Új Néplap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1991-09-26 / 225. szám

A szerkesztőség postájából 1991. SZEPTEMBER 26. Kit véd majd a korlát? Tiszaörvényről elvitték a segélykérő telefont Örömmel nézem, amint a ti­szafüredi Baross utat szélesítik, hiszen nyílt levélben - az utak rendezésénél ezt is kéitem a tisz­telt polgármester úrtól. Idézem: „A főutak szélesítése a közleke­dés biztonsága érdekéből szük­séges. Módszerként kínálkozik (pl. a Baross úton) a v ízlev ezető árok lebetonozása. Ezzel széle­sebb lesz a gyalogjáró és a közút is.” S mi történik most? Való­ban betonoznak, de vélemé­nyem szerint elkövettek egy óri­ási hibát. A piac felőli oldalon, ahol a keskeny kis nyomon nem tudják a nagy esőt levezetni. Azonban ennél nagyobb hiba. hogy az áruház felől a betonárok életveszélyt jelent. Az ott dolgo­zók említették, hogy majd korlát is lesz az áruházig. No de az kiket véd meg? A gyalogosokat a lábtöréstől, vagy a járműveket a tengelytöréstől? Bízom benne, hogy ezt az elképzelést, terveze­tet módosítják, s betonlapokkal lefedik. A napokban jártam a kender- földön. s a szeméttelepnél elha­ladva jóleső érzéssel láttam. hogy bekerítették. A dózer ép­pen tolta, simította le a még szét­levő szemetet. A régi állapothoz képest óriási a haladás. Ne tart­son senki nagyképűnek, de ez az eset is bizonyítja, szükség van a Füredi Hírekre, s főleg az Új Néplapra, melyekben szere­pelt e téma. Végezetül a tíszaörvényíck sérelmét és kéréséi tolmácsol nám. - Amíg Debrecenhez tar láziunk mondják . virít segély kérő telefonunk. Amikor Karcag átvette a füredi postát, a debre­ceniek elvitték a telefont, a kar­cagiak pedig nem telepítettek helyette. Délután 1 -4-ig nyitva a posta, onnan lehel telefonálni, orvosi és egyéb sürgős segítsé­get kérni, de mit tegyen a nagy százalékban nyugdíjas korú ör­vényt lakosság, ha más időpont­ban élet-halál függ attól, kap-e sürgős orvosi segítséget? Eszembe jut Kocs példája, ahol a lakosság összefogása nem engedte a posta megszüntetését, és segélykérő telefonjuk is van. Nagy János Tiszafüred Aranygyűrűs pedagógusok A mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskolában régi szép hagyomány kelt életre, amikor Rózsa Endre igazga­tó kezdeményezésére aranygyűrűt kaptak azok a nyugdíjasok, akik teljes pedagó­giai pályájukat az al­ma materban töltöt­ték. E nemes gesztus - a hagyo­mány megőrzésén tűi - lélek­emelő eikölcsi elismerés, elindí­tás egy új értékrend megvalósu­lása felé a gondokkal terhes, bi­zonytalan világunkban. A szeptember 16-i. bensősé­ges ünnepségen, melyen váro­sunk polgármestere. Adámné dr.Bagdán Piroska is részt vett. négyen búcsúztak a pedagógus pálya hétköznapjaitól. Össze­gezték élettapasztalataikat - át­adva azt hasznosításra az iljabb Példamutató gesztus Szemtanúja voltam szeptember 20-án annak a jelenetnek, amikor a szobioki vasútállomás előtt, a reggeli forgalomban hirtelen fékezésre kényszerűt az egyik üres autóbusz vezetője, mert egy idősebb hölgy eléje lepett. Megvallom, nem tudom megítélni, hogy kettőjük közű kinek a figyelmét kötték le jobban a napi gondok, mindenesetre az autóbuszfiatal vezetője azonnal kiszállt, és ruganyos léptekkel a megszeppent néni után eredt. Aggódvafigyeltem: mi fog történni? Nem hallottam a beszélgetésüket, egyikük sem emelte fel a hangját, a karját! Vagy mégis? _ A néni emelte a kezét, hogy vállon veregesse, majd magához húzza a fia korabeli volánforgató fejét és meg­puszilja az arcát, hogy azután mindketten megnyugodva foly­tassák útjukat Melegség öntötte el a szívemet, s ágy éreztem, hogy az eldurvult, goromba életünkben szinte csoda történt! Tisztelet a megértő, egymás hibáit elnéző keveseknek! Kisné Szánnal Anna A lakóközösséget érinti A Hol maradt az előrelátás? című. szeptember 23-i olvasói észrevételhez szeretnék egy la­kóközösség nevében hozzászól­ni. A képen látható gyönyörű platánfát 1974-ben ültették d. amikor a Jubileumi parkot létre­hozták. Az a szép fa árnyat adott a megfáradt, idős embereknek, a tűző napon egy üde oázis volt ebben a betonrengetegben, ahol sok száz ember él. S nem volt útjában az elavult gázvezeték nek, de a markoló földnyesőt ke­zelők kényelemből, hogy a föl­det ne kelljen távolabbra vinni­zánk tartozó területén is. (A gép­kocsik az esőben elakadtak a fel- á/otl talajon.) Az idén áprilisban az OÁZIS Gmk val 17.400 Ft- éit helyreállíttattam, és sokan megdicsérték a szépen elvégzett munkát. A volt közterületfenn­tartó intézménytől kapott fákat az itt lakók ültették el, gondozták és gyönyörködtek benne, de saj­nos ennek vége... Sokan fordul­lak hozzám, hogy tolmácsoljam az illetékeseknek a kérést: térít­sék meg a lakóközösségünknek ezt az összeget, és a tönkretett fák helyett telepítsenek még az ősszel újakat. A TIGÁZ-tól pe­dig azt kétjük, hogy a Kun B. krt. 11. sz. épület előtt ugyanúgy ál­lítsa helyre a közterületet, mint amilyen a munka megkezdése előtt volt. Az ilyen dolgok elveszik a la­kosság kedvét attól, hogy a kör­nyezetéért fáradozzon, szépítse, saját pénzéből költsön rá, hiszen ezen túl is van éppen elég fizet­nivalója az itt élő embereknek - írta többek között az OTP-társas- ház lakóközössége nevében: becsületére legyen mondva, hogy segített az első emeletre vinnni a mintegy 60 kilós sez- lont, de amikor megkérdeztem, hogy uram, mit fizetek, azt mondta: ötös. Miközben a pénz­tárcámra tekintettem, megkoc­káztattam: nem lesz az egy kicsit sok? Mire ő: azt mondtam, ötös! Természetesen kifizettem az 500 Ft-ot, de hosszasan elgondolkoz­tam az eseten, majd csomagolni kezdtem a vacsorámat és elindul­tam az éjszakai szolgálatba (nyugdíjas portás vagyok), hogy mintegy 20 órai munkával meg­keressem vagy pótoljam azt az összeget, amit a fuvarért adtam. Adamecz István Szolnok Hozzászólás cikkeinkhez Köszler Antalné közös képviselő Szigorították az ellenőrzést Verseny a Csalogány-telepi tavon A jászkiséri „Kis- Ér” Sporthorgász Egyesület felnőtt és ifjúsági csapata ebben az évben felkerült a megyei I. osztályba. Mint fiatal egyesület,- 1989-ben alakult és jelenleg százötvenhat tagja van -, igen nagy7 feladatot vállalt ma­gára, amikor szep­tember 21 -én a helyi Csalogány­telepi tavon megrendezte a tiszt­ségviselők megyei versenyét- A megye különböző helységeiből 22 csapat nevezett be - három- három fővel. A szeptember 16-i számban megjelent Nyitott aknák című, képpel illusztrált észrevétellel kapcsolatban az alábbiakat köz­löm: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Távközlési Üzem a köz­műtulajdonos, a kivitelezést vég­ző vállalkozó pedig a Zöldút Gmk. Megjegyzem, Szolnok vá­rosban a Kossuth Lajos és Baross Gábor úton összesen 47 - járdá­ban lévő - „aknát” javíttatunk meg a közelmúltban. Sajnálatos tény volt a védő­korlát hiánya, amiért jogosan pénzbírságot szabott ki a polgár- mesteri hivatal. A további munkavégzést mű­szaki ellenőrünkkel szigorúbban ellenőriztetem. (Köszönjük, s azt is, hogy mégsem titok a kivitele­ző neve. A szerk.) Balogh Imre fenntartási osztályvezető Illuzórikus összehasonlítás A tiszapüspökí horgászegye­sület lett az első. második a tisza­füredi, harmadik helyre került a Szolnoki MÁV Járműjavító csa­pata, s a házigazdák a negyedi­kek. (A résztvevők összesen 99,652 kilogramm halat fogtak.) A horgászok reggel hat órakor gyülekeztek, s délben, ünnepi ebéddel ért véget az esemény, mely egyben baráti találkozó is volt. Említésre méltó még, hogy a szívélyes vendéglátásban sokat segítettek a lelkes horgászfelesé­gek. Tánczos Alajos Jászkisér A FUVAR Egy régi gyártmányú bútor­darab (kisebb méretű sezlon) fel­újítását rendeltem meg a Szolno­ki Vas- és Faipari Szövetkezet­nél. A munkál a vállalt időben és jó minőségben elvégezték. Ha­zaszállításához - kérésemre - a szövetkezet portása rendelt tele­fonon egy kis tehertaxit. A szál­lítás útvonala nem haladta meg a három kilométert, ideje mind­össze 11 percig tartott. A taxis A Mély kútban zavaros a víz ... című, szeptember 12-én meg­jelent íráshoz szeretnék néhány megjegyzést fűzni. (Szerzője: Füle István) A cikkben olvasható, hogy Magyarország 1937-ben a világ­kereskedelem 65 ezrelékét adta, ma pedig csupán 3 ezrelékét. Az adat igaz. Az összehasonlítást azonban illuzórikussá teszi, hogy 1937-ben a német háborús ké­szülődés hallatlan konjunktúrát teremtett, ma pedig inkább de­konjunktúra van. Ennél is prob­lematikusabb azonban az, hogy a 30-as évek végétől külgazdasági kapcsolatunk ugyanolyan egyol­dalú, mint a 60-as, 70-es évek­ben. Legfőbb partnerünk Német­ország és Olaszország volt; ex­nemzedéknek. Csodálatos opti­mizmus sugárzott szavaikból, mely talán újra lángra lobbantja a hivatástudat itroli már pislá­koló tüzéL Az aranygyűrűt Lévai Albert né, Tamáshidy Ernő és a három éve már nyugdíjas Tóth Boldi­zsár vette ál. Emlékeztesse őket ez a szimbólum tanári pályájuk legszebb perceire, legkedvesebb tanítványaikra - sok-sok éven keresztül. (Beküldött kép.) Tóth BohUzsárné Mezőtúr Economo; + AGRÖKER EGYÜTT AZ ON ERDEKEBEN A gépjárművek, mezőgazdasági erő- és munkagépek javításához ajánlunk különböző méretű csapágyakat, ékszíjakat, szimmeringeket, hidraulikus és pneumatikus tömítéseket, valamint különféle fém- és pillanatragasztókat. ük. kivágták, illetve kírancigál- ták. amit a szolnoki Kun B. krt. 9-11.-ben lakók fájó szívvel néz­tek végig. A másik dolog, mely lakókö­zösségünket anyagilag is érinti, a következő: 1990 őszén a vízó­rától a falsíkig, 24 ftn-en és 2,5 méter mélyen a hídegvíz-főnyo- művezetők kilyukadt, elrohadt, ki kellett cserélni. A városi gondnokság engcdclye/lc az út felbontását azzal, hogy saját költségünkön kell helyreállíta­nunk: humuszfölddel kell meg­felelő magasságban feltölteni és füvesíteni még a park nem hoz portunk 50 százaléka a fasiszta Németországba ment: Hitler hi­telben kérte a szállításokat, me­lyek értéke 1944-ben 2 milliárd (!) pengőt tett ki. Ezt az összeget a nagyhatalmak a jóvátétéli tár­gyalásokon nem vették figyelem­be, így az örökre elveszett... A szerző később azt állítja, hogy „1937-ben gazdasági szer­kezetünk összhangban volt a fej­lett világ országaiéval”. A té­nyek azonban mást mutatnak. Nálunk a nemzeti jövedelem 40 %-át a technikailag igen elmara­dott mezőgazdaság adta, az ipari termelés mindössze 28 %-át tette ki. Exportunk 59 %-a is nyers­anyagokból és mezőgazdasági termékekből állt. Hazánk 1918-ig a monarchiá­ban kialakult - részben előnyös, részben hátrányos - munka- megosztás alapján egy hatalmas gazdasági integráció része volt. Trianon után - ellenséges kör­nyezetben, az irredentizmus tala­ján állva - az ország nem volt képes a gazdasági felemelkedés­re. Bizonyos szerkezetváltozá­sok történtek, de lényegében a modernizáció elmaradt. Ezt egyébként számos - gazdasági és politikai - feudális maradvány is nehezítette. Mató Vazul Szolnok Szerkesztői üzenet V. M.-né, Mezőtúr:Tekint­ve, hogy a szerződés lejártával megszűnt a munkaviszonya, és a gyedet, gyest passzív jogon kap­ta, a munkanélküli-járadéknál ezeket az éveket nem munkában töltött, hanem szolgálati időként veszik figyelembe. (Ez utóbbi­nak a nyugdíjazásnál lesz jelen­tősége.) Ha azonban a szülés előtt legalább egyéves munkaviszo­nya volt, jogosult a további mun- kanélkül i-j áradékra. E kép fogad bennünket a Szolnoki Müvésztelep bejára­tánál. Noha elektromos zárral szerelték fel a kaput, ennek most semmi jelentősége, mert a vandáloknak sajnos ez sem sza­bott féket a pusztításban. (Fotó: K. É.) Az oldalt összeállította: Csankó Miklósné

Next

/
Thumbnails
Contents