Új Néplap, 1991. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1991-10-31 / 255. szám

1991. OKTÓBER 31. Megyei körkép 3 Az SMVA regionális központja Szolnokon Min múlik az üzleti siker? Az elmúlt évtizedekben hány­szor hallottuk már, hogy Magyar­­ország szellemi nagyhatalom! Va­jon igaz-e ez? Ahhoz persze kétség sem férhet, hogy a Neumannok, a Telierek vagy Szent-Györgyik ne­vét az egész világon jegyzik, ám mégsem vagyunk olyan gazdagok, mint például Svájc. Am, hogy majd egyszer tényleg azokká vál­hassunk, kisebb kiszolgáltatott­ság, megfelelő gazdasági környe­zet és olyan hathatós szabályozó meg érdekeltségi rendszer szüksé­ges, amelyik a hazai gazdaságba egyre inkább beépülő kis- és kö­zépvállalkozásokat segíti. A ma­gyar társadalom és a gazdaság vi­rágzása, növekedése, a tehetség, a hatékonyság, a kreativitás kibon­takozása ugyanis a különböző vál­lalkozások sikerének a függvénye - állítják többen. Igen ám, csakhogy ezeknek a vállalkozásoknak egy része az első néhány esztendőben, ahogy létre­jött, meg is bukik. Ennek persze számos oka lehet, de a legfőbb mégis á gyenge vezetés, amibőt egyértelműen következik, hogy a vállalkozó nem rendelkezik azok­kal az információkkal, amelyek se­gítik legyőzni a bizonytalanságot, és megnyitni az új lehetőségek tár­házának kapuit. Éppen ezért gon­dolhatjuk, hogy minden vállalko­zó elsőrendű érdeke, hogy tudja hol és milyen üzleti információhoz lehet hozzájutni, s főként hogyan kell használni azokat. Magyarán, az üzleti siker attól függ, hogy a vállalkozó milyen ismeretekkel rendelkezik, s mennyire képes jól kamatoztatni azt amit tanult. Ezt felismerve ma már nálunk is sorra jönnek létre a különböző ala­pítványok, amelyek pontosan azt a célt tűzték maguk elé, hogy új öt­letekkel és megoldási javaslatok­kal segítsék a különböző vállalko­zások indítását, működését. Ebben a sorban az egyik a Sváj­ci-Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány - az SMVA -, amely­nek Győr, Székesfehérvár, Pécs, Budapest, Gödöllő, Salgótarján és Miskolc után, a helybéli Tréning Betéti Társaság hathatós közremű­ködésével, nemrégiben Szolnokon is megalakult a regionális köz­pontja. Mint dr. Kovács Sándortól, a Budapesti Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem dékánjától, az alapít­legalább háromszázezer kisvállal­kozás dolgozik, s ezeknek 90 szá­zaléka húsz vagy ennél kevesebb embert foglalkoztat. Ha ezt a szá­mot a magyar viszonyokkal vetjük össze, akkor nálunk csaknem 600 ezer hasonló vállalkozásnak kelle­ne létezni. Persze ez nem megy egyik nap­ról a másikra, hisz egy folyamat­ról, vagyis szakadatlan mozgásról van szó, mivel egyidőben létrejön­nek, és meg is szűnnek vállalkozá­sok. S így az emberek felkészítése állandó feladat. Svájcnak nincs annyi pénze, hogy az itthoni vál­lalkozásokat anyagilag támogat­hassa, de az emberek felkészítését segíteni szeretnék. Tulajdonkép­pen ezért alakult meg a Svájci Ma­gyar Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány, amely természetszerűleg a neuchateli egyetem módszereire épül. A svájci iskola - mondta a professzor - egyre inkább nemzet­közivé válik. Általában húsz-hu­szonöt „diákot” vesznek fel, s a most október végén elkezdődött kurzuson például Borisz Jelcin orosz elnök egyik titkára is részt vesz. Fölvetődik a kérdés: ha valaki elvégzi a tanfolyamot, milyen haszna származik belőle? Ennek a képzésnek - mint hal­lottuk - az a sajátossága, hogy nem a különböző tankönyvek biflázá­­sából és vizsgáztatásból áll. Vagy­is a svájciak azt állítják, hogy a diplomát nem vizsgák alapján kell megszerezni. Mert attól még senki sem lett vállalkozó, ha beszámolt néhány tárgyból, attól viszont már igen, ha kidolgoz egy üzleti tervet. Ez nagyon fontos kitétel, mert csak egy ilyen terv ötletével veszik fel a jelentkezőket. így két legyet is ütnek egy csapásra: a beadott terv­ből egyrészt kitűnik, hogy milyen üzleti érzéke van az illetőnek, más­részt bizonyára csak azok jelent­keznek, akik tényleg valamilyen vállalkozásba akarnak belevágni. A tanfolyam tulajdonképpeni célja pontosan az, hogy a jelentkező ál­tal benyújtott vállalkozási ötletet kimunkálják, és tökéletesre csi­szolják. Éppen ezért, amit a hallga­tó menetközben tanul, annak a számviteli, pénzügyi és más isme­retanyagnak meg kell jelennie a folyamatosan gazdagodó üzleti tervekben. Nos, ebben különbözik ez a tan­terv minden más hasonlótól. No meg abban, hogy miután a kurzus vége felé azért már eléggé kikris­tályosodnak a jó és kevésbé jó ter­vek, kiválasztják közülük a legtö­kéletesebbeket, s megpróbálnak azok megvalósításában is segíteni. Vagyis átlépnek a tettek mezejére. Ezzel függ össze az is, hogy a kur­zus végén a zárónapon csinálnak egy kiállítást, ahol minden résztve­vő a saját üzleti tervének jellemző vonásait vázolja föl. Persze úgy, hogy nem ad ki minden ötletet - nehogy ellopják -, mért ugye itt már pénzre megy a játék. A tanfolyam végén háromféle díjat osztanak ki. Az elsőt a gya­korlatban leginkább megvalósít­ható üzleti terv kapja, a második díj a módszertanilag, technikailag és üzleti érzék szempontjából leg­kiválóbb tervé, a harmadik pedig azé, amelyiknek innovációs értéke a legmagasabb. Hétezer svájci frankot kap az első, három-három­ezer svájci frankot pedig a másik két terv. Az előzőekből remélhetőleg ki­tűnik, hogy a svájciak fölfogása szerint nem valamilyen diploma, hanem a készség és a teljesítmény minősíti a vállalkozót. Éppen ezért a kurzusra való felvétel egyetlen általános feltétele az, hogy a je­lentkező érettségizett legyen. Közvetlen föltétele pedig - mint már szó volt róla - annak a vállal­kozási, üzleti tervnek vagy ötlet­nek a bemutatása, amelynek rész­letes kimunkálása lesz a későbbi vizsgafeladat. N.T. Budai Sándor szellemében Tiszafüreden Alapítvány iskolafejlesztésre Hírt kaptunk egy érdekes tisza­füredi kezdeményezésről, amely­nek tulajdonképpen Fekete Sán­dor, a Kossuth Téri Általános Is­kola igazgatója a „kitalálója”. Ép­pen ezért rövid interjúnkban tőle érdeklődtünk az alapítvány előz­ményeiről, lényegéről.- Messzebbről kezdem, hiszen ez az iskola, ahol valamikor én is tanultam, és amelynek huszonhá­rom éve igazgatója vagyok, a létét egy Budai Sándor nevű kereske­dőnek köszönheti. Ez az ember 1831-ben született. Noha nem Fü­reden látta meg a napvilágot, évti­zedek fűzték a településhez. A szü­lei jómódú vállalkozók voltak. A fiuk tizenhét évesen nemzetőrnek állt, majd a szabadságharc bukása után úgy büntették, hogy újra ka­tonának sorozták be. Amikor meg­szabadult az egyenruhától, Debre­cenben, meg itt is boltokat nyitott. Felváltva hol a cívisvárosban, hol nálunk lakott. 1897. december 11- én végrendelkezett. Az írás értel­mében adományozott pénzt a füre­di kórháznak, a debreceni egye­temnek, a budapesti honvédmen­­helynek, a füredi iskolák tanítói­nak, az itteni szegény gyerekek­nek, a tűzoltó-egyesületnek.- Nemes gesztus, de az iskola­­alapításról még nem esett szó.- Most térek rá, hiszen a vagyo­na javát egy létesítendő polgári is­kola építésére testálta. Ebbe a va­gyonba tartozott a tiszafüredi háza, szőlője, tetemes készpénze, ami pontosan 65 ezer 233 koronát tett ki. Úgy tűnik, ekkor már érezte, hogy nem sok lehet neki hátra, hi­szen néhány hónap múlva, 1898. március 15-én meg is halt.- Gondolom, hamarosan hozzá­fogtak az építkezéshez.- Sajnos nem. Úgy tűnik, szám­talan akadály lassíthatta a megva­lósítást, hiszen az iskola tulajdon­képpen csak 1913/14-ben épült fel. 1947-től 1951-ig Budai Sán­dor nevét viselte. Éttől 1968-ig gimnázium, majd húsz-egynéhány éve általános iskola.- Hol temették el az adományo­zót? ' ' r,- Itt Tiszafüreden, és a síremlé­két Szeleczki Mihály vállalkozó ingyen elkészítette, rendbe tette. Október 31-én tartunk egy koszo­rúzással egybekötött kegyeleti megemlékezést, rövid méltatást Budai Sándor életéről, tevékeny­ségéről.- Hallhatunk valamit az alapít­ványról is?- Tulajdonképpen már egy szűk esztendeje létezik. Azért, mert a költségvetés édeskevés ahhoz, hogy az iskola korszerűsítésére, fejlesztésére is maradjon. A kor­szerűsítés, fejlesztés termé­szetesen nemcsak anyagi, tantermi gyarapodást, hanem tartalmit is je­lent, ami nem más, mint megfelel­ni a kor követelményeinek. Csú­nya szóval ezt egyféle szerkezet­­átalakításnak is nevezhetném. A Budai Sándor iskolafejleszté­si alapítványon eddig kilencven­ezer forint van. Ezúton hívom, hív­juk fel volt diákjaink figyelmét, akik akár polgári iskolásként, akár gimnazistaként, akár általános is­kolásként egykoron ide jártak, és szeretettel gondolnak vissza azok­ra az évekre, meg az anyagi hely­zetük is engedi, bármilyen pénzbe­li támogatást köszönettel veszünk. A számlát a Tiszafüred és Vidéke Takarékszövetkezetnél nyitottuk meg. Pénz, money, das Geld Két törvény — egy vélemény A munka világában ma teljes a jogbizonytalanság. Ugyanak­kor rohanmosan közelít az új év, amelyben már nem tartható ez az állapot. Ezért is fontos, hogy ezen a területen, amely szinte mindenkit érint, legyen valami­féle szabályozás. Ez az a kon­szenzus, amelyben a parlamenti pártok egyetértenek. De itt meg is állhatunk. Az új munka törvé­nyének általános vitája rámuta­tott, hogy nagyok az értelmezési különbségek az egyes pártok kö­zött. S ekkor még nem beszél­tünk a parlamenten kívüli erők­ről, azok között is a leginkább érintettekről, a szakszervezetek­ről, amelyek végül is éppen a munka világának érdekeit képvi­selik. Ezért is kérdeztük meg Tóth Istvánnét, az MSZOSZ me­gyei képviseletének vezetőjét, mondja el gondjaik, problémáik egy részét. Nyilvánvaló, a prob­léma szerteágazó, e cikk keretei között feldolgozhatatlan, mégis egy másik törvény módosítását is szükségszerűen érintenünk kellett. Ez az úgynevezett foglal­koztatási törvény. Kezdjük ez utóbbival. A törvény módosítása elsősor­ban a munkanélküliség kezelését érinti. Ami érthető abban a vo­natkozásban, hogy az utóbbi hó­napokban a munkanélküliek szá­ma jelentősen megugrott. Ma már eléri a 300 ezret. Amikor márciusban elfogadták, alacso­nyabb létszámmal kalkuláltak, így nem véletlen, hogy a pénz­eszközök gyorsan fogytak, s ez évben jelentős költségvetési esz­közöket igényel az ellátás. A szakszervezeti ellenérvek tulaj­donképpen itt kezdődnek. Nem értenek ugyanis egyet a törvény­­módosítás azon részeivel, ame­lyek a foglalkoztatáspolitikát alárendelik a mindenkori költ­ségvetésnek, és a terheket egyol­dalúan a munkavállalókra és a munkáltatókra hárítják. A kor­mány szándékai szerint jövőre a két fél 6 százalékot fizetne járu­lékként a Szolidaritási Alapba. Ma ez még 2 százalék, tehát je­lentős az ugrás, főleg ha azt vesszük, hogy más terhek nem csökkennek. A kormány a mun­kanélküli-járadék összegét is csökkenteni szeretné. Jelenleg ez a minimálbérnek, amely 7000 forint most, a háromszorosát éri el. A tervezet szerint csak kétsze­res lehetne. Mint ismeretes, a já­radékidő két fázisra oszlik. A ter­vezetek szerint a második sza­kaszban már csak a felét kapná a munkanélküli. Itt vitatott az a kérdés, hogy kiegészítő szociál­politikai intézményrendszer nél­kül hogyan biztosít ez az összeg megélhetést az érintetteknek. Az ország gazdasági helyzetét per­sze ennek a törvénynek a módo­sításakor nem lehet figyelmen kívül hagyni. Más jellegű az egyet nem értés a Munka Törvénykönyve kap­csán. Itt már koncepcionális kér­désekben van vita. Egyik ilyen terület az egyéni és kollektív munkajog egységének kérdése. A szakszervezetek, de mások is, vitatják ennek szétválasztható­ságát. Ha ezt a két területet mes­terségesen kettéválasztva kezel­jük, akkor olyan egyéni munka­jog jön létre, ahol az egyén esé­lyei jelentősen romlanak az által, hogy nem kapcsolódnak hozzá a kollektívák erejében meglévő garanciák. Fontos az is, hogy ez a törvény, minden munkaválla­lóra nézve fogalmazzon meg ál­talános garanciákat. Ez most nincs így, minthogy például a közszolgálati alkalmazottakra nézve más törvény készül. Nem véletlen tehát, hogy a szakszer­vezetek felhívják a figyelmet ar­ra, hogy az új szabályozás le­gyen összhangban az Európai Szociális Charta szellemével, az Európában kialakult kollektív munkavállalói jogokkal, szak­­szervezeti jogosítványokkal. Ha konkrétan vizsgáljuk az alapvető munkavállalói jogokat, amelyek az adott területen mű­ködő szakszervezetek érdekér­vényesítési képességétől függet­lenül minden munkavállalót megilletnek, látható, hogy itt is sok az eltérő vélemény. Ráadá­sul ezen a területen a munkavál­­lói oldal viszonylag egységes. Eltérések tapasztalhatók például a terhes nők, anyák fokozottabb munkajogi védelmének kérdés­ben. Szeretnék elérni a munka­­vállalók a hat hónapnál hosz­­szabb felmondási idő lehetősé­gét is, illetve azt, hogy a munkál­tató csak indoklással mondhas­son fel. Fontos lehet a második és további munkaviszony létesí­tésének megtiltása esetén a jog­orvoslat lehetősége. 1991-ben eléggé sajátos követelés a napi 8 órás törvényes munkaidő újbóli rögzítése. Éhhez szorosan kap­csolódik a túlmunka elrendelé­sének és mértékének törvényi korlátozása. Éles viták várhatók akörül, hogy a munkavállalók munkaviszonyuk alapján kapják díjazásukat. A munkával való el­látás - mondják a szakszerveze­tek - ugyanis a munkáltató köte­lezettsége. Ha már a díjról esik szó, kifizetését állami garanci­ákhoz szeretnék kötni. A vitatott kérdéseket persze lehetne to­vább sorolni. Itt viszont valóban mindenki érdeke, hogy jó tör­vény szülessen. Füle István Épületes ÁRUKÍNÁLATTAL VÁRJUK A tarnaszentmiklósi telepén!- tetőbádogos szerkezetek,- Alumínium épületbádogos szerkezetek:- függő ereszcsatorna és tartozékai (csator­naelem, véglemez,- betorkollócsonk, csatomaszöglet, csatorna­­tartó,- körszelvényű lefolyócső (lefolyócső-elem, kettős könyök, hattyúnyak, csőbilincs) PVC-lefolyócső- és nyomócsőrendszer, PVC-padlók, falszegélyek, ragasztók, PVC-ereszcsatoma-rendszer, műbőrök, gázkazánok, égéstermék-elvezető csövek, vörösréz ereszcsatorna-rendszer, Cím: METALLOGLOBUS TELEP Tarnaszentmiklós Telefon: 06/39-11-800 Nyitva: hétfőtől csütörtökig 6-14 óráig pénteken: 6-10-lg szombaton zárva KERESSE FEL A METALLOGLOBUST, HOGY OTTHON LEGYEN A HÁZÁBÓL! METALLOGLOBUS D.Sz.M. Ötlet nélkül nem megy... vány kuratóriumának elnökétől megtudtuk, a Svájci Konföderáció nevében a neuchateli egyetem azért hozta létre ezt az alapítványt, hogy a vállalkózóképző tapasz­talataival és a konföderáció anyagi eszközeivel lárhogassa á magyar társadalom és a gazdaság egyik legnagyobb erőforrását, a kisvál­lalkozásokat. A svájci tapasztalatokról beszélt Marc Thiébaud, aki a neuchateli egyetemen az emberi erőforrás menedzsment professzora. Elöljá­róban elmondta, hogy Svájcban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents