Új Néplap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1991-08-07 / 183. szám

1991. AUGUSZTUS 7. Megyei körkép 3 A biztosítás önkéntes is lehet Jó tudni a munkanélküli járulékokról A foglalkoztatás elősegí­téséről és a munkanélküli­ek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 1991. július 1-től kezdődően a munkaa­dóknak és munkavállalók­nak járulékfizetési kötele­zettséget ír elő. A járulékfi­zetés rendelkezéseinek vég­rehajtásával kapcsolatban - mind a munkaadók, mind a munkavállalók részéről - több kérdés merült fel, az Új Néplap tájékoztatásul, valamint az egységes gya­korlat kialakításának segí­tése érdekében, ezért adja közre az APEH és az Or­szágos Munkaügyi Köz­pont tájékoztatóját. Munkaadói járulékot azon bruttó keresetből kell levonni, amely nyugdíjalapot is képez. Vagyis a levonást a nyugdíjjáru­lékkal analóg módon kell elvé­gezni. A munkavállalói járu­lékként csupán a főfoglalkozású munkaviszony alapján a munka­adótól kapott és nyugdíjjárulékot képező bruttó kereset 0,5 száza­lékát kell befizetni. (Önmagában az a tény, hogy valaki nem teljes munkaidőben dolgozik, nem zár­ja ki a főfoglalkozás fennállását, így a részfoglalkozás is adott esetben főállásnak minősül.) Mentesülnek a járulékfizetési kötelezettség alól a munkaadók közül az állami költségvetési szervek. (Ezek körét a PM és MüM 8003. (Pk. 10.) együttes tá­jékoztatója határozza meg, a közlemény megtalálható az 1991. évi 10. sz. Pénzügyi Köz­lönyben. Illetve azok a munka- vállalók, akik öregségi, rokkant­sági, vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülnek és ennek folyósítása mellett állnak mun­kaviszonyban. Ebbe a körbe tatoznak azok is, akik az előzőek szerint a nyug­díjjogosultságot ugyan megsze­rezték, azonban azt nem veszik igénybe, hanem főfoglalkozású munkaviszonyban állnak (va­gyis a nyugdíjat részükre nem folyósítják). A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a munkavállalói járu­lék fizetési kötelezettsége alá nem tartozó személyek is járulé­kot fizessenek, s ennek alapján - az esetleges későbbi munkanél­küli járadék folyósításához - jo­gosultságot szerezzenek. Azok­kal, akik ezzel a lehetőséggel él­ni kívánnak, az adott megyei munkaügyi központ megállapo­dást köt. A megállapodás feltételeinek, a fizetendő járulék összegének, valamint az ennek alapján járó munkanélküli ellátás kiszámítá­sa szabályainak kidolgozása - az Érdekegyeztető Tanács Munka­erőpiaci Bizottságánál folyamat­ban van. Az önkéntes biztosítási rendszer elkészülte után az ál­lampolgárok széles köm tájé­koztatást kapnak. A munkaadói járulékot a munkaadó az önadózás szabá­lyai szerint állapítja meg, bevall­ja, és az állami adóhatóságnál megnyitott számlára fizeti be. A munkavállalói járulékot a munkaadó állapítja meg, vonja le, fizeti be és saját bevallása ke­retében vallja be. A munkaadó a munkaadói és a levont munkavállalói járulékot az elszámolt hónapot követő hó 20. napjáig köteles befizetni az Adó- és Ellenőrzési Értesítő 1991. évi 5. számában közzétett számlákra. A munkavállalói járulék összegével a munkavállaló adó­alapját csökkenti. („A munkavi­szonyból származó személyi jö­vedelemadó nyilvántartó lapja 1991. évre” B. Sz.ny. 15-01 r. sz. nyomtatvány 8. pontjában kell a munkavállalói járulékot szerepeltetni.) A hóközben létesített munka- viszonyok esetében a munka­adói és a munkavállalói járulé­kot a munkában töltött időre kifizetett bruttó kereset alapul­vételével kell kiszámítani és le­vonni. / \ A boldog család Nem fogják elhinni, talál­koztam boldog családdal is. Manapság, amikor mindenki szomorú, panaszkodik, sír, és lógó orral járkál az utcán, va­lóban nem mindennapi lát­vány egy boldog család. A Nyugati pályaudvarról este 9 óra után Debrecen-Szat- mámémeti felé induló vonat másodosztályú kocsijában ül­tek. Egy kislány, egy kisfiú és az édesapjuk. Beszélgettek. Egész úton. Valahogy mindig volt mondanivalójuk egymás­nak. Anélkül, hogy a gyerekeket fegyelmezni kellett volna - ne ülj ide, ne ülj oda, ne csináld ezt, ne csináld azt! -, vagy anélkül, hogy fásult hallgatás­ba burkolóztak volna. Az apa éppen a nagymamánál töltött szünidőről hozta haza a gyere­keket. És meséltek. A gyerekek áz élményeikről, de az apának is volt mondanivalója. Néha el­elkaptam egy mondatfosz­lányt, amelynek végén jóízű nevetés csattant. No nem „szuperélményekről” volt szó, nem a tengerről, vagy Pá­rizsról, hanem például arról, hogy kinek a fejére esett a ro­hadt körte. A gyerekek se viseltek már­kás szabadidőruhát és Adidas cipőt. Szolnok előtt leszállás­ra készülődtek. Amikor látták, hogy én felállók, felajánlot­ták, hogy ha arra lakom, amer­re ők, elvisznek, este fél tizen­egy után ugyanis nehezen ka­pok autóbuszt. Annyira meg­lepődtem (a mai világban el­szokott az ember már ettől!), hogy elfogadtam a meghívást. Az állomás mellett állt a ko­csijuk. Nem Volvo volt, nem Mercedes, de még csak nem is egy szerény Suzuki. Néhány éves, zöld Skoda várt bennün­ket. Útközben megtudtam, hogy van még egy gyerek a családban. Nemrég született. Bár nem tervezték, csak „úgy jött”, aranyos kiskölyök. Amikor kiszálltam a Sko­dából, a gyerekekkel még in­tegettünk egymásnak. Aztán arra gondoltam, ha olyan valakivel hoz össze a sors a vonaton, akinek Mazdá­ja van, most talán várhatnám a buszt, vagy fizethetném a ta­xit. De eszembe jutott, hogy olyannal, akinek Mazdája van, nemigen találkoztam vol­na a sebesvonat másodosztá­lyán... Pápalátogatás előtt Békességet, lelki megnyugvást hozzon! A jászszentandrási takarék- szövetkezetből jó belátás nyílik az állampolgári zsebekbe. Ha valahol, hát itt tudják, miként is él a község lakossága. Minő gon­dok foglalkoztatják, s a szűkös­ség, avagy a bőség jellemzi-e a települést. Ossik Emánuelnét itt kérdeztem a pápa érkezéséről és arról, miben vár útmutatást Szentandráson a hívő ember.- Úgy látom innen a takarék- pénztár pultja mögül, hogy a környezetemben is egyre több az elesett ember, a munkanélküli, s az olyan, akinek alig futja ki a nyugdíja a következő hónapig. A polgároknak szemlátomást meg­csappant a pénzük, sokan szorul­nának rá a- szociális támogatá­sokra, amiből egyre kevesebb van. Ilyenkor a nép lelki nyugal­ma felbolydul: ha a pápa a láto­gatásával le tudja csillapítani a kedélyeket, szükség van rá, hogy jöjjön.- Önök ott lesznek valame­lyik rendezvényen?- Sajnos, családi gyász miatt nem mozdulunk ki, egyébként korábban már voltunk Máriapó- cson. Az erkölcsök szerintem la­zulnak, a házasságok sorra bom­lanak fel, egy pápai intelem biz­tos, hogy jó visszhangot kelt a hívő emberek lelkében. Mi köz­vetlen fohászt nem küldünk se­hová, hiszen szerencsénkre ko­rábban sem voltunk rászorulva a segítségre, úgy is mondhatnám, hogy eltartottuk magunkat, mi aztán nem kerültünk sokba az államnak. Hát, ezt nem mond­hatja el mindenki magáról. Aki támaszra szorul, örül annak is, ha lelkiekben kap valamit. A jásziványi élelmiszerbolt előtt egy kisebb kupaktanács kö­zepébe csöppentem. A szóvivő a hetvenéves Hubai István volt, tő­le érdeklődtem, milyen érzések­kel várják a pápát.- Nézze, én katolikus nevelést kaptam, nem mondhatok mást, mint azt, hogy ha itt jár, nem vagyok ellene, hogy megláto­gassa a csóró magyarokat. Én ugyan csak a tévében nézem, de kíváncsian várom, milyen üze­netet hoz a számunkra. Mert az biztos, hogy ahol eddig megje­lent, a szavai sokáig csengtek ab­ban az országban, ahol járt. Úgy ítélem meg, hogy szociális gon­dolkodású ember, törődik a sze­gényekkel.- Ön ugyebár magát nem so­rolja közéjük?- Hát, nem nősültem meg, het­venévesen egyszál magam va­gyok, világéletemben maszek voltam, ma is a magántulajdon pártján állok. Egy lakatos műhe­lyem volt, ahol jobbára kerék­párokat javítottam, cégtáblát nem tettem ki, de több munkám került, mint egy ktsz-nek. A nyugdíjjárulékot 1962 óta fizet­tem, és most annyi nyugdíjat ka­pok, hogy ha Antall Jóska tudná, megszégyellné magát: 5 ezer kétszáz forintból élek. De nem panaszként mondom, mert dol­gozgatok is egy keveset.- A családjának nem volt va­gyona?- Dehogynem: 22 hold föl­dünk volt. A németek a háború­ban elvitték a lovat, tehenet, ami maradt, azt elhajtották az oro­szok, de még engem is ottfogtak fogságba. Nem kérek én vissza földet, mit kezdenék vele? Én már így maradok, velem a pápa sem tud csodát tenni. A kórus közbeszól: „De mibe kerül majd a látogatás... Inkább odaadnák a százmilliókat a sze­gényeknek...” Hubai István csi- títja őket:- Hajön a pápajönnek veié a külföldiek is, és hozzák a pénzt. És azért a Szentatya hitele több, mint bármelyik politikusé. Mi­ránk pedig ránk férne egy kis erkölcsi tanítás, az biztos. A megye katolikusságának nagy része a Jászságban él. Az e hitet vallók egyik fellegvára Jászapáti. Török Sándor polgár- mester kicsit a város gondját is magáévá fogadja, így jó előre végiggondolta a látogatás zűrös napjait.- Elmondhatom, hogy váro­sunk türelmetlenül várja már II. János Pált. Ebben a kilátástalan helyzetben végre egy fénysu­gár... Nagyon szeretnénk, ha a pápa arra buzdítaná az embere­ket, hogy ezt a nehéznek ígérke­ző időszakot, ami még előttünk áll a felemelkedésig, türelemmel viseljék. Ennél nagyobb szolgá­latot nem tehet. Az is jól jönne, ha a keresztény vallást megerő­sítené eresztékeiben, hiszen e té­ren van tennivaló bőven. A csa­ládok eltávolodtak egymástól. Szomorúan látom, hogy széthul- lóban van ez a legkisebb közös­ség. A családfő tisztelete is las­san a múlt ködébe vész. Aztán a tízparancsolat: ne ölj, ne lopj... betarttatása akár napi programja is lehetne egy önkormányzat- nak.- Ön azért egy város bizton­ságáért is felel: nem lát veszélyt abban, hogy egy népvándorlás forgatja majd fel az ország rend­jét?- Dehogynem: már eddig is alig múlik el nap a városban, hogy ne történjen valamilyen felháboi'tó bűncselekmény. At­tól tartok, hogy a pápa szemé­lyének biztosítása annyira leköti majd a rendőrséget, hogy nem lesz energiájuk szemmel tartani a bűnöző elemeket. Ez pedig na­gyon siralmas következmények­kel járna, s biztos, hogy beárnyé­kolná az ünnepi fogadtatást.- Az anyagiakról miként vé­lekedik - már amibe a látoga­tás kerül?- Gondolom, nem kerül ke­vésbe sem a rendőrség mozgósí­tása, sem az építmények felállí­tása, ahol a Szentatya megfor­dul. De én azért mindezt nem számolnám át forintra, hiszen felmérhetetlenül sok lehet az az erkölcsi adomány is, amit szét­oszthat az itt tartózkodása során a hívők között.-pb ­Kipróbáltuk a Renault 19-est Francia elegancia erős dízelmotorral Kelet-Nyugat Fesztivál A tiszapartisok Dániában A Tiszaparti Gimnázium és Egészségügyi Szakközépisko­la az utóbbi két esztendőben előretört meghúzódó csendes­ségéből. Törekvéseik gyümölcsei mára beértek - bizonyítják ezt az országos versenyeden kivá­lóan szereplő diákjaik, vala­mint az a megbízatás, melynek értelmében Dániában, a kop­penhágai Kelet-Nyugat Feszti­válon Magyarországot a Tisza­parti Gimnázium énekkara képviseli. (Karnagy: Góhér Edit). Az említett kórusfesztiválon tizenkét ország vesz részt. A felkészülést és a nagy utazást az iskola pályázatokkal nyert pénzekből támogatja olyannyi­ra, hogy az augusztus 12-21. között megrendezett fesztivál a gyerekeknek egyetlen fillérjé­be sem kerül. A 45 diákból, 3 tanárból álló küldöttség autóbusszal teszi meg a hosszú utat. A szervezők figyelmessége, hogy a Dániába vezető autósztrádákon fizeten­dő díjakat előre lerótták, az er­ről szóló igazolás már a szolno­ki diákok birtokában van - fi­zetniük itt sem kell. Egyetlen dolguk: a sikeres fellépésre koncentrálni. Műsorukban töb­bek között Dextler, Debussy, Bartók, Kodály és Bárdos-mű­vek szerepelnek - reméljük méltó sikerrel. (ksz) A francia állami nagyvállalat, a Renault középkategóriájú, 19- es számot viselő modellsorozata 1988-as premierje óta látványos karriert futott be Európában. Hogy minek köszönhető az autó piaci sikere? Nos, erre a kérdésre kerestünk választ nemrégiben, amikor a Renault Szolnok, azaz a T & T Kft. jóvoltából kipróbál­hattuk a 19-es egyik ötajtós dí­zelváltozatát. Már első pillantásra szembe­tűnő, hogy a kocsi karos­szériájának fejlesztésekor finom munkát végeztek a mérnökök a szélcsatornában. Az ízléses kár­pitozásé utastér meglehetősen tágas, bőséges a lábtér az első és a hátsó utasoknak egyaránt. Az ülések franciásan kényelmesek, de nem túl puhák. A csomagtartó szintén tisztességes méretű, 386 literes, amely a hátsó ülések le­hajlásával tovább növelhető. A műszerfal funkcionális szem­pontból kifogástalan, a kocsi ke­zelése nem igényel megszokást. Egyedül a hamutartó elhelyezé­se szerencsétlen. A vezető keze és utasának égő cigarettája ugyanis könnyen „találkozhat” a sebességváltó karjának közelé­ben. Az 1,9 literes, 65 lóerős dízel­motor nyugodt járású és a haté­kony zajszigetelésnek köszön­hetően meglepően csendes még a magasabb fordulatszám-tarto- mányban is. A motor maximális nyomatéka már 2200-as fordula­ton Rendelkezésre áll, ami lusta vezetési stílust tesz lehetővé. Az autó azonban dízel létére sem lomha, hiszen álló helyzetből 15,7 másodperc alatt eléri a 100- as tempót, ezzel jó néhány ben­zines társát megelőzi.. A kormánykerék szervo nél­kül is könnyedén mozgatható, csak kissé érezhető, hogy a kocsi orrában súlyos dízelaggregát duruzsol. A robusztus családi „öszvér” ötfokozatú váltója szintén könnyen kapcsolható, át­tételi fokozatai összhangban vannak a motor karakterisztiká­jával. A 19-es futóműve kényel­mes utazásról gondoskodik, még 140-es tempóban vagy éles ka­nyarokban is jóindulatúan és biztonságosan viseli a terhelést. A futóműhöz hasonlóan a fékek ugyancsak jó osztályzatot érde­melnek. A fékerő pontosan ada­golható, nagy sebességről is tö­kéletes a lassulás. Összességében tehát egy bi­valyerős motorú, kellemes úti­társat ismertünk meg a Renault 19 GTD-ben. Vezetésének élve­zetét tovább növeli a számos lu­xusfelszerelés, így az elektro­mos ablakemelő és a távműköd­tetésű központi zár, valamint az a tény, hogy a kocsi szinte hihe­tetlenül takarékos. Tartós ki­lencvenes tempónál mindössze 4,6 liter dízelolaj az étvágya. A GTD változat alapára: 1 millió 353 ezer forint. L. Z. a Kenuim wuiu legfODD erossege a kisfogyasztású, de kellő erőtartaléké dízelmotor, a kényelmes és variálható belső tér, illetve a biztonságos menettulajdonságok.

Next

/
Thumbnails
Contents