Új Néplap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1991-08-24 / 197. szám

2 Hazai körkép 1991. AUGUSZTUS 24. Puccs után tisztogatás Újabb összegek az útalapba Kormányszóvivői tájékoztató (Folytatás az 1. oldalról) Borisz Jelcin oroszországi el­nök csütörtökön rendeletben til­totta be a politikai pártok és párt­vezetőségek működését a szov­jet hadsereg, a szovjet KGB és a szovjet belügyminisztériumnak az oroszországi föderáció terüle­tén állomásozó egységeinek A rendeletet tegnap hozták nyilvá­nosságra. Nurszultan Nazarbajev kazah elnök szintén hasonló tartalmú rendeletet adott ki Kazahsztán­ban. Nazarbajev ezen kívül betil­totta a kazah főügyészségnél, a bíróságok és a vámőrségnél mű­ködő pártok tevékenységét is. Jelcin egy másik rendeletben ideiglenesen felfüggesztette a Pravda, a Szovjetszkaja Rossz- ija, a Glasznoszty, a Rabocsaja Tribuna, a Moszkovszkaja Prav­da illetve a Leninszkoje Znamja című lapok működését. A Litván Legfelsőbb Tanács külön törvényben tiltotta be teg­naptól az SZKP-hoz tartozó Lit­ván KP tevékenységét a köztár­saság területén. A meghiúsult moszkvai puccsot követően Észtországban is megkezdődtek a felelősségre vonások. A tallinni kormány több, szövetségi hatáskörbe tar­tozó nagyvállalat igazgatóját le­váltotta, s kormánybiztost neve­zett ki a főként oroszok lakta északkeleti területekre, ahol a helyi vezetők támogatták a jun­tát. Mindhárom balti köztár­saságban pénteken teljes gőzzel beindult a moszkvai puccs utáni takarítás. E tisztogatás célja a juntával együttműködő szemé­lyek és társadalmi szervezetek felelősségre vonása, a szovjet el­nyomó struktúrák maradványai­nak felszámolása, a függetlenség előkészítése. Rigában péntek délután letar­tóztatták az államcsínyt dicsőítő Alfreds Rubiksot, a Lett KP KB első titkárát, az SZKP KB PB tagját, és a nemzeti rendőrség megszállta a Lett KP székházát, miután a köztársaság parlament­je törvényen kívül helyezte a kommunista pártot. A Lett KP rigai székházát el­foglaló rendőrök csak rövid idő­re vették őrizetbe Alfreds Rubik­sot: a pártvezetőt, mivel képvise­lőként mentelmi joggal rendel­kezik, szabadon engedték. Ru­biksot felszólították, hogy jelen­jen meg a parlamentben, amikor mentelmi jogának felfüggeszté­sét vitatják meg majd a képvise­lők. Csütörtöki sajtóértekezletén Mihail Gorbacsov azt mondta, először akkor szerzett tudomást az ellene végrehajtott puccsról, amikor rájött, hogy a krimi dá­csáját Moszkvával összekötő négy telefonvonal egyike sem működik. Sőt, a dácsa házi tele­fonja is süket volt. A Reuter brit hírügynökség new yorki tudósítása ezzel szem­ben rámutat, hogy néhány szov­jet szakértő - köztük Gorbacsov egykori külügyminisztere, Edu­ard Sevardnadze - kételkedik benne, hogy ez lehetséges volt-e, és azt találgatja, vajon a szovjet elnök aktív vagy passzív részt­vevője volt-e saját maga meg­döntésének. Az összeesküvési teória sze­rint Gorbacsov engedte a maga útját járni a puccsot vagy azért, hogy mattot adjon legfőbb rivá­lisának, Borisz Jelcinnek, vagy pedig azért, hogy kifüstölje a jobboldali ellenzéket. Maga Gorbacsov dühösen el­utasított minden olyan feltevést, hogy bármi szerepe is lett volna a puccsban. Amikor megkérdez­ték, mit szól Sevardnadzenak ah­hoz a véleményéhez, amely sze­rint reméli, hogy a szovjet elnök áldozata és nem szervezője volt a puccsnak, Gorbacsov ezt vála­szolta: “Sevardnadze lelkiisme­retére bízom ezeket a szavakat. Vessünk véget a vitának erről a kérdésről!” (Folytatás az 1. oldalról) László Balázs a kormányülés további témáira rátérve beszá­molt arról, hogy a kabinet érté­kelte a szovjet-magyar kapcsola­tokat, s elemezte az elmúlt napok eseményeit. Antall József ismer- ■ tette az általa és a miniszteri tes­tületek által tett lépéseket, üze­netváltásokat, nyilatkozatokat, köztük Gorbacsov hozzá címzett üzenetét, amelyre, mint jelezte, hamarosan válaszol. Addig is megbízta Kádár Bélát, a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok mi­niszterét, hogy egy munkacso­port élén dolgozzon ki javaslato­kat a sorvadó magyar-szovjet gazdasági együttműködés új ala­pokon való fejlesztésére. A kormány behatóan foglal­kozott a magyar szénbányászok és a szénbányászat legégetőbb problémáival. Megtárgyalta a Mecseki Szénbányák helyzetét, s egyetértett azzal, hogy az ottani válsághelyzet felszámolását az egész térség gazdasági szerke- zettátalakítása kapcsán kialakult általános foglalkoztatási problé­mákkal egyidejűleg kell rendez­ni. Amennyiben tehát nem lehet gazdaságosan működtetni a mélyművelésű bányákat, foko­zatosan zárják be azokat, ugyan­akkor viszont egy komplex vál­ságkezelő program keretében in­dítsanak munkahelyteremtő be­ruházásokat. Mádl Ferenc tárca nélküli mi­niszter előterjesztésében foglal­kozott a kormány a kiemelt je­lentőségű társadalmi kutatások kérdésével, s felkérte a tudo­mánypolitikai bizottság vezető­jét, hogy dolgozzon ki ezzel kap­csolatosan javaslatokat. Keresztes K. Sándor környe­zetvédelmi minisztertől pedig a tököli volt szovjet reptéren fel­tárt környezetszennyezéssel összefüggő fejleményekről tájé­kozódott a kabinet. A májusban végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a volt üzemanyagraktárak környékén régebbi és egészen új keletű kerozin került a talajba. Azt még nem tudni, hogy a szennyeződésektől alig néhány- száz méternyire lévő halásztelki kútsort elérte-e a kerozin vagy sem, mindenesetre lezárták a legközelebbi kutakat. Az ezzel kapcsolatos vizsgálati eredmé­nyek augusztus végére várható­ak. Végezetül a miniszterelnök külön kérésére, a Magyar Hírlap pénteken megjelent, Hamarosan koalíciós tárgyalások kezdődnek című cikke kapcsán a kormány- szóvivő hangsúlyozta: szeptem­ber elején valóban koalíciós tár­gyalások kezdődnek, ám nem a miniszterelnök kezdeményezé­sére, hanem a Kisgazdapárt el­nökének, Torgyán Józsefnek a szorgalmazására. Eszéken ellenállásra készülnek Megnyílt a Dairy Queen hálózat első hazai üzlete Pécsett Új gyorséttermi hálózat első magyarországi üzletét nyi­tották meg augusztus 12-én Pécsett, a Konzum Áruház épületének földszintjén. Az Eszak-Amerikában és a vi­lág más kontinensein több mint hatezer éttermet mű­ködtető Dairy Queen-háló- zat pécsi étterme az ötven éve alapított cég alapelvei szerint természetes alap­anyagokból készíti kitűnő minőségű tejes ételeit, lágy­fagylaltját, amerikai ízesíté­sű hamburgerjeit, bot-dog­jait, sült csirkéit és a finom falatokhoz való különféle sa- látákat. A Dairy Queen olaszországi éttermei után Európában másodikként Magyarországon kezdte meg üzletláncának kiépíté­sét /MTI Fotó: Kálmándy Ferenc/ Birtokba vették új klubjukat a horgászok Lassacskán gyülekeztek az ér­dekeltek tegnap délután négy óra tájt Szolnokon, a Tabán legújabb épületének udvarán. Patyolat tisztaság várta őket, hiszen nagy eseményre készülődtek, a MO- HOSZ megyei intéző bizottsága irodájának valamint a horgász­klubnak a megnyitójára. Jó negyven ember kapott meghívót az ünnepélyes avatásra. A ház tetőterében kialakított tanácsko­zóteremben fehér asztalok mel­lett Czakó Béla, a Magyar Or­szágos Horgász Szövetség ügy­vezető elnöke adta át rendelteté­sének az épületet. Elmondta, hogy a tagság egy­re magasabb mércét állít a veze­tés elé. A horgászok is megújult igényekkel lépnek fel, és szeret­nék idegkímélő sportjukat bizto­sítva látni. A szervezésben ehhez megfelelő munkafeltételekre van szükség. A szövetség az el­múlt öt évben tíz megyei IB-t költöztetett új helyre. A szolnoki váltáshoz a helyi vezető és a ta­gok odaadó munkájára volt szükség. Példaadó a kezdemé­nyezés, hiszen a ház nemcsak munkahelyként működik majd, hanem a tagság szórakozását is lehetővé teszi. Kifejezésre juthat a horgászok együvétartozása, közös érdeklődésüknek megfe­lelően tölthetik el szabadidejü­ket. Kellemes hangulatban foly­tatódott a rendezvény. A közis­mert tárogatóművész, Torma Mihály - aki egyébként horgász - szórakoztatta az egybegyűlte­ket játékával. A résztvevők önfe­ledten énekeltek a fúvószene kí­séretével. Aki a következő idők­ben betér, kellemes környezetre és kedves kiszolgálásra számít­hat. B.Cs. Harcok a város környékén Eszék utcáin tegnap barikádo­kat építettek, hogy megakadá­lyozzák a hadsereg egyes alaku­latainak bevonulását a horvátor­szági városba. Az útakadályokat aláaknázták, és az eszékiek kö­zölték, hogy védeni fogják a Dráva menti partszakaszt is. A városban viszonylagos nyu­galom volt a csütörtöki tüzérségi támadás után, de a környező fal­vakból folyamatosan szállították Eszékre a sebesülteket és a halot­takat. Az eszéki kórházba csü­törtökön 39 sebesültet vittek be, közülük 21 állapota súlyos. A horvát nemzeti gárda ille­tékese szerint a körzetben zajló harcokban összesen két polgári személy és öt gárdista vesztette életét. A Duna vajdasági oldalán több holttestet fogtak ki a vízből, ám a halottak személy- azonosságát nem tudták megál­lapítani. Franjo Tudjman horvát elnök tegnap Zágrábban fogadta War­ren Zimmermant, az Egyesült Államok belgrádi nagykövetét. Tájékoztatta a diplomatát a sú­lyos harcokról és a szövetségi elnökséghez küldött horvát kö­vetelésekről. Az elnök a hadse­reg egyes vezetőit hibáztatta a horvátországi harcok miatt, és a megbüntetésüket szorgalmazta. A köztársaság elleni támadás leállítását a horvát kormány kü­lön is kérte, agressziónak nevez­ve a horvátországi fejleménye­ket. Nyugat-Szlavónia szerb veze­tői a szerb nép számára kértek védelmet, mert szerintük a szer- bek fegyvertelenek és állandó fe­nyegetettségben élnek. „A korongozás olyan mint a muzsikálás” Pro Urbe-díjas a népművészet mestere Kétszeres aktualitással is bú, ha mostanság Karcagon sokat beszélnek a népművészetről, a fazekasságról, a fazekasokról, külön kiemelve Sz.Szabó Mi­hályt, a népművészet mesterét. Az időszerűség egyik oka: au­gusztus 18-án nyílt meg a város­ban az ötödik alföldi fazekastri- ennálé, augusztus 20-án pedig ünnepélyes önkormányzati ülés keretében vehette át Sz. Szabó Mihály, a Népművészet mestere a polgármesteről a Pro Urbe-dí- jat. A sokat megélt, sok híres alföldi fazekassal együtt dolgo­zó, hajlott korú mester így emlé­kezik.- Kilencszáztizenkettóben szü­lettem Karcagon, a szüleim nincstelen parasztok voltak, úgy nézett ki, nekem is ez lesz a sor­som. Az iskolaszünetekben '24- ’25-26 nyarán Kántor Sándor apjának dolgoztam. Csósz volt akkor az öreg a Sáfrány-lóger- nél, hát neki pásztorkodtam. ’27- ben töltöttem be a 14. évemet. Kántorék fazekasinast kerestek, a szüleim odaadtak. Négy év után megkaptam a segédlevelet. Nyolc évig még ott dolgoztam, aztán ’39 elején Mezőtúrra ke­rültem, két évig az ifjúbbik Ba- dár Balázs fazekas mellett vol­tam. Negyvenegyben iparjogo­sítványt váltottam, ekkor kezd­tem önállóan a mesterséget. ’51 - ig tartott ez, akkor bejött az álla­mosítás, az anyaghiány. Kántor is maga volt, pusztult az 6 műhe­lye is, társat keresett. Engem sze­melt ki, így dolgoztunk ’66 feb­ruárjáig. Közben harmadikként betársult Kungazda Ferenc is. ó már akkor csatlakozott, amikor megalakult a Népművészek Szö­vetsége budapesti központtal. ’66-ban kiváltam a Kándor-mű- helyből, a fiam akkor már maga is tanult fazekas volt. '65-re ugyanis kész lett a műhelyem, a két kezemmel építettem. De hogy szavamat ne felejtsem: még a Kántorral való társas munkánk idején ’53. aug. 20-án kapta meg az öreg a Népművészet Mestere címet. Emlékszem, akkor először adtak át ilyen díjat. Kántor Sán­dor díszoklevelét Nagy Imre írta alá. Én ’56 augusztusában kap­tam meg a címet, nekem már csak Hegedűs András kézjegye jutott. Hogy mi az, amit én más­ként csinálok, mint a többiek? Hadd meséljek el egy történetet! Még inaskoromban Györjfy, a néprajzos kezdte forszírozni: fel kellene újítani a tiszafüredi régi fazekasságot, mert kihalt a szá­zad eleje tájt. Hozott egy füredi Miskát - vagy mezőcsáli volt, nem is tudom -, Kántor elém rak­ta: ,JSzt csináld meg ha tudod!" Megcsináltam. Már akkor más­képp dolgoztam mint ő. Az öreg a díszítés főmestere volt, én leg­jobban a korongozásra figyel­tem, a díszítéssel nem törődtem annyit. Mindig büszke voltam a cserepeim könnyűségére. Nem akármi megcsinálni, higgye el! A segédvizsgám például Ácsi Ko­vács János meg Székely Szűcs volt a vizsgáztatóm. A boroskan- csóm olyan könnyűre sikerült, hogy nmaguk is megcsodálták. Hát aztán ezt a ,.tudo­mányomat" Helsinkiben is be kellett mutatnom egyszer, '70- ben a nemzetközi vásáron. Bi­zony mondom: a korongozás olyan, mint a muzsikálás. Kinek milyen melódia van a fejében, azt játsza a hangszeren. A koron­gozásnál is érezni kell az anya­got. Korongozni meg lehet tanul­ni, de ezt az érzést nem. Szeren­csére olyan tanítványok voltak zömmel a kezem alatt, akikbe be­leszületett ez a hajlandósg. Mi­kola Miklósra gondolok meg a fiamra. Talán Kántor is ezt vette észre bennem, amikor odaszegődtem mellé, nem tudom. S ha már újra az ő nevét hoztam szóba, továb­bítanék egy kérést is. A város fazekasai: Szűcs Imre, Kungaz­da Ferenc, Sz. Nagy István, Mi- kóla Miklós, jómagam, de aNép­művészeti Agyagipari Szövetke­zet is azt szeretné, ha Kántor Sándor születésének 100. évfor­dulóján újra itt rendeznék meg a fazekastriennálét. Ami a mosta­nit illeti: elmegyek megnézni, „ha csak egy fél tégla nem esik a fejemre,,!

Next

/
Thumbnails
Contents