Új Néplap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)
1991-09-13 / 214. szám
2 Körkép 1991. SZEPTEMBER 13. Antall József Strasbourgban A magyar miniszterelnök átvette a Schumann-díjat Antall József tegnap délután Párizsból Strasbourgba utazott, ahol ugyancsak zsúfolt program várta. A kormányfő a repülőtérről egyenesen az Európa-palotába hajtatott, amely az Európai Közösségek parlamenti testületének is otthont ad. Itt a miniszterelnök Enrique Baron Crespóval, a testület elnökével folytatott megbeszélést, majd az Európai Parlament irodájának kibővített ülésén tartott rövid ismertetőt országunk helyzetéről és politikájáról, azután válaszolt a jelenlevők kérdéseire. A találkozón az Európai Parlament elnöke és alelnökei mellett a parlamenti bizottságok vezetői vettek részt. Külön találkozott ezután Antall József Valéry Giscard d’Estaing volt francia köztársasági elnökkel, az Európai Parlament liberális csoportjának elnökével. Este a Rohan-palotában került sor a Robert Schumann-díj ünnepélyes átadására. Alain Po- her, a francia szenátus - és a Robert Schuman-díj bírálóbizottságának - elnöke nyújtotta át az FVS Goethe Alapítvány által létrehozott díjat, amelyre az Európai Néppárt, a nyugat-európai kereszténydemokrata pártok közös szervezete javasolta a magyar miniszterelnököt. Az FVS-alapítvány fogadást adott a Rohan-palotában a magyar kormányfő és kísérete tiszteletére, majd Egon Klepsch, az Európai Parlament európai néppárti csoportjának elnöke látta vendégül a Buerehiesel étteremben a miniszterelnököt és munkatársait. Jelcin kezében az energiaügyek? Borisz Jelcin orosz elnök szerdán rendeletben utasította a központi szovjet energiaügyi minisztériumokat, hogy függesszék föl tevékenységüket, és vagyonukat helyezzék az orosz kormány ellenőrzése alá. A rendelet a kőolaj- és gázipari, a szénbányászati, az atomenergetikai és ipari, valamint az energetikai és villamosítási minisztérium mellett az olaj- és gázvezetékek építéséért felelős állami hivatalra is vonatkozik. A rendelet emellett arra utasítja az orosz kormányt, hogy garantálja az energiaellátást valamennyi olyan tagköztársaságnak, amely aláírta az új köztársaságközi szerződést. Ehhez hasonló próbálkozása már tavaly is volt Jelcinnek, s akkor Gorbacsov ellenrendelete állt az útjába. Őszi pályázatunk Gyermekszépségverseny 1991 Csak a szülők látják szépnek, sőt a legszebbnek gyermeküket, vagy mások is? Szerkesztőségünk e kérdés eldöntésének megkönnyítésére a következő napokban pályázatot hirdet Gyermekszépségverseny címmel. Valószínű, hogy nincs szülő, nagyszülő, akinek ne lenne egy-két fotója a család szeme fényéről, a kisgyerekről, a kis- unokáról. Ezért kérjük tisztelt Olvasóinkat, küldjék be szerkesztőségünkbe (Szolnok, Kossuth tér 1., Pf. 105.) gyermekeik fotóját. A képeket folyamatosan közöljük lapban, a megjelenés után lehet a legszebb gyermekre szavazni. Lehetőleg olyan fekete-fehér gyermekportrét küldjenek, amely levelezőlap méretű. Pályázni 12 éves korig lehet! A fotó hátuljára kérjük feltüntetni a gyerek nevét, címét, életkorát. A borítékra írják rá: Gyermekszépségverseny. A beküldött fotókat természetesen visszaküldjük, ezért kérjük, egy megcímzett válaszborítékot is mellékeljenek. Szavazni a kisgyerek újságból kivágott fotójával lehet, amelyet kérjük, zárt borítékban juttassanak el hozzánk. Minden kivágott fotó egy szavazatnak számít, egy borítékban is lehet ily módon több voksot küldeni, akár ugyanarra a kisgyerekre is. A legszebbnek talált gyerekek fotóit a verseny összegzése után közöljük lapunkban, s a legszebbnek találtak tárgyjutalomban is részesülnek. A fotók beküldésének utolsó határideje 1991. október 9. A szép gyerekek nevében is - várjuk a vállalatok, intézmények, magánszemélyek felajánlásait! Az addig beérkezett fotókat lapunk szeptember 21-i számában közöljük. Leállnak a pénznyerő automaták Mivel eredménytelennek bizonyultak a tárgyalások a hivatalos szervekkel, a Játék- automata Gyártók és Üzemeltetők Szövetségének tagjai beszüntetik tevékenységüket. Több dolgozójukat is elbocsátják, és tőkéjük kivonására hívják fel a szektor külföldi befektetőit - tájékoztatta tegnap Rappaport Gábor, a szövetség vezetőségének tagja az MTI-t. A szövetség tagjai az augusztus 16-án életbe lépett szerencsejáték-törvény rájuk vonatkozó több rendelkezését is kifejezetten rossznak tartják. Nem értenek■ egyet például azzal, az Alkotmány- bíróság előtt már kifogásolt résszel, hogy csak a tisztán magyar tulajdonú gazdasági szervezetek működtethetnek pénznyerő automatákat Magyarországon. A gépek leállásával komoly csapás éri az államháztartást is, amely havi 150-170 millió forinthoz jut nyereményadó címén. Tanácskozás és bemutató (Folytatás az 1. oldalról) politikai, társadalmi okok mellett a gazdasági ok is indokolja: 1982, a mezőgazdasági termelés szempontjából legsikeresebbnek mondható esztendő óta folyamatos a stagnálás, csökken az ágazat eltartóképessége, a legsikeresebb ágazatoké pedig jelentősen visszaesett. Változtatásra a keleti piac összeomlása miatt is szükség van, a piacgazdaság kialakulása új helyzetet teremtett. Az igazgatóhelyettes önkritikusan megállapította, hogy az agrárszakemberek jó része nem ért a jelen közgazdasági környezetéhez. A talpon maradáshoz, a partnerkapcsolatok szélesítéséhez szükséges az új ismeretek elsajátítása. Szükséges a versenyképes termelési szerkezet kialakítása. Szólt arról, hogy termékfelesleg elsősorban búzából van a gazdaságokban. Alapvetően fontos a hazai piac szem előtt tartása, a változásokra való gyors reagálás úgy, hogy az a meglévő eszközrendszerrel elvégezhető legyen. Elmondta, a jelenlegi gabonatermesztési eszközrendszer jó, hatékony, még akkor is, ha már nem nevezhető újnak. Fontos az, hogy a termelők áruikkal stabilan jelenjenek meg a piacon, de a külföldi piacokon az időbeliség tényezője sem hagyható figyelmen kívül. A KITE képviselője kifejtette, hogy szakmai tapasztalataik alapján továbbra is segíteni kívánják a termelőket. Szüreti kilátások kérdőjelekkel (Folytatás az 1. oldalról) télként teszi szinte lehetetlenné a borvertikum működését. A termelés hanyatlásának okai azonban régebbi keletűek. A kamatok fokozatos emelkedése, a forint többszöri leértékelése, a szovjet „száraz” törvény, de még az olasz és osztrák borbotrány is rendkívül érzékenyen érintette az óriási tőkeigényű ágazatot. A döntő csapást viszont a volt KGST-piac, főként a Szovjetunió és az NDK piacának összeomlása jelentette. Ezek együttes ŰF AZ ÁPISZ Kereskedelmi Rt. szolnoki áruházába üzletkötői munkakör ellátására munkatársat keresünk. Alkalmazási feltételek:- középfokú kereskedelmi szakképesítés,- jó megjelenés, fellépés,- a papír-írószer kereskedelemben való ismeretek, jártasság,- gépkocsi-vezetői jogosítvány. Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban: Polgár Sándor üzletvezetőnél, Szolnok, Piroskai u. 1. sz. alatt. • ■ *64236/1* % hatásaként pillanatnyilag 3 millió hektoliter óbort raktároznak a pincékben, s ehhez jön az idén várható 5-5,5 millió hektoliternyi termés, mely talán még befér a meglévő tárolóhelyiségekbe. Elmondhatjuk tehát, hogy gazdag ország lettünk, mert nemcsak húsban, tejben, gabonában, hanem most már borban is dúskálunk. De félre a tréfával, hiszen az ország 138 ezer hektár szőlő- ültetvényének 80 százaléka egyéni érdekeltségű, emiatt 320 ezer család (!) megélhetése függ attól, hogy vevőre talál-e nemzeti büszkeségünk, a magyar bor, vagy sem. Mivel a belső fogyasztás az utóbbi években 2,2-2,6 millió hektó körül alakult, ezért több millió hektoliter bornak kell határainkon kívül fizetőképes piacot keresni. A borászattal foglalkozó vállalatokat és szövetkezeteket pillanatnyilag 20 milliárd forint adósság terheli, így egyelőre még a szőlő felvásárlása is teljesen kilátástalan. Ehhez ugyanis mintegy 6 milliárd forintnyi hitelre lenne szükség, de a feldolgozók még 40 százalékos kamatra sem kapnak kölcsönt. A pincegazdaságok ennek ellenére vállalkoznak arra, hogy a termelők szőlőjét bérbe feldolgozzák és tárolják, 3-6 forint kilónkénti áron. A bor értékesítése viszont ennél is bizonytalanabb, hisz piac még csak lenne, de export-hitelgarancia nincs. A kormányzat hathatós segítsége nélkül éppen ezért nem kezelhető a válság - hangsúlyozta Nagy András, a Magyar Borkereskedők Egyesülésének elnöke. L. Z. Túrkeve Szükséges a helyi adók bevezetése Szerdán tartotta Túrkeve képvi- selő-testülete estébe nyúló soros ülését, amelyen fontos napirendi pontokat tárgyaltak. Rendeletet alkottak a település köztisztaságáról és környezetvédelméről, valamint a vásárok, piacok rendjéről. A két rendelet a városi könyvtárban tanulmányozható. A képviselők első olvasatban tárgyaltak a helyi adó bevezetésének lehetőségéről és módjáról, valamint az adó fajtájáról. Egységes volt az a vélemény, hogy nem szívesen alkotnak helyi- adó-rendeletet, de a város gazdasági stabilitása, a feladatok ellátása valószínűleg szükségessé teszi. Felvetődött az idegenforgalmi, a kommunális vagy az építményadó bevezetésének lehetősége. A képviselők egyetértettek abban, hogy olyan adórendszert kell kidolgozni, amely a város lakosságának legnagyobb részét érinti, és nem ró további nagy terheket az emberekre. Várhatóan még ez évben meghozzák döntésüket adóügyben, kikérve a lakosság véleményét. Szinte mindenki tudja, hogy az Autójavító Vállalat nagyon nehéz helyzetbe került, így a hozzá kapcsolódó tanműhelyben biztonyta- lanná vált a szakmunkások gyakorlati képzése. Mivel a helyi középiskolának és a kisújszállási szakmunkásképzőnek a gyakorlati képzési hely nagyon fontos, ezért a két város társulást hozott létre a tanműhely közös megvásárlására. A vásárláshoz Túrkeve és Kisújszállás önkormányzata pályázatot nyújt be az Országos Szakképzési Alaphoz, amely 10 évig terjedő kamatmentes kölcsönt nyújthat. A képviselő-testület kifejezte szándékát, hogy 1992 szeptemberétől 6 osztályos gimnázium működtetését kezdik meg, amennyiben azt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium engedélyezi. A képviselők elfogadták a készülő II. világháborús emlékmű költségvetését, valamint határoztak arról, hogy az ez.évben a lakosság által elkészített utakat aszfaltburkolattal látják el, melynek fedezetét a költségvetésen belül átcsoportosítják. Némethné „Légihíd” Magyar cáfolat a jugoszláv vádakra A Magyarországról Horvátországba irányuló állítólagos fegyverszállítás miatt a jugoszláv külügyminisztériumba kérették tegnap Őszi István belgrádi magyar nagykövetet, akinél élesen tiltakoztak az ügy miatt, és magyarázatot követeltek tőle. Mint ismeretes, Jugoszláviában azzal vádolják Magyarországot, hogy fegyvereket szállít Horvátországnak, többek között a Nagyka- nizsa-Varasd között létesített légi- hídon, s hogy magyar katonatisztek mentek jugoszláv területre. Azt mondták a nagykövetnek, hogy a „magyar szervek ilyen fellépése ellentétes a magyar miniszterelnöknek a jugoszláv miniszter- elnök előtt a hó elején tett kijelentésével, miszerint a Magyarországról történő fegyverszállítások a múlthoz tartoznak, és többé nem tesznek lehetővé ilyen akciót”. A Honvédelmi Minisztérium és a Külügyminisztérium cáfolta az állításokat, szóbeli jegyzéket, illetve közleményt hoztak a jugoszláv fél tudomására. A jugoszláviai helyzet újabb fejleménye egyébként, hogy Velj- ko Kadijevics tábornok, jugoszláv nemzetvédelmi miniszter tegnap hajnalban terjedelmes közleményben utasította el Stipe Mesic szövetségi elnök parancsát arra, hogy a hadsereg 48 órán belül vonuljon vissza a laktanyákba. A horvát felet hibáztatta Johan Kosters holland tábornok azért, hogy szerdán Okucani térségében tüzet nyitottak az EK különleges megbízottjait szállító helikopterre. Zágrábban tegnap tartott sajtóértekezletén hangoztatta, hogy az esemény helyszíne kétségtelenné teszi, hogy a helikoptert éri három lövést horvát fegyveres adta le.
