Új Néplap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)
1991-09-26 / 225. szám
1991. SZEPTEMBER 26. Hazai körkép 3 Felújítják az emlékművet • Abádszalókon az önkormányzat megbízásából felújítják az I. világháborús emlékművet. Restaurálják a szobrokat, majd csiszolják, politúrozzák és újraara- tyozzák a feliratokat. Szeptember végére eredeti állapotának megfelelően készül el az iskola előtti emlékmű. Fotó: Mészáros Ki lesz a megyei könyvtár igazgatója? (Folytatás az 1. oldalról) Jószerivel tisztázatlan maradt, togy az iroda miért nem jelentet- e meg a sajtóban a pályázati ha- áridő meghosszabbításának té- íyét és okát, s hogyan történhe- ettmeg, hogy június 10-eutánis J fogadott pályázatokat, sőt még úliusban (!) is. Csupán egy szempontból le- letne magyarázható a szabályta- anság, nevezetesen azért, hogy öbb pályázó közül lehessen ki- ■álasztani a legalkalmasabbat. Az, hogy a kollektíva, vala- nint a szakmai bizottság kit tar- ana megfelelőnek a könyvtár je- enlegi, az építkezés s a pénzte- snség miatt válságos helyzetéin a vezetésre -júliusban eldőlt, úlius első napjaiban az addigi árom pályázóval - a két, megyei önyvtárból pályázón kívül Ber- alanné Kovács Piroskával, a legyei pedagógiai intézet önyvtárának vezetőjével - talál- ozott a kollektíva. A könyv- írosok döntő többsége Pápay- éra voksolt. A július 11-i szak- íai meghallgatáson pedig 100 zázalékos sikerrel került ki yőztesen Pápayné. Voltak - illetve mindmáig nem idjuk, hányán voltak azok -, kik nem jó szemmel nézték Pá- ayné sikerét, s hadjáratot indí- )ttak (!) ellene. A valóságban em létező dr. Kádassy Gábor évvel és egy szolnoki címmel ellátott borítékban, de „Egy bibliofil társaság” aláírással levelet kapott szerkesztőségünk. Az írás nyilvánvalóan Pápayné ellen szólt: „Súlyos egzisztenciális gondjai mellett tovább nehezíti a könyvtár helyzetét, hogy gazdátlan, vezetése nem stabil.” Akkor szerkesztőségünk számára bebizonyosodott, hogy a bibliofil társaság és dr. Kádassy Gábor nem létezik, a levelet névtelen intrikus írta. Ám később nem elégedett meg ennyivel. „Könyvtárosok és a kultúra más területén dolgozók nevében Szolnok megyéből” aláírással Egy pályázat margójára címmel jelent meg újabb levele szeptember 10-én az Új Magyarországban. Ebben arról „értekezik”, hogy „Helyes-e, megengedhető-e - tekintettel az országos munkanélküliségre -, hogy nyugdíjas korúak kiszoríthassanak aktív korúakat?” Arra célozva ezzel, hogy Pápayné az idén betöltötte a nyugdíjkorhatárt. A cikk kísérőlevelében azonban még ezen is túltesz. „Az igazság azt kívánná - írja -, hogy azok, akik a régi rendszer bármilyen formában vezetőként kiszolgálták - legalább a nyugdíjas korúak -, vonuljanak nyugdíjba. „Érdemeik”... elismerése mellett.” Dr. Kádassy vagy akárki a nem nyugdíjas korúakkal nem volt ilyen szigorú. Pápayné és a többi jelölt munkásságát és szakmai tevékenységét értékelni nem a mi feladatunk. Hozzátesszük azonban: legnagyobb kitüntetését, a Csűry-díjat már a rendszerváltozás után kapta. Eme „intrikus” intermezzo után térjünk vissza az igazgató- választásra. Augusztus 23-án az immár négy jelöltet - a negyedik egy miskolci pályázó volt - a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés művelődési és népjóléti bizottsága hallgatta meg. A bizottságban nem volt se könyvtáros, se népművelő! S történetesen pontosan akkor, amikor az országos könyvtáros vándor- gyűlésen Pécsett - távollétében - emlékplakettel tüntették ki Pá- paynét, a bizottság Szolnokon úgy döntött, hogy csak egy jelöltre tesz javaslatot a közgyűlésinek a pályázók közül. S mint a pénteki közgyűlés előterjesztésében olvasható, a bizottság Bertalanná Kovács Piroskát jelölte. Szakmai vélemény, a kollektíva akarata? Mit sem számított. A bizottságnak. De vajon mit szól majd mindehhez a közgyűlés? Tudomásul veszi-e, hogy mint azt negyven-egynéhány év alatt megszoktuk, választhat a következő „egy”-ből. Elfogadja-e szabályosnak a pályázat kiírását követő bizonytalanságokat, kapkodásokat? Egyáltalán az áldemokrácia diadalát... Tál Gizella KISÚJSZÁLLÁS Megvalósul-e határidőre a telefonfejlesztés? A kisújszállási önkormányzat edden ülést tartott, melynek na- irendjén - többek között - szemelt a Távközlési Vállalat Debre- eni Igazgatóságának tájékoz- itója a telefonbekötésekről, va- imint a Víz- és Csatornamű Vál- dat további üzemeltetésének érdése. Jelentős lakossági részvétel tellett került sor a városháza ísztermében a városban történő lefonbekötésekről szóló tájé- Dztatóra. A telefonhálózat fej- sztésére vonatkozó szerződést i év január 16-án írta alá a Táv- ázlési Vállalat és az önkor- lányzat. A szerződésben foglal- kat a vállalatnak egy év alatt ;11 teljesítenie. Áprilisban azon- tn már kiderült, - különböző ne- ízségekre hivatkozva - a vállalat nem tudja teljesíteni kötelezettségeit. A képviselő-testület a vállalat jelzését és a szerződés módosítására vonatkozó kezdeményezést nem fogadta el. A tájékoztató szerint 392 bekötéssel végeztek, és 694 lakásba kell még bekötni a telefont 1992. január 16-áig. A lakosság és a vállalat képviselői között lezajlott szenvedélyes vita eredményeképpen a vállalat képviselői ígéretet tettek arra, hogy a szerződésben foglalt határidőig a beruházást megvalósítják. A másik igen vitatott előterjesztés a Víz- és Csatornamű Vállalat üzemeltetéséről és átalakításáról szóló napirend volt. Az önkormányzatok körében köztudott, hogy a megyei Víz- és Csatornamű Vállalat részvénytársasággá való átalakulását kezdeményezte; a testületnek abban kellett dönteni, hogy a jövőben a helyi önkormányzat önállóan gondoskodik-e a települési közszolgáltatások biztosításáról, vagy több települési ön- kormányzattal történő megállapodás keretében, úgynevezett régióban. E két változat esetén fennáll a veszélye annak, hogy emelkedik a szolgáltatási költség. A harmadik lehetőség a zártkörű részvénytársaság alapítása, melyet a testület nem támogatott. Egy negyedik variációt fogadott el: az önkormányzat tulajdonába adott vagyont a közüzemre bízza mindaddig, amíg a műszaki, pénzügyi feltételek nem teremtődnek meg a feladatok önálló ellátásához. O. I. Pénz, money, das Geld A nyilvánosság is árthat Magyarország a piacgazdaság felé halad, ez az út azonban rendkívül rögösnek bizonyul. Nincs igazi modell arra nézve, hogyan léhet ezt az utat megtenni, s ezzel párhuzamosan kellene vállalni azt a csődtömeget, amelyet örököltünk. Igaz ez nagyban, s igaz kicsiben is. A kettő persze összefügg egymással, s ezért is nehéz a kormánynak megfelelő időben megfelelő törvényeket beterjesztenie a parlament elé. Az ország szanálásának ugyanis nagyok a veszélyei. Ha túl gyorsan végezzük, a feszültségek végletekig kiéleződnek, ha túl lassan, akkor a szerkezetátalakulás megy végbe lassan, lassítva a kilábalás idejét. Feltehetőleg ez is közrejátszott abban, hogy a a csődtörvény eddig nem került napirendre, amely a gazdasági egységek helyzetét hivatott szabályozni. Mármint a nehéz helyzetbe kerültekét. Maga a törvényjavaslat három részből áll. A csődeljárás, a fel- számolási eljárás és a végelszámolás az egymást követő lépések sora. A csődeljárást a bajba jutott gazdasági egység kezdeményezheti, 90 napos haladékot kapva a tartozásaira. Ha a csődeljárás eredménytelen, következik a felszámolási eljárás, amelyet megfelelő feltételek esetén az adós és a hitelező is kérhet. A végelszámolás az, ahol eldől, ki milyen sorrendben jut hozzá a pénzéhez. Látszólag egyszerű tehát a helyzet. Ha valaki úgy érzi, nincs tovább, elindítja a csődeljárást, és minden megy a maga útján. Koleszár Istvánnal, az MKB szolnoki fiókigazgatójával való beszélgetés alapján viszont az derült ki, hogy a dolog itt, Magyarországon nem is olyan egyszerű. Korábban a felszámolási eljárás volt érvényben, amelyet azonban túlhaladott az élet. A piacgazdaságba való átmenethez viszont szükségesek a mikro- szféra átalakulását elősegítő jogi keretek. A piacgazdaságot azért is kell hangsúlyozni, mert nyilvánvaló, hogy a hitelező-adós viszony is más dimenziót kap, más a jelentősége, mint a tervlebontá- sos mechanizmusban. A hitelezőnek biztosítékok kellenek, mert gyakran előfordul, hogy szándéka ellenére sem tud az adós fizetni, s erre a helyzetre valamilyen megoldás kell. Az eddigi jogi keretek nem tették lehetővé, hogy az adós-hitelezői viszony rendezését gyorsítva kezeljék. Eddig azért sem voltak igazi csődhelyzetek, mert hiányoztak a szabályok. Az eredmény ismert. Nőtt a sorban állás. A bankok kénytelenek voltak szigorú feltételekkel hitelezni, mert nagy volt a bizonytalanság. A túlbiztosítás a bankok részéről érthető módon kulcskérdéssé vált, s sajátos módon ez önmagában is akadályozza a kibontakozás megindulását. A csődtörvény komplex megoldást javasol. Ebbe a cég megmentésének, de megszűnésének lehetősége is benne van. A bankok azt szeretnék, ha a hitelezők érdekei nagyobb hangsúlyt kapnának, mert például az említett 90 napos haladék jó lehetőséget ad a sorban álló vállalatoknak a vagyon kimenekítésére. A jelenlegi tervezet mindenesetre lehetőséget ad az ilyen megközelítésre is. A veszély, azaz a végelszámolás esetén kormányvita forrása, ki kapjon elsőbbséget. A tervezet szerint a költségek kifizetése, amelyben a munkabér is szerepel. Az esetek többségében viszont éppen azért megy tönkre egy vállalat, mert költségei indokolatlanul magasak. Természetesen a bankok is azt szeretnék, ha ők kerülnének kedvezőbb pozícióba mint állandó hitelezők, mert mint jeleztük, döntésükben, a hitelek odaítélésekor, az is szerepet játszik, milyen a végelszámoláskor elfoglalt pozíciójuk. A magyar hely: zet egyébként is eltér a nyugatitól. A bank rövid távú hiteleit is igen nehezen tudja kimenekíteni a cégektől, az esetek 80 százalékában a lejárat után is szükség van a hitelre. A hitelek általában koncenráltak, be vannak betonozva az adott cégnél - fogalmazta meg a dolog lényegét a fiókigazgató. - Igaz, van lehetőség - folytatta - a kimenetelre a bank részéről, de ha kijön, a cég csődbe megy. Nincs tapasztalat arra sem, hogy ha a hitelező hozzájut a záloghoz, hogyan tudják értékesíteni. Maga a folyamat igen lassú. Az élet - úgy tűnik - gyorsabb, mint a jog. Alapelvnek kellene lenni, amely most úgy tűnik, nem az, hogy a hitelezők érdekei előzzék meg az adósokét, nem vitatva, hogy a csődtörvénynek az ő érdekeiket is kell védenie. Ha a kapitalizmus mellett szavaztunk, tudomásul kellene venni annak következményeit, tehát a követelések behajthatóságát. E nélkül a nyugati bankok sem fognak idejönni. A régi szisztémának ilyen értelemben is nagy a visszahúzó ereje. Ma többnyire az a helyzet, hogy a bíróságok sincsenek felkészülve erre a helyzetre, kevés a joghoz és gazdasághoz egyaránt értő jogász. Az ügyek elhúzódnak, márpedig az időtényező rendkívül fontossá vált ezen a területen. A fentiek miatt nem várható a törvény elfogadása esetén sem a gyors áttörés. Ráadásul figyelembe kell venni, hogy a cégek egy része megmenthető, itt az érdekek is egybeesnek. Ilyen helyzetben a nyilvánosság kifejezetten árt. Ez viszont a sajtónak is szóló tanulság. Füle István Uj helyre költözött az onkológiai osztály (Folytatás az 1. oldalról) között folyt az élet: a kezelő egyúttal az orvosi szoba meg nővérszoba is volt, mellékhelyiségekben se bővelkedtek. Ennek a nyomornak az átadás után vége szakad. Most mindennek elkülönült, praktikus helye van. Az osztály berendezése igazán betegközpontú. A szobákban törülközőtartó és fogas van. Persze, mondhatná valaki, ezek elemi dolgok, de aki feküdt már kórházban, mindjárt hozzá is teheti, hogy ennek ellenére a magyar kórházakban és klinikákon a beteg nem tudja hová tenni a törülközőt és a fürdőköpenyt. Az ágyak mellett álló szekrényke egy mozdulattal asztallá alakítható át, amely benyúlik az ágy fölé, és így kényelmessé teszi az étkezést. A folyosó falára épített kapaszkodó segíti a lábadozó betegek mozgását. A ruhatárban az utcai ruhákat, csomagokat helyezhetik el. A folyosón a színes tévé nemcsak arra való, hogy a műsoron lévő filmekkel elűzzék az időt - hamarosan felvilágosító, ismeretterjesztő filmeket is sugároznak rajta. A vécékben kapaszkodókat helyeztek el és egy vész esetén meghúzható fogantyút. A nővérrel való kapcsolattartás is egyszerű, a nővérhívó arra is alkalmas, hogy a beteg beleszóljon: elmondja, mi a problémája. Ugyanakkor a nővér is tud az* osztályról beszélni egy-egy beteghez, vagy akár az osztály valamennyi betegéhez. Az onkológiai osztály már régóta rászorult arra, hogy emberibb körülmények között fogadhassák a betegeket, folytathassák gyógyítómunkájukat. Bár a szakmai ajánlás szerint a megye lakosságához képest 46 aktív és 70 krónikus onkológiai ágyra lenne szükség - azért ez is nagy előrelépés a korábbi viszonyokhoz képest. Az osztály ágyait évente több mint ezer beteg veszi igénybe - az onkológiai gondozóban pedig 10 ezer páciens fordul meg. Az új osztályon intenzív kezelésre is lehetőség nyílik, hiszen szubintenzív szobákat rendeznek be. m--------------------------öiiiifitfeiiiSl i Mill RÖVIDESEN MEGKEZDJÜK I/WKO/l/TI IMfilMS (VIZELET-, SZÉKLETVISSZATARTÁSI KÉPTELENSÉG) ÁPOLÁSÁHOZ, ELLÁTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES SEGÉDAIMAGCK POSTAI (jlilIZlÉTIII TÖRTÉNŐ CSOMAGKÜLDŐ SZOLGÁLATUNK MŰKÖDTETÉSÉT. TANÁCSADÁS, lOTfV/TDJTTTNTÍS TEL.- 56/35-111/H17 m., VAGV 5000. SZOLNOK . PF. ■ 24.
