Új Néplap, 1991. október (2. évfolyam, 229-255. szám)
1991-10-10 / 237. szám
1991. OKTÓBER 10. Megyei körkép 3 A megye élelmiszer-gazdaságának helyzete Október 11-én: határszemle A megye országgyűlési képviselőit, a Földművelésügyi Minisztérium első számú vezetőit határszemlével egybekötött programra hívta meg a Köztársasági Megbízott Hivatalának címzetes államtitkára, dr. Skultéty Sándor és az FM Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Földművelésügyi Hivatalának vezetője, dr. Török István. Cél: különböző adottságú mezőgazdasági termelőszövetkezetek és egy magánvállalkozás meglátogatása, ahol mód nyílik üzemi tapasztalatszerzésre és szakmai kérdések megtárgyalására. Kritikus éveket él át a megye élelmiszer-gazdasága. Az elmúlt esztendő csapásszerű aszálykára, a keleti exportpiacok összeomlása, a gazdálkodási feltételek ellehetetlenülése jelzi, hogy rendkívül nagy teher nehezedik az élelmiszer-gazdaságra. Súlyosbítja az itt dolgozók gondjait, hogy ilyen körülmények között kell felkészülni az élelmiszeripar privatizációjára, a mezőgazdasági nagyüzemek átalakulására, illetve a jövő évi új gazdálkodási formák kialakítására. Gondot jelent az is, hogy a kárpótlás után a leendő parasztgazdaságoknál a tőkeszegénység gátjalesz a kibontakozásnak. a jelek erre mutatnak -, úgy a veszteség mértéke több száz millió forint is lehet. A gazdasági ellehetetlenülés okai összetettek, de néhány előidéző ok példaszerűen az alábbi:- Az 1990. évi aszálykár áthúzódásának hatásai (félmilliárd forintos nagyságrendű)- A kamatterhek gyorsuló növekedése (35 százalék feletti)- A begyűrűző anyag- és energiaárak rohamos emelkedése (mértéke 20-180 százalék). Gondjaink ellenére a megye élelmiszer-gazdaságának helyzete az országos átlagnál kedvezőbb. III. Van-e kiút? A jövő érdekében a kiutat meg kell találni, és az ágazat működőképességét meg kell őrizni. A törvénykezés felgyorsításával a föld-, a szövetkezeti, az átmeneti törvények megalkotása a kibontakozáshoz elengedhetetlen. Itt döntő szerepe az időtényezőnek van. Az agrárpiaci rendtartás nem jelent csodafegyvert, de a kvótarendszerrel a jelenlegi túltermelési anomáliák jó része kiszűrhető lesz. Ugyancsak vizsgálat tárgyát kell képezze egy olyan önálló ágazati bankrendszer kialakítása, amellyel e rendkívül magas és követhetetlen kamatterhek visszaszoríthatok. A valódi szövetkezetek kialakulása után nagy reményeket fűzünk a mezőgazdasági vállalkozások különböző formáinak elterjedéséhez. Annak ellenére, hogy az eddigi kárpótlási igények alapján az egy főre eső terület nagysága átlagosan alig haladja meg a 2,8 hektárt - de várható a területek koncentrálódása, illetve a kézimunka-igényes intenzív kultúrák (primőráruk, zöldségek, ültetvények stb.) elterjedése. Ezekre a termékekre a nyugati piacoknak is szüksége van. A valódi szövetkezetek méreteiknél fogva versenyképesek lehetnek a támogatott nyugati mezőgazdasággal szemben, a kisgazdaságoknak pedig szintén szövetkezni kell pl. gazdaköri formában, az érdekvédelem és versenyképesség érdekében. A fentiek alapján úgy gondoljuk, hogy a miniszter úr és az országgyűlési képviselők figyelmét is sikerült megyénk élelmiszer-gazdaságának gondjaira ráirányítani. Szeretnénk hinni azt is, hogy a meglévő nehézségek ellenére van kibontakozás, a megye élelmiszer-gazdaságának működőképessége megőrizhető. Ehhez pesszimizmus helyett most már cselekvő tenni akarás szükséges. Dr. Török István az FM Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hivatal vezetője / I. Élelmiszer-gazdaságunk súlya és szerepe Megyénk az ország harmadik legnagyobb élelmiszer-termelője. Főbb jellemzők:- Az ország termőterületének 6,3 százaléka e megyében van.- Itt termelik az összgabona 7-8 százalékát, a rizs 50 százalékát, a vágóállat 7-8 százalékát.- Az élelmiszer-gazdaság éves termelési értéke közelíti az 50 milliárd forintot, ebből a mezőgazdasági kistermelés 7 milliárd forint termelési értékkel részesedik. ^ / II. Ágazatonkénti értékelés A/ Növénytermesztés: az időjárási szélsőségek ellenére kifejezetten jók, főbb növényeknél (cukorrépa, napraforgó, kukorica) rekorderedmény várható, de a többi ágazat is kiemelkedő hozamokat ért el. Ennek ellenére az árbevételek elmaradnak a tervezettől, elsősorban a felvásárlási árak csökkenése és a költségek gyors ütemű növekedése miatt. Kedvező e területen, hogy az öntözésre és meliorációra 1991- ben a rendkívüli pénzhiány ellenére is 580 millió forintot használtak fel, 5000 hektár terület berendezésére került sor, így a megyei öntözött terület jelenleg meghaladja a 70 ezer hektárt. A magas terméseredmények ellenére - a már említett ágazatot sújtó tényezők miatt - több szövetkezetben napi gondot jelent az őszi betakarítási munkákhoz, a talajelőkészítéshez, a vetésekhez a napi üzemanyag-beszerzés. Rendkívül nyugtalanító, hogy a műtrágya-, növényvédőszerfelhasználás drasztikusan visszaesett. A fémzárolt vetőmag beszerzését az üzemek jó része nem képes megoldani szintén pénzügyi okok miatt. A beruházások - az öntözésen kívül - elhanyagolhatók. B/ Állattenyésztés: eddig sem minősült húzóágazatnak, de a kelet-európai piacok összeomlása, a belső fogyasztás visszaesése, a felvásárlási árak zuhanásszerű- A foglalkoztatottak száma: 40.000 fő felett van.- A kistermelést folytatók száma mintegy 100.000 család. A megyei ellátáson túl jelentős szerepe van Jász-Nagykun- Szolnok megyének a társmegyék és a főváros ellátásában, valamint az exportkötelezettségek teljesítésében is. Ezen adatok és tények jelzik, hogy nem lehet közömbös sem az országnak, sem a megyében élőknek az ágazat sorsa. csökkenése ezen ágazat helyzetét kritikussá tette. A szarvasmarha-, sertés-, juh-, baromfiágazat vegetál, mivel ez évben súlyos értékesítési gondok voltak. A sertéságazat helyzete stabilizálódni látszik, a szarvasmarha-ágazat viszont 1992-ben is válságos lesz, elsősorban a fogyasztói tejártámogatás megvonása miatt. A vázolt körülmények mellett az állatlétszám csökkenése természetszerű, de társadalmi érdek a nagy tenyészértéket képviselő törzsállomány megőrzése. C/ Gazdálkodási helyzet: A megye élelmiszer-gazdaságában az eredményterveknek csak töredékét realizálják a gazdálkodóegységek ez évben. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1991. évi össznyeresége alig 130 millió forint lesz, az állami gazdaságoknál pedig 70 millió forint várható, ez a tervezett érték alig 30-50 százaléka. Jellemzővé vált a vagyonfelélés és az ésszerűtlen takarékosság. Több mezőgazdasági üzemnél csődeljárásra is sor kerülhet. Kritikus helyzetben van két állami gazdaság és az 58 mezőgazdasági termelőszövetkezet közül a besenyszögi, nagyiváni, csépai és tószegi nagyüzemek. Kezelhetetlennek látszik a zagyvarékasi Béke Tsz adósságállománya. Amennyiben e szövetkezet az adósságállomány-csökkentő pályázat feltételeit nem teljesíti -Kérdések Erdélyről Ezzel a címmel rendez műveltségi vetélkedőt a karcagi Déryné Művelődési és Ifjúsági Központ és a Kunhalom Baráti Kör. A műsoros vetélkedő október 12-én, szombaton délután 4 órakor kezdődik a művelődési ház második emeleti dísztermében. Az első forduló során a benevezett 15 csapatnak a Kunhalom c. helyi újságban megjelenő kérdéssorozatra kellett választ adnia. Az itt nyújtott teljesítmény alapján választották ki azt az öt csapatot, akik a döntőn részt vehetnek. Mint az említett újság írta: „A vetélkedő nem szokványos Ki mit tud? lesz, nem a lexikális ismeretek, villámkérdések sziporkázó egyvelege, hanem felelősségteljes közös gondolkodás Erdélyről, az erdélyi magyarság helyzetéről.” A rendezvény meghívott előadó vendégei lesznek Balogh Júlia történész és Csoóri Sándor író. Közreműködik Berecz András népdalénekes-muzsikus, Mátyus Erzsébet, Jancskár Lajos versmondó. A zsűri tagjai: Balogh Julianna történész, Csoóri Sándor író, dr. Bellon Tibor múzeumigazgató, dr. Fazekas Sándor polgármester, Márton Béla tanár, fafaragó Szovátáról. A versengő csapatok közül az 1. és a 2. helyezettek háromnapos erdélyi utat nyernek Kolozsvár, Marosvásárhely, Szováta útvonallal. A 3., 4. és 5. helyen végzők tárgyjutalmakban részesülnek majd. Pénz, money, das Geld KGST- (lengyel) piac: lenni vagy nem lenni? A körülményekhez képest nyugodt mederben zajlott le az a 4 és fél órás vita, amely végül is lakossági fórummá vált, s amelyet Szolnok önkormányzatának Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsága szervezett. Ignácz Ervin, a bizottság vezetőjének érdeme volt, hogy sikerült egy asztal mellé ültetni az érdekelteket. így jelen volt a polgármestertől kezdve a városi rendőrkapitányon át szinte mindenki egészen a lakosság nagyszámú képviselőjéig. A nyugodt meder persze nem azt jelentette, hogy nem volt idegesség, emelt hang, disszonancia, de végül is a felek ezt is intelligensen viselték el. Talán csak az időnkénti nacionalista felhangok, a mások szándékainak tudatos félremagyarázása az, ami kifogásolható volt. Mint jeleztük, itt volt szinte mindenki, aki érdekelt az ügyben. Egy oldal azonban hiányzott. Nem voltak ott azok, akik kijárnak a piacra, igénylik működését, feltehetőleg őket nem hívták meg. Igaz, nehezen megszemélyesíthető táborról van szó. Végül is az ő érdekeiket az önkormányzat próbálta úgy-ahogy védeni. A jelen lévő lakossági vélemény egyértelműen fogalmazott. Mi történik az ott lakó több ezer ember elemi jogaival? Ők azok, akik hajdanán az ellátatlanság ellenére vállalták ezt a vidéket, viszonylagos nyugalmáért, csendjéért. A piac telepítésekor őket nem kérdezték meg, s most ők azok, akik minden terhét kénytelenek elszenvedni. Zaj, szennyezettség, randalírozás, kutyavonítás, gurító, rohadás, patkányok, kivert villanyok, megrongált telefonok, ismeretlen biztonság, félelem, zsebesek, tolvajok, szabálytalankodók - sorolták, mit kénytelenek nap mint nap elviselni. Senki nem vitatta, nem vitathatta, hogy ilyen körülmények között élni nem lehet. Kérték tehát, tegyenek valamit az illetékesek, ekkor még nem esett szó a KGST-piac teljes megszüntetéséről, legalább egy pihenőnapot adjanak nekik. A megteendő intézkedésekhez felajánlották segítségüket. A KISOSZ képviselője más oldalról közelítette meg a dolog lehetetlenségét. Vitatta, hogy a lakosság bármely rétegének érdekeit képviselné a piac, hiszen ha olcsóbb is a termék, minősége, származása vitatható, egyébként sincs garancia. így sok árut a boltokba vinnének vissza kicserélni. Az élelmiszerek egy része egészségre ártalmas. Rézjárta konyak, 1989. évi holland segélyszállítmányból származó román sajt s más elrettentő példák hangzottak el. A szakma szempontjából szintén kifogásolta a külföldiek itteni működését. Számukra katasztrofális helyzetet jelent, sok üzletet Szolnokon be kellett zárni, akik rendeléseik hiányával a gyártókat is sújtják. Az állam az adótól esik el, de az engedéllyel árusítók - éppen az adó miatt - nem is tudják olcsóbban adni árujukat. Adóra pedig szükség van. A helyben lakók érdekeit emelte ki harmadjára a KISOSZ képviselője, de erről már beszéltünk. A polgármester véleménye egyezett a fentiekkel abban, hogy a KGST-piac sem a jogállam, sem a tisztességes piacgazdaság fogalmába nem illik be. Az önkormányzat sok mindent tett már a helyzet normalizálódásáért, de eddig csak részsikerekről számolhatott be. Fontos a város érdekeinek érvényesülése, amibe az is beletartozik, hogy az itt lévő termékek iránt van fizetőképes kereslet. Másokkal együtt lehet rendezni ezt a problémát, s ebben legnagyobb szerepe a vámőrségnek lenne. Közbevetőleg jegyezzük meg, hogy a vámőrség itt is képviseltette magát egy darabig, de nem tartotta fontosnak, hogy szerepet játsszon javaslataival az ügy rendezésében, csakúgy, mint az országos vámszervek. A város tehát csak kezelni tudja a problémát. Hogy mennyire így van, ezt az is bizonyítja, hogy végül is a jelenlévők nem tudtak konszenzusra jutni. A hosszú vita végül is azért járt olyan eredménnyel, hogy egyáltalán két kérdés formájában meg lehetett fogalmazni az alternatívákat, amelyről a közgyűlés dönthet. Az egyik a KGST-piac teljes megszüntetése, erre már más városokban is történtek kísérletek. Ehhez, ha az önkormányzat így dönt, a rendőrség megadja a teljes, lehetséges segítséget, bár nem ígértek gyors eredményt. A másik alternatíva, hogy legyen a városban ilyen piac. Ha ez lesz a válasz, utána kell gondolkodni: milyen formában és hol legyen. Tehát egyelőre minden bizonytalan, kivéve azt, hogy a jelenlegi helyén úgy, ahogy most működik, nem működhet tovább. Füle István ENCIKLOPÉDIA Az Akadémiai Kiadó újdonsága a világhírű francia enciklopédia, a LAROUSSE magyar változata. A több mint ezeroldalas első kötet páratlanul szép eredeti képanyaga gyönyörködtet és eligazít. A világ számos országában nagy sikert aratott LAROUSSE magyar változatának második kötete 1992-ben, a harmadik 1993-ban jelenik meg. Az 1. kötet (A-Gy) ára 2500 Ft AZ EURÓPAI MŰVELTSÉG ALAPKÖNYVE Előjegyezhető 1000 Ft előleggel, amit a kiadó kereskedelmi osztályától igényelt utalványon lehet befizetni. Az Akadémiai Könyvesboltokban mindkét részlet helyben is befizethető. A könyvet a megjelenést követően a további 1500 Ft felszámításával utánvéttel postázzuk. HA ELŐJEGYZI OKTÓBER 31-IG, 2 SZEMÉLYES PÁRIZSI UTAZÁST NYERHET! TOVÁBBI 100 SZERENCSÉS ELŐFIZETŐ A MÁSODIK RÉSZLET BEFIZETÉSE NÉLKÜL KAPJA MEG A MAGYAR LAROUSSE 1. KÖTETÉT! Előjegyezhető: STÚDIUM Akadémiai Könyvesbolt Budapest, V., Váci u. 22. (1052) MAGISZTER Akadémiai Könyvesbolt Budapest, V., Városház u. 1. (1052) ACADEMIC BOOKSHOP Budapest, V., Gerlóczy u. 7. (1052) valamint Az Akadémiai Kiadó kereskedelmi osztályán Budapest 1519, Postafiók 245. .1828,
