Új Néplap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1991-09-11 / 212. szám

1991. SZEPTEMBER 11. Gazdasági tájoló 3 A puszta lét édeskevés MA ÍRJÁK ALÁ A közgazdáknak már nem a „súgó” hiányzik Tizedik közgyűlésére készül az MKT Szeptember 24-én Siófokon ismét összeülnek az MKT me­gyei szervezeteinek és a buda­pesti szakosztályoknak a kép­viselői, hogy két évre döntse­nek a Magyar Közgazdasági Társaság tevékenységének ke­reteiről, és új ügyvezetőséget válasszanak. Információkínálat A gazdaság átalakulásának vontatottsága, helyzetének bi­zonytalansága, a gazdálkodás feltételeinek nehézségei nem­igen kedveztek az alapvetően tu­dományos ismeretterjesztésre és a szakma valamelyest integrálá­sára hivatott Közgazdasági Tár­saság működésének. Egyfelől erősödött a közgaz­dász-társadalom tagoltsága, megosztottsága, másfelől hihe­tetlenül visszaesett az érdeklő­dés azon ismeretek iránt, ame­lyeket az MKT hagyományosan közvetített. A vállalati szférában dolgozókat egyre kevésbé ér­dekli az államigazgatás szándé­ka, hiszen életüket mind kevésbé befolyásolja a szabályozás. Rá­adásul - örvendetes módon - ja­vult az „első nyilvánosság”, és a szaksajtóból, de még a nagykö­zönségnek szánt rádió- és televí­zióműsorokból is jószerével napra készen tájékozódhat bárki azon tervezetekről, amelyeket korábban éppen a társaság „má­sodik nyilvánosságunk” révén ismerhetett meg. Azokat a tech­nikákat pedig, amelyeket nem lehet a tömegtájékoztatásból el­sajátítani, gomba módra szapo­rodó menedzserképző és tanfo­lyamszervező iskolák és vállal­kozások kínálják garmadával. A Magyar Közgazdasági Társaság a maga hagyományőr­ző alapállásával, az előadások és vitadélutánok preferálásához va­ló ragaszkodásával bizony lema­radt az információt kínálók ver­senyében. A megyei szervezetek között kiemelkedően jól műkö­dő Baranya, Jász-Nagykun- Szolnok és Szabolcs-Szatmár, de a saját korábbi szintjükhöz képest közülük sem mindegyik dicsekedhet. A IX. közgyűlésen megvá­lasztott vezetőség összességé­ben egy pozitívumról tud számot adni: a Magyar Közgazdasági Társaság még él, működik. Ha figyelembe vesszük, hogy hány területen terveztünk megújulást, előrelépést, a puszta lét konsta- tálása édeskevés. Ha azonban ar­ra gondolunk, hány patinás szer­vezet, hasznos intézmény, folyó­irat tűnt el a legutóbbi másfél év forgatagában, akkor a megmara­dás is teljesítménynek számít. Gazdálkodók szolgálatában Az MKT történetének legne­hezebb két évét hagyta maga mögött. Az új társadalmi-gazda­sági berendezkedés kialakulásá­val a magyar közgazdászok leg­patinásabb szervezete is újra megtalálja majd a helyét - persze nem automatikusan, nehézségek és úttévesztések nélkül. A szak­értői tanács rendszeresebb mű­ködésével, állásfoglalásainak nagyobb nyilvánosságával nö­velhetjük a társaság tekintélyét köreinken kívül és belül egy­aránt. Remélhetőleg a társada­lom túlpolitzáltsága csökken, és így nem számít minden szakmai vélemény egyidejű politikai el­köteleződésnek. A tagság létszámnövekedése az MKT anyagi gondjait is eny­hítheti: minél több közgazdász érhető el a tagságon keresztül, annál szívesebben támogatják a szervezetet vállalatok, vállalko­zások, intézmények, annál job­ban figyelnek rá az országot irá­nyító döntéshozók. A létszámbeli erősödést az MKT Jász-Nagykun-Szolnok- ban működő szervezete annyira fontosnak tartja, hogy óvja a közgyűlést a tagsági díj emelésé­től. Igaz, a Közgazdasági Társa­ság rendkívül alacsony, mond­hatni' jelképes, de megítélésük szerint azonban nem az egyéni tagdíjakból kell működtetni a szervezetet. Tagság ­kedvezményekkel A legnagyobb hangsúlyt a ta­gokkal való kapcsolattartásra kell helyezni, hiszen egy modem egyesület legfőbb ereje a tagság- mind szellemi értelemben, mind anyagiakban. Minden egyes MKT-tagnak éreznie kell, hogy a társaság ten­ni szeretne érte, hogy számít rá, hogy tud róla. A tagsági kártya a nyilvántartás számítógépre vite­le volt az első lépés ahhoz, hogy könnyebben és gyorsabban érjék el a tagokat. Az új tagsági kártya- egy mágnescsíkkal ellátott mű­anyag lap - kedvezményekre is jogosít például a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó boltjaiban vagy az MKT siófoki vándor- gyűlésén. A megújulás érdekében az MKT Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezetének elnöksé­ge is jelentős erőfeszítéseket tesz. Létrehozza a településfej­lesztési és önkormányzati, vala­mint a kisvállalkozási szakosz­tályt, hogy az e témák iránt ér­deklődőknek fórumot adjon. Ugyancsak felkarolja a szolnoki főiskolák hallgatóinak a társasá­gon belüli szereplését. Kiemelt fontosságöt tulajdonít a gazdál­kodóegységekkel, illetve ezek vezetőivel a személyes kapcso­latok elmélyítésének. Nem utol­sósorban további jó együttmű­ködésre törekszik a többi tudo­mányos egyesülettel. Ilyen gondolatok jegyébén a közgyűlésen Jász-Nagykun- Szolnok megye közgazdászait tizennyolc küldött képviseli. A Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete Vállalkozásfejlesztési pályázat! A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Iroda pályázatot hirdet: egyéni és társas vállalkozások részére, akik saját szervezésben biztosítják a kis- és közepes vállalkozások- szaktanácsadását- szakértői tevékenységét- tolmácsolást, ill.- oktatását, továbbképzését. A pályázatra történő jelentkezés 1991. szeptem­ber 20-tól az irodán személyesen történik- és ekkor vehetők át a pályázati anyagok is. Az iroda címe: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Iroda 5000 Szolnok, Kossuth L. u. 4. Tel.: 43-122; 43-132; 43-134 ALAPÍTVÁNY *64055/1* A Pharéhoz pénz is lesz már Hitelre csak az év végén számíthatnak a vállalkozók Ma fél tizenkettőkor írják alá Budapesten az Európai Közösségek Bizottságának, a Magyar Vál­lalkozásfejlesztési Alapítványnak, illetve a Phare- program térségi pályázatának keretében támoga­tást nyert regionális vállalkozásfejlesztési irodák képviselői az együttműködés pénzügyi kereteit az idei év végéig rögzítő megállapodást. A keretszerződés megkötése után kezdődhet meg a Phare keretében az Európai Közösségek Bizottsága által Magyarországnak szánt összeg el­ső ütemének folyósítása. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az év vé­géig 509 ezer ECU-t (közel 50 millió forintot) költ­het irodai működési feltételeinek megteremtésére, fejlesztési programok kidolgozásának finanszíro­zására, illetve vállalkozók hitelezésére. Mint a me­gyei alapítvány adminisztratív ügynökségén meg­tudtuk, az „üzletükhöz” Phare-pénzben remény­kedőknek egy ideig még türelmeseknek kell lenni­ük, a keretszerződés aláírása ellenére az ügynök­ségtől (irodától) közvetlenül igényelhető mikrohi- telek és a bankok közvetítésével megkapható na­gyobb kölcsönökre csak az év végén számíthatnak a sikeresen pályázó vállalkozók is. Sok a hiányos adatlap Nagyüzem a kárrendezésben Start-statisztika Van elég saját fedezet A meghirdetés időpontja, 1991. augusztus 21 -e óta a befogadási ha­táridőig (1991. szeptember 2.) 35 Start-hitelpályázat érkezett be az OTP Rt. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóságához, össze­sen 46,5 millió forintos kölcsön­igénnyel. A pályázók közül - hu­szonegyen a kereskedelemben, hárman a vendéglátásban, hatan egyéb szolgáltatási területen érde­keltek. Termelői tevékenységet öt pályázatot beadó vállalkozó foly­tat. Tizenhatan 1991-ben kezdték meg vállalkozói tevékenységüket, induló vállalkozásukat szeretnék megalapozni a hitel segítségével. A harmincötből tízen már működő társasvállalkozásban üzletrészt kí­vánnak megvásárolni, öten pedig - szintén társasági formában - konk­rét fejlesztés megvalósítását terve­zik. Húszán készülnek egyéni vál­lalkozóként egzisztenciát teremte­ni. A hitelkérők közül a legtöbben - tizenketten - ingatlanfedezetet ajánlottak fel jogi biztosítékként, de megtalálható a jogi biztosítékok között a jogi személyiség készfize­tő-kezességvállalása, devizaszám­la-fedezete, valamint a Garancia Biztosító egyszerű kezesi biztosí­tása is. A Start garanciaalapjának készfizető-kezességét négyen igé­nyelték, 4,9 millió forint összeg­ben. A hitelek bírálata a benyújtott pályázatok hiányosságainak pótlá­sa után kezdődhet meg, az OTP megyei igazgatójánál, előrelátha­tóan a következő héten. A bírálat során dönt a pénzintézet arról, hogy a 35 millió forintos keret­összeg a beadott hiteligények alap­ján odaítélhető-e. Csak azok a pá­lyázatok jöhetnek számításba, ahol a vállalkozás jövedelmezősége, eredményessége a kölcsöntörlesz- tésen túl a vállalkozó hosszabb tá­vú megélhetését is biztosítja. A Gazdasági tájoló a Magyar Közgazdasági Társaság mé- gyei szervezetének közremű­ködésével készül. Szerkeszti: V. Szász József A Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Kárrendezési Hivatalban, mely a megyeházán működik, ki­lencen várják az igényükkel jelent­kezőket. Ä hivatal vezetőjét, dr. Gerendást Istvánnét kérdeztük ed­digi tapasztalataikról.- Eljutottunk abba a stádiumba, hogy az ügyfeleket már csak két kollégánk fogadja. Mindenki más a beérkezett anyagok feldolgozá­sával foglalkozik, azok kódolásá­val, áttanulmányozásával és fő­ként a számítógépre vitelével. Ez azt jelenti, hogy az ügyfeleknek lé­nyegesen hosszabb időt kell eltöl­teni várakozással. így a hivatal dolgozói nincsenek abban a hely­zetben, hogy az ügyfelek zömének teljes adatfeldolgozás mélységéig adjanak tájékoztatást. Ott tartunk, hogy átvesszük a borítékokat, és ha a feldolgozás során észlelünk hiá­nyosságokat, visszaküldjük azokat kiegészítésre.- Mennyire felkészültek az igénylők?- Ez természetesen változó. A legnagyobb gondunk az, hogy né­hányon egyáltalán nincsenek fel­készülve. Mőst már sem időnk, sem energiánk nincs arra, hogy mi ta­nulmányozzuk át az irataikat. Ki­vételt képez persze a szemmel lát­ható rászorultság, illetve ha a szo­ciális otthonba, vagy a börtönbe megyünk az igénylőkhöz, hiszen ők nehezen juthatnának a megfelelő dokumentumok birtokába. Azt vár­juk el az ügyfelek zömétől, hogy ők készüljenek fel adataikból, ők tölt­sék ki adatlapjaikat, és nagyon fontos, hogy ne a dokumentumok fénymásolatait küldjék el, hiszen az eredeti, illetve a hitelesített do­kumentumaikat .vissza fogjuk kül­deni. Nem hitelesített másolato­kat nem fogadhatunk el. Gondot jelent nekünk egy-két magántársa­ság, akik vállalják az ügynek a vi­telét, kitöltik az adatlapokat, de na­gyon hiányosan. Küldik hozzánk a fénymásolatokat, még az adatlapot is másolják, akiit végképp nem fo­gadunk el. Hát ezeket vissza kell küldenünk az igénylőnek. A jog­szabályok mindenkire vonatkoz­nak. Ha egy kilencven éves bácsi­kától elvárjuk, akkor egy társaság­tól még inkább el kell várnunk azok betartását.- Átlagosan hány igénylő keresi fel a hivatalt naponta?- Olyan nyolcvan-száz emberrel számolunk naponta. Sajnos ügyfél- fogadási időn túl is jönnek. Jó len­ne, ha betartanák a 8-16 óráig tar­tó időszakot, ellenkező esetben az ügyfélfogadás hivatalos idejét rö­vidítenünk kell. Maga a kódolás is jelentős időt vesz igénybe, gondo­lok itt az estékre, a hétvégekre. Mint már említettem, folyamato­san végezzük az adatokfeldoígozá- sát, eddig nyolcszáz igénylést táp­láltunk a számítógépbe. Az lenne még a kérésünk az igénylőkhöz, hogy ne várják meg a határidő végét, minél előbb nyújtsák be a bejelentést. Még ak­kor is, ha hiányos, így marad ide­jük beszerezni az okiratokat. Lehe­tőség szerint teljes körű legyen a kitöltés. Érkeznek be olyan adatla­pok, amelyre nem írják rá, melyik téesz használja a földet. Van, ahol még az aláírás is hiányzik.- Milyen különleges esetek je­lentkeznek?- Nagyon fontos, ha olyan eset­tel állnak az ügyfelek szemben, hogy semmilyen irattal nem ren­delkeznek jogosultságuk bizo­nyítására, akkor a helyi polgár- mesteri hivatalokat keressék meg, ahol úgynevezett hatósági tanúsít­ványhoz juthatnak. A hivatalok ezekre az intézkedésekre felkészül­tek. Azt hiszem, az azonban termé­szetes, hogy egy úgynevezett ,.zsebszerződésre" nem állíthat­nak ki tanúsítványt. Vagy egy má­sik eset a cséplőgéppel kapcsolat­ban. A mostani eljárásba nem tar­tozik bele magának a cséplőgép­nek a kártalanítása, azonban ha vállalkozásban szerepelt, vállalko­zásként beadható az igény, igazol­va az alkalmazottakat. Hát itt tart most a kárpótlás ügye a kárrendezési hivatalokban. Visszatérve a vezetőnő kérésére, mihamarabb keressék fel igénye­ikkel az illetékeseket! bcs Létminimum Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1991. JÚNIUS (Forint) (Forint) Megnevezés Egy háztartásra Egy főre város község város község AKTÍV HÁZTARTÁSOK*’ 1 aktív korú felnőtt 10.369 9.441 10.369 9.441 1 aktív korú felnőtt 1 gyermekkel 15.892 14.856 7.946 7.428 1 aktív korú felnőtt 2 gyermekkel 21.710 19.723 7.237 6.574 2 aktív korú felnőtt 17.996 16.953 8.998 8.477 2 aktív korú felnőtt 1 gyermekkel 24.158 22.111 8.053 7.370 2 aktív korú felnőtt 2 gyermekkel 29.205 27.410 7.301 6.853 2 aktív korú felnőtt 3 gyermekkel 33.151 30.990 6.630 6.198 2 aktív korú felnőtt 4 gyermekkel 36.625 34.242 6.104 5.707 3 aktív korú felnőtt 26.262 24.208 8.754 8.069 3 aktív korú felnőtt 1 gyermekkel 31.653 29.798 7.913 7.450 3 aktív korú felnőtt 2 gyermekkel 36.518 34.149 7.304 6.830 3 aktív korú felnőtt 3 gyermekkel 39.992 37.401 6.665 6.234 3 aktív koní felnőtt 4 gyermekkel 43.466 40.653 6.209 5.808 NYUGDÍJ ÁS-Hí I 1 1 személyes 7.651 6.918 7.651 6.918 2 személyes 13.178 11.748 6.589 5.874 3 személyes 18.979 17.322 6.326 5.774 a/A 0-14 éves korúakat gyermekként, a 15 évesnél idősebbeket felnőttként vettük figyelembe, b/ Aktív kereső nélküli háztartások. Forrás: KSH Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság Önkormányzati konzultáció a pénzügyekről Az OTP Rt. Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Igazgatósága - mint számlavezető bank - a me­gyei önkormányzatok pénzügyi szakemberei részére konzultációt szervezett, melyet szeptember 9- én Szolnokon, 10-én Karcagon, 11 -én Jászberényben tartottak, il­letve tartanak meg. A konzultáci­ókon a BM, illetve a TÁKISZ vezetői tájékoztatták a résztvevő­ket az önkormányzatok finanszí­rozásával kapcsolatos legújabb kormányzati elképzelésekről, va­lamint a pénzügyi gazdálkodás 1992-ben várható szabályozásá­ról. A konzultációkon a Takarék- pénztár szakemberei az új betét- és hitelkonstsrukciókkal ismer­tették meg a résztvevőket.

Next

/
Thumbnails
Contents