Új Néplap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1991-08-23 / 196. szám

2 Világtükör 1991. AUGUSZTUS 23. Újra napirenden a szövetségi szerződés (Folytatás az 1. oldalról) a rendőrség által biztosított repülő­géppel, amelynek fedélzetén Ivan Szilajev orosz miniszterelnök, Alekszandr Ruckoj alelnök, vala­mint két korábbi közeli munkatár­sa, Jevgenyij Primakov és Vagyim Bakatyin is vele utazott. Az elnök saját használatara kirendelt és elő­ző este útnak indított IL-62-es el­nöki különgép üresen tért vissza a Krímből. Az oroszországi rendőr­ség egyik vezetője a reggeli órák­ban azt közölte, hogy a szovjet ál­lamfő az orosz KGB és a rendőr­ség védelme alatt áll. Moszkvai értesülések szerint közvetlenül a szovjet elnök visz- szatérése után - amint ez lehetsé­gesé válik - aláírják az új szovjet szövetségi szerződést, amelynek időpontját eredetileg augusztus 20-ra tűzték. (A szerződést Oroszország, Ka­zahsztán és Üzbegisztán írja alá.) A Gorbacsov kiszabadításában és a puccs meghiúsításában kulcsszerepet jótszó Borisz Jelcin az éjszaka folyamán telefonon kö­szönte meg George Bush támoga­tását. Az orosz elnök közölte, hogy a szovjet belső helyzetet ellenőr­zés alatt tartják. Az oroszországi parlament és a kormány épülete elől a reggeli órákban felszámolták a barikádo­kat, s elhagyta a helyszínt az a tíz harckocsi is, amely a válságos na­pokban átállt az oroszországi ve­zetés oldalára. Gorbacsov első interjúja Az egész világnak tudni kell, hogy egy ilyen kalandorpolitika sohasem érvényesülhet. Az, hogy most itt vagyok, a peresztrojka győzelme - jelentette ki igen fáradt hangon Mihail Gorbacsov a szov­jet rádiónak adott interjújában azt követően, hogy moszkvai idő sze­rint hajnali negyed kettőkor meg­érkezett Vnukovo-2 repülőterére. Mihail Gorbacsov köszönetét mondott az elszánt, és a demokra­tikus reformokat mindenképpen folytatni kívánó szovjet emberek­nek, Borisz Jelcinnek, akinek - szavai szerint - óriási része van abban, hogy sorsa jobbra fordult. A szovjet államfő elismerését fe­jezte ki továbbá az oroszországi parlamentnek hosszas kitartása miatt, és megköszönte a világ ve­zető politikusainak, hogy mindvé­gig erkölcsi támogatásban részesí­tették a törvényes szovjet vezetést.- Ezek a kalandorok a jelenlegi nehézségeinket akarták felhasz­nálni, gondjainkat az élelmi­szerellátással, a nemzetiségek kö­zött kirobbant véres konfliktuso­kat. Amikor odajöttek hozzám és arra kértek, hogy csatlakozzák kezdeményezésükhöz, akkor én határozottan ez ellen voltam. Követeltem, hogy bármi történ­jék is, azonnal hívják össze a Leg­felsőbb Tanácsot. A szovjet elnök a rádióinterjúban drámaian ecse­telte, hogy 72 órán keresztül a szá­razföldön és a tengerről teljesen körülvették és elszigetelték a kül­világtól. Végezetül közölte, hogy rövi­desen - ígérete szerint egy napon belül - részletesen beszámol a szovjet népnek és a világnak arról, hogy mi történt vele az elmúlt na­pokban, és részletes elemzést ad a drámai eseményeket szervező puccsisták tevékenységéről - mondta a rádióinterjúban Mihail Gorbacsov. Jazovot letartóztatták Csütörtök kora regggel letar- tózttaták Dmitrij Jazov szovjet vé­delmi minisztert, aki az egyik ve­zetője volt a Mihail Gorbacsov megdöntésére irányuló elvetélt puccskísérletnek. A hírt egy ma­gas rangú orosz illetékes közlésére hivatkozva jelentette a Reuter. A letartóztatás hírét Szergej Sztanke- vics szovjet parlamenti képviselő, Borisz Jelcin egyik tanácsadója je­lentette be. Hozzátette: a védelmi miniszterrel együtt hajnalban őri­zetbe vették a puccsot szervező nyolctagú Rendkívüli Állapotot Felügyelő Állami Bizottság másik tagját, Alekszander Tizjakovot is. Borisz Pugo meghalt Borisz Pugo volt szovjet bel­ügyminiszter csütörtök hajnalban öngyilkosságot követett el. Az MTI moszkvai irodájának meg­bízható forrásokból származó érte­sülései szerint a volt belügymi­niszter, aki tagja volt a Gorbacso- vot megbuktató állami bizottság­nak, ma reggel saját fegyverével vetett véget életének. Pugo testét a letartóztatásra kiküldött rendőri egység tagjai találták meg. Később az oroszországi parla­ment délelőtti ülésén is megerősí­tették: Borisz Pugo volt belügymi­niszter, a Gorbacsovot megdöntő összesküvő csoport tagja hajnal­ban önkezűleg vetett véget életé­nek. Felesége szintén öngyilkossá­got akart elkövetni, ez azonban nem sikerült, súlyos állapotban kórházba szállították. Pugo szolgálati pisztolyával lőtte főbe magát. A volt minisztert és feleségét a letartóztatásukra ki­küldött biztonsági emberek talál­tak meg, akik betörték a politikus lakásának ajtaját. r Mihail Gorbacsov szovjet elnök a vnukovoi repülőtéren augusztus 22-én hajnalban, miután visszaérkezett krími nyaralójából, ahol három napon át háziőrizetben tartották Gennagyij Janajev és cso­portjának államcsínye idején. gette. Jakovlev ugyanakkor rámu­tatott arra is, hogy a győzelem lep­le alatt számos olyan személyiség is feltört a színen, akik az esemé­nyek idején mély hallgatásba bur­kolóztak. Ezzel összefüggésben Gavriil Popov moszkvai polgár- mester személyesen is megbírálta Alekszandr Besszmertnih külügy­miniszter magatartását. Popov beszámolt arról döntés­ről is, amellyel Jelcint Moszkva díszpolgárává avatták, egyúttal felterjesztették a Szovjetunió Hő­se kitüntetésre. Üzenet a néphez Borisz Jelcin augusztus 22-én, az orosz parlament erkélyéről köszönti mindazokat, akik részt vettek a hatalomátvételi kísérlet meghiúsítá­sában. Korábban olyan híresztelések is lábra kaptak, hogy Pugo öngyil­kossági kísérlete nem járt sikerrel, s őt is kórházba szállították. A par­lamenti bejelentés cáfolni látszik ezt az értesülést. Moszkvai nagygyűlés Moszkvában csütörtök délben százezres nagygyűlésen ünnepel­ték meg az alkotmányellenes hata­lomátvétel leverését. Borisz Jelcin oroszországi elnök beszédében élesen bírálta az SZKP és az Oroszországi KP konzervatív ve­zetését, mint a puccsisták fő támo­gatóit. Hangsúlyozta, hogy a há­romnapos puccs nem csak Orosz­ország, de Mihail Gorbacsov szá­mára is tanulságos lecke kell, hogy legyen. Jelcin a nagygyűlésen Anatolij Lukjanovot, a szovjet parlament elnökét jelölte meg az összeskü- vők felbújtójaként. Az orosz elnök szigorú és meg­alkuvást nem ismerő felelősségre vonást helyezett kilátásba a pucs- csistákkal és támogatóikkal szem­ben. Hangsúlyozta: erre nem a bosszú, hanem az emberi igazsá­gosság jegyében van szükség, hogy ne fordulhasson többé elő ha­sonló eset. A gyűlésen elhangzott az a kö­vetelés is, hogy a hadsereg vezető­it, akik a puccsisták mellé álltak, le kell váltani. Az orosz elnök úgy vélekedett, hogy a győzelemmel sikerült meg­tisztítani az utat, a reformok előtt. Az események miatt nem került sor az új szovjet szövetségi szerző­dés aláírására, ez később történik meg, de mint Jelcin jelezte Orosz­ország csupán az elmúlt esemé­nyei nyomán további korrekciókat tart kívánatosnak a szerződés ter­vezetében. A százezres tömeg ha­talmas ovációval fogadta Jelcin­nek ezt a bejelentését, hogy Orosz­ország lépéseket tesz saját nemzeti gárda feállítására. Szavai szerint ez a köztársaság biztonságának alapfeltétele. Az orosz elnök kö­zölte azt is, hogy a mai naptól Oroszország állami zászlaja a fe- hét-kék-piros trikolor. Az orosz parlament melletti a győzelem em­lékére Oroszország szabadságáról nevezték el. Ruszlan Haszbulatov és számos más felszólaló, köztük Alekszandr Jakovlev, Gorbacsov volt tanács­adója az összeesküvők és támoga­tóik elleni határozott fellépést sür­Mihail Gorbacsov önkéntes le­mondásra szólította fel azokat a szovjet állami tisztségviselőket, politikusokat, akiknek módjuk lett volna fellépni az összesküvőkkel szemben, de akik kiváró álláspont­ra helyezkedtek. A szovjet államfő csütörtök este a néphez intézett té­véüzenetében bejelentette: az ál­lamcsíny meghiúsult, az összeskü- vők elszámolták magukat. Gorbacsov ismételten megerő­sítette, hogy a drámai 72 óra sú­lyos tanulsággal szolgál mindenki számára, de elsősorban magának az elnöknek. Kijelentette: felelős­séget érez a történtekért, s elsőként hibás személyi politikáját említet­te meg az okok között. Utalt rá, hogy Gennagyij Janajevet, az összesküvés vezetőjét a szovjet parlament ellenkezése dacára az ő határozott közbenjárása után vá­lasztották alelnökké. Sürgető, mi­előbb napirendre tűzendő kérdés­nek nevezte a megbízhatatlan ál­lambiztonsági rendszer átszerve­zésének ügyét. A legfőbb feladatok élén emlí­tette, hogy az országot kivezessék a sokkos állapotból. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a felelős- ségrevonás során nem követhetik a puccsisták módszereit, szigorú­an az alkotmány és a szovjet tör­vények szerint kell eljárni. Á szovjet elnök értékelése sze­rint a hatalomátvétel a totalitárius rendszer újjáélesztésére irányult, vezetői azonban elszámolták ma­gukat: törvénytelen úton, a sza­badság elfojtásával akartak kiutat találni az ország jelenlegi, valóban nehéz helyzetéből, ez azonban el­fogadhatatlan volt a nép számára. Tanulságként fogalmazta meg, hogy az átmeneti időszak elhúzó­dása komoly veszélyekkel jár, ezért a reformok meggyorsítását sürgette. Gorbacsov külön is elismerés­sel adózott Borisz Jelcinnek kiál­lásáért és határozott fellépéséért, az ellenállás szervezéséért. Szólt arról a támogatásról is, amelyet a külföld nyújtott a nehéz napokban, a demokrácia és a törvényes veze­tés védelmében képviselt állás­pontjával. Külügyi értekelés a szovj'et eseményekről Magyarország szamara életbe­vágóan fontos a Szovjetunióhoz fűződő jó viszony fenntartása; alapvető érdeke, hogy a Szovjet­unió a stabil, demokratikus, békés fejlődés útját járja - hangoztatta Je­szenszky Géza külügyminiszter a szovjetunióbeli események gyors­mérlegét megvonó csütörtöki szűk körű sajtókonferenciáján. A magyar diplomácia irányító­jának megfogalmazása szerint a hatalomátvételi kísérlet mintegy villámcsapás fényével világította meg a nemzetközi közvélemény számára: valójában milyen veszé­lyek fenyegethetik a közép-kelet- európai átalakulást. Jeszenszky Géza egy esetleges sikeres puccs tovagyűrűző következményei kö­zé sorolta, hogy véget ért volna a hidegháború utáni békekorszak, s újjáéledt volna a fegyverkezési verseny. Egy ilyen kiélezett hely­zetben Magyarország egyfajta frontországgá vált volna. Ámi a Szovjetunió belső viszonyait illeti, reális veszéllyé lett volna a polgár- háború, s a nyomában járó teljes gazdasági összeomlás. A hatalomátvételi kísérlet buká­sának legfőbb tanulságait számba véve a magyar külügyminiszter el­ső helyen említette, hogy a Szov­jetunió népei az események tanú­sága szerint felnőttek a demokrá­cia, az alkotmányos rend megóvá­sának feladatához, s ezzel „belépő­jegyet váltottak Európába,,. Éppen ezért a peresztrojka legnagyobb eredményének tűnik, hogy az ál­lampolgárokban felszabadította az emberi jogok, a szabadság és a de­mokrácia iránti vágyat, s a szovjet emberek életük kockáztatásával is kiálltak ezen eszmények mellett. Az igazi népforradalom jellegét öl­tő események várhatóan mozgósí­tó erőt jelentenek a változások folytatására. A puccs másik fontos tanulsága, hogy a konzervatív, fé­kező erők teljesen diszkreditálód­tak, ami megnyitja az utat az erő­teljesebb változások előtt. A magyar-szovjet viszony jövő­jét taglalva a külügyminiszter ki­emelte, hogy a magyar társadalom - néhány disszonáns hangtól elte- kintve - egységesen ítélte meg a (Folytatás az 1. oldalról) vetkezett szemléletbeli változás döntő fontosságú volt az intéz­mények életében. Az addigi zárt rendszerben a szülő közreműkö­dése a gyermek átadásával befe­jeződött, míg napjainkban a böl­csőde szinte együtt él a család­dal, egyéni igényeiknek megfe­lelően közösen nevelik a gyer­meket. A szülő bármikor bejöhet megnézni, hogyan etetik, gon­dozzák csemetéjét. A második kongresszus még mindig köz­ponti iránymutatást adott, de már a bölcsődék komplex szakmai építkezését szolgálta.A harma­dik tanácskozástól rendre jelen vannak a bölcsődék dolgozói is. Ma a felkért előadók mellett többségben vannak azok, akik pályamunkákkal készültek. Hu­szonhét előadás hangzik majd el, többen részesülnek pályadíjban, néhányan könyvjutalmat kap­nak.- Én eddig úgy tudtam, az a legjobb a gyermeknek, ha az édesanyja neveli, a bölcsőde csak szükséges rossz. Mi az Ön véleménye erről, és mi a jelenle­gi álláspontja ezzel kapcsolat­ban a Bölcsődei Szakmai Kollé­giumnak?- Ma eljutottunk odáig, hogy korszerű, a világ élvonalában ál­ló bölcsődék vannak Magyaror­szágon, melyek a gyerekek szo­kásait, életkori sajátosságait messzemenően figyelembe vevő nevelési elveken alapulnak. Ép­pen az Ön kérdése az, ami miatt aggódik a szakma. A közvéle­mény megrekedt azon a szinten, hogy a bölcsőde szükséges rossz, holott ez a felfogás már réges régen a, múlté.. És sajnos, éppen ezen láikus szemlélet mi­att megindult egy olyan leépítési szovjet fejleményeket, hitet téve a demokrácia, az alkotmányos rend fenntartása, illetve Gorbacsov el­nök és Jelcin orosz államfő szemé­lye mellett. A remények szerint az események nyomán felgyorsulhat­nak a tárgyalások a Szovjetunió tagköztársaságaival a kapcsolatok új alapokon történő kiépítéséről. Az orosz föderációhoz fűződő kontaktusok kiépítésének jelentős lendületet adhat Jelcin elnök ma­gyarországi látogatása. Erre a remények szerint még az idén sor kerülhet. Jeszenszky Géza reményét fejezte ki, hogy meg­élénkülhetnek Magyarország és az egyes szovjet tagköztársaságok áruszállításai, ám ennek feltétedé, hogy megtalálják az ellentételezé­sek kölcsönösen elfogadható for­máit. Remény van arra is, hogy a szállítások fizetési garanciájában nemzetközi pénzintézetek, illetve külföldi kormányok is részt vállal­nak. Remélhetően felgyorsulnak a magyar-szovjet alapszerződésről folyó tárgyalások is, összekapcsol­va a kontaktusrendszer egyéb ele­meivel. Ennek kapcsán a külügy­miniszter biztosította a szovjet ve­zetést, hogy Magyarország to­vábbra is őszinte, korrekt kapcso­latokra törekszik minden szom­szédjával, így a Szovjetunióval is. Reményét fejezte ki, hogy a gazda­sági kapcsolatokban meglévő ne­hézségeket, a szovjet csapatok tá­vozását követően rendezésre váró pénzügyi, anyagi kérdéseket közös erőfeszítéssel, a kölcsönös érdekek alapján mielőbb meg tudják olda­ni. A magyar külügyminiszter rö­viden szólt a jugoszláviai válságról is, amely az utóbbi napokban sú­lyánál kisebb figyelmet kapott. Ággodalommal szólt arról, hogy nagyon súlyos helyzet alakult ki a délszláv országban; Kelet-Szlavó­niában gyakorlatilag formális há­ború kezdődött. Magyarország szempontjából különösen aggasz­tó, hogy megindult a menekültek beáramlása, s ma már olyanok is hazájuk elhagyása mellett dönte­nek, akik egyébként egzisztenciá­lisan a leginkább kötődnek szülő- földjükhöz. ___________________ f olyamat a bölcsődék irányába, melynek nincs koncepciója, pusztán csak anyagi motívumai. Nem látunk kellő megfontoltsá­got a bölcsődék leépítésében an­nál is inkább, mert az ezredfor­duló után a gyerekek száma el­őreláthatólag növekedni fog. Svájcban, Hollandiában, az USA-ban egyre többet fordíta­nak az állami bölcsődei nevelés­re. A gyermekek intézményes el­látására a jövőben is nagy szük­ség lesz, mint ahogy ma is szük­ség van a fejlett nyugati orszá­gokban is. K. Sz. KEDVEZMÉNYES ÜDÜLÉSI LEHETŐSÉG Mátraszenümrén, a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei önkormányzat üdülőjé­ben: Időpont: folyamatosan, a betelepítés alakulása függ­vényében. Szállásdíj:- felnőtteknek: 240 Ft/éj- gyermekeknek: 180 Ft/éj Étkezés: Az üdülő éttermé­ben, vagy önellátással Jelentkezni: az üdülő veze­tőjénél Telefon: 37/76-449, vagy Tóth Sándornál 56/39- 933/281 melléken lehet. *61052/1* Bölcsőtől a bölcsődéig

Next

/
Thumbnails
Contents