Új Néplap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1991-09-18 / 218. szám

1991. SZEPTEMBER 18. & Megyei körkép 3 PILLANATKÉPEK A JASZFENYSZARUI BÚCSÚBÓL Fotó: N. Zs. Gondok és remények- Ez év július 12-én a gyár bejáratánál megnyitottuk minta­boltunkat, ahol jelenleg csak ra­diátorokat árusítunk, de rövide­sen hűtőgépeket, szifonokat és továbbra is ott maradnak, csak a mi dolgozóink fognak átjárni. Rendszeres piackutatást is végzünk, nyugati és keleti orszá­gokban kiállításokon mutatjuk hogy a barcelonai olimpiai falu­ban boldogházi radiátorokat sze­relnek föl. Itt említem meg, hogy tavaly az összes nyereségünk fedezet szerelvényeket is. A mintabolt­ban jóval olcsóbban, nagykeres­kedelmi áron vásárolhatók meg a radiátorok. Ugyancsak ez év júliusában állítottunk üzembe egy új, mo­dem csomagológépet. A megvá­sárolt radiátorok fóliacsomago­lással együtt felszerelhetők, és a fóliákat csak a lakás átadásakor kell eltávolítani. Ez a csomago­lási mód mutatós, kisebb a sérü­lés veszélye, de a legfontosabb, hogy radiátoronként 12 forinttal olcsóbb. Az eladási nehézségek miatt kénytelenek voltunk egy mű­szakra átállni, de senkit nem küldtünk el, a mintegy 50 feles­legessé vált dolgozónk az anya­gyárban, Jászberényben dolgo­zik. Tervünkben szerepel, hogy átvesszük a szifongyártást a köz­ponti gyártól úgy, hogy a gépek be a hagyományos Radal és az új, modem, több színben gyár­tott Panel radiátorainkat. Érdek­lődés van, különösen a modern Panel radiátorokra, melyekből 130 ezer négyzetmétert gyártot­tunk le. Már lett volna nyugati megrendelésünk is, csak az apro- bációs vizsgálatok eredménye, melyeket Németországban vé­geznek el, még nincs a kezünk­ben. A külföldi partnerek a ma­gyar vizsgálati eredményeket nem fogadják el, ezért kell a kül­földi eredményt megvárni. A vizsgálat lényege, hogy a pros­pektusban megadott hőmennyi­séget ténylegesen leadja-e a ra­diátor. Szóban már tájékoztattak bennünket, hogy a magyar be­mérési eredmények megfelelő­ek. Ha rövidesen megkapjuk a hivatalos bemérési eredménye­ket, akkor könnyen lehetséges, II. 108,3 millió volt, 1991-re70- 80 millió lesz. Bízunk benne, hogy ezt a nehéz időszakot átvé­szeljük. Talán nemsokára bekap­csolnak bennünket a crossbar rendszerbe, lesz telefaxunk, s könnyebben elérhetők leszünk a megrendelők számára - nyilat­kozta a gyárigazgató. * Telefonon kaptunk értesítést, hogy az aprobációs vizsgálat eredménye megérkezett, vala­mint arról, hogy egy telefonszá­mukat már bekötötték a crossbar rendszerbe. Jelenleg a BNV-n szerepelnek, előtte Lengyelor­szágban és Székelyudvarhelyen vettek részt kiállításon, ahol nagy érdeklődést tanúsítottak a radiátoruk iránt. Októberben Moszkvába, majd utána Milánó­ba készülnek kiállításra Kép és szöveg: Nagy Zsolt Beszélgetés Lipták Zoltán gyárigazgatóval­Radiátorgyár Nincs olcsóbb a saját konyhánál Kalkulált az igazgató, majd bejelentette a tanévnyitón az árcsökkentést Nem szokványos vállalko­zás egy vidéki általános is­kola igazgatója részéről, hogy önálló, saját konyha alapítását tűzze ki célul. Molnár Tamás besenyszö- gi igazgató nem csak ter­vezgetett, de öt hónap alatt meg is valósította elképze­lését. A konyha az új be­rendezésekkel - amint ezt fotónk is tanúsítja - a tanév első napjától üzemel. Az igazgató februárban még az áfésznél - szeptemberig az áfész főzött - alkudta le a terve­zett 49 forintos nyersanyagárat 42-re, de saját számításai alapján a 35 forintról való emelést így is indokolatlannak érezte. Több­szöri érvelései, tárgyalással elér­te a helyi önkormányzatnál, hogy támogatták a tervét. Kapott egy régi, épületet, és másfél mil­lió forintot. Az egyébként 5-6 milliós nagyságrendű felújításra, beren­dezésvásárlásra neki ennyi is elég volt. A vállalkozók kiha­gyása ennyivel olcsóbbá tette a munkálatokat. Most 38 forintért ad háromszori étkezést 185 tanu­lónak. Két-három forintos rátar­tás ezen az áron is van, mivel a konyha még csak most kezdte a munkát. Az étkezést kérők szá­ma - a korábbiakhoz képest - emelkedik. Főznek az óvoda és az idősek szociális otthona ré­szére is. Az iskola az élelmezés­vezetővel együtt hét konyhai dolgozót foglalkoztat.- A családok, szülők, jövedel­müket tekintve egyre nehezebb helyzetben vannak - mondja Molnár Tamás. - Alapvető cé­lom volt az embereken segíteni, és a gyermekélelmezés - amely­nek szociális ellátásnak kell(ene) lennie - megszabadítá­sa a rárakódó terhektől. Célom haszon nélkül, lehetőleg nagy­kereskedelmi áron, minél ol­csóbban főzni jót és ízletesei. Cs. J. Kisújszállás A városszépítés önkéntesei A Városvédő és Szépítő Egye­sület 1987-ben alakult meg a vá­rosban. Az ötlet tető alá hozói között Fekete Imre szorgosko­dott a legtöbbet. Ha egy településen a közöny, a tervszerűtlenség kap lábra, rög­tön meglátszik a városképen. Hangulatrontó tényezővé válik az ápolatlanság, az elhagyatott- ság. Ezeket az anomáliákat akar­ták megelőzni, illetve orvosolni a kisújszállási városvédők. Sikerült-e nekik?- Sok tekintetben igen - vála­szolták beszélgetőtársaim: Nagy Zoltán az egyesület elnöke és Kovács Kálmán titkár.- Szerénytelenség nélkül állít­hatjuk, megalakulásunk óta szá­mos pozitív változás történt vá­rosunkban. Szempont lett a kül­csín, a megtartásra érdemes ér­tékek óvása és védelme. A fenti elvet jól tükrözik a város köz­pontjában felújított épületek. Tö­rekedtünk a stílushoz illő színvá­lasztásra, a harmonikus összha­tásra. Fontos volt számunkra a rátétdíszek eredeti állapotú visszaállítása, kiegészítése. Nem minden a pénz. Igaz, a lehetősé­gek nélküli figyelem sem hozza meg az óhajtott eredményt. Öt-hat üzem mellénk állt, anyagilag is támogatnak ben­nünket. Mások az érdektelenség mögé bújtak, nem vállalták a se­gítést. A fentiek ellenére vannak feladataink, melyeket vállalnak, és önzetlen módon támogatnak egyes vezetők, s privát szemé­lyek is.-Az aktív városvédő tagok szá­ma - így a titkár - jelenleg hat­vanöt. Közöttük harmincnyolc iskoláskorú gyerek. Jelenlétük az egyesületben távolról sem jel­képes. Nagyon is tevőlegesen já­rulnak hozzá a városvédő és - szépítő tennivalókhoz. Mint az idén nyáron is. Tanáraik irányí­tása mellett - Nagy Gy. Róza, Ráczné Vatai Erzsébet és dr. Tölgyvári Béláné - letisztogatták a város szobrait, emléktábláit, rendbetették a temetők katona­sírjait, áttörölgették a néprajzi múzeum tárgyait. A gyerekek ön­feláldozó és lelkes tenniakarását jól egészítette ki Fekete Józsi bá­csi szaktudása, mindenben jára­tossága. A város rendezett és humani­zált környezet. De csak ott és addig, ahol szervezetten jelent­kezik a teremtett értékek ápolá­sa, gondozása. Ez nem néhány jó ízlésű ember magánügye, hobbi­ja. Ez olyan önérdek, melynek minden jobbító cselekedete emel egy picinykét a közérdeken. Ezt a tanulságot erősíti meg a kisúj­szállási Városvédő és Szépítő Egyesület négyéves tevékenysé­ge­Szenti Ernő PÁLYÁZAT! A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozás­fejlesztési iroda pályázatot hirdet egyéni és társasvállalkozások részére, akik saját szervezésben biztosítják a kis- és közepes vállalkozások:- szaktanácsadását- szakértői tevékenységét- tolmácsolást, III.- oktatását, továbbképzését. A pályázatra történő jelentkezés 1991. szeptember 20-tól az irodán személyesen történik és ekkor vehetők át a pá­lyázati anyagok is. AZ IRODA CÍME: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vál­lalkozásfejlesztési Iroda 5000 Szolnok, Kpssuth L. u. 4. TeL: 43-122; 43-132; 43-134 alapítvány Az új csomagoló automata

Next

/
Thumbnails
Contents