Új Néplap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)
1991-08-07 / 183. szám
4 1991. AUGUSZTUS 7. Nyílt tér Még egyszer Tenyőszigetről A termőföld védelmében Az FM Jász-Nagykun-Szol- nok Megyei Földművelésügyi Hivatalának munkatársai nagy figyelemmel kísérték az Új Néplapban folyó vitát a Holt-Tisza partján lévő úgynevezett tenyő- szigeti részen kialakításra váró telkekkel kapcsolatosan. Miután ez a téma 1989-ben egyszer már vizsgálat tárgyát képezte, az akkori városi tanács vb. telekkialakítással kapcsolatosan olyan állásfoglalást hozott, hogy csak akkor járul hozzá a zártkertek kialakításához, ha a szükséges jóváhagyásokat a Víz- és Csatornamű Vállalat beszerzi. Számomra ismeretlen ok miatt ez a téma a mai napig a hallgatás homályába veszett. Feltételezem azért, mert nem találtak a megoldásra törvényes lehetőséget. Újra előszedve a témával kapcsolatos dokumentumokat, a következőket lehet megállapítani: A rákóczifalvi Rákóczi Mgtsz, és a Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat adás-vételi szerződés keretében 1989. október 26-án 77 hektár és 5844 m2 termőföld területére kötött szerződést. A vételi díjat 30 millió forintban állapították meg. Ezt követően 1989. május 31-i dátummal az akkori városi tanás vb. műszaki osztályának vezetője a Víz- és Csatornamű Vállalat megkeresése kapcsán hivatalos leiratban nyilatkozik. A határozatot pontosan idézem: „...A Városi Tanács VB műszaki osztálya elvileg hozzájárul a zártkerti hasznosításhoz, azonban ehhez be kell szerezni valamennyi érintett szakhatóság elvi hozzájárulását és telekkialakítási tervet kell készíttetni. Ennek engedélyezési eljárását az érvényben lévő jogszabályi előírások figyelembevételével kell lefolytatni.” Ennek a feltételnek a mai napig nem tett eleget a vállalat, sőt, az egész üzlet bonyolítását rábízta a LIMIT Kft.-re. A Limit Kft. a Tisza Limes Kft.-t bízta meg, hogy a Víz- és Csatornamű Vállalat kezelésében lévő szántóterület termelésből való kivonásához a szakhatósági hozzájárulást szerezze meg. Tisztelt Igazgató Úr! Szeretném me|kérdezni, hogy a vállalat tulajdonát képező szántóterület időközben kft.-tulajdonba ment át? Ha igen, akkor a kft.nek kell a hivatalos procedúrát vállalni, a kérelmeket saját jogán, mint önálló jogi személy, a vállalat kihagyásával folytatni. Meg kívánom jegyezni még, hogy ez a terület külterület, és itt kapcsolnám be a Megyei Jogú Önkormányzati Testület állás- foglalásával kapcsolatos észrevételemet, mely szerint illetéktelennek tartom a testület döntését abban a formában, ahogy az Új Néplap hasábjain ez megjelent, mivel külterületi termőterületek esetében az önkormányzat készíttethet távlati rendezési tervet, vagy a már kialakított zártkertek esetében hozhatott volna döntéseket, amelyben célul tűzheti ki a közigazgatási területhez való kapcsolását. Ez természetesen már üzleti kérdés, ahol az új tulajdonossal meg kell állapodni újabb adásvételi szerződés keretében. Az olvasót nem kívánom terhelni a jogszabályok felsorolásával, de az idevonatkozó jogszabály szerint zártkertté azon terület nyilvánítható a termőterületekből, amely régi értelemben (de még ma is él) nagyüzemi művelésre alkalmatlan és legalább 5 hektár nagyságot meghaladó terület. A testület döntést csak akkor hozhatott volna e témával kapcsolatosan, ha már a Víz- és Csatornamű Vállalat rendezte volna saját hatáskörében a zártkertté nyilvánítást és a testületnek a feladata a továbbiakban e területen az, hogy előírja a zártkertekkel kapcsolatosan, hogy a létesítendő szerszámos, raktárok, tárolók, melyeknek alapterülete 30 m2-nél több nem lehet - hogy helyezze el, milyen anyagból építse, tehát magyarul: az építéssel kapcsolatos hatósági feladatok előírása. Most viszont úgy tűnik mintha a testület mindezt figyelmen kívül hagyta volna. Döntött: csatornázni kell, burkolt utat építeni, erdősávot létesíteni, ami - szeretném újra hangsúlyozni - hatáskörileg nem tartozik a testületre. A tisztánlátás érdekében a lakosságot is szeretném tájékoztatni, hogy a Holt-TiSza partnak ez a része a repülőtér leszállp pályája alatt fekszik és a Holt-Ti- szával párhuzamosan, a kijelölt terület közepén egy magasnyomású gázvezeték húzódik végig. Ez a két tényező úgy érzem, meghiúsította a korábban is, de a jövőben is a vállalatnak azt az elképzelését, hogy ott üdülőtelkeket alakítsanak ki, ezért most burkoltan, a törvényes előírásokat kijátszva, csak zártkertről beszél. A zártkerttel kapcsolatosan a továbbiakban szeretném azt is az olvasók tájékoztatásául elmondani, hogy a zártkert-kiala- kítás nem kíván csatornát, villanyvezetéket, burkolt utat, csupán egyszerű területkijelölést, földutakkal. Ez esetben valószíTorgyán megválasztása kapcsán Az SZDSZ ajánlat megfontolandó Petronyák László, az MDF országgyűlési képviselője megvédte a jelenlegi kormánykoalíciót Tor- gyán kisgazdapárti elnökké választása után Kis János ellenében. Érveit gyöngének érzem, de ez nem a képviselő úr hibája - ez a koalíció a jelenlegi felállásban máT védhetetlen! A kisgazdák bevonása már az induláskor is kétséges eredménnyel biztatott. Néhány nosztalgikus jelszón, (bort, búzát, békességet - Isten, haza, család) kívül mást nem hoztak ebbe a házasságba. Illetve a hozomány része volt még etikailag elfogadható, Az Új Néplap politikai vitafóruma nű, hogy a most meghirdetett vételár töredékéért sem kelnének el ezek a telkek. Tisztelt Vitázók! Azzal szeretném ezt az Új Néplap hasábjain folytatott vitát befejezni, hogy jó lenne, ha példaként szolgálna a termőfölddel kapcsolatosan másoknál is ez az ügy, hiszen a megyében - más formában ugyan - hasonló jogszabályellenes vagy a most életbe lépő jogszabályokban tervezett elképzelésektől eltérő tendenciák felfedhetők. Az átfedések, mint a Víz- és Csatornamű Vállalat esetében két kft. bevonása; feltehető, hogy nem egészen tisztességes utat kívánnak választani hatósági szempontból, miután a bíróságok, ügyészségek egyéb jogviták miatt leterheltek, gondolom számukra sem hiányzik, hogy munkájukat ilyen ügyekkel is tovább nehezítsük. Megkívánja a tisztességes tájékoztatás, hogy ilyen nagy létszámú új tulajdonost becsületesen informáljunk az előtt, mielőtt egy ilyen kétes értékű adásvételi szerződést aláír vagy elfogad, hisz a szerződések megkötése után csak bírósági úton lehet a jogvitákat tisztázni. Kérem Önöket, a legdrágább kincsünk, a termőföld védelme érdekében próbáljanak olyan törvényes utat választani, amely a későbbi jogvitákat megelőzi. Dr.Török István hivatalvezető FM Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földművelésügyi Hivatala MSZDP-álláspont Szakszervezeti irányelvek A Magyarországi Szociáldemokrata Párt Szakszervezeti-Érdekvédelmi Munkacsoportja alakuló ülésén irányelveket fogalmazott meg a szakszervezetekkel kapcsolatban. Ezeket az irányelveket az MSZDP Országos Elnöksége 1991. július 30-i ülésén megtárgyalta, és az MSZDP hivatalos szakszervezeti álláspontjaként fogadta el. 1. Az MSZDP legfontosabb feladata a munkavállalói érdekek politikai megjelenítése. Nem tesz különbséget a különféle szakszervezetek között. Szándékában áll kapcsolatot kiépíteni minden szak- szervezeti irányzattal, tömörüléssel. 2. A szakszervezet megítélésének alapja az általa végzett érdek- védelmi munka és ennek hatékonysága, eredményessége. 3. Valamennyi szakszervezetnek és szakszervezeti tömörülésnek joga van anyagi bázishoz. 4. A rendszerváltás egy átmeneti időszakra szükségessé teszi a törvényhozás beavatkozását, de ez káros folyamatok elindítója is lehet, mint minden testidegen beavatkozás a társadalmi szervezetek életébe. 5. Az ágazati-, szakmai szak- szervezetek tradicionális vagyonának esetleges kisajátítása jogellenes. Ennek a vagyonnak az adott ágazat, szakma mindenkori érdek- védelmi szervezeteiben kell maradnia. 6. Támogatjuk a gyakori szak- szervezeti választásokat, hogy ez lehetőséget nyújtson olyan szak- szervezeti vezetés kialakítására, ami mindenkor megfelel a munka- vállalók igényeinek. 7. A szakszervezet „nagyságának ’ ’ mértéke egyedül a tagság létszáma. Minden más kritérium hamis, és elítélendő. 8. A vagyoni alapok átcsoportosításának mindenkor a szakszervezetek taglétszámához kell kapcsolódnia. 9. Az úgynevezett „szakszervezeti konföderációknak” (autonómok, ÉSZT, Szolidaritás, stb.) amelyeknek taglétszáma esetenként sokszorosa egyes „nagy” szakszervezeti szövetség taglétszámának, ugyanolyan súlyhoz kell jutni a jogi rendezésnél, mint a„nagyoknak”. 10. Az MSZDP álláspontja szerint az érdekvédelmi válság akkor fog megszűnni, ha a szakszervezetek problémáikat a szociáldemokrata alapértékek mentén történő politizálással próbálják megoldani. 11. A szakszervezeti válságért felelősek az egykori demokratikus ellenzék vezető pártjai, mivel a válság kirobbanása javarészt annak következménye, hogy a parlament nem rendezte időben az érdekvédelemjogi kérdéseit. Felelősek az egykori állampárt utódtestü- letei, mivel szakszervezeti vezető kádereiket késlekedve vonták (vonják) ki egyes szakszervezetekből, így késleltetve a munkavállalói bizalom kialakulását. MSZDP Országos Elnöksége de a gazdaság fejlődését nem segítő reprivatizációs álmuk, s Tor- gyán úr, ez a hatalmi mámorba beleszédült önjelölt néptribun. Elgondolkoztató, hogy mi iszonyatosan felháborodtunk azon, ha a parlamenti ellenzék bírált, néha persze akadékoskodott - tette azt, amit az ellenzék általában tenni szokott. Torgyán József az elmúlt évben igazi ellenzékiként viselkedett - lá- zított, földet osztott, kormányt akart buktatni, új választásokat követelt - s mi legfeljebb a fogunkat szívtuk. A kisgazdák belügye lenne, hogy kit és milyen manipulációk révén választanak pártelnöknek, ha nem lennének egy demokratikus koalíció tagjai. Igaza van Petronyák képviselő úrnak - Torgyán doktor stílusát „sokan díjazzák” - sajnos! Hasonló stílussal egy germán úriember ragyogó karriert futott be. Neki is esélye lesz rá, ha gazdasági életben nem lesz pozitív elmozdulás. Ürügy mindenképpen akad az elégedetlenségre: ez a kárpótlási törvény nem az, amit a kisgazdák ígértek választóiknak, így akkor is elégedetlenek lesznek vele, ha sikerül végigvinni. Pedig ez sem biztos - hiszen az őszre népszavazást kezdeményezett a kárpótlási törvény ellen néhány parlamenten kívüli szervezet. (Egy évvel ezelőtt ez ragyogó ötlet lett volna, ma féléves huzavona s az országgyűlés döntése után már felesleges izgalomkeltés lesz!) Ipari miniszterünk ugyancsak őszre „ígéri” ágazata mélypontját. Forró őszünk és kemény telünk lesz - már ami a gazdaságproblémákat illeti. Az elégedetlen tömeget lehet manipulálni - s ne is reméljük, hogy „Torgyán Józsefet megérinti előbb-utóbb a bölcs mérsékletesség szelleme.” Vihar előtti csend van most pártja háza- táján, gondolom a nagy belső tisztogatásra készül. Az új szervezet már végképp nem lesz azonos azzal a párttal, amivel annak idején a koalíciós megállapodást kötöttük. Ami Kis János ajánlatát illeti, bizony megfontolandónak tartom, s nem utasítanám el úgy kapásból, mint ahogyan Kónya úr tette az Új Magyarországnak nyilatkozva. Azt mondja Petronyák úr, „az ellenzéki szerep kényelmes pozíciót biztosít” - hát ezt a pozíciót most úgy tűnik, feladná az SZDSZ. Most nem a versenytárs testvérpártot akarja feláldozni a koalíció oltárán! Nyilván Kis Jánosék látják azt, amit mi nem akarunk tudomásul venni: pozitív gazdasági elmozdulás híján a Torgyán (Thür- mer?) féle demagógok esélye erősödik fel. S azt is látják, a négyes koalícióban talán lenne annyi szellemi potenciál, ami elegendő a már lenn is érezhető gazdasági eredmény produkálásához. A segítőkész gesztusok az ellenzék részéről eddig is megvoltak, csak nem akartunk róla tudomást venni. Nem értem, miért viselkedünk úgy, mintha állandó kampány időszakában élnénk! Nem értem, miért nem jött el az az időszak, amikor mint Konrád György mondja: „a harcosokból kollégák lesznek”? Persze elképzelhető egy kisebbségi kormányzás is, ez viszont az eddigieknél nagyobb kompromisszum-készséget követelne meg. Minderről meg lehetne, (s talán meg is kellene) kérdezni a választásokon győztes parlamenti párt tagságát. Tudom, hogy a kormányalakítás, a koalíció átalakítása a kormányfő joga, de neki, mint pártelnöknek az sem lehet teljesen érdektelen, hogy ebben a kérdésben mögötte állunk-e! Talán a többes szám első személyből az is kiderül, hogy melyik párt tagja vagyok - voltam? A fentieket csak a saját nevemben írtam! Hasznos Rozália Jászberény A kapitalizmusról szóló íráshoz Megszelídítették, vagy megszelídült? Dr.Keresztes Eszternek „A kapitalizmus megszelídítése” című írásához szeretnék néhány megjegyzést fűzni elsősorban a félreértések és a leegyszerűsítő értelmezések ellen. A kapitalizmus megítélése évszázados vitákban alakult. Kétségtelen, hógy a szociáldemokrata Bersn- tein mellett Kautskynak is történelmi érdemei vannak a kapitalizmusjövőképének felvázolásában. Ma már nyíltan kimondhatjuk, hogy Lenin egyik legnagyobb tévedése volt a rothadó, haladó kapitalizmusról adott jellemzése. A kapitalizmus változása azonban bonyolult, sokrétű okokra vezethetők vissza. Közülük csupán néhányat szeretnék megemlíteni. Tény, hogy a Szovjetunió és a szocialista világrend- szer, a forradalom exportjával fenyegette a világot és ez a fejlett országokat egy sor (katonai, politikai, gazdasági, szociális stb.) ellenlépésre késztette. A szociáldemokrácia pedig hatalomra kerülve a kapitalizmus „megreformálásá”-ból vette ki a részét. Mindezek figyelembevételével azonban nem mehetünk el szó nélkül a kapitalizmus belső megújulási vagy fejlődési jelenségei mellett sem. A 30-as években az USA-ban bevezetett New Deal (a.70-es évekig az egész tőkés világ gazdaságpolitikája lett) és a szocialista tervgazdálkodás közös sajátossága volt - az alapvető különbségek ellenére - az állam rendkívüli szerepe a gazdaság- ■ ban. Talán ez a hasonlóság is hozzájárult ahhoz, hogy a 40-es évek elején már megjelenjen a konvergeciaelmélet. A két rendszer közeledését Brzezinsky pl. úgy képzelte el, hogy a kapitalizmus „szocializálódik”, míg a szocializmus „liberalizálódik”. Érdemes ezen az evolúciós fejlődési koncepción elgondolkodni. A pluralizmus elmélete a századforduló táján jelenik meg, majd a 30-as években kezd terjedni, igazi fellendülése azonban a 60-as évekre esik és a 80-as években tetőzik. A pluralizmus jelentése: a sokféleség elismerése és tolerálása. Ennek a sokféleségnek több ve- tülete is van:- Az ideológiában a pluralizmus minden - nem társadalomellenes (ez azonban nehezen megfogható) - eszme szabad terjesztését jelenti, szemben a mo- nizmussal (pl. egyes vallások, a sztálinizmus, hitlerizmus stb.), mely csak a maga egyedülvaló- ságát ismeri el, s minden egyebet tilt vagy üldöz.- A gazdasági pluralizmus lényegében a különböző gazdaságok (nagytőke, kisvállalkozó, szövetkezet, munkásrészvényes stb.) együttélését elfogadja azonos játékszabályok betartásával.- A politikai pluralizmus nem egyszerűen többpártrendszert jelent, hanem olyan demokráciát, amelyben - önkéntes szerveződés folytán létrehozott szervezetei révén - valamennyi társadalmi csoport képviselteti magát a hatalomban. Róbert Dahl, amerikai szociológus szerint a döntések kompromisszumos jellege biztosítja az ellentmondások ellenére e politikai stabilitást. A többség döntéseiben a leszavazott kisebbség érdekeit is figyelembe veszi. A pluralizmus azért válhatott a demokrácia szinonimájává, mert a zsarnoki rendszerek (fasizmus, sztálinizmus) ellen állított alternatívát az egy osztály diktatúrájával szemben a különböző érdekcsoportok közös hatalomgyakorlását. Végül a globális problémák megjelenése a 70-es évek elején a Római Klub jelentéseiben - ha nem is azonnal - sokkolta a világot. Rá kellett döbbenni, hogy a két világrendszer közti háború az emberiség pusztulását jelenti; hogy a Föld nyersanyag-, energia- és élelmiszertartalékai nem állnak arányban az emberiség létszámának növekedésével (lámcsak visszaköszön Malthu- se); végül a környezetszennyeződés - a levegő és az ivóvíz- készletek nagy fokú károsodásán túlmenően - természeti katasztrófával fenyeget (erdők, tengerek élőlényeinek pusztulása, az'ózonlyuk következményei stb.). Mindezek együttvéve nyilvánvalóvá tették, hogy az emberiség nem élhet a régi módon s a fennmaradás csak közös összefogással valósítható meg. E felismerés mutatkozik a felelősséget érző kormányok tevékenységében: bel- és külpolitikájában egyaránt. Persze sok még a régi elem is... A kapitalizmust megszelídítették-e vagy megszelídült, lehet rajta vitatkozni. Gondolom, ez is, az is közrejátszott megváltozásában, hiszen közismert a kölcsönhatás szerepe a fejlődésben. Tény, hogy más ma, mint pl. 50 évvel ezelőtt volt. Mató Vazul Szolnok A megjelent írások tartalmáért felelősséget nem vállalunk.
