Új Néplap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1991-09-07 / 209. szám

2 Hazai tükör 1991. SZEPTEMBER 7. Itt az olaj, hol az olaj Bányásznapi előretekintő A megyeszékhelyről Túrke ve felé vezető úton, a város határá­ban feltűnik egy égnek törő épít­mény, a Kőolajkutató Vállalat „Túrkeve 19.” számú kutató-fú­rótornya. A 160 tonnás, Schoel- ler gyártmányú szerkezet au­gusztus eleje óta a föld mélye felé hatolva keresi korunk egyik legnagyobb kincsét. Heten dol­goznak itt, jelenleg 1886 méter mélyen jár a fúró a kéregben. Úgy 2100 méteren várható a kő­olaj, illetve a földgáz felbukka­nása. A kutatófúrásoknak azon­ban csak a fele lesz sikeres. A hét végi bányásznap apro­póján a próbafúrások előkészíté­tartaniuk, hogy a termelés költ­ségei ne növekedjenek. A világbanki kölcsönnel tá­mogatott mélyfúrások nem hoz­ták meg a várt sikert. Megkapták ugyan a technikai segítséget, de a megfelelő előkészítés hiányá­ban a fúrást nem kísérte a szeren­cse. A tizenegy kút jobb értelme­ző munkával eredményesebben produkált volna, elkerülhető lett volna a mélyfúrási kutatások le­állítása. Ezek a kísérletek elvon­ták a pénzt és az erőket a normál kutatási programtól. A jelenlegi teendő a kutatá­sok gazdaságossá, eredményessé tétele. Ezt célozta a szerkezeti felelően az Alföldön a korábbi 50 százalékos eredményesség 30-ra csökkent. Jász-Nagykun- Szolnok megyére vonatkozóan reménytelinek tűnik a jövőbeni kutatás, konkrétan Szolnok és Abony térségében találtak ipari értékű gáz- és olajtelepeket. A bányásznaphoz illő tájé­koztatás szerint a magyar szén­hidrogénkészlet jóval - mintegy 50 százalékkal - olcsóbb energi­ához juttatja a felhasználókat, mint az import. Talán ez okozza az olajipar viszonylagos kedve­ző helyzetét. Ebben a folyamat­ban idővel eltűnnék a vállalati sének vezetőjét, a Geofizikai Kutató Vállalat Mélyfúrási Ku­tatási Igazgatóság képviselőjét, Balta Kálmán igazgatót kérdez­tük az eredményességről. Elmondta, hogy 1989 óta fo­lyamatos a kutatás és a fúráskivi­telezés kettéválasztása. Az utób­bi években úgy tűnt, hogy az eredményesség egyre cseké­lyebb, viszont a költségek egyre magasabbak. A kutatók nem vol­tak képesek a termelés folyama­tosságát biztosító készletek meg­találására. A jelenlegi kétmillió tonna éves olajtermelés nem volt biztosítható, és így a hatékonysá­got a GKV elkülönítésével és a költségek csökkentésével látták megoldani az illetékesek. A legutolsó nagyobb készlet a szeghalmi, ez ’86-ban került mérlegbe, azóta csak kisebb elő­fordulásokat találtak. Ezek egy­millió tonna egyenérték alatti mezők, azonban néhol ipari ér­tékben azért jelentősek. A kuta­tóknak azt is szem előtt kellett átalakítás is. A GKV irányítja a hazai felszíni és fúrásos szénhid­rogén-kutatást. Elvárható, hogy olyan integrált értelmező munka valósuljon meg, amelyben együtt dolgoznak a megfelelő szakemberek, és területekre kon­centráltan intenzív tevékenysé­get végeznek. Módszertani vál­tozás is várható. A „rejtett kap­csolatok” kutatása irányába tesznek lépéseket, valamint a Kárpát-medence aljazatában lé­vő képződmények úgynevezett csapdázódó szénhidrogénéit ke­resik. Ennek a hazai gyakorlata egyelőre nem adott, a szakem­berek szemléletének lényeges változását igényli. Az utóbbi években az alföldi területek - köztük megyénk - ku­tatásai jóval eredményesebbek­nek bizonyultak az országos át­lagnál. Pillanatnyilag azonban az előkészítettségi színvonala je­lentősen visszaesett, a fenntartá­sára komoly erőfeszítéseket tesz­nek a szakemberek. Ennek meg­érdekek, és a kutatás, feltárás, termelés szakmai és gyakorlati integrációja megtörténik. Kiala­kul az oda-vissza hatás elve, és a gazdaságosság válik meghatáro­zó tényezővé. bcs Fotó: Korányi Őszi pályázatunk Gyermekszépségverseny 1991 Csak a szülők látják szépnek, sőt a legszebbnek gyermekü­ket, vagy mások is? Szer­kesztőségünk e kérdés el­döntésének megkönnyítésé­re a következő hónapokban pályázatot hirdet Gyermek­szépségverseny címmel. Va­lószínű, hogy nincs szülő, nagyszülő, akinek ne lenne egy-két fotója a család szeme fényéről, a kisgyerekről, a kisunokáról. Ezért kérjük tisztelt olvasóinkat, küldjék be szerkesztőségünkbe (Szolnok, Kossuth tér 1.) gyermekeik fotóját. A képe­ket folyamatosan közöljük a lapban, a megjelenés után le­het a legszebb gyermekre szavazni. Lehetőleg olyan fekete-fehér gyermekportrét küldjenek, amely levelező­lap méretű. Pályázni 12 éves korig lehet! A fotó hátuljára kérjük feltüntetni a gyerek nevét, címét, életkorát. A bo­rítékra írják rá: Gyermek­szépségverseny. A beküldött fotókat természetesen visz- szaküldjük, ezért kérjük, egy megcímzett válaszborítékot is mellékeljenek. Szavazni a kisgyerek újság­ból kivágott fotójával lehet, amelyet kérjük, zárt boríték­ban juttassanak el hozzánk. Minden kivágott fotó egy szavazatnak számít, egy bo­rítékban is lehet ily módon több voksot küldeni, akár ugyanarra a kisgyerekre is. A legszebbnek talált gyere­kek fotóit a verseny összeg­zése után közöljük lapunk­ban, s a legszebbnek találtak tárgyjutalomban is részesül­nek. A fotók beküldésének utolsó határideje 1991. ok­tóber 9. A szép gyerekek nevében is - várjuk a vállalatok, intéz­mények, magánszemélyek felajánlásait! MSZMP-központi iroda A kormány egyötödére csökkentette A kormány határozatban dön­tött arról, hogy az MSZMP a volt Vili. kerületi pártszékházban kap elhelyezést. Ezzel kapcso­latban az MTI érdeklődésére Szilvásy György, a Miniszterel­nöki Hivatal helyettes államtit­kára elmondta, hogy míg a Köz­telek utcai székházban mintegy 2600 négyzetmétert használha­tott a párt, addig új helyén 480 négyzetméteres területet kapott. Magyarország nem akar katonai tömbbe belépni Biztonságpolitikai alapelve­inkből következik, amelyre kato­napolitikai terveink is épülnek, hogy Magyarország nem kíván semmiféle katonai tömbbe be­lépni - jelentette ki Keleti György honvédelmi szóvivő az MTI kérésére reagálva a cseh­szlovák nemzetvédelmi minisz­ter kijelentésére: miszerint reális az az elképzelés, hogy magyar- lengyel-csehszlovák katonai tömböt hozzanak létre. Lubos Dobrovsky szerint ugyanis a Szovjetunió szétesésére szom­szédainak védelmi erejük növe­lésével kell reagálniok. Keleti György hangsúlyozta: kétségtelenül fontos a szomszé­dos, illetve más közép-európai országokkal a kétoldalú együtt­működés elmélyítése katonai té­ren is. Erről Cseh-Szlovákiával és Lengyelországgal már megál­lapodás is született, de ez első­sorban konzultációkra, tapasz­talatcserékre, kölcsönös tájékoz­tatásra és a hadiipari együttmű­ködésre vonatkozik. Végezetül azt mondta, hogy Magyarország az európai kollek­tív biztonsági rendszer létreho­zására törekszik, s ennek kíván cselekvő részese lenni. Kedvezően alakul az ország fizetési mérlege (Folytatás az 1. oldalról) A rendelet lehetővé teszi, hogy a munkavállalók időben tájéko­zódhassanak az átalakulás során a tervezett, foglalkozásukat, ja- vadalmaztatásukat, tulajdonszer­zésüket, szociális feltételeiket érintő változásokról. A dolgozók a privatizációt csak véleményez­hetik, vétójoguk azonban nincs. Ismét foglalkozott a kabinet a társadalombiztosítási alap egyre növekvő, behajtatlan kintlevősé­geivel, amelyek már 40 milliárd forintra rúgnak. A kormány meg­változtatott bizonyos rendelke­zéseket, ezek értelmében a tarto­zások behajtásánál az adókra ér­vényes előírásokat kell alkal­mazni. László Balázs bejelentette: a kormány szeptember 29-ét a ma­gyar honvédelem napjává nyil­vánította. Ez a katonai szervek­nél munkaszüneti nap lesz. KÖZLEMÉNY! Értesítjük t. fogyasztóinkat - kert, üdülő, zártkert tulajdonosokat, hogy évi egyszeri vízmérő olvasást végzünk Szolnokon szeptember 7-én és 8-án 7 -16 óráig, az alábbi területeken: Vili. kér. Paprika, Répa, Retek, Rét­part u., Perc úti ­XII. kér. Szandaszőlősön Karinthy u., Kölcsey, Eper, Körte, Gátőr u., Nagymező u., Belső u., Lencse, Bor­só úti kertekben. Kérjük I. fogyasztóinkat, hogy a meghirdetett időszak­ban vállalatunk dolgozói részére tegyék lehetővé a víz- fogyasztás mérő leolvasása céljából a kertekbe törté­nő bejutást. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Víz- és Csatornaművek Szolnoki Üzemigazgatósága *63681/1* Építőanyagok alaptól a tetőig! Kelet-Tüzép vállalat telepein! SZEPTEMBER 3C ig.| KENtoKÍVÜU EMGEVMÉMV! HEJŐCSABAI 350/20-AS KSPC CtMEMTVÁSm ^36 6 r FT/MÁZSA* ÁFA ÉRDEKLŐDNI A TELEPEKEN. CSAK TELEPI KISZOLGÁLÁSSAL!I aj Minőség nélkül honi sertéspiac sincs A piacváltással együtt kell a minőségjavítást is végrehajtani a sertéságazatban, jóllehet ez idő­közi válságokkal és a termelés jelentős visszaesésével jár. Az ország gazdasági érdeke ugyanis azt kívánja, hogy a kemény valu­tával fizető nyugati piacokon ta­láljanak vevőre a sertések, de ott csak a kiváló minőségű árut lehet eladni - hangzott el azon a bemu­tatóval egybekötött szakmai ta­nácskozáson, amelyet tegnap Szegeden rendeztek a Pick Sza­lámigyár és Húsüzemben. A rendezvény egyik előadója, Öcsödy Gyula, a Földművelés- ügyi Minisztérium főosztályve­zetője hangsúlyozta: gyökeres szemléletváltással és a meglévő sertésfajták szigorú szelekciójá­val igényes terméket lehet előál­lítani. Ez azért sem kerülhető meg, mert ha a sertéságazatban a ma­gyar termelő nem találja meg a helyét, megtalálják azt a nyugati befektetők, akik már a „kapu előtt toporognak” ajánlatukkal. A magyar gazda így könnyen el­veszítheti a honi piacot is. Ki­emelte: a sertéstenyésztőknek ajánlatos a jövőben is szakmai egyesületekbe tömörülni, ezután szövetséget hozhatnak létre, majd kiegészülve a kereskedők­kel, terméktanáccsá alakulhat­nak. Környezetkímélő tüzelőanyag A tatabányai brikettgyárban rövidesen olyan tüzelőanyag elő­állítását kezdik meg, amely nem tartalmaz bitument, s ezért nem szennyezi a levegőt. A hagyomá­nyos eljárással a szénporba kötő­anyagként bitument kevernek, ami tüzeléskor légszennyezést okoz. Az új technológiánál vi­szont nincs szükség kötőanyag­ra, mivel nyomással préselik össze a szénport. Némi vegyszert adagolnak ugyan a szénporhoz, de ez elenyésző mennyiségű, és nem károsítja a környezetet. Míg a hagyományos brikett 10 száza­léknyi bitument, a nagy nyomás­sal készülő mindössze fél száza­léknyi kötőanyagot tartalmaz. Az új tüzelőanyagot formája miatt rúdszénnek nevezték el. Két méretben készítik: az egyik rúdszén átmérője 16, a másiké 24 milliméter. Hosszuk kétszerese átmérőjüknek. A szénrúd olyan kazánok fűtésére is alkalmas, amelyekben a hagyományos, na­gyobb méretű brikettet nem lehet eltüzelni. Az eredményes félüzemi kí­sérletek után rövidesen megkez­dik a folyamatos gyártást a Hol­landiából érkező első sajtolóbe­rendezéssel. Jövőre már 200.000 tonna rúdszenet készítenek Tata­bányán a 600.000 tonna hagyo­mányos briketten kívül. Az új termékből exportra is számíthat a tatabányai gyár.

Next

/
Thumbnails
Contents