kapcsolatos írásaikat továbbra is várjuk olvasóinktól. V _________/ Egyik legaggasztóbb jelenség a hadviselésnek az a formája, amikor szándékosan olajat juttatnak az élő vizekbe (pl. Irak) Zöld sarok

Next

/
Thumbnails
Contents