Új Néplap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1991-09-13 / 214. szám

1991. SZEPTEMBER 13. Hazai körkép 3 Belga cég részvételével Gázturbinás villamos erőmű épül KISÚJSZÁLLÁS IS SORRA KERÜL Az NKFV szakemberei meg­vizsgálták, hol vannak olyan me­zők, ahol a földgáz minősége nem alkalmas arra, hogy közvetlenül távvezetékre adható legyen, vagy olyan beruházást igényel a föld­gázforrás, ami jelentős költségnö­vekedéssel jár. A vizsgálatok ered­ményeként kijelöltek három is­mert gázelőfordulást, ahol előzete­sen gazdaságosnak mutatkozott a lelőhelyi villamosenergia-terme- íés. Ezek - a gazdaságosság sor­rendjében - az algyői, a közép-al­földi (tehát Kisújszállás és térsé­ge), valamint a művelésbe még nem állított biharkeresztesi előfor­dulás. Az elképzelések valóra váltását meggyorsította az, hogy a Magyar Villamos Művek Tröszt érdekelt­séget jelentett be ebbe a program­ba oly módon is, hogy tőkével, finanszírozó társként jelenik meg a kivitelezésben, továbbá az, hogy a kormány új energiakoncepciójá­nak megfelelően előtérbe kerülték a gázturbinás, kombinált típusú erőművek. Ebbe a programba il­leszkedően a Nagyalföldi Kőolaj­és Földgáztermelő Vállalat, a Ma­gyar Villamos Művek Tröszt, va­lamint a belga Tractebel rész­vénytársaság részvételével meg­kezdődik egy olyan munka, amelynek eredményeként a kül­földi részvénytársasággal végle­gesíteni kell, hogy érdemes-e, és ha igen, akkor milyen feltételekkel gázturbinás villamos erőművet építeni Algyőn. Az erről szóló megállapodást most írták alá a há­rom említett cég képviselői. Az elképzelések szerint az al­győi és az odaszállított jó minősé­gű gázból biztosítottnak látszik egy 160 megawattos gázturbinás villamos erőmű üzemeltetése, mintegy húszéves időtartamra. Ez az időszak 5-7 milliárd köbméter földgáz felhasználását jelenti. Emiatt sok szakmai érv is megfo­galmazódott a beruházással szem­ben - annak ellenére, hogy gazda­sági előnyei mindenben igazolha­tók. Minimum százmillió dolláros tőkebefektetésről van szó. Az al­győi beruházás környezetbarátnak minősül, sokkal kevésbé szennye­zi a levegőt, mint a széntüzelésű erőművek, s amellett a hatásfoka is igen magas, eléri az 50-51 száza­lékot, ami vetekszik a nukleáris erőművekhatékonyságával. Az al­győi beruházás sikerétől függ, hogy a belga cég részt vesz-e to­vábbi projectek megvalósításában. A szerződés aláírásának pillanata. Balról jobbra: Henri Meyers, a belga cég képviselője, Szalóki István, az NKFV vezérigazgatója és Lengyel Gyula, a Magyar Villamos Müvek Tröszt vezérigazgató-he­lyettese Konvertibilitás — valóságközeiben A lakosságnak még várnia kell Soha ilyen közel nem volt a magyar gazdaságirányítás ahhoz, hogy egy húsz éve dédelgetett vágyálom, a konvertibilitás meg­valósuljon - mondotta a közelmúltban Tarafás Imre, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese. Szavait a minap megerősítette a pénzügyminiszter, Kupa Mihály is, aki szerint akár 1992 végére is konvertibilissé válhat a forint. Közbeszólt az eladósodás A magyar pénz átválthatósá­gának szabaddá tétele már a 60- as években felmerült, amikor a szocializmus, a szocialista gaz­daságirányítás megreformálásán gondolkodtak a magyar szakem­berek. A tervet azonban hamar félretették, hiszen akkoribán na­gyon sok feltétel hiányzott, sőt 1968-at követően a 70-es évek­ben a magyar gazdaság külső egyensúlya jelentős mértékben romlott, s ennek következmé­nyeként megindult az ország kül­ső eladósodása. Ahogy nőtt az adóssághegy, úgy kerültek egyre távolabb a konvertibilitással kapcsolatos elképzelések. Az elmúlt években egyre in­kább úgy látszott, hogy ilyen je­lentős adóssággal Magyarország évtizedekig nem lesz képes erős, szabadon átváltható nemzeti va­A másik kedvező tényező, hogy igen előrehaladt a külke­reskedelem liberalizációja az el­múlt 2 esztendő során. Korábban évtizedekig elképzelhetetlennek tartották a szakemberek, hogy ilyen mértékben rászabadíthatok a külpiaci hatások a magyar vál­lalatokra. Most bebizonyoso­dott, egyáltalán nincs szükség a minisztérium közvetlen beavat­kozására a külkereskedelmi te­vékenység nagy részénél. Az importengedélyezési rendszer drasztikus leépítése az állami tulajdonban lévő vállala­tokra is igen ösztönzőleg hatott, s az egyre inkább magánkézbe kerülő cégek várhatóan az eddi­ginél is jobban fognak élni a le­hetőségekkel. Ugyanakkor az importliberalizáció nemcsak szabaddá tette a külkereskede­lemben is a vállalkozási lehető­ségeket, hanem egyben hozzájá­rult a nemzeti valuta konvertibi­lutát megteremteni. Ráadásul a gazdasági rendszerváltás Ma­gyarországon jelentős infláció­val járt, és még tavaly is attól tartottak a szakemberek, hogy az áremelkedés elszabadulhat, hi­szen azt a kormány szűkös esz­közeivel nem tudja kordában tar­tani. A gazdaság helyzete azon­ban, ha összességében nem is, de több tekintetben a vártnál kedve­zőbben alakult. így minden el­lenkező jóslat ellenére az idén nem következett be a legrosz- szabb, sőt, az infláció a sokak által óvatosnak minősített kor­mánybecslésnél is kisebb mérté­kűnek ígérkezik ebben az eszten­dőben. Ez olyan jó hír, amelyre a pénzügyi szakemberek igazán nem számítottak. litása feltételeinek fokozatos megteremtéséhez is. így kiala­kult az a kedvező helyzet, hogy amelyik vállalat forinttal rendel­kezik, az szabadon importálhat külföldről, és az ehhez szüksé­ges valutát korlátozás nélkül megvásárolhatja a hivatalos ár­folyamon a kereskedelmi ban­koktól. Ez a lehetőség már korábban adva volt a vegyes vállalatok­nak, sőt az ilyen vállalkozásban részt vevő külföldi tulajdonosok Magyarországon befektetett tő­kéjük után járó hozadékot is ki­vihetik az országból kívánságuk szerint forintban vagy külföldi valutában. Más kérdés a lakosság hely­zete. Számukra egyelőre e téren semmiféle kedvező hatással nem járt a nemzeti valuta meg­erősödése. A kormányzat ugyanis nemhogy könnyített volna a helyzeten, hanem néhány éve szigorú korlátozó intézkedé­seket vezetett be. Jelenleg min­den állampolgár évente csupán 50 dollárt vehet hivatalos árfo­lyamon. Ha tartósan erős marad a forint Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke úgy véle­kedett, hogy az ország pénzügyi helyzetének fokozatos javulása már most lehetővé tenné e szigo­rú korlátozó intézkedések bizo­nyos oldását. A gazdasági hely­zet ugyanis a vártnál biztatóbban alakul, ám még nem lehet tudni, hogy a kedvező folyamatok mennyire bizonyulnak tartós­nak, így e kockázatos lépéstől egyelőre tartózkodik a Magyar Nemzeti Bank. Jelenleg nincs is olyan politikai nyomás, amely ilyen közérzetjavító intézkedé­sekkel kívánná a lakosság köré­ben kialakult feszültségeket ol­dani. így várhatóan néhány évet még kell várni a lakosságnak, hogy számára is valamiféle előnnyel járjon a forint mind in­kább szélesedő konvertibilitása. Várható azonban, hogy ha nem az idén és nem is jövőre, de két éven belül fokozatosan növeked­ni fog a lakosság turistakerete, és ha tartósan erős marad a forint, a konvertibilitás bizonyos mérték­ben a lakossági szférára is ki fog terjedni. Addig csupán annyi a biztató, hogy Magyarországon a külföldi valuták feketeárfolyama nagy­mértékben csökkent az elmúlt egy év során, és a feketepiacon kialakult árak igen közel kerül­tek a hivatalos banki árfolya­mokhoz. Ez, ha egyelőre tör­vényellenes módon is, de a la­kosság számára széles körben hozzáférhetővé teszi a külföldi fizetőeszközöket, s emellett Ma­gyarországon a világ egyik legli- berálisabb rendelkezése lehető­vé teszi a feketén megvásárolt valuták tisztára mosását, ha azok banki betétszámlákra kerülnek. Sőt azt is, hogy ezekről a szám­lákról bárki külföldre is vihesse az így vagy úgy összespórolt pénzét. P. F. A külkereskedők már tapasztalják Látlelet Szemérmesen titkolt szándékok 11 ezer kárpótlási igény A kárpótlási törvény hatályba lépését követő négy héten or­szágszerte összesen 11 ezer 483 kárpótlási igényt nyújtottak be - közölte az MTI érdeklődésére Sepsey Tamás, az Országos Kár- rendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke. Elmondta, hogy az igénylők egy része több, 1949. június 8-a után elvett vagyontárgy után is bejelentette kárpótlási igényét. A nagy többségük termőföldre és ingatlanra vonatkozik, vállalko­zás után mindössze 1114 esetben igényeltek kárpótlást. Arra a kérdésre, hogy össze­sen hány igény benyújtására szá­mítanak, az elnök azt mondta, hogy hétről-hétre jelentősen nő az ügyfelek száma, ezért most még korai lenne a jóslás. Annyi bizonyos, hogy mintegy 1,5 mil­lió ember szenvedett joghát­rányt. Az első hónap tapaszatalatai- ról Sepsey Tamás azt mondta, hogy sokan még nem értik: az elvett vagyontárgyakért kárpót­lás jár, s nem természetbeni kár­térítés. Azt is fontos ismételten hangsúlyozni, hog/ az 1939 és 1949 között sérelmeket szenve­detteket egy későbbi törvény alapján kapnak kárpótlást, tehát nekik most nem kell beadni igénylést. A legtöbb félreértés azonban az árverések körül tapasztalható. Sokan azt hiszik, hogy spekulán­sok felvásárolják majd a kárpót­lásijegyeket, s azokért termőföl­det vehetnek maguknak. Sepsey Tamás rámutatott: a törvény egyértelműen szabályozza: csak a kárpótlásra jogosultak vehet­nek termőföldet az őket megille­tő kárpótlási jegy erejéig. A politikai félrevezetés és fél­remagyarázás szövevényes vilá­gában egyre nehezebb eligazod­ni. Napról-napra a bizonytalan­ság nő körülöttünk. S az utólagos helyreigazítások aligha mérsé­kelhetik a kételyt és a kiábrán­dultságot, mely az egzisztenciá­lis létviszqnyaiban fenyegetett többséget jellemzi. Annyi azon­ban kétségtelen, hogy a létrejött demokrácia sokkal törékenyebb annál, mintsem első látásra gon­dolnánk. Mikor a demokrácia vé­delmében emelnek szót tekinté­lyes ellenzéki tudósok, mikor egyre-másra jelennek meg a kor­mánypártok „önmagyarázó” nyilatkozatai, egy pillanatig sem hihetünk abban, hogy ezek csu­pán a politikai csatározások kísé­rőjelenségei. Annál kevésbé, mert a jelenlegi válságban, ami­kor az alig megerősödő hatalmi struktúra mind jobban és jobban megrendül, az állampolgárok pe­dig új tájékozódásra és új érté­kekre vágyakoznak, szükségsze­rűen felszínre tör a félelem attól, hogy az eddig szemérmesen tit­kolt pártpolitikai szándékok akár végzetesek is lehetnek. Ha ugyanis leplezetlen támadás in­dul a sajtószabadság ellen, ha új­ra a politikai elkötelezettség vá­lik mértékadóvá, senki sem re­ménykedhet a demokratikus ha­talomgyakorlásban. Csupán a nem teljesen előz­mények nélküli tekintélyuralmat felépíteni akaró társadalmi cso­port képzelheti önmagáról, hogy kizárólagos érdekei általános el­fogadásra találnak, illetve az új nómenklatúra megteremtésével a politikai stabilitást fenn tudja tartani. Önámítás ez akkor is, ha az ideológiai meggyőzés minden eszközével megkísérli azt sugall­ni, hogy egy új korszakba lépett, amelynek a régi világhoz nincs semmi köze. Ameddig a hatal­mon lévő politikusok úgy vélik, hogy az a sugalmazás eredmé­nyes, nem is lehet más feladatuk, mint az ellenségképzés fortélyos formáit megtalálni. Olykor arra hivatkozva, hogy az államszo­cializmus örökösei még mindig ellenőrzésük alatt tartják a rend­szerváltozás folyamatát, olykor pedig a félelemébresztés motívu­mait is felhasználva. Csakhogy ezek a a módszerek legfeljebb időlegesen hozhatnak ered­ményt. Hiszen az állampolgárok azo­nosuló vagy ellenszegülő akarata elválaszthatatlan kapcsolatban áll a cseppet sem reménykeltő társadalmi-gazdasági valóság­gal, s az egyének beálítottsága és morális cselekedetei között el­lentmondásos, paradox és ennek ellenére tipikus kapcsolatok lé­teznek. így az elégedetlenséget lehetetlen félrevezető politikai szólamokkal megszüntetni, mint ahogyan az is nyilvánvaló, hogy az ígéretek valóra váltásának olyan időszakához érkeztünk el, mikor kézzelfogható eredmé­nyekre van szükség. Éppen a jel­ző nélküli demokrácia kiteljesí­tése érdekében. Kerékgyártó T. István Mit kell tudni az államkötvényről? Október elsejétől november 29- ig jegyezhető a december elsején 15 milliárd forint értékben kibo­csátásra kerülő államkötvény. Az államkötvény hároméves le­járatú, mozgó kamatozású értékpa­pír. Éves kamata két elemből tevő­dik összee. A meghatározó rész az előző hat hónap diszkontkincstár- jegy-aukcióin kialakuló átlagho­zam, amihez - a hároméves lekö­tést elismerendő - kétszázalékos kamatprémium társul. Az előző időszak aukciós tapasztalatai alap­ján az államkötvény indulókamata 37 százalék körül várható. Az értékpapír a névérték alatt jegyezhető. A jegyzés kezdetétől a kibocsátás napjáig terjedő időre 30 százalék diszkontkamat illeti meg a befektetőt. A diszkontár a kibo­csátás napjáig (XII. I.) hetente vál­tozik, a hátralévő idő függvényé­ben. A kisbefektetők további ked­vezményeket is élveznek. Amennyiben egymillió forint ér­tékben jegyeznek ebből a papírból, és nyilatkoznak arról, hogy nem kívánják a kinyomtatott kötvényt hazavinni, értékpapírjukat ingye­nesen elhelyezhetik a tőzsdei ér­téktárban. Ebben az esetben továb­bi 1 százalék kedvezményt kapnak a diszkontárból. (Például ha egy kisbefektető a 40. héten - október 1-4. között - jegyez államkötvényt, a tízezer fo­rintos kötvényt 9530 forintért vá­sárolhatja meg. Amennyiben nem kívánja átvenni, akkor száz forint­tal olcsóbban, tehát 9430 forintért juthat az értékpapírhoz.) Lényeges tudnivaló, hogy a ka­matot minden évben fel kell venni, nincs mód a tőkésítésre. Mivel nincs automatikus visz- szavásárlás, de a papírt valamilyen formában likviddé kell tenni, még az idén - forgalmazotti kategóriá­ban - bevezetik a tőzsdére. A kibocsátó túljegyzést nem fo­gad el. Az egymillió forint alatti jegyzéseket mindenképpen elfo­gadják, s csak az ezt meghaladó összegeknél van allokáció. Hetenként összesítik a jegyzé­seket, és az elfogadásról a sajtóból értesülhet a vevő. A tőzsde likviditására - minden valószínűség szerint - nagyon jó hatással lesz az új értékpapír, s a hosszú távra befektetők is jól jár­nak. Csemege aHunyadi úton • Tegnap reggel megnyílt Szolnokon, a Hunyadi út 39. szám alatt aSzabó Kereskedelmi Betéti Társaság Fűszer-csemege üzlete. A bolt átadásával a Hunyadi útiak régi vágya vált valóra, mivel a környéken ilyen jellegű bolt nem volt. A közel egymillió forintos árukészlettel megnyílt új üzletben szinte minden megtalálható, és meglepően olcsó áron. Tervük, hogy az igényekhez alkalmazkodnak úgy nyitva tartásban, mint áruválasztékban. Képünk a nyitás előtti pillanatban készült. (Fotó: N. Zs.)

Next

/
Thumbnails
Contents