Új Néplap, 1991. november (2. évfolyam, 256-282. szám)

1991-11-23 / 276. szám

1991. NOVEMBER 23. Nézőpontok 7 Szombati jegyzet A negyedik dimenzió Akinek speciális nyugati tévéje van, az nem­sokára élvezheti a háromdimenziós filmeket, adásokat. A jelenlegi készülékeken két dimen­zióban láthatjuk a képeket. A színek így is a valóság illúzióját keltik - természetesen akkor -, ha a tévét rendesen beállítják. A harmadik di­menzióval viszont a valóságnak csaknem a teljes érzetéig juthatunk el. Jó tizenöt évvel ezelőtt Moszkvában társaim­mal együtt - felváltva - napokig azért álltunk sorba, hogy bejuthassunk a kísérleti moziba. Az, hogy milyen filmet játszanak, számunkra má­sodlagosnak tűnt. Tudtuk: két napi reggeli, ebéd és vacsora megspórolásával olyan élményhez juthatunk, amely csak keveseknek adatik meg. A várakozás közben egy nénike - mínusz harminc­­valahány fok lehetett - odaszaladt az egyik lány­hoz, és ütögetni kezdte az arcát. Hajszál híján meglincseltük. Utólag kiderült: csak a fagyástól akarta megkímélni a kislányt, akinek az orra ugyanis már csontfehér volt. A moziba bejutva kaptunk egy-egy szem­üveget. Elmagyarázták, hogy a fejünket ne ráz­zuk se jobbra, se balra, még akkor se, ha ha valami váratlan történik. Mereven néztünk előre. Elkezdődött a film. Eszméletlenül bugyuta kis története volt. És akkor, a kezdet kezdetén egy pitiáner piaci tolvaj úgy kezdte hajigálni a lopott almákat, mint egy bűvész. Szálltak az almák, mi a székünkbe dermedtünk, ugyanis - ha hiszik, ha nem - a fejünk felett köröztek ellipszispályán az elorzott gyümölcsök. Aztán egy dárda - az őr a helyén volt - suhant el közöttünk. A legmegdöb­bentőbb esemény ezután következett. Egy tigris ugrott ki a nézőtérre. Mindenkit megnézett ma­gának. Aztán leguggolt és ugrott. Kitátott pofá­val és kimeresztett karmokkal. Elhagyta a film­vásznat - azt a bizonyos két dimenziót -, s kéjesen rátelepedett mindenki arcára. A harmadik dimenzió azt jelenti, hogy az ed­dig megszokott tér kibővül egy újabb, eddig nem ismert tartománnyal. Nemcsak vízszintesen és függőlegesen kell gondolkodnunk, hanem a mélységet is figyelembe kell vennünk. Nagyon hirtelen jön számunkra ez a dimenzió. Felkészü­letlenek vagyunk. Bárki kiugorhat a képer­nyőről, a homlokunkra mutathat, hogy íme, ő a legnagyobb, a követésre méltó. A háromdimenziós kép olyan hitelesnek lát­szik, hogy eszméletlenül nagy visszaélésekre adhat alkalmat. Azt hisszük a fö­­lénk, mellénk, alánk és elénk formálódó alakról, hogy tényleg ott van ve­lünk, ugyanazt érzi és éli meg, mint mi. Vagy - ami még veszélyesebb - azt hisszük, hogy ugyan­olyanok vagyunk, mint ő. Engem mégis a negyedik dimenzió érdekel. Nem az idő, ezt csak kínjukban szokták negye­dikként emlegetni a tudósok. Az a dimenzió érdekel, amelyet ismeretlenként, feltételesként szoktak emlegetni. A téren kívüliség. Nem egy­szerűen hiszem és vallom, hanem a mindenna­pokban látom, hogy vannak emberek, akik, füg­getlenül a tértől, másfajta életet kénytelenek élni, mint mi, akiknek helyük van a három dimenzió­ban. A negyedik dimenzióban olyan emberek él­nek, akikre - most éppen - nincs szükség. Csa­ládjuk, ha még van: volttá válhat. És nem tudunk segíteni, mert nem ugyanabban a világban élünk, nem ugyanabban a térben mozgunk. Például a munkanélkülieknek már egy szem dimenziójuk sem marad. De nemsokára háromdimenziós filmeket lát­hatnak azok, akiknek speciális nyugati televízi­ójuk van. Nagy élményben lesz részük, tapasz­talatból mondom. Elképzelhető, hogy kijön a képernyőből egy pártelnök, az ölükbe ül, a fotel­ba, megveregeti a vállukat, és azt mondja, hogy cseréljék ki a szemüvegüket, ha olyat látnak, ami nem tetszik. A háromdimenziós kép megjelenéséhez ugyanis egy speciális szemüveg is szükségelte­tik. Kicsit ugyan csiricsáré, kicsit ugyan tiritarka, de szemüveg. Igen drága. De van egy előnye: a negyedik dimenzió nem látszik rajta. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Beton- és Vasbetonipari Müvek vezérigazgatósága pályázatot hirdet a BVM Kunszentmártoni Gyára (Kunszentmárton, Tiszakürti út 4.) nyugdíjazás miatt megüresedő gyárigazgatói munkakörének betöltésére. A munkakör 1992. január 1-jétől tölthető be. A kinevezés meghatározott időre szól. A munkáltatói jogkört gyakorló vezérigazgató a kinevezésre kerülő gyárigazgató számára az általános gazdasági és műszaki tevékenységek végzésén túl feladatként határozza meg a vállalat átalakulásában, a gyár folyamatos veszteségcsökkentő programjának kidolgozásá­ban, megvalósításában való aktív, eredményeket felmutató közreműködést. A munkakör betöltésének alapvető feltételei:- felsőfokú állami iskolai (közgazdasági, műszaki) végzettség,- minimum 5 - 10 évi vezetői gyakorlat,- erkölcsi alkalmasság Esélyegyenlőség esetén a bizottság értékeli az egyéb, vezetői feladatok ellátását elősegítő végzettséget (több diploma, idegennyelv-tudás) igazoló dokumentumokat. A pályázat tartalmazza a pályázó:- munkahelyének nevét, beosztásának, munkaköri besorolásának és jövedelmének megneve­zését,- szakmai életútját részletesen bemutató önéletrajzát, eddigi munkahelyeinek és tevékenysé­gének felsorolását,- iskolai végzettségét, szakképzettségét és egyéb végzettségét, illetve az alkalmazási feltéte­lek meglétét tanúsító okiratainak hiteles másolatát, esetleges idegennyelv-tudását igazoló okiratát,- a gyár leendő szervezetére és gazdálkodására vonatkozó programját, a vállalat átalakulási programjának ismeretében. A pályázattal kapcsolatban további felvilágosítást ad Stegerán Ferenc humánpolitikai cso­portvezető, a 161-0844-es telefonszámon. A pályázatokat december 13-áig lehet benyújtani a BVM vezérigazgatóság humánpolitikai csoportjához, cím: Budapest XI. Budafoki út 209., 1117. A pályázatokat a BVM vezérigazgatója által felkért bizottság bírálja el. A döntésről a pályázók értesítést kapnak. A pályázatokat bizalmasan kezelik. Tiszaug megint válni akar? (Most a Kunszentmárton és Vidéke Áfésztól) Emlékezetes, hogy a község Szolnok megyétől is el akart válni nemrégen. Jelenleg is folyik egy házról­­házra járó aláírásgyűjtő akció. Táppénzen az elbocsátottak De mi is váltotta ki a tiszaugi­­ak egy részének haragját?- A felzúdulás körülbelül a la­kosság 70 százalékát érinti - tá­jékoztat a polgármester asszony, Hegedűs Jánosné. - Az áfész ugyanis nyereségérdekeltségbe vonja a vegyesiparcikk-boltot és a Tüzép-telepet. Egy család és annak barátai kezelésébe adja. A község ABC-jének vezetőjéről, Kupeczkyné Rácz Katalinról van szó. Csakhogy vele és csa­ládjával nincs jóban a község.- Miért?- A férjével dolgoztak már Csépán, Tiszakürtön, Szelvé­nyen, de mindenhonnan el kel­lett jönniük. A feleség magatar­tása, megjegyzései bántják a ve­vőket. Megjegyzéseket tesz pél­dául azokra, akik a tejjegyet vált­ják be a boltban, megalázza az embereket.- A vegyesiparcikk-bolt és a Tüzép-telep vezetője ellen a la­kosságnak nincs kifogása?- Velük szemben is volt, de nincs olyan személy, aki ellen ne lenne ... A lakosság nem is annyira a két elbocsátott vezetőt szereti, inkább Kupeczkynét nem szereti. Miután ezek a bol­tok célrészjegyekből épültek, az emberek elvárták volna, hogy er­ről a lépésről tájékoztassa őket az áfész. Beszéltem az áfész el­nökével is. Elhiszem, hogy a padlón vannak, de ezzel a mód­szerrel akkor sem értek egyet. Az áfész felmondott a két egy­ség vezetőjének. A Tüzép-telep vezetőjét hiába keresem: a kecs­keméti kórházban fekszik - szív­­problémákkal. A vegyesipar­cikk-bolt vezetője, Körösi Jó­zsef és felesége táppénzen van­nak.- Október 18-án behívtak ben­nünket az áfészhez. Közölték, hogy Kupeczkyné felajánlotta, hogy a három egységet nyeresé­gessé teszi - mondja a férj. - Hát a vegyesiparcikk-boltok több­nyire nem voltak és nem is lesz­nek nyereségesek. Ellenérvünk nem lehetett, fölmondták ne­künk. A felmondólevélben sok a szabálytalanság. Először is, hogy táppénz alatt jött ki. Indok­lás nem volt benne. Nem az áfész elnöke írta alá, hanem az árufor­galmi főosztályvezető. A levél egyébként most ügyvédnél van, mert ezt nem hagyjuk annyiban. Nekünk nem adták meg a lehető­séget. Csak azt mondták, hogy el kell tűnni a színről, de azonnal.- Közben a vegyesiparcikk­­bolt ajtaját lakat ,.díszíti”. Mi­óta van zárva az üzlet?- Október 21-e óta. Leltárral át kellene adni az egységeket, de Kupeczkynénak nem adjuk át, mert olyan rossz a viszony köz­tünk. Jelöljön ki valaki mást az áfész.- Azt mondták, hogy nem haj­landók egy levegőt szívni velem - meséli Kupeczkyné Rácz Ka­talin, az ABC vezetője. - Erre én azt feleltem, hogy jó, akkor csi­náljuk gázálarcban. Nevetséges. Én viszem majd ezeket az egysé­geket, én felelek érte, tudnom kell, mit veszek át. Az ABC vezetője vékony, energikus, határozott asszony. A bolt már zárva volt, amikor ke­restem. Hátul, a raktárban rakod­tak a férjével, várták az áruszál­lítókat. Az asszony szerint a polgár­­mester „beszéli tele” a lakossá­got. Mire eddig a mondatig elju­tottunk, az előző beszélgetések­ből sikerült rájönnöm, hogy sze­mélyes ellentét van a polgármes­ter asszony és az ABC-vezetője között. Az ellentétnek két alap­vető oka van. Tavaly az önkor­mányzati választáson mindket­ten polgármesterjelöltek voltak. Gazdálkodási kér-’ désekben nincs nép­szavazás. Ha megsza­vaztatom a népet, at­tól a felelősség még az enyém, senki nem ve­szi át.______________^ A polgármester asszony szerint Kupeczkynéban azért van tüske, mert nem ő lett a polgármester. A boltvezető szerint pedig Hege­dűs Jánosné nem tudja elfelejte­ni ezt a vetélkedést. A másik üt­közési pont:- a polgármester asszony férje diszkontboltot nyi­tott a községben. Hegedűsné szerint ez bántja Kupeczkynét, mert nem szereti a konkurenciát. Kupeczkyné viszont a diszkont működésében azt kifogásolja, hogy - szerinte - szabálytalansá­gokat követnek el. Mi a titka?- Úgy tudom, hogy önt nem­csak a polgármester asszony nem szereti, de a lakosság sem - a modora miatt.- Nézze, nekem mindig ilyen volt a modorom. A véleménye­met szemtől-szembe megmond­tam. De úgy látszik, a demokrá­ciában nem lehet nyíltan meg­mondani, amit gondolunk. Lassan összeáll a kép, hogy miért nem kedvel(het)ik őt. Mondanivalójához mindig hoz­záfűzi a saját véleményét, ítéle­tét, „zárójeles”, csipkelődő, kri­tikus megjegyzést tesz a szóban forgó ember viselt dolgairól. A másik, ami irritálhatja még az embereket, hogy borzasztóan hajtós. Erről szól az egész élete. Amikor leteszi a munkát, otthon újrakezdi: szőlőt telepítettek a férjével, „almáznak”, „libáz­­tak”, dohányt termeltek. így hát szép nagy házuk áll a faluban, és több kocsival rendelkeznek. Mint munkaerőt megbecsül­ték, mindig új és új feladatokat bíztak rá. Ezért kellett hát egyik községből a másikba menniük, és nem azért, mert nem szerették őket.- Ön vállalta az áfésznél, hogy nyereségessé teszi a boltot és a Tüzép-telepet. Hogyan?- Kevesebb bérköltséggel, ke­vesebb energiafogyasztással, nagyobb forgalommal. Nyolc dolgozó helyett hattal és egy fél­állásúval megoldom a három egység nyitva tartását. Az ipar­cikkboltban sok a nagy értékű áru, és kicsi a forgási sebessé­gük. Ezért az áfésznek 40 száza­lék körüli „büntető” kamatot kell fizetni. Árut rendelni most nagyon egyszerű, eladni nehéz.- És ön hogy fogja eladni?- Nem veszem át az egész készletet. Nincs szükség három­négy színes tévére, 5-6 videóra egy kilencszáz lakost számláló faluban. Az iparcikkbolt keve­sebb ideig lesz nyitva, mint ed­dig volt, a napi cikkeket - például villanyégőt, cérnát - áthozom ide, az ABC-be. Különböző ak­ciókat csinálunk, pl. cipővásárt vagy televízióvásárt. Engem azért nem szeretnek, mert min­dig „korszakalkotó” ötleteim vannak. Az áfész vár Gyenes József, a Kunszent­márton és Vidéke Áfész igazga­tó-elnöke szerint Tiszaug egy­szer már el akart válni tőlük. Ér­tesült az aláírásgyűjtésről is, úgyhogy nem tudtam új hírrel szolgálni.- A tiszaugi boltok sorsa egy intézkedéssorozat része. Nehéz helyzetben vagyunk. Míg tavaly ilyenkor 19 millió forint nyere­sége volt az áfésznek, az idén az lehet a reális cél, hogy ne le­gyünk veszteségesek. Tehát fe­lül kell vizsgálni a veszteségesen vagy ahhoz közelállóan működő egységek helyzetét. Szerintem az áfész dolga az ellátás biztosí­tása, és nem válhat különböző csoportok, egyéni érdekek ütkö­zőterévé. A jövede­lemérdekeltségbe vonás más községben is megtörténik, és se­hol sincs ilyen cirkusz, mint Ti­­szaugon.- Miért Kupeczkynénak aján­lották fel ezt a lehetőséget?- Nézze, Körösi már megkapta a lehetőséget. Annál nagyobb le­hetőség a bizonyításra, mint hogy ő volt a bolt vezetője, nem kell.- De miért épp Kupeczkynéra esett a választásuk? Mert ő annyira hajtós, hogy amit vállal, keresztül is viszi?- így van. Ráadásul a község­ben ő volt egyedül alkalmas egy ilyen feladatra.- Kifogásolják, hogy nem hir­dették meg az egységeket.- Ennél az üzemeltetési formá­nál nincs hirdetési kötelezettség. Jelentkezik egy ismeretlen, és próbálgassuk, hogy sikerül-e? Találtunk egy alkalmas embert, akinek fölajánlottuk ezt a lehető­séget, és ő elfogadta.- Kifogásolják, hogy a tagsá­got nem kérdezték meg erről.- Nem. A gazdálkodás nem de­mokrácia kérdése. Gazdálkodási kérdésekben nincs népszavazás. Ha megszavaztatom a népet, at­tól a felelősség még az enyém, senki nem veszi át. A tagságra egy dolog tartozik: van bolt vagy nincs, és hogy mi kapható ott.- Miért nem Ön írta alá a fel­mondólevelet?- A munkáltatói jogot az osz­tályok gyakorolják.- Amíg ez a huzavona folyik, Tiszaugon zárva az iparcikkbolt és a Tüzép-telep. Mikor nyitnak ki? Az elnök széttárja a kezét.- A volt vezetők nem hajlan­dók elvégezni a leltározást, és nem adják ide a kulcsot, amely egyébként az áfészé. Megvárjuk, amíg meggyógyulnak. Egyszer csak kiírják őket. Megértem az elnök látszóla­gos nyugalmát. Egyrészt: mit te­hetne? Másrészt: mit veszíthet a huzavonában az áfész? Mit ve­szíthet azzal, hogy két, vesztesé­get „termelő” egysége zárva van? Az igazi vesztes a lakosság. Amelyik lakatot talál a bolt ajta­ján, és Tiszasasra kell mennie, ha gázpalackot akar cserélni. A hu­zavonát leghamarabb a lakosság fogja megunni. Kérdés, hogy akkor ki ellen fordul a „népharag”. Paulina Éva

Next

/
Thumbnails
Contents